A vetélés sok esetben akkor történik meg, amikor a nő még csak nem is tud a terhességéről. Vetélésről akkor beszélünk, amikor a terhesség a várandósság 24. hete előtt megszakad. Azt követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről beszélünk. A vetélések nagy része (kb. 70-80%) az első trimeszterben történik, azon belül is az első pár hétben. Ilyenkor biokémiai terhességnek nevezzük - bár a megtermékenyítés megtörtént, az osztódás is megindult, ám a beágyazódásnál már problémák léptek fel. Ekkor sok nő még csak nem is tud a terhességéről, így pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy ez a terhességek hány százalékában következik be.
Mi az a missed ab?
A vetélések közt megkülönböztetjük a spontán vetélést, amikor mindenféle külső behatás nélkül végbemegy a folyamat (a biokémiai terhesség is ide tartozik). Ezen kívül érdemes megemlíteni az ún. missed ab-ot (missed abortion), ami befejezetlen vetélést jelent, de megkésett vetélésnek is nevezik. Ez is legtöbbször a 12. hét előtt következik be, ám az embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a vetélés, a kilökődés folyamata akár heteket is késhet. Előfordulhat, hogy az első ultrahang alkalmával látni a petezsákot, benne az embriókezdeménnyel, ám a következő alkalommal már nem. Ekkor csupán az üres petezsákot (blighted ovum) találni, mely gyakran magától felszívódik.
A missed abortion, vagy más néven csöndes vetélés, egy olyan állapot, amikor a terhesség spontán megszakad, de a szervezet nem kezdeményezi a terhességi szövetek természetes módon történő kiürülését. Ez azt jelenti, hogy az embrió vagy magzat nem fejlődik tovább, de a méhben maradnak a terhességi szövetek. Ha az embrió egyszerűen felszívódik a petezsákból, és a várandósság tényét megállapító vizsgálatot követően nem jelenik meg a szívhang, akkor nincs semmiféle teendő és semmiféle vetélési tünet sem. Amikor azonban a klasszikus vetélésről beszélünk, nagyon fontos, hogy a méh teljesen kiürüljön és ne maradjon a méhben semmiféle szövetdarab a várandósságból, mert ezek fertőzést, fokozott vérzést és további problémákat okozhatnak.
A missed ab okai és kockázatai
Nehéz az okot kitalálni, az ultrahang erre végképp nem alkalmas. Sok esetben a petesejt megtapadásával van valami hiba. A missed ab sajnos nem ritka. A vetélés sok esetben akkor történik meg, amikor a nő még csak nem is tud a terhességéről. A vetélések nagy része az első trimeszterben történik. Ilyenkor biokémiai terhességnek nevezzük - bár a megtermékenyítés megtörtént, az osztódás is megindult, ám a beágyazódásnál már problémák léptek fel.
Ritkán előfordul, hogy a vetélést a méhnyak vagy a méh problémája, PCO (policisztás ovárium szindróma), kezeletlen cukorbetegség, pajzsmirigy problémák vagy más krónikus betegségek okozzák. Ezekben az esetekben az eredeti probléma megoldása valóban csökkentheti a vetélés kockázatát, de a legtöbb esetben egészen egyszerűen nincs magyarázat a vetélésre és az orvosok egyáltalán nem tudják, hogy mi volt a vetélés oka.
A missed ab kezelése
Ha nem ürül ki a méh viszonylag rövid időn belül, két megoldást lehet választani: vagy hagyni, hogy a természet intézze a dolgát (akár hetekig), vagy műszeres befejezéssel az orvos megtisztítja a méhet.
Műtéti beavatkozás (vákuumaspiráció)
A missed abortion esetén a terhességi szövetek eltávolítása rendkívül fontos, ha a vetélés önállóan hosszú idő sem indul meg természetes úton. A vákuumaspiráció egy modern és biztonságos eljárás, amely során a méhben maradt terhességi szöveteket eltávolítják. A beavatkozás rövid altatásban történik, így a páciens nem érez fájdalmat vagy kellemetlenséget. Fontos megjegyezni, hogy a korábban gyakran alkalmazott küret (kanállal történő beavatkozás - kaparás) ma már nem ajánlott, mivel magasabb a szövődmények kockázata.
A missed ab egynapos sebészeti eljárásként zajlik, így a páciens aznap, a műtétet követően 5-6 óra megfigyelés után távozhat az intézményből. A missed ab (missed abortus), vagyis a vetélés műszeres befejezése altatásban történik. Ezt megfelelő méhszáj előkészítés előzi meg, ami gyógyszeres előtágítást jelent. Ennek célja, hogy a méhszáj kíméletes tágítása révén minimalizálja a későbbi szövődmények, például a méhszájelégtelenség kockázatát. A megfelelő előkészítést követően a méhüregből az elhalt terhességi szöveteket eltávolítjuk, amelyeket minden esetben szövettani vizsgálatra küldünk. A beavatkozás végén a méhüreg fertőtlenítésére is sor kerül, biztosítva a teljes beavatkozás biztonságát és a gyorsabb felépülést.
Műtét utáni teendők és kockázatok
A műtétet követő két hétben javasolt kerülni a szexuális együttlétet, az ülőfürdőt és a nehéz tárgyak emelését. A beavatkozás után néhány napig enyhe vérzés vagy pecsételő vérzés jelentkezhet. A teljes regeneráció általában gyors, és a páciens hamar visszatérhet mindennapi tevékenységeihez, amennyiben panaszmentes. A missed abortion kezelése után a pácienseknek szükségük lehet néhány nap pihenőre. A beavatkozás után enyhe vérzés vagy hasi fájdalom jelentkezhet, de ezek általában néhány napon belül elmúlnak. A nőgyógyászati műtét után ajánlott a pszichés támogatás is, mivel a missed abortion gyakran érzelmi megterheléssel jár.
Az elhalt terhesség műszeres befejezése - mint minden műtéti beavatkozás - vérzéssel, sérüléssel, illetve gyulladásos szövődményekkel járhat. Műtét előtti, illetve a műtétet követően antibiotikum kezeléssel, illetve a protokoll szerinti fertőtlenítésekkel ezek esélye minimális. Műtéti befejezésnél az esetek négy százalékában van szükség arra, hogy a műtétet megismételjék, mert valamilyen szövetdarab mégiscsak a méhben maradt.
Természetes vetélés
Ha vetélés magától, külső beavatkozás nélkül zajlik le, akkor egy lassabb folyamatra kell számítani, ami több vérzéssel jár és extrém esetben vérátömlesztést is szükségessé tehet. A "természetes" vetélés kapcsán az esetek 28%-ában fordul elő, hogy látszólag lezajlott a vetélés, de mégis szükségessé válik a műtéti befejezés, mert szövetdarabkák maradtak a méhben. A fokozott vérveszteség kockázata miatt nagyon fontos, hogy ha ezt az utat választod, akkor tisztában legyél a túlzott vérveszteség tüneteivel, hogy szükség esetén haladéktalanul orvosi segítséget tudj kérni.
Természetes vetélésnél valószínűleg betegszabadságot kapsz, az orvosod ágynyugalmat és antibiotikum kúrát ír fel az esetleges fertőzések megelőzése céljából. A vetélés legnagyobb egészségügyi kockázata, hogy a vetélés során fertőzési kapu keletkezik. A fertőzések előfordulása szempontjából azonban a kutatók nem találtak számottevő különbséget a művi befejezés és a "természetes" vetélés között. Ugyanez igaz volt a fájdalommal kapcsolatban is: vannak olyan nők, akiknél a műtét és az azt megelőző részleges vetélés is komoly fájdalommal jár, de nagyon fájdalmas lehet a természetes vetélés kapcsán is a napokig tartó erős méhgörcs.
Missed ab után: A gyógyulás és a következő terhesség
Missed ab után (akár magától, akár orvosi segítséggel zajlott le) az orvos pihenést javasol, valamint érdemes bizonyos vizsgálatokat elvégezni, hogy kiderüljön, mi is okozta a vetélést. A vetélés, bármily fájó, sokkal gyakoribb mint azt az elszenvedője gondolná, rengeteg okból megtörténhet, így egy alkalommal ha bekövetkezik ezt el kell fogadni, bárkivel megtörténhet, ez a természetes szelekció. Ha ismétlődik, ez már más kérdés. Gyakorlatilag már a következő ciklusban teherbe lehet esni, ám mégis azt javaslom, várjon a nő minimum 2-3 hónapot, hogy a méh nyálkahártyája helyreálljon, ismét fel tudjon épülni. A következő terhességig a 3-5 hónap a biológiai minimum. Akkor remélhetőleg a szervezete már kipihente a traumát.
Sok édesanya a vetélés után áttér bio élelmiszerekre és "mentes" táplálékokra, kidobja a háztartási vegyszerek nagyrészét és szinte új életet kezd. Ha már meg tudod engedni magadnak, gondolj arra, milyen fontos, hogy a testvér, aki érkezik, egy szuperegészséges, jó állapotban lévő mamában tudjon megfoganni! Vitaminok, mozgás, táplálkozás... és idővel majd: öröm. Önbizalom.
miért veszélyes a terhességmegszakítás
Újrapróbálkozás és aggodalmak
Ha vetélés után most ismét babát vársz, teljesen normális, hogy aggódsz. Valószínűleg sokkal jobban aggódsz, mint egy olyan édesanya, aki akinek nem volt vetélés előzménye és valószínűleg máshogy állsz hozzá a várandósságodhoz. Az is valószínű, hogy kavarognak benned az érzelmek is! Teljesen természetes, hogy az örömödbe üröm vegyül a szivárványbabáddal kapcsolatban! Valószínűleg vagy az aggódás miatt nem tudsz most önfeledten örülni a várandóságnak, vagy pedig éppen azért érzel lelkiismeret furdalást, mert örülsz a terhességnek és szinte vádolod magad, hogy elfelejted az "előző babát". Hidd el, teljesen normális, hogy így kavarognak az érzelmeid, de a legfontosabb, hogy minél kevésbé aggódj! Fogadd el az érzelmeidet, de próbálj kikapcsolódni és próbáld pozitív gondolatokkal táplálni az elmédet.
Az orvosok egy vetélés után a következő terhesség alkalmával szoktak felírni valamilyen gyógyszert, ami segít a baba megtartásában. Valóban, ha az előzményben már szerepelt sikertelen terhesség, a kismama veszélyeztetettnek számít. Amit tanácsolni lehet, hogy a legrövidebb időn belül jelentkezzen terhesrendelésen. Ott fog kapni gyógyszert és ha nem ajánlják fel, kérje a táppénzbe vételét. Addig is pihenhessen, súlyt ne emeljen, és sajnos a házasélettől is el van tiltva. Fontos, hogy ha a tünetek, melyeket felsorolt (pl. enyhén tompa, nyomó érzés a petefészek környékén, szédülés, gyengeség), nem adnak okot aggodalomra. Ez normál terhességnél is előfordul.
A gyász feldolgozása missed ab után
A vetélés veszteség, így a vetélést gyászfolyamat követi. Amikor először szembesülünk avval, hogy a baba elköszönt, általában az első érzés a döbbenet. A világ hirtelen összeomlik és megszűnik körülöttünk. Az első sokk után azonban elkezdünk átmenni tagadásba. "Biztos rossz ez a gép. Biztos nem is látták jól. Nézzék meg egy másik géppel..." Vagyis megkérdőjelezzük a veszteség valódiságát. A gyászfolyamat következő lépcsője általában a düh: "Miért velem kellett ennek megtörténnie? Miért a mi családunkban?" A miérteket általában az okok keresése követi: bújjuk az internetet, elemezzük az életmódunkat és leginkább vádoljuk magunkat...
A gyászfeldolgozásban fontos a segítség elfogadása és az önmagunkkal való türelem. Nem kell megfelelned mások elvárásainak! Nem kell sürgetned a gyászodat! Nem kell feloldanod mások szemérmességét! Nem kell megkönnyítened másoknak a hozzád való viszonyulást! Épp elég nehéz neked magaddal. Nem kell beszélned! Nem kell erőltetned a társasági életet! Nem kell fegyelmezned magad!
A vetélésről valószínűleg nehéz beszélni még a családtagokkal, sőt talán még a férjeddel is. Természetesen a férjed is gyászol, csak valószínűleg ő más ritmusban megy át a gyászfolyamaton. Emiatt még az is lehet, hogy ideig-óráig magányosnak érzed magad, azt érzed, hogy a vetélés csak a te problémád és csak a te szomorúságod. Mivel mindenki egy kicsit más, máshogy kell ezen az úton végigmennünk: van akinek az elcsendesedés, az egyedüllét segít és van, akinek ki kell beszélnie magából az érzelmeket.
Mit mondhatunk és mit ne mondjunk?
- Ne ítélkezz! Ha nem volt részed vetélésben, akkor azért, ha volt, akkor meg pláne. Ne ítélkezz afölött, aki sír, szomorú, esetleg lassabban dolgozza föl a bánatát, mint ahogy azt szerinted kellene.
- Nem baj, ha nem tudsz okosat mondani! Az őszinte együttérzés többet ér minden megnyugtatónak szánt okoskodásnál.
- Fogadd el, kérlek: nem biztos, hogy tudsz segíteni! Néha még a férjem is tanácstalanul ül mellettem az ágyon, és a megértő simogatásain kívül semmit nem tud tenni azért, hogy könnyebb legyen nekem.
- Legyél őszinte! Ha nem tudod, mit tehetnél, mondd meg! Ha nem tudod, mit mondj, akkor mondd meg, hogy fogalmad sincs, mit mondj, de együtt érzel velem. Ha szeretnél velem beszélni, de nem tudod, hogy jól esne-e nekem, akkor mondd azt: szívesen beszélgetsz, de nem tudod, jót tenne-e nekem?
- Fogadd el a távolságot! Ha ilyenkor sokáig nem keres a barátnőd vagy az ismerősöd, akkor fogadd el, hogy az nem rólad szól! Nem vagy hibás érte, senki nem utál téged.
A legfontosabb azonban nem megállni a szomorúság és depresszió lépcsőjén a gyász folyamatában! El kell jutnunk - szükség esetén segítséggel - az elfogadásig. Amikor megbékélünk a veszteség tényével, amikor elfogadjuk, hogy a veszteség az életünk részévé válik de már nem irányítja azt. Éppen emiatt a környezet, a család és az ismerősök hozzáállása szempontjából a legfontosabb (lenne), hogy erre az utolsó lépcsőre segítse át a veszteségen átesett szülőket! Sajnos az nem segítség a gyász feldolgozásában, amikor egészségügyi szakemberek - nyilván jóindulatból - azzal vígasztalják a vetélésen átesett nőket, hogy hát "az még nem is volt baba, csak egy embrió". A vetélést mindannyian másképp éljük meg, de a veszteség minimalizálása, szőnyeg alá söprése egyáltalán nem segít!