Meddőségről abban az esetben beszélünk, amikor védekezés nélkül egy év után sem jön létre terhesség. Ma hazánkban a párok kb. 15-20 százaléka küzd meddőséggel, amely nagyjából 150 ezer párt jelent, és sajnos ez az arány évről-évre egyre növekszik. A meddőség nem szégyen, hanem népbetegség. 100 szülőképes korú pár közül, rendszeres, védekezés nélküli nemi élet ellenére, 18 párnál elmarad a fogantatás.
Az emberi szervezet működése rendkívül bonyolult. A terhesség pedig az egyik legnagyobb átalakulással és extra megterheléssel járó folyamat, amihez nagyon sok belső rendszernek kell makulátlanul és összehangoltan működnie. Ilyen többek között a hormonrendszer is. Az áldott állapothoz ugyanis nagyon sok hormon összjátékára lesz szükség, így elegendő mennyiségben kell jelen lenniük a megfelelő időben ahhoz, hogy a terhesség kialakuljon. Ha csak egyetlen hormon nincs a helyén, az egyensúly azonnal felborul.
A kor előrehaladtával egyre nehezebb akadályokba ütközhet a gyermekvállalás, ezért már időben keressük fel orvosunkat! Ha első alkalommal sok időbe telt a fogamzás, pár hónapnál tovább nem érdemes várni az orvosi konzultációval. A másodlagos meddőség okai Akinek van már gyermeke, joggal gondolhatja azt, hogy őt nem érintik a termékenységi problémák, és az esetek többségében ez igaz is. Sajnos azonban előfordul, hogy a kistesórá már hiába vár a család, csak nem akar összejönni. Ilyenkor beszélünk másodlagos meddőségről, aminek az okai változóak lehetnek. Érdemes ebben az esetben is termékenységi specialistához fordulni, aki jó eséllyel ki tudja deríteni, mi áll a háttérben.
A női meddőség okai
A sikertelen teherbeesésnek számos oka lehet, és sokszor a nő hormonális zavarai állnak a háttérben. A várandósság útjában igen gyakran pajzsmirigyprobléma húzódik.
Pajzsmirigyproblémák
A pajzsmirigyzavarok ma már népbetegségnek számítanak. Gyakran meddőség, illetve vetélés miatt derül fel a probléma. A pajzsmirigy alul- és túlműködése egyaránt befolyásolja a menstruációs ciklust és a teherbeesés esélyeit, de a szerv problémái a peteérésre, a beágyazódásra és a magzat fejlődésére is kihatnak.
Amennyiben kevés hormont termel a pajzsmirigy, az a hipotalamuszt arra sarkallja, hogy több TRH hormont termeljen. Ez pedig megemeli mind a TSH, mind a prolaktin szintjét. Ez utóbbi gátolja a normál tüszőérést, és anovulációs ciklusokat is eredményezhet. Ha a pajzsmirigy-alulműködés mellett valaki mégis teherbe esik, akkor nagyobb eséllyel következik be vetélés. A magzat ugyanis eleinte az anyától vonja el a számára szükséges pajzsmirigyhormonokat, ám ha a kismamánál hiány van, akkor a baba sem fog hozzájutni a T4 és T3 hormonokhoz.
Ugyanakkor a pajzsmirigy-túlműködés is súlyos gondokat okozhat, mivel befolyásolja az ösztrogén, a LH és az FSH képződését. A pajzsmirigy lehet az oka, ha több mint 1 éve negatív a terhességi teszt.
A szakemberek szerint a legideálisabb, ha teherbeeséskor a TSH szintje 1-2,5 mIU/l között mozog, ezért ha ettől a tartománytól eltér az eredmény, akkor azt gyógyszerrel szükséges normalizálni. A laborvizsgálat során a pajzsmirigyhormonok - T3 és T4 - szintjét is ellenőriztetni kell. Előbbinek 3,1 és 6,8 pmol/l között, utóbbinak pedig 12 és 22 pmol/l között kell mozognia ideális esetben. A reverz T3 (rT3) értékét viszonylag ritkán nézik, ám ha normál értékek mellett jelentkeznek a pajzsmirigyzavarra jellemző tünetek, akkor érdemes ezt is ellenőriztetni.
Ha valamilyen pajzsmirigyprobléma áll fenn, azt legtöbbször orvosolni lehet gyógyszeres kezeléssel, így az érintett egészséges gyermeknek adhat életet.
Cukorbetegség és inzulinrezisztencia
A 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia (IR) gyakran lappangva alakul ki, ezért igen sokszor a meddőségi kivizsgálás során derül fény a problémára. Fontos, hogy a cukorterhelés során ne csupán a glükóz szintjét figyeljék, hanem az inzulin mennyiségét is, ugyanis IR esetén általában a cukorértékek a normál tartományon belül vannak, miközben az inzulin sokszorosára is emelkedhet.
Hormonális egyensúlyzavarok
Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a menopauza táján csökken. A progeszteronnak kiemelt szerepe van a ciklus szabályozásában, valamint a terhesség létrejöttében és megtartásában. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. Amennyiben nem mutat pozitívat a terhességi teszt, úgy előfordulhat, hogy progeszteronhiány áll fenn. A problémára leggyakrabbul rendszertelen vérzés és a menstruációt megelőző barnás folyás hívja fel a figyelmet.
A terhesség megtartásáért, valamint a tejelválasztásért felelős prolaktin előfordulhat, hogy várandóság nélkül is magasabb mennyiségben van jelen. Ez lényegesen megnehezíti a teherbeesést, ugyanis gátolja a nemi hormonok termelődését. A megemelkedett érték hátterében leggyakrabban stressz áll, ám nem ritka, amikor egyéb betegséget jelez (pl. pajzsmirigy alulműködés, IR, agyalapi mirigy daganata).
A gonadotrop hormonok közé tartozó LH és FSH a petefészek hormon-szabályozásában vesz részt, így fontos szerepe van tüszőérésben-és repedésben. Érdemes tudni, hogy a két hormon egymással egyensúlyban van, így ha ez valamilyen okból felborul, az kihat a teherbeesésre is. Megeshet, hogy a probléma fennállása PCOS-re hívja fel a figyelmet.
Az Anti Müller Hormon lényegében a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre jelzi a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával egyre inkább csökken a szintje, így ekkor a teherbeesési esélyek is romlanak.
Egyéb tényezők a női meddőség hátterében
A női meddőség hátterében nagyon sok esetben valamilyen szexuális úton terjedő betegség, azon belül is főként a kankó vagy a Chlamydia fertőzés áll. Különösen a Chlamydia fertőzés nagyon veszélyes, mert gyakran egyáltalán nem okoz semmiféle tünetet, és a leginkább a 18-25 éves korosztály körében terjed.
A petevezeték elzáródása az esetek többségében már inkább egyfajta szövődménynek nevezhető probléma, hiszen általában gyulladások vagy nemi betegségek következtében alakul ki, azonban a meddőség egyik elsőszámú kiváltójának tekinthető. Amennyiben a petevezető elzáródik, a petesejtek értelemszerűen nem tudnak eljutni a méhbe, így a megtermékenyülés folyamata nagyon súlyos akadályba ütközik. Ennek eredményeképpen a legtöbbször meddőség, ritkán méhen kívüli terhesség következik be.
Szintén gyakori oka a meddőségnek az úgynevezett endometriózis. A probléma hátterében - a genetikai tényezőkön felül - egyfajta menstruációs probléma áll, aminek részeként az endometrium sejtek nem tudnak kiürülni a szervezetből, hanem megtapadnak ott. Lerakódhatnak a petefészkeken, a méhszalagokon, a húgyhólyagon, de akár még a beleken is.
A PCOS, vagy teljes nevén policisztás petefészek szindróma szintén nagyon gyakori ok a meddőségi problémák tekintetében. A PCOS a hormontermelésre van hatással. Ilyenkor a nő szervezete túl sok férfi hormont termel, ami a peteérést gátolhatja. Olyannyira, hogy valódi peteérés nem is történik, így a fogantatás esélye is minimálisra csökken.
Kései gyerekvállalás: Manapság mindenki addig vár a gyerekvállalással, amíg késő nem lesz. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sok a meddőségi probléma, hiszen a petesejteknek nemcsak a mennyisége csökken folyamatosan, hanem a minősége is romlik a nőknél, 40 éves korra pedig a megmaradtak 90 százaléka már hibás.
Túlsúly, mozgásszegény életmód: A szervezetben található zsírszövetek az ösztrogénháztartás egyensúlyában nagyon fontos szerepet játszanak, így a túlzott soványság vagy a túlzott elhízás a mozgáshiányos állapottal társulva alaposan megnehezítheti a megtermékenyülést.
Bizonyos gyógyszerek: Vannak olyan készítmények, amelyek átmeneti vagy tartós terméketlenséget okozhatnak. Súlyos esetben például a sugár- és a kemoterápiának vannak ilyen mellékhatásai.
Ritkább betegségek: Ilyen például a méhüregi rendellenesség, a pajzsmirigy alulműködés vagy bizonyos autoimmun problémák.
A férfi meddőség okai
A meddőség közel sem csak a nők betegsége. Az elmúlt 30 évben a magyar férfiak átlagos spermaszáma drasztikusan lecsökkent. Sokakat érintő problémáról van tehát szó, ami mögött állhat genetikai rendellenesség is, általában azonban az életmód és az étkezés okozza.
Alacsony spermiumszám
A spermiumszám csökkenése mögött állhat genetikai rendellenesség is, általában azonban az életmód és az étkezés okozza. Ondóvizsgálatot rutinszerűen végeznek szinte minden klinikán, így érdemes szakemberhez fordulni a probléma feltárására.
Fertőzések
A férfi meddőség hátterében az esetek többségében az ivarcsatorna-fertőzés áll. Kiváltó oka rendszerint a prosztatagyulladás, és sajnos számos ondórendellenességet eredményezhet. Más fertőzések a spermiumok teljes hiányához vezethetnek, ami szerencsés esetben antibiotikumos kúrával orvosolható.
Impotencia
A merevedési zavarok sok esetben járulnak hozzá a sikertelen családalapításhoz. Az impotenciának lelki és szervi okai egyaránt lehetnek, sokszor pedig a stressz, az alkohol vagy a dohányzás a ludas.
Veleszületett rendellenességek, hormonális problémák
Minden ötszáz férfiból egyet érint a Klinefelter-szindróma, ami legalább egyel több női, vagyis X nemi kromoszómát eredményez. Ez pedig a megtermékenyítő-képességre is hatással van. Hormonproblémákat a herék betegsége vagy az agyalapi mirigy hibás működése is okozhat.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Meddőségi kivizsgálást 12 hónap sikertelenség esetén ajánlott végezni, azonban az életkor előrehaladtával nem kell kivárni ezt a „türelmi időt”, hiszen a fogamzóképesség akár hónapról-hónapra is csökkenet. Ha a pár női tagja elmúlt 34 éves, már hat hónap védekezés nélküli házasélet után is célszerű ellátogatni egy meddőségi centrumba.
Ha az alábbi problémák bármelyike fennáll, érdemes meddőségi szakemberhez fordulni:
- Egy éve védekezés nélkül nem sikerül a nőnek teherbe esni
- Többször is sikerült a teherbe esés, de már legalább kétszer vetéléssel végződött a terhesség
- A próbálkozások ellenére az elvégzett otthoni tesztek (vizeletből, nyálból, hüvelyváladékból) nem mutatnak tüszőérést és tüszőrepedést.
- A menstruációk hosszabb idő óta szabálytalanok és ritkábban jelentkeznek, vagy egyáltalán nincs menzesz
- A menzesz erős, alvadékos.
- Menzesz idején vagy attól akár függetlenül is fokozott alhasi fájdalmak jelentkeznek
- Fájdalmasak az együttlétek
Meddőség kezelése: van remény?
Ha a meddőség oka valamilyen alapbetegség (pl. cukorbetegség, fertőzés, endometriózis), akkor nyilvánvalóan először ezt szükséges kezelni. Ha azonban nem valamilyen alapbetegség áll a gyermekáldás elmaradása mögött, olyankor jöhet szóba a lombikprogram vagy a mesterséges megtermékenyítés.
Az egyik legfontosabb eleme a kezelésének a gyógyszeres terápia, viszont esetenként szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A gyógyuláshoz azonban életmódváltás is ajánlott: többek között diéta, rendszeres testmozgás, lelki egyensúly helyreállítása. Mindez kiegészíthető alternatív terápiákkal is.
Az okok felderítése tehát kulcsfontosságú, hogy mihamarabb el lehessen kezdeni a szükséges terápiát. Összességében elmondható, hogy az esetek közel 90 százalékában sikerül a meddő párokon segíteni.
Megmagyarázhatatlan meddőség: Egy meddőségi orvos elmagyarázza a kezelési lehetőségeket
Az állam is támogatja: A meddőség jeleinek korai észlelése fontos, hiszen manapság már több módszer is létezik a kezelésére, hazánkban pedig az állam is támogatja a párokat. Mind a meddősség okának feltárása, mind a gyógyszeres kezelés ingyenessé vált 2020 júliusától. A Munka törvénykönyve pedig úgy rendelkezik, hogy aki lombikbébi-programban vesz részt, fél évig biztosan nem veszítheti el a munkahelyét.