Amikor szoptatsz, természetesnek tartod az érzést és furcsának, távolinak tűnik, hogy ennek valaha vége lesz. Aztán számos olyan helyzet jöhet, amikor úgy gondolod, ideje lenne az elválasztásnak - de közben ott motoszkál benned a kétely, hogy vajon a baba mit fog szólni hozzá? Megviseli majd? El lehet már választani egyáltalán? És vajon téged visel majd meg ez az új állapot?
A szoptatás egy csodálatos, de egyben bonyolult folyamat, amely tele van érzelmekkel, kihívásokkal és örömökkel. Ez az útmutató segít eligazodni a szoptatással kapcsolatos érzések és tapasztalatok útvesztőjében, a kezdetektől egészen az elválasztásig.
A szoptatás fiziológiai és hormonális háttere
A szoptatás alatt sokféle hormon működik együtt tökéletes összhangban, melynek köszönhetően az anyai szervezet képes megtermelni és leadni az anyatejet. Ezek közül kettőnek, az oxitocinnak és a prolaktinnak kulcsszerepe van, és talán a szoptatás kapcsán ezekről hallunk a legtöbet. A prolaktin a tejtermelést fokozza, az oxytocin feladata pedig a megtermelt anyatej emlőből való kiürülésének elősegítése.
A szoptatás nem csak fizikai, hanem lelki szükséglet is. Az anyatej összetétele révén a legoptimálisabb tápanyagforrás a baba számára, hatékony segítség a magzatszurok kitisztulásában, védelmet ad fertőzésekkel, betegségekkel szemben és energiával látja el az agyat. A szoptatás az első pillanattól segíti mind a kötődést az anya és a baba részéről, mind az anyai ráhangolódást. A háromnapos újszülött már megkülönbözteti a saját anya tejének illatát más anyákétól, kéthetesen már az anyai test illatát is felismeri. A csecsemő a szoptatás közben az anyával közvetlenül érintkezve egyszerre érezheti annak közelségét, melegét, illatát és ízét.
A szoptatás az anya számára is jelentős élettani és érzelmi hatású. A közvetlenül a szülés utáni szoptatás segíti a méhlepény leválását és megszületését, a méh vérzésének csökkentését. A szoptatás hatással van a méh eredeti méretéhez való visszatérésére is, felgyorsítja, támogatja ezt a folyamatot. A szoptatás közben felszabaduló anyai hormonok (oxytocin, prolaktin) hatással vannak az anyai kötődés erősítésére és a fájdalom és feszültség csökkenésére. A szoptató anyák vérnyomása alacsonyabb, egy vizsgálattal relaxációra jellemző agyhullámokat mutattak ki szoptatás közben. Jobban keresik gyermekük közelségét, mint a nem szoptató anyák.
A szoptatás kezdeti kihívásai
A szoptatás kezdetén sok anya szembesül kihívásokkal. A mellbimbók berepedhetnek, vérezhetnek, ami rendkívül fájdalmas lehet. A szoptatási tanácsadók gyakran hangsúlyozzák, hogy a problémák hátterében anatómiai okok, esetleg a baba szopási technikájának nehézségei állhatnak.
„A nők 98%-a biológiailag képes rá hogy szoptassa a gyermekét” - olvasható a kórházi brosúrákban, ami sokszor növeli az anyákban a nyomást és a bűntudatot, ha nem sikerül.
A császármetszés utáni szoptatás is tartogathat nehézségeket. Az ödémás mell, a lapos bimbóudvar megnehezítheti a baba számára a helyes rákapcsolódást. A kisbaba sírása és az anya tehetetlensége könnyen vezethet szorongáshoz.
„Miért nem mondta senki, hogy a szoptatás mennyire fáj? Annyira fájt, mint előtte soha semmi az életben.” - osztja meg tapasztalatait egy édesanya. A véres, sebes mellbimbókra való felkészülés sokszor elmarad, pedig ez egy valós és gyakori probléma.
A tejleadó reflex (let-down reflex) is okozhat meglepetést. Nemcsak a baba szopási ingere válthatja ki, hanem akár a baba sírása, vagy az etetés gondolata is. Ez néha negatív érzelmekkel, diszfóriával járhat együtt, amit D-MER-nek (Dysphoric Milk Ejection Reflex) neveznek.
A szoptatás és a gyermek fejlődése
Ideális esetben a baba hat hónapos koráig csak és kizárólag anyatejet kap, és legalább 1 éves korig szopizik még a hozzátáplálás mellett. Ha a kizárólagos anyatejjel táplálás nem sikerül teljesen, akkor is érdemes a pótlás mellett 1 éves korig szoptatni. Általában 1 éves korukig a babák el is fogadják az anyamellet, ezt követően valamikor magától elhagyja a szopizást.
Az ellenkezője is elég gyakori: amikor a baba már csak naponta 1-2x szopizott és hirtelen visszatér csak a szoptatásra, vagy félóránként kéri az anyamellet, ennek a hátterében is állhat betegség, de a járástanulás időszakában, vagy utazás során, amikor a kicsi idegen helyre kerül, is előfordulhat.
A szoptatás nem csak táplálékforrás, hanem a gyermek számára a megnyugvás, a védettség és a szeretet érzését is jelenti. A szopás nyugtató hatású, amivel szorongató helyzetben a gyereket érzelmi biztonságba lehet ringatni. A kereslet-kínálat elven működő anyatejtermelés arra tanítja a babát, hogy szükségletei kielégülnek, igényeit figyelembe veszik.
Az elválasztás érzései és tapasztalatai
Ideális esetben legalább 1 éves korig érdemes várni az elválasztással, ilyenkor már függetlenebbek a gyerekek, mozgékonyabbak, ritkábban igénylik a szopizást, így könnyebb elválasztani is őket. Azonban 1 éves kor körül lehetnek olyan időszakok, amikor átmenetileg gyakrabban igénylik a szopit a kicsik, célszerű az elválasztást nem ezekre az időszakokra időzíteni, hanem olyankorra, amikor láthatóan rövidebben és ritkábban szopik már a baba.
Az anyának gyakrabban nehezebb megélnie az elválasztást. Ha a baba hagyja abba a szopizást, az olyan érzést kelthet, mintha visszautasítana, mintha nem lenne már rád szüksége. Nehéz döntés az is, hogy te válaszd el a babát, hiszen egyrészt félsz attól, milyen hatással lesz ez őrá, nem fogja-e visszautasításnak megélni, másrészt, neked is nehéz leválni a kicsiről, nehéz elengedned a testközelségben, szoptatással töltött órák hangulatát.
Ritkán előfordulhat olyan helyzet, hogy bár nem szeretnéd, de kénytelen vagy elválasztani a babát. Ha azonban mégis muszáj elválasztanod a babát, akkor olyan időszakot válassz, ami nyugodt, amikor nincsenek változások a kicsi életében (bölcsőde kezdés, testvér érkezése, anya visszatér a munkába, költözés stb.). Mivel a szoptatás nem csak fizikai, hanem lelki szükséglet is, ezért biztosítsd számára a közelséget, tartsd karban, amíg eteted, ha eddig szopival aludt el, akkor engedd, hogy hozzád bújva lazuljon el elalvás előtt.
El fog fogyni a tejem? Ameddig a baba szopizik akár naponta vagy kétnaponta egyszer, addig lesz tejed, mert a mell kap ingert, tehát termel tejet is. A szoptatás nem addig tart, amíg még van tej, hanem addig, ameddig a baba el nem választja magát.
A szoptatással kapcsolatos tévhitek és valóság
Sok tévhit kering a szoptatással kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a szoptatás egyszerű, csak kereslet-kínálat elvén működik, és ha nem megy, akkor az anya hibája. Ez azonban nincs így, sokféle tényező befolyásolhatja a sikeres szoptatást.
A cumizavar is egy gyakori téma, bár a kutatások szerint egészséges, időre született babák esetében ez csak mítosz. Azonban az üveg és a bimbóvédő használata eltérő módon hathat a szoptatásra.
Az alkoholmentes sör és bizonyos teák állítólag segítik a tejtermelést, de fontos tudni, hogy a túl sok folyadékfogyasztás anyánál pont gátolhatja a termelődést. Annyit igyon a szoptató anya, amennyi oltja a szomját.
A szoptatás nem csak fizikai, hanem lelki folyamat is. A megfelelő információ és támogatás kulcsfontosságú a sikeres szoptatáshoz. Ha nehézségekbe ütközöl, ne félj segítséget kérni szoptatási tanácsadóktól vagy laktációs szakemberektől.
Semmelweis oktatóvideók: Szoptatási tanácsok – A helyes mellre helyezés
A szoptatás hatása a mellekre
A szoptatással kapcsolatban sok leendő szülőben felmerül a kérdés, hogy vajon a szoptatásnak milyen hatása van a mellek szépségére. A terhesség alatt a mellek megnőnek, a bőrük megnyúlhat, striák jelenhetnek meg rajtuk. A szoptatás során a mell hol tele lesz tejjel, hol pedig kiürül. Ez a térfogatváltozás azonban csak az első napokban, hetekben drámai. Az elválasztás után a mellek kisebbek lehetnek, és az alakjuk is megváltozhat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az anyasággal mindenképpen sokat fogsz változni. Változik a kinézeted, változik a hozzáállásod a dolgokhoz, megváltozol kívülről és belülről. A mellek formájából, méretéből, szépségéből ráadásul általában mi nők csinálunk nagy ügyet. Ha a melleid szépségének megőrzése miatt gondolkodsz azon, hogy esetleg mégsem szoptatsz, akkor fontos, hogy tudjál arról is, hogy bár a szoptatás a kezdetekkor nehéz, sőt fájdalmas is lehet, a szoptatás egy hihetetlen örömforrás!
A szoptatás mint kötődési forma
A szoptatás az egyik legintenzívebb módja az anya és a baba közötti kötődés kialakításának. A testi érintkezés, a szemkontaktus, az anya illata és hangja mind hozzájárulnak a biztonságérzet és a szeretet megerősítéséhez.
Az anya és a csecsemő közötti kommunikáció az érzelmek nonverbális kifejezésformái révén valósul meg. Az anya hangja, arckifejezése, mosolya, a szemkontaktus, a testközelség jelzi a baba számára az elfogadást, míg az anya a baba jelzéseit fordítja le önmaga számára.
A szoptatás során felszabaduló oxitocin hormon erősíti az anyai kötődést és csökkenti a fájdalmat és a feszültséget. Ezáltal a szoptatás természetes, kényelmes, testi és lelki előnyöket nyújt, erősíti az anya és a gyermek közötti kapcsolatot, kötődést, és segíti a stresszel, a fájdalommal és a félelemmel való megküzdést.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a gyermek hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon, egy éves korig a táplálék túlnyomórészt anyatej legyen, helyi élelmiszerekkel kiegészítve. A gyermek két éves koráig, vagy annál tovább is tarthat a szoptatás időszaka. A szoptatás abbahagyását a gyerekre lehet hagyni, így akár két éves korukig is megmaradhat ez a szokás.