Terhességi epepangás: kockázatok és megelőzés

A terhességi epepangás, más néven cholestasis gravidarum, egy olyan állapot, amely a várandósság alatt alakul ki, és főként a kínzó viszketéssel jár. Bár az anya számára elsősorban kellemetlen tünetekkel jár, a magzatra nézve komoly kockázatot jelenthet, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis és a megfelelő kezelés.

Mi az a terhességi epepangás?

Az epeúti elzáródással nem magyarázható terhességi epepangást emelkedett májenzim értékek és epesavszint, valamint akár elviselhetetlen viszketés jellemzi. Ez az állapot a várandós nők körülbelül 140-ből egyet érint, és gyakrabban fordul elő ikerterhességben, idősebb anyai életkor esetén, illetve ha korábban már volt epeúti betegség a családban.

A máj testünk egyik igen fontos szerve, amely szerepet játszik a méregtelenítésben, de ezen kívül még csaknem 500 testi folyamatban részt vesz. Ha a hasi terület jobb felső részén érzünk fájdalmat, akkor ez arra utalhat, hogy a májunkkal nincs minden rendben. A máj feladata többek között, hogy a szervezetből kiszűrje a káros anyagokat, illetve segítsen az elfogyasztott étel megemésztésében, és a benne lévő tápanyagok hasznosításában. Ha a máj megbetegszik, megnagyobbodik, fájni kezd, a test pedig mérgezés jeleit kezdi mutatni.

A máj és az epehólyag fontos szervek, amelyek biztosítják a szervezet méregtelenítését. A toxinokat nem lehet az életből kiiktatni, ezért olyan fontos a szervezet méregtelenítési folyamatainak támogatása. Megfelelő életmóddal és megfelelő étrend-kiegészítőkkel ezek a folyamatok optimálisan működhetnek. A máj és az epehólyag ezeknek a folyamatoknak az alapja.

A terhességi epepangás tünetei

A leggyakoribb és legkifejezettebb tünet a főként a várandósság harmadik, ritkábban a második harmadában jelentkező, elsősorban este erősödő, a tenyereket és lábfejeket érintő, majd az egész testre kiterjedő, változó intenzitású, de akár elviselhetetlen viszketés. A kismama tapasztalhat májtáji (jobb bordaív alatti) fájdalmat, émelygést, hányingert és hányást is. Ritkán sárgaság alakulhat ki, a vizelet sötét sárga vagy „sörbarna” színű, a széklet pedig feltűnően világos, fénylő lehet. Fontos tudni, hogy a tünetek a szülést követő 2-3 héten belül általában maguktól megszűnnek, de újabb terhesség során ismét jelentkezhetnek.

Bármilyen jól viseled a terhességet, vannak olyan egészségügyi problémák, amelyek szinte minden kismamát érintenek. A tünetek a szimpla fáradtságtól kezdve a gyomorégésen át az aranyérig meglehetősen változatosak. A bőrviszketés a várandósság gyakori velejárója, okozhatja a bőr fokozott vérellátása, vagy a has bőrének feszülése is. Az enyhe viszketés nem ad okot aggodalomra és kezelési módja is egyszerű. Nagyobb figyelmet kell fordítani a bőr hidratálására testápolóval, vagy olajokkal.

Mikor forduljon orvoshoz?

Bár a bőrviszketés gyakori terhességi panasz, és az esetek döntő többségében a hason vagy háton jelentkezik a bőr fokozott vérellátása, feszülése és szárazsága miatt, más a helyzet, ha a viszketés a végtagokon, különösen a tenyereken és talpakon jelentkezik, és zavaró mértékű. Ilyenkor ne habozzon felkeresni szülész-nőgyógyász kezelőorvosát, mivel laboratóriumi vizsgálatra van szükség az esetleges epepangás kizárása céljából.

A terhességi epepangás kiváltó okai

A terhességi epepangás pontos kiváltó oka nem teljesen tisztázott. Feltételezhető, hogy genetikai és hormonális tényezők is szerepet játszanak kialakulásában. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a terhesség során végbemenő hormonális változások hatására ellazulnak az epeutak, ami akadályozza az epe elfolyását. Ennek következtében az epe felhalmozódik a májban, az epesavak és a bilirubin (a hemoglobin egyik bomlásterméke) a véráramba kerülnek, és lerakódnak a bőrben. Közre játszhatnak a magzat által termelt, az anya vérkeringésébe jutó rendellenes epesavak is. A betegség hajlamosító tényezői között szerepelnek örökletes tényezők, a családi kórelőzményben előforduló terhességi epepangás és az anya életkora.

A máriatövis (Silybum marianum) egy lila virágú bogáncsféle növény, amelyet évszázadok óta használnak a hagyományos gyógyászatban, főleg a máj egészségének támogatására. A máriatövis nemcsak természetes eredete, hanem tudományos tanulmányokkal alátámasztott hatása is igazi „zöld kedvenccé” teszi. Ma már azoknak is helye van az otthonában, akik természetes megoldásokat keresnek méregtelenítésre, emésztési problémákra, fáradtságra vagy a szervezet hosszú távú terhelésére.

A terhességi epepangás lehetséges szövődményei

Az epesav megemelkedett szintje veszélyezteti a magzat egészségét, és akár koraszüléshez, magzati stresszhez, vagy akár halvaszületéshez is vezethet. Az anyára nézve a betegség rendszerint nem jár súlyos következményekkel, azonban az erőteljes viszketés jelentősen ronthatja az életminőséget és alvászavarokhoz vezethet. Mivel a véralvadáshoz elengedhetetlen K-vitamin felszívódása nehezítetté válik, esetenként vérzékenység is kialakulhat.

Amikor a nők a terhesség 20. hete és a születés között elveszítik gyermeküket, azt halvaszületésnek nevezik. Ha a 20. hét előtt elveszítik a babát, azt általában vetélésnek nevezik. A halvaszületések aggasztóak lehetnek a szülők számára, mivel sokuk normális terhesség alatt következik be. Az esetek mintegy harmadában az okok ismeretlenek. Placenta vagy köldökzsinór problémák, fertőzések, magas vérnyomás, veleszületett fogyatékosság, vagy a rossz életmód halvaszületést okozhat. Holtan születik, amikor a baba a terhesség 20. hete után meghal.

A terhességi epepangás diagnosztizálása

A terhességi epepangás gyanúját a jellegzetes klinikai tünetek vetik fel a vizsgáló orvosban. A kórisme felállításához a perifériás vér laboratóriumi vizsgálatai szükségesek. A betegséget a szérum bilirubin-szint, a májsejtekben termelődő enzimek értékének emelkedése, valamint egy másik, a fehérjék lebontásában résztvevő enzim, az alkalikus foszfatáz fokozott aktivitása jellemzi. Az emelkedett szérum epesav-szint megerősíti a kórismét, azonban annak referenciatartományon belüli értéke alapján nem zárható ki a terhességi epepangás. Abban az esetben, ha a tünetek és a laboratóriumi eltérések nem teszik egyértelművé a terhességi epepangás meglétét, az epeutak hasi ultrahang-vizsgálata és a vírusos májgyulladás szerológiai teszttel történő kizárása szükséges a kórkép tisztázásához.

A terhességi epepangás kezelése

A terhességi epepangás kezelésének célja a viszketéses tünetek enyhítése, valamint a magzati szövődmények megelőzése. A várandós fokozott orvosi ellenőrzése mellett az epeelválasztást javító, viszketést csökkentő szerek adása, a K-vitamin pótlása, valamint zsírszegény étrend (epediéta) javasolt. Magyarországon az epesav-szint mérése jelenleg nem tartozik a terhességi rutinvizsgálatok közé, de a vizsgálat egyetemi centrumokban elérhető.

A máriatövis emberi egészségre gyakorolt hatása számos tudományos tanulmány és hagyományos felhasználás tárgyát képezi. Legismertebb hatása a májra, de előnyei ennél sokkal tovább nyúlnak. A máriatövisben található hatóanyag, a szilimarin, védi a májsejteket a károsodástól, elősegíti azok regenerálódását és megakadályozza a méreganyagok sejtekbe való bejutását.

A Reishi gomba (Ganoderma lucidum), más néven "királygomba", számos pozitív egészségügyi előnnyel rendelkezik, mivel számos aktív vegyületet, többek között triterpenoidokat, poliszacharidokat és peptidoglikánokat tartalmaz. A reishi gomba (Ganoderma lucidum) erős méregtelenítő tulajdonságairól és a májra gyakorolt pozitív hatásairól ismert. Segíti a szervezet méregtelenítését és védi a májat a káros méreganyagoktól.

tags: #mereganyag #felhalmozodas #terhesseg