Az óvodakötelezettség és az az alóli felmentés kérdése gyakran okoz fejtörést a szülőknek, különösen, ha újszülött testvér érkezik a családba. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) és a kapcsolódó rendeletek pontosan szabályozzák, mikortól köteles egy gyermek óvodába járni, és milyen lehetőségek vannak az óvodai foglalkozások alóli felmentésre.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Bálint Boglárka szerint sok szülő tudja, hogy gyermeke hároméves korától óvodába köteles járni, ám a részletszabályokkal összefüggésben gyakoriak a félreértések. Az óvoda köznevelési intézmény, melynek célja, hogy a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra felkészítse, és elősegítse a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, figyelembe véve az életkori, egyéni sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet.
Az Nkt. 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben még nem kell óvodába vinni. Például, 2021 szeptemberében azoknak a gyermekeknek kellett megkezdeniük az óvodai nevelésben történő részvételt, akik 2018. augusztus 31-én, vagy előtte születtek.
A törvény alapján az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Felmentési lehetőségek az óvodakötelezettség alól
A szülőknek ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy kérelmezzék gyermekük óvodai foglalkozások alóli mentesítését. A köznevelésről szóló törvény 8. § (2) bekezdése alapján a felmentésről - települési önkormányzati fenntartású óvoda esetén a jegyző, egyházi- és magánfenntartású óvoda esetében a fenntartó dönt.
A felmentést a szülőnek kell kérelmeznie, melyre főszabály szerint az óvodai beiratkozásig, azt megelőzően kerülhet sor. Az eljárás során a jegyző, illetve a fenntartó az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, kizárólag az ötödik életév betöltéséig adhat felmentést a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
A felmentés iránti kérelmet meg kell indokolni, melynek indoka a gyermek családi körülményeivel, képességeinek kibontakoztatásával, illetve a gyermek sajátos helyzetével összefüggő ok, körülmény lehet. Az újszülött testvér érkezése, vagy egyéb családi körülmények tehát indokolhatják a felmentést.
A felmentés időtartama és benyújtási határideje
A felmentés legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig tarthat, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti. Különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján az ötödik életév betöltéséig is meghosszabbítható a felmentés. Fontos tudni, hogy a felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között.
A kérelem benyújtásának határideje a tárgyév április 15. napja a Kormányhivatalnál (Zuglóban például a Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. kerületi Hivatal az illetékes szerv). A később benyújtott kérelmeket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem később is beadható.
A szülő, aki felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, minden évben április 20-áig köteles benyújtani kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, valamint a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Amennyiben a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a felmentési kérelmét szintén április 20-áig az óvoda fenntartójához kell benyújtania, a kérelem másolatát pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz kell eljuttatnia.
Mérlegelési jogkör és döntéshozatal
A jegyzőnek és a fenntartónak mérlegelési jogköre van a szülői kérelem elbírálásában. Döntése során figyelembe kell vennie a gyermek egyéni körülményeit, és azt, hogy a kérelmezett megoldás valóban a gyermek érdekét szolgálja-e, és nem hátráltatja-e később az iskolai tanulmányok megkezdését. A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek.
A felmentésre vonatkozó kérelem nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, formai okból, ha határidőben nyújtják be. A hivatal a kérelmet kizárólag akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy (a becsatolt iratokat is figyelembe véve) a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek legjobb érdekét.
Jogorvoslati lehetőségek
Az óvoda döntése ellen a szülő - a közléstől számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében jogorvoslati eljárást megindító kérelmet nyújthat be. A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést az óvodai felvétellel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. A szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
Amennyiben a felmentésről szóló döntéssel a szülők nem értenek egyet, úgy az ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani. A bíróság a keresetlevelet az érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a járási hivatal székhelye szerinti törvényszékhez kell benyújtani. Az eljárás illetéke 30.000 forint. A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 30 napon belül dönt és kézbesíti is a döntését.
Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyermeke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai foglalkozásról. Az óvoda házirendjének tartalmaznia kell a gyermek távolmaradására irányuló írásbeli szülői kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjét.
Iskolakezdés halasztása
Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. A szülőnek nincs döntési joga, csak kérelmezheti - az Oktatási Hivataltól -, hogy engedélyezze az iskolakezdés elhalasztását egy évvel. Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz.
A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem kell külön kérelmet benyújtani, ha a szakértői vizsgálat javasolja, hogy további egy évig óvodai nevelésben részesüljön. Ez csak akkor halasztja a tankötelezettséget, ha ezt a dokumentumot január 18-ig kiállítják.
A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik.
Az Oktatási Hivatal 8 napon belül hozza meg döntését, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség, vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap.
| 3. életév betöltése | Óvoda-kötelezettség | Hány nevelési évre lehet felmentést kérni? |
|---|---|---|
| adott év augusztus 31-ig | adott év szeptember 1-jétől | 2×1 nevelési évre (második nevelési évben különös méltánylást érdemlő esetben) |
| adott év szeptember 1. és december 31. | A felvételétől számított fél éven belül betölti a 3. életévét | 2×1 nevelési évre (második nevelési évben különös méltánylást érdemlő esetben) |