Kíváncsi vagy, melyek ciklusod legtermékenyebb napjai? A méhnyak vizsgálata és a peteérés jeleinek felismerése segíthet abban, hogy jobban megismerd a testedet és annak működését. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a méhnyak szerepét, a peteérés jeleit, az önvizsgálati technikákat és a nőgyógyászati vizsgálatok fontosságát.
A peteérés: a női ciklus központi eseménye
Tudtad, hogy a menstruációs ciklusod legfontosabb pontja nem a vérzésed? A női ciklus központi eseménye a rendkívül alulértékelt ovuláció, azaz a peteérés vagy tüszőrepedés. Mégis elképesztően keveset tudunk róla, és a tudásunk egy jelentős részét is átitatják a tévhitek. Pedig ahogyan dr. Jerilynn Prior kanadai endokrinológiai professzor fogalmaz: „35-40 évnyi ovuláció nemcsak a termékenység szempontjából előnyös, hanem az osteoporosis, agyvérzés, a demencia, a szívbetegségek és a mellrák megelőzésében is segít”.
Az ovuláció jelentése peteérés. Ez a folyamat nem zajlik le „spontán” egy orgazmus hatására, nem történik meg bármennyiszer egy ciklusban (sőt, a vérzésed léte sem jelenti azt feltétlenül, hogy előtte ovuláltál - rengeteg nő él anovulációs ciklusokkal). Ráadásul nem zajlik titokban sem: nagyon is kézzel fogható jelei vannak, amelyeket a cikluskövetéses módszereknek hála te is megfigyelheted.
Fontos tudnod emellett, hogy az ovuláció sokkal többről szól, mint a termékenységről. Női ciklus nélkül, egészen pontosan OVULÁCIÓ nélkül nem működik a hormonrendszerünk - ez az a folyamat, amelynek végbe kell mennie ahhoz, hogy bizonyos hormonokat tudj termelni. Jerilynn Prior professzor szerint az ovulációs ciklusok a „jó egészség teremtői”.
A cikluskövetési módszerek mindegyike az ovuláció jeleinek felismerése köré szerveződik, ezért az egészséged alapos megfigyelése miatt is nagyon jó ötlet lehet elsajátítani a neked legszimpatikusabbat.
A peteérés jelei
Az ovulációra számtalan jel utal, a legfontosabbak a méhnyaknyák, a testhő és a méhszáj változásai. Az ovuláció ideje egyénről egyénre változik, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy a menstruációt megelőző 10-14. nap között történik meg. Bizonyos esetekben a peteérés járhat némi fájdalommal, esetleg vérzéssel, puffadással, alhasi teltségérzéssel.
- Méhnyaknyák változása: A peteérés egyik leglátványosabb jele a hüvelyváladék mennyiségének radikális emelkedése. A méhnyakat olyan sejtek bélelik, melyek közvetlen hormonális befolyásolás alatt állnak. A peteérés előtti időszakban a méhnyaknyák által a hüvelybemenet körül keltett érzet megváltozik. A nyák megjelenése a termékenység jele: táplálja és védelmezi a spermiumokat, átszállítja őket méhnyakon keresztül, és életben tartja őket a méhen belüli útjuk során. A termékeny napok alatt a hüvelybemenetnél különböző érzetek váltják egymást. A fejlődés menete általában a száraztól a ragacsoson át nedves, végül síkos érzetig tart. A nyák látványa is napról napra különböző lehet. Amikor tehát a fehérneműn látott hüvelyváladék állaga tojásfehérjére emlékeztető, akkor esély van a fogantatásra.
- Testhőmérséklet változása: A testhőmérséklet apró ingadozásai is jelzik a peteérést. A tested hőmérséklete ovuláció előtt jellemzően picit leesik, majd az ovulációt követően megemelkedik. A ciklus második felében néhány tized fokkal magasabb a testhőmérséklet, amely - amennyiben nem történt megtermékenyülés - a menstruáció előtt vagy annak első napján ismét visszaesik.
- Méhszáj változása: Az ovuláció közeledtével a méhnyak picit előremozdul, illetve megváltozik a formája és a tapintása is. Az ovuláció környékén a méhszájad puhább, nyitottabb, mint máskor. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik.
Peteérési tévhitek és tudnivalók
Az ovuláció időpontját nem lehet kikövetkeztetni a ciklus napjainak számából. Arra képesek, hogy a termékenységi ablakod nyílását és bezárulását meghatározd a követett ovulációs tünetek által. A leggyakoribb tévedések ennek kapcsán (is) nyilvánvalóan a termékenységi ablakhoz kötődnek: ha elhisszük ezt a tévhitet, könnyen gondolhatjuk azt, hogy kizárólag a ciklusunk 14. napján lehetünk terhesek.
Fontos tudnivaló, hogy amíg a petesejt mindössze 24 óráig, addig a férfi ivarsejtjei napokig életképesek a számukra ideális környezetben, ezért az a legoptimálisabb, ha már a peteérés előtti időszakban is történik együttlét. A gyógyszertárakban kapható ovulációs tesztek pontos eredményt adnak, de csak a tüszőrepedés pillanatában, illetve azt követően jeleznek; az ezt megelőző termékeny periódusról nem tájékoztatnak.
Nem, rengeteg nő tapasztal az élete során több-kevesebb alkalommal anovulációs ciklusokat. Ezeket kísérheti (tulajdonképpen megvonásos vérzés), de el is maradhat ilyen esetben a menstruáció. Az ovulációs tesztek használatát érdemes a menstruációt követő 10. naptól elkezdeni.
A méhnyak önvizsgálata
A méhnyak a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg. Átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát. Ezért is lehet a tüneti hőmérőzés-módszerben a harmadik, kiegészítő jel, amelyet figyelünk a nyákon és a hőmérsékleten kívül.
Elsőre sci-finek tűnhet, pedig viszonylag könnyen ellenőrizheted a méhnyak állapotát: alapos kézmosás után, egy vagy két ujjal nyúlj fel a hüvelyedbe, és tapintsd ki a méhnyakat. A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközöl, ha teljesen felnyúlsz. Még nem szült nőknél a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pont szerű kis nyílás a közepén. A már szült nőknél nagyobb, inkább talán cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
Mindenkire igaz, hogy a méhnyak ciklus elején lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.
Hogyan vizsgáld? Természetesen moss kezet előtte, és legyenek megfelelő higiénés körülmények. Helyezkedj olyan pozícióba, hogy a méhnyakad közelebb kerüljön a hüvelynyíláshoz (pl.: guggolj, feküdj hanyatt a térdedet felhúzva vagy tedd fel az egyik lábadat egy székre) és nyúlj fel, amíg csak tudsz. Próbáld meg kitapintani a fent leírtak alapján. Nagyon ritka eset, hogy valaki tényleg nem éri el a saját méhnyakát, de előfordul.
A menstruációs ciklus
Miért érdemes önvizsgálatot végezni?
A fentiekből kiderül, hogy mennyi hasznos információt tudhatsz meg a termékenységedről, egészségedről a méhnyak vizsgálatával. A Fertility Awareness valójában arról szól, hogy te magad válsz a tested elsőszámú szakértőjévé. Elvégre te élsz benne és te töltöd vele/benne a legtöbb időt, nem? Minél jobban megismered, minél többet megértesz belőle, annál többet tehetsz magadért.
A méhnyak vizsgálatával sok hasznos információt kaphatsz a ciklusodról, a termékenységedről, az egészségi állapotodról. Jobban képbe kerülhetsz, sokat megtudhatsz tested működésével kapcsolatban. A tudás pedig hatalom: előbb észreveszed, ha valami nem stimmel, tapintásra nem olyan, mint szokott lenni.
Nőgyógyászati vizsgálatok és a méhnyak
Annak érdekében, hogy egészségünket minél tovább megőrizzük, érdemes bizonyos időközönként szűrővizsgálatokon részt venni. A nők számára az egyik legfontosabb a nőgyógyászati szűrővizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálat során alapvetően a méh, a méhnyak és a petefészek betegségei szűrhetők. Ilyenkor fény derülhet az ezeket érintő fejlődési rendellenességekre, gyulladásokra, fertőzésekre, valamint a nemi betegségekre, daganatmegelőző állapotokra, illetve a daganatokra is. Amennyiben rendszeresen járunk ellenőrzésre, a betegségek időben diagnosztizálhatók és kezelhetőek.
Fontos, hogy rendszeresen járjunk nőgyógyászhoz. Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Szövetségének (ACOG) ajánlása szerint a lányoknak vagy 13-15 éves korukban kell először felkeresniük egy nőgyógyászt, vagy akkor, amikor szexuálisan aktívvá válnak - attól függően, hogy melyik következik be előbb. 21 éves kortól már évente javasolt teljes körű nőgyógyászati vizsgálaton részt venni, háromévente pedig méhnyakrákszűrést is végeztetni kell.
A nőgyógyászati vizsgálat menete
A nőgyógyászati vizsgálat jellemzően a kórelőzmény felvételével, illetve - ha vannak - a panaszaink megbeszélésével kezdődik. Ezt a fizikális vizsgálat követi. A szakember először megtekinti a külső nemi szerveket és a végbélnyílást, majd egy speciális eszköz, az úgynevezett kacsa segítségével feltárja a hüvelyt és a méhszájat. Általában ilyenkor történik meg a citológiai mintavétel is, amely során kenetet vesznek a méhnyak nyálkahártyájáról. Mint arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) rámutatott a tájékoztatójában, az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek - gyulladás vagy fertőzés - észlelésére is alkalmas.
Ezután jön a bimanuális (két kézzel végzett) vizsgálat, amelynek lényege, hogy a nőgyógyász kesztyűs kezének egy vagy két ujját a hüvelybe vezeti, a másik kezével pedig enyhe nyomást gyakorol az alhasra. Így két irányból is meg tudja vizsgálni a méhet, és áttapinthatja annak környezetét is. Általában sor kerül még hüvelyi ultrahangvizsgálatra, amely lehetővé teszi a kismedencei szervek egyszerű, gyors és részletgazdag vizsgálatát. A nőgyógyász az ultrahangfejre steril óvszert húz, alá és fölé pedig zselét tesz. Ezt követően felvezeti az ultrahangfejet a hüvelybe, és monitor segítségével ellenőrzi a látott képet.
Méhnyak elváltozások
A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik. A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk.
Néha érezhetünk apró csomókat a méhnyak felületén, ezek a legtöbb esetben csak úgynevezett nabothian ciszták (nyákcsomók), amelyek jönnek-mennek és kezelés nélkül eltűnnek. Ha nagyobb, furcsa, esetleg szivacsos képződményt érzünk, az lehet polip. Természetesen bármilyen eltérést tapasztal valaki a méhnyak felszínén, érdemes megkeresnie kezelőorvosát.
A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése. A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül. Éppen a sejtek gyors cserélődése miatt az esetek nagy százalékban ezen a területen alakul ki a méhnyakrák. Sajnos ez a fajta sejtelváltozás általában nem érzékelhető, az éves rákszűrésen viszont kiderül, és kezelhető.