A méhszáj kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. A méh körte alakú szerv, melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó egyharmada „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csőre hasonlít legjobban. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot.
A méhnyak anatómiája és funkciói
A méhnyak nem különálló szerv, hanem a méh része, ezért szakkönyvek általában a méhvel együtt szokták tárgyalni. Egyes vonásaiban inkább a méhtesthez, más tulajdonságaiban inkább a hüvelyhez hasonló, és mint ilyen, igazi átmenetet képez a kettő között. A méh a méhnyakkal a függőlegeshez képest nagyjából 70 fokban előre dőlve csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak és a hüvely függőlegestől 30-40 fokkal hátrafelé dőlő tengelyével tompaszöget zár be, amit az orvosi nyelvben anteversionak hívnak.
A hüvelybe felülről a méhnyak hüvelyen belüli része (portio vaginalis cervicis) mintegy 3 centiméternyire lóg be, fölötte értelemszerűen a hüvely feletti részt különíthetjük el (portio supravaginalis cervicis). Ennek közepén alulról, a hüvely felől apró nyílás, a méhszáj nyílása (ostium externum canalis cervicis) látható, ami természetesen egyben a méh nyílása is a hüvely felé, vagyis a külső méhszáj (ostium externum uteri). A külső méhszáj szülés előtt álló nőknél kicsi és kerek, már szült nőknél keskeny réshez hasonló, és vízszintes állású. Ezért a már szült nőknél a külső méhszájnak mintegy elülső és hátsó ajka is látható. A nyílástól fölfelé helyezkedik el a méhnyak nagyjából 2,5 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt csöve.
A méhnyak méhtest felőli végén annak felső (belső) nyílását (ostium internum canalis cervicis) találjuk. Ezen a tájon található az a 0,8 cm hosszú szűkület, amit méhszorosnak (isthmus uteri) nevezünk, és lényegében a méhnyak és a méhtest határát képezi. Itt található a belső méhszáj. A méhszoros magasságában a méh üregének tengelye tompaszögben megtörve előrehajlik (orvosi néven: anteflexio), ezért álló testhelyzetű nőben a méh gyakorlatilag vízszintesen fekszik rá a hólyagra.
A méhnyak szöveti felépítése
A méhnyak szöveti felépítésében átmenetet képez a hüvely és a méh között. Míg a méh az üreges, csöves szervekre jellemző szöveti felépítést mutatja; belül nyálkahártya, alatta kötőszövetes réteg, legkívül körkörös és hosszanti lefutású rostokból álló izomszövet helyezkedik el; addig a méhnyakban az izomszövet aránya elenyésző, és az izomrostok sem helyezkednek el szabályos rétegekbe rendezve. A méhnyak falában a simaizom-szövet aránya mindössze 15 százalék körül van, és a hüvelyhez hasonló módon nem határolódik el élesen a kötőszövettől, hanem kötőszöveti rostokkal némileg összefonódva helyezkedik el.
A szöveti felépítés fokozatos átmenetét a méhtől a hüvely felé jól megmagyarázza, ha belegondolunk elhelyezkedésébe és a szülés közben játszott szerepébe. A méhtestnek lassan, kilenc hónap alatt kell akkorára tágulnia, hogy körülölelhessen egy kifejlett babát, a méhnyaknak csak a legfelső, méhszorosnak megfelelő része tágul a méhhez hasonlóan, mintegy a harmadik hónaptól kezdve. A méhnyak többi részének a vajúdás néhány órája áll rendelkezésére a táguláshoz, míg a hüvelynél percekben mérhető csupán az az időszak, ami alatt babafej-átmérőjűre kell tágulnia. A szabályos réteges szerkezetű cső és a kötegekbe rendezett izomrostok képtelenek lennének ilyen rövid idő alatt megnyúlni, ez csak a nagyon rugalmas rostokból álló kötőszövettel lehetséges. Valószínűleg hormonális hatásra a kötőszövetes állomány alakul át, és lesz tágulékony. Az izomrostokat viszonylagosan nem rendezett elhelyezkedésük óvja meg a sérüléstől, szakadástól. A csekély simaizom feladata elsősorban a méhnyak összehúzása, szerkezetének, alakjának helyreállítása a szülés után. A hüvelyi rész izomzatának az orgazmus alatti mozgásokban is szerepe van.
A hámhatár és a transzformációs zóna
A méhnyak hüvelyi részét kívülről nézve gyöngyházas színű, halvány rózsaszín, többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. A külső méhszájnál ez a laphám (lapos sejtekből álló hám) olyan éles határvonallal végződik, amilyen szánk piros ajkainak szélén látszik. Ugyanis innen befelé haladva, a méhnyakat belülről bélelő hengerhám (hengeres sejtek alkotta hámszövet) váltja fel, ami erős, élénkvörös színű. A fogamzóképes nők nagyon nagy százalékánál ez a határvonal gyakran kivándorol a méhnyak külső hüvelyi felszínére. A jelenség neve cervikalizáció, és nem tekintendő kórosnak mindaddig, amíg a határvonal éles, és szövete ép.
A cervikalizáció előfordulása az életkor növekedésével és a szülések számával arányosan egyre gyakoribb. Jelentősége abban áll, hogy a méhnyakrák általában a két hám határvonalán alakul ki, és ezért szűrés alkalmával a vizsgáló orvos számára szabad szemmel is jól észrevehető. Az élénkpiros hám megjelenése tehát önmagában még nem utal sebre vagy rákos fekélyre. Sőt ellenkezőleg, jelenlétében idejében és könnyen felismerhetők a rákmegelőző állapotok, és megelőzhető a méhnyakrák kialakulása. A méhnyak hüvelyi részén a cervikalizáció és a kóros elváltozások leggyakoribb helyét transzformációs zónának is nevezik. Ezen a területen végzett nőgyógyászati beavatkozások azonban hegesedést okozva megsérthetik ezt az éles határvonalat, és nehezítik a korai felismerést.
A méhnyak nyálka és a ciklus
A méhnyak mirigyes hengerhámja különbözik a méhtestet bélelő méh-nyálkahártyától (endometrium). Eltérően reagál a menstruációs ciklus hormonális változásaira: nem vastagodik meg, és lökődik le. Egyrétegű hengerhám, viszonylag kevés csillós hengerhámsejtet tartalmaz. Mirigyei viszont sokkal nagyobbak, elágazóak, a méhtest egyszerű mirigyeivel ellentétben ún. összetett csöves mirigyek, melyek váladékot termelnek. A 90 százalékban vízből álló nyálka enyhén lúgos kémhatású, fontos polipeptidje a mucin, de tartalmaz különböző enzimeket, ionokat és cukrot is. A menstruációs ciklus hormonális változásai a termelődő nyálka minőségét befolyásolják. A nyákból képződik a nyakcsatornát elzáró nyák-csap, mely útját állja a legtöbb baktériumnak, véd a fertőzésektől. Megfelelő időben átengedi viszont a spermiumokat.
Menstruáció idején a méhszájon keresztül távozik a vér és a leváló méhnyálkahártya. A méhszájat egy kis izomgyűrű többnyire zárva tartja, mivel a méhnyak állandó feladata a védelem. A nyákcsapnak köszönhetően megvédi a belső nemi szerveket a fertőzésektől. A spermiumok azonban - a kórokozókkal ellentétben - a termékeny időszakban akadály nélkül átjuthatnak a nyákdugón. Orgazmus idején a külső méhszáj a kilövellt spermába ér bele, és perisztaltikus mozgással továbbítja a hímivarsejteket a belső nemi szervek mélye felé. A méhnyak átmeneti szállást is biztosít a hímivarsejtek számára. A mirigykamrákban visszamaradt cervikális váladékban akár öt napig is életképesek maradhatnak a spermiumok, hogy aztán a tüszőrepedéskor kiszabadult petesejt felé folytathassák útjukat. A nyák visszatartja a mozgásképtelen, sérült spermiumokat.
A méhnyak legfontosabb feladata terhesség idején ugyancsak a nyákcsap termelése, és ezáltal a magzat védelme. A szülés közeledtével a méhnyak a prosztaglandin hormon hatására felpuhul, a méhszáj a vajúdás és a szülési fájások idején tágulni kezd, sokszor magától távozik a nyákdugó. A méhnyak állapota szüléskor erősen függ attól, hogy a várandós anya hányadik szüléséről van szó.
A méhnyak mozgása és a termékenység
A méhnyaknyák mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik. Az ovuláció ideje körül a méhszáj megemelkedik, így ujjal nehezebben érhető el, és puha tapintású lesz, a külső méhszáj nyílása pedig enyhén nyitott. A váladéktermelés az ösztrogén hormon hatására a tüszőrepedéskor a legbőségesebb, a nyálka a fehérneműn is nyomot hagyhat. A tojásfehérjéhez hasonló nyák a tüszőérés idején áttetszővé válik, és viszonylag sok sót tartalmaz. Az ekkor nyert nyálkát kis üveglapra téve és megszárítva mikroszkóp alatt megfigyelhető, hogy a só páfrányhoz hasonló rajzolatot adva kristályosodik ki. A legtermékenyebb időszakra jellemző nyálka rendkívül nyúlós, amit könnyűszerrel ellenőrizhetünk is: A nyálka a hüvelyk- és mutatóujj közé téve hat-nyolc centiméteres szállá nyújtható. Később már csak egy-két centiméternyi nyújtást bír ki, sűrű és ragacsos, nyákdugót alkotva a spermiumokat sem engedi át.
A termékenység titkos kulcsa | A méhnyaknyák | hormonmentes
E megfigyelések, illetve a cervikális nyálka minőségi változásai a John és Evelyn Billings által kidolgozott, Billings-féle , illetve a szimptotermális (a testhőmérséklet és a nemi szervek működésének változásait, tüneteit alapul vevő) fogamzásgátlás alapját is képezik. A nyák igazából a spermiumok életben maradásához szükséges. Ha a nő éppen nem termékeny fázisban van, akkor a hüvely savas környezete, a ragacsos, nem termékeny típusú nyák nem kedvez a spermiumoknak, nincs mivel táplálkozzanak, és nem is tudnak rendesen mozogni benne. Így pár órán belül elpusztulnak. Azonban a termékeny időszakban, a síkos, nyúlós, termékeny típusú nyák jelenléte esetén a spermiumok könnyedén úsznak be a méhnyakon át a méhbe és a petevezetékekbe.
A ciklus első felében, a menstruáció után általában száraz érzetű a hüvely, nincs vagy ragacsos a nyák állaga. Sokan írják le úgy, hogy száraz, ragacsos, gumiszerű. Majd a peteérésig, az ösztrogén hormonnak köszönhetően elkezd változni. Krémes vagy tejszerű lesz, egyelőre sűrűbb állagú, de nedves érzetű. Aztán az igazán termékeny időszakban, a tüszőrepedéshez közeledve szinte vízszerűvé és nagyon nedvessé, síkossá változik. Nedves érzetű lesz a hüvely, majd észreveszed a nyúlós, tojásfehérjeszerű nyákot, amit ha a két ujjad közé veszel, akkor szét tudod húzni. Az utolsó ilyen nedves napot csúcsnapnak nevezzük, és ez általában egybeesik a tüszőrepedés időpontjával. Persze lehetnek kisebb nagyobb eltérések, de hogy valóban megtörtént-e már az ovuláció, azt csak a hőmérsékletadattal együtt lehet biztosan megmondani.
Méhszájseb és egyéb elváltozások
A méhszájseb neve már önmagában nagyon megtévesztő lehet, hiszen sokan hajlamosak ez alapján egy varasodott sebre asszociálni, holott valójában szó sincs ilyesmiről. Tulajdonképpen a méhszájnál és a méhnyaknál feltárható jellegzetes hámelváltozást illeti a szakma ezzel a névvel, ami a nők jelentős többségénél megtalálható, és tudni kell, hogy gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat. Noha rengetegen nem tudnak róla, azonban a méhszájseb a szexuálisan és hormonálisan aktív nők közel 90 százalékánál megfigyelhető. Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent.
A méhszájseb tünetei és okai
A bolyhok hatalmas felszínt adnak, mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok. A méhszájseb megjelenését jelentős mértékben elősegítheti, ha a hüvelyflóra egyensúlya, illetve pH-értéke megváltozik.
A méhszájseb sokszor semmiféle tünetet nem okoz. Ám előfordulhat, hogy szexuális együttlét után - mivel a kapilláris erek ilyenkor elpattanhatnak a méhszájban - néha egy kis átmeneti vérzést okoz. Mivel a méhszájseb területén fokozott a váladéktermelés, ez az arra hajlamos nőknél - meggyengült immunredszer, pszichoszomatikus problémák - visszatérő hüvelyi gyulladást eredményezhet. Fontos tudni, hogy a legtöbb nőgyógyászati betegséghez hasonlóan a méhszájsebnek is vannak fokozatai. Tünetmentesen még jellemzően csak kezdeti stádiumú problémáról van szó, de amennyiben fájdalmak és vérzés társulnak hozzá, az már jellemzően a hengerhám gyulladását jelzi. Ez egy különösen súlyos állapot, hiszen gyulladás esetén a szövetek sokkal sérülékenyebbek lesznek, így már egy közösülés is járhat vérzéssel vagy fájdalommal, de ennek az esetek döntő többségében semmi köze sincs a menstruációhoz.
Különböző hüvelyi csomók és dudorok
Könnyen pánikba esik az ember, ha egyszer csak valamilyen csomót, puklit vesz észre a hüvelye mellett. Ám mielőtt valamilyen halálos betegséget vizionálnánk, nyugodjunk meg. „Rengeteg banális oka lehet egy dudornak, csomónak a hüvelynél - mondta Dr. Alicia Little bőr- és nemi beteg szakorvos, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának tanára. Tény, hogy vannak olyan szexuális úton terjedő betegségek, amik a nemi szervek környékén okoznak puklikat, ám ezek általában más tünetekkel is járnak.
- Fordyce-foltok: gombostűfejnyi krémszínű pöttyök, leggyakrabban a szeméremajkakon. A bőr faggyúmirigyeinek megnagyobbodása okozza.
- Ciszta: Ha apró, kemény csomót észlelünk a hüvelyben vagy a szeméremtesten, az leggyakrabban ciszta. Gyerekszülés vagy jóindulatú daganat is okozhatja a ciszták kialakulását. Ezek általában nem okoznak fájdalmat és maguktól elmúlnak kezelés nélkül is.
- Benőtt szőrszálak: A fanszőrzet tépkedése, gyantázása, borotválása okozhatja a benőtt szőrszálak kialakulását. Ilyenkor apró, kerek csomó alakulhat ki, ami akár fájdalmas, gennyel teli gyülem is lehet.
- Bőrszövet-kinövések: Ezek az apró, ártalmatlan extra bőrsejtek okozta csomócskák jól kitapinthatók a hüvely sima felületén.
- Nemi szervi szemölcs (HPV): Ha viszkető, karfiolszerű, bőrszínű csomó jelenik meg a hüvelyen, szeméremtesten vagy a végbél környékén, lehet, hogy nemi szervi szemölcsünk van. Az égő, viszkető vérzés megszüntethető tüneti kezeléssel, ám a vírus elpusztítására nincs hatékony gyógymódunk.
- Nemi szervi herpesz (HSV): Ha bőrkeményedés-szerű, ám égő fájdalmat okozó csomót érzünk a hüvelynél, és a pisilés is fájdalommal jár, azt gyakran nemi szervi herpesz okozza. A HPV okozta szemölcshöz hasonlóan ez is szexuális úton terjedő betegség, amit a herpes simplex (HSV) vírus okoz. A tüneteket vírusellenes szerekkel kezelhetjük, ám ha egyszer bekerült a szervezetünkbe a herpeszvírus, azt meggyógyítani nem lehet.
- Bartholin-mirigy ciszta: A hüvelyt a hüvelynyílásnál található Bartholin-mirigyek által termelt váladék nedvesíti meg. Ha ez a váladék nem távozik megfelelően, ciszta alakulhat ki a mirigyekben.
- Hüvelyi rák: A hüvelyi rák jele is lehet a csomó, pukli, ami fájdalmas pisilést és medencetáji fájdalmat is okozhat. Nagyon fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk, ha ilyet érzünk.
- Visszerek: A kitágult vénák átütnek a bőrön, pont úgy, ahogy a lábon is tapasztaljuk. Várandósság alatt, szülés után fordul elő gyakran, hogy a hüvelyben is tapinthatók a visszeres csomók. Tünete lehet még a hüvely nyálkahártyájának duzzanata, nyomásérzés a hüvelyben, fáradtság, égő, viszkető fájdalom.
Sokan meg szoktak ijedni akkor, ha valamilyen felszíni egyenetlenségeket tapasztalnak a méhnyak felszínén. Ennek hátterében az esetek nagy százalékában ártalmatlan Naboth-tüsző áll. Ezeknek a cisztaszerű képződményeknek a jelenléte a méhnyakban teljesen normális jelenség, a hám mozgása, átalakulása során jönnek létre: a méhnyak mirigyei váladékot képeznek, a hám átalakulása során a mirigyek kivezetőcsövei elzáródhatnak, majd ártalmatlan nyákkal teli tömlők keletkezhetnek. Természetesen bármilyen eltérést tapasztal valaki a méhnyak felszínén, érdemes megkeresnie kezelőorvosát.
Méhnyakrák és HPV
Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.
A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Ezért fontos a szexuális élet megkezdése után - még az egészséges nőknél is - évente egyszer a nőgyógyászati vizsgálat és a méhnyakrák-szűrővizsgálat- kenetvizsgálat, citológia -, mely során a méhnyak külső felszínéről és a méhnyakcsatornából kell mintát venni. Ezzel egy időben kolposzkóppal - azaz speciális típusú mikroszkóppal - is analizálni kell a méhszájsebnek megfelelő területet. JEGYEZZÜK MEG: A tapintásos hüvelyi vizsgálat, a cytologiai eredmény és a mikroszkópos analízis eredményei mindig együtt értékelendők, és csak a három együtteséből lehet megnyugtató véleményt alkotni.
A méhnyak vizsgálata és kezelése
A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál. A nő méhe 2 részre osztható: a hüvelyben lógó méhnyakra és a kismedencében lévő méhtestre. A méh a méhnyakon áthaladó méhnyakcsatornán keresztül érintkezik a hüvellyel, ezen az úton jut keresztül a menstruációs vér is. A méhnyakcsatorna belső felszínét egy speciális típusú hámszövet, a hengerhám béleli. A méhnyakcsatorna külső - hüvely felé eső - felszínét egy másik hámszövet, a laphám borítja. A méhnyakcsatornában a két hámszövet egymásba ér. A méhnyakcsatornából a hengerhám ki akar növekedni a méhnyak felszínére, ahol a laphám van, a laphám viszont - a méhnyak külső felszínéről - be akar növekedni a méhnyakcsatornába. Azt a „csatateret”, ahol ez a két hámszövet átalakul egymásba, nevezzük hétköznapi nyelven „méhszájseb”-nek, orvosilag pedig ektrópiumnak.
A méhszájseb nagysága nemcsak egyénenként változó, hanem adott esetben akár évről évre is változhat a nagysága. Ha a méhnyakrákszűrés eredménye - évente kell ismételni a szűrést! - negatív, és nincs a páciensnek nőgyógyászati panasza, akkor a méhszájsebet évente egyszer kell ellenőrizni, a nőgyógyászati kontrollvizsgálat alkalmával!
A méhszájseb kezelési lehetőségei
Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy a méhszájsebet előidéző hámsejtek fizikailag eltávolításra kerüljenek. Az egyik legklasszikusabb alternatíva az úgynevezett ecsetelés. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges. Ha szerepet játszik egy visszatérő hüvelygyulladás kialakításában, akkor holisztikus terápiával kell ezt is kezelni, például propolisz-, tejsav- és gyógynövénytartalmú kúpokkal. Ezek a méhszájseb nagyságának csökkenését segítik elő.
Ennél sokkal hatékonyabb megoldások közé sorolhatjuk a lézeres párologtatást, valamint a fagyasztáson alapuló technikát. A fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Ezek által gyorsan, egyszerűen, biztonságosan és teljes egészében el lehet távolítani a problémás hámelváltozást. Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást. Fontos kiemelni, hogy mind a lézer-, mind a fagyasztás technikája abban az esetben is ideális, ha enyhe citológiai eltérések mutatkoznak a leleten.
Két további lehetséges eljárásmód a méhszájseb eltávolítására a loop- és a hideg késes konizáció. Mindkét technikában közös pont, hogy az érintett szöveteket gyakorlatilag kimetszik a helyükről, ami azért szerencsésebb alternatíva, mert ilyenkor az elküldhető szövettani vizsgálatra az esetleges elváltozások kiszűrésének érdekében. A loop konizáció vagy más néven hurokkimetszés lényege, hogy a folyamat egy speciális elektromos hurokkal történik. Műtéti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretein belül végezhető el. Az eljárás előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, később varratszedésre és egynapos sebészet keretében is végezhető. A hideg késes kimetszés ennél sokkal pontosabb, ilyenkor szikével távolítják el a problémás szövetet, majd utána varrják a sebet. Kivételes esetekben alkalmazzák, hiszen nagy általánosságban pontatlan, nem lehet olyan precízen alkalmazni, mint a többit, a vérzéscsillapítás pedig ilyen esetekben mindig égetéses módszerrel történik. Előnye: Ez az eljárás biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Hátránya: Kórházi befekvést igényel, altatásban történik a beavatkozás, a műtét utáni időszak fájdalmasabb.
Női önvizsgálat és a méhnyak tapintása
Minden nő tapasztalhatja önvizsgálat révén, egy alapos kézmosást követően. A hüvely fala redősebb, érdesebb tapintású, míg a méhnyak simább felszínű dudor, nyílással a közepén - melybe az önvizsgálat során beleütközik az ujj, ha elég mélyre felnyúl. A még nem szült nők esetében a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonítani: kemény, kicsit hegyes, közepén az apró nyílással - ez a méhszáj. Ez a menstruációkor, valamint az ovuláció időszakában nyitottabb, ekkor valamennyivel puhábbnak is tapintható a méhnyak maga. Talán meglepően hangzik, de a méhnyak az ösztrogén hormon hatására mozgásban van: a ciklus elején és végén alacsonyan helyezkedik el a hüvelyben, míg a ciklus közepén visszahúzódik, magasabb állásban van. A termékeny napok idején tehát nehéz elérni az önvizsgálat során. Ilyenkor kevesebb helyet foglal a hüvelyben, ami megkönnyíti a mélyebb behatolást és az esetleges fogantatást. Ugyanakkor saját testünknek ismerete és az esetleg változások időben történő felfedezése mindig hasznos lehet.
A méhnyak vizsgálatával sok hasznos információt kaphatsz a ciklusodról, a termékenységedről, az egészségi állapotodról. Jobban képbe kerülhetsz, sokat megtudhatsz tested működésével kapcsolatban. A tudás pedig hatalom: előbb észreveszed, ha valami nem stimmel, tapintásra nem olyan, mint szokott lenni.