Méhkaparás szülés után: átfogó útmutató

A méhkaparás, orvosi nevén frakcionált abrázió, küret vagy curettage, az egyik leggyakrabban végzett nőgyógyászati egynapos sebészeti beavatkozás. Lényege a hüvelyen és a méhszájon keresztül a méh üregének kiürítése, a méhnyálkahártya rétegből történő szövettani mintavétel céljából.

Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze, valamint Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos osztott meg fontos információkat a beavatkozással kapcsolatban.

Mi a méhkaparás?

Méhkaparásnak, küretnek, abrasionak nevezik azt az eljárást, amikor a méh nyálkahártyáját eltávolítják. A beavatkozás során küretkanállal lekaparjuk a méh nyakcsatornájának és/vagy a méhtestnek a nyálkahártyáját.

A méhkaparás célja lehet diagnosztikus és gyógyító egyaránt.

Diagnosztikus célok

• Diagnosztikus műtét esetén a méhbelhártyából szövetmintát távolítunk el kórszövettani vizsgálatra a vérzészavarok és a daganatos betegségek pontos felismerése céljából.
• Rendellenes méhvérzések esetén a diagnózis felállításának egyik legfontosabb módszere, különösen a menopausalis, klimakteriális, esetleg perimenopausalis korban jelentkező vérzészavarok esetén.
• A rosszindulatú méhnyálkahártya-betegség (endometrium carcinoma) esetén az egyetlen figyelmeztető jel a menopausa körüli vagy utáni vérzészavar lehet.
• Mioma- és méheltávolító műtétek előtt a rosszindulatú kórfolyamat kizárása miatt végzik.

Gyógyító célok

• Amennyiben a rendellenes vérzés olyan bő, hogy az már veszélyezteti a páciens egészségét, és hagyományos módszerekkel (gyógyszerrel, véralvadás elősegítőkkel, méhösszehúzókkal) nem tudják leállítani, úgynevezett haemostiptikus (vérzést elállító) küretet végeznek.
• Befejezetlen vetélés, illetve korai abortusz esetén is alkalmazzák a visszamaradt terhességi szövet méhűrből történő eltávolítása céljából.

Mikor van szükség méhkaparásra?

Küretet elsősorban nem hormonális eredetű vérzészavarok esetén végeznek, amikor a problémát rosszindulatú elváltozás okozhatja. Ez főleg akkor szokott előfordulni, amikor a klimaxon átesett nő ismét „menstruál”. Ekkor a levett szövetdarabot szövettani vizsgálatra küldik, hogy kiderüljön, jelen van-e kóros sejtburjánzás.

Szintén gyakori indikációja a méhkaparásnak az, ha az illető nagyon erős vérzéssel küzd, és a gyógyszeres kezelés sikertelen. Mindezeken kívül méhkaparást szoktak alkalmazni befejezetlen vetélés, illetve korai abortusz esetén is.

Rendellenes vérzés

Rendellenes vérzésről akkor beszélünk, ha a vérzés nem a menstruáció várt idejében jelentkezik, illetve a menopausa utáni vérzéseket mindig rendellenesnek tartjuk, akkor is, ha nem volt bő vagy elhúzódó.

A vérzészavar hátterében a hormonrendszer zavara, gyulladásos folyamat, valamint jó- és rosszindulatú szövetburjánzás is állhat. A beteg kórtörténete és életkora lényeges támpontot ad a betegség jellegére vonatkozóan, de a küret során eltávolított szövetminta mikroszkópos vizsgálata adja meg a biztos diagnózist.

Műtét előkészítése és menete

Miután megszületett a döntés az egészségügyi küret szükségességéről, azt kell vizsgálni, hogy a beteg operálható-e, illetve szükséges-e bármilyen előkészítés a műtéthez. Erről altatóorvosi vizsgálat dönt laboratóriumi leletek, EKG-vizsgálat, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatok segítségével. A műtét napján éhgyomorra szükséges érkezni.

A beavatkozás történhet rövid intravénás altatásban, vagy helyi érzéstelenítésben. A beteg igényeinek megfelelően a műtét elvégzésére helyi érzéstelenítésben, gyakrabban rövid ideig tartó vénás altatásban kerül sor. Altatásban a beavatkozás fájdalommentes.

A beteget a hólyag kiürítése után műtőasztalra fektetik. A hüvelyt megfelelő fertőtlenítő oldattal kitörlik, a méhűrt megszondázzák, a méhnyakat fémpálcákkal feltágítják, és küretkanállal lekaparják a méhnyakcsatorna és/vagy a méhtest nyálkahártyáját. A beavatkozás során két külön helyről nyernek kaparékot: a méhnyakból és a méhtestből. Ezután mindkettőt kórszövettani vizsgálatra küldik. Ennek eredménye kb. két hét alatt készül el, a további teendőket a szövettani lelet határozza meg.

A hiszteroszkópos küret

A hiszteroszkópos küret akkor javasolt, amikor a méh üregéről pontos, közvetlen és megbízható információra van szükség, és ezzel egy időben indokolt a méhnyálkahártya célzott eltávolítása/mintavétele is. Különösen hasznos olyan helyzetekben, amikor a panaszok alapján felmerül eltérés, de a tünetek vagy a képalkotó vizsgálatok (például ultrahang) nem adnak egyértelmű magyarázatot, vagy az eltérés jellege nem ítélhető meg biztosan.

A beavatkozás során a méh belső felszíne nagy felbontásban, közvetlenül áttekinthető, így pontosan megítélhető, mi állhat a panaszok hátterében.

Lehetséges szövődmények

Mint minden beavatkozásnak, úgy a küretnek is vannak veszélyei. A leggondosabb orvosi beavatkozás ellenére is kialakulhatnak szövődmények. Ezek közül a méhgyulladás az, ami a leggyakrabban előfordulhat, mint szövődmény.

• Vérzés: A műtét szövődménye lehet vérzés. Utóvérzés, mely azonban jól kezelhető.
• Gyulladás: A kismedencei szervek gyulladása, méhűri gyulladás. A gyulladás jelei lehetnek a műtétet követően 2-3 napnál is tovább tartó vérzés, mely bűzössé válik, vagy véres hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés, esetleg láz is jelentkezhet.
• Sérülés: A méh és környező szervek sérülése. A műtét során a legnagyobb gondosság ellenére is - ritkán - a méhfalon áthatoló sérülések keletkezhetnek. Ez kórházi megfigyelést és szükség esetén hasi műtétet (hastükrözés és/vagy nyitott hasi műtét) vonhat maga után. Ritkán bélsérülés vagy a méh közelében lévő szervek sérülése is előfordulhat.
• Túlérzékenységi reakció: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető.

Ezen szövődmények a műtét során felismerhetők és többnyire laparoszkóppal elláthatók. Nagyobb sérülés, vagy hasűri vérzés esetén hasi tükrözés (laparoscopia), vagy hasműtét (laparotomia) végzése jön szóba. A műtét során a cél a sebzés zárása, azonban kivételes esetben a méh eltávolítására is kényszerülhetnek.

Teendők méhkaparás után

A nőgyógyászati küret egynapos sebészeti beavatkozás, azaz általában, szövődménymentes esetben a beteg a műtét után - pár órás megfigyelést követően - otthonába távozhat, és másnap folytathatja mindennapos teendőit.

A küretet követően néhány napig tartó vérezgetés és enyhébb alhasi görcsök ismert velejárók.

• A nagyobb megterhelést még 3-4 napig érdemes kerülni.
• A szexuális élethez csak kb. két hét múlva javasolt visszatérni a gyulladásos szövődmények megelőzése érdekében.
• Nem ajánlott az ülőfürdő, a tamponhasználat, valamint a hüvelyöblítés sem 2-3 hétig, szintén a fertőzések elkerülése érdekében.
• A műtét után kb. két héttel elkészül a szövettani lelet, amiért jelentkezni kell a kezelőorvosnál. Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor döntenek.
• A teljes gyógyulás után 4-6 héttel válik esedékessé a nőgyógyászati kontrollvizsgálat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a beavatkozás után a következő tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal forduljon kezelőorvosához:

• erős vérzés (10-20 percenként kell cserélni a betétet);
• vérrögök találhatók a hüvelyből távozó vérben;
• láz;
• hasi görcs, amely tartós és erős;
• súlyosbodó fájdalom, ami nem múlik fájdalomcsillapító bevételére sem;
• bűzös váladék távozása a hüvelyből.

tags: #mehkaparas #szules #utan