A méhen kívüli terhességről (ektópiás terhességről) akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, hanem attól eltérő helyen, leggyakrabban a petevezetékben telepszik meg. Ez az állapot a terhességek 0,8-1 százalékában fordul elő, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthet az anya számára, mivel a méhen kívül nem tud egészséges magzat fejlődni, és a növekvő szövetek akár életveszélyes vérzést is okozhatnak.
Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a petesejt a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben azonban a megtermékenyített petesejt eljutása a méh üregébe zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik.
Döntő többségben, az esetek 98%-ában a petevezetékbe ágyazódik be a terhesség. Ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, vagy a máj felszínén tapad meg. Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is.
A méhen kívüli terhesség veszélyei és tünetei
A méhüregbe történő beágyazódás normál esetben a megtermékenyülés után 9-10 nappal történik meg, de a zigóta már 4-5 nappal később eljut a méh üregébe. A nehézséget az jelenti, hogy az anya ebben az időszakban sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás. Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát.
A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet. A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünet lehet az, ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik. Ebben az esetben mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is.
Jellemző tünet még a szúró jellegű, általában egyik oldali hasi fájdalom, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, továbbá a végbélfájdalom. A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem csak a méhen kívüli terhességre jellemzőek. Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nyom nélkül felszívódhat és nem károsítja a petevezetőt.
Amennyiben tovább növekszik és megrepeszti a kürt falát, az a hasüregbe történő belső vérzést (hasűri vérzést) okozhat. Ha ez bekövetkezik, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható. Ez sürgősségi állapot, amivel azonnal orvosi segítséget kell kérni.
A méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció, a terhességi teszt pozitív.
Mi hajlamosíthat a méhen kívüli terhességre?
A méhen kívüli terhesség hátterében gyakran szervi eltérések, például vékony petevezetők állhatnak, ez már a terhesség előtt ellenőrizhető petevezeték átjárhatósági vizsgálattal. Korábbi kismedencei gyulladások (pl. chlamydia fertőzés következtében), endometriózis, vagy korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását.
Egyéb nőgyógyászati betegségek, például petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására. Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.
Annál, akinél korábban már kialakult méhen kívüli terhesség, a későbbi fogantatások során is fokozottabb rizikóval kell számolni. Ez természetesen csak hajlamot jelent, de normál módon is bekövetkezhet a beágyazódás. Meg kell említeni a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, melyeknek célja éppen a beágyazódás megakadályozása. Viselésük kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.
Az életmód is befolyásolja a rizikót, dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása.
Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát. Bizonyos esetekben a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be, ami nem képes megfelelő tágulásra, könnyen megrepedhet és ugyancsak belső vérzést okozhat.
A méhen kívüli terhesség diagnózisa
A méhen kívüli terhesség pontos diagnózisához vérvételre és ultrahangvizsgálatra van szükség. Habár a kismedence fizikális vizsgálata során és a jellegzetes tünetek miatt már gyanakodhatunk méhen kívüli terhességre, megbizonyosodni ultrahang- és vérvizsgálattal lehet.
A kismedencei fizikális vizsgálat során azonosítható a fájdalom, érzékenység helye, valamint petevezetékben vagy a petefészekben lévő térfoglalás. Terhességi teszt: A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. Pontosabb eredményt ad, ha a hormon szintjét vérvétellel nézzük meg, amit az orvos a vizsgálat során el is rendel minden terhesség kapcsán.
Az ultrahang vizsgálattal ugyanis általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. A HCG hormon nem a méhből szabadul fel, méhen kívüli terhesség esetén is megemelkedik a szintje. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy lássuk az embrió helyét.
Beavatkozások méhen kívüli terhesség esetén
Méhen kívüli terhesség esetén mindig a súlyosságnak megfelelő beavatkozást kell elvégezni.
Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség: Amennyiben a rossz helyen lévő terhesség tünetmentesen felszívódik, a beteg kezelés nélkül, spontán módon panaszmentessé válik. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs. A korán felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszűntethető. Ilyenkor a rossz helyen lévő terhességbe juttatnak gyógyszert ultrahangos képalkotás mellett, vagy a másik lehetőség a vérpályába adott gyógyszer alkalmazása. A terhesség ennek hatására elhal, nyom nélkül felszívódhat. A beavatkozás ritkán jár szövődménnyel.
Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén: Egyéb esetben, amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket. Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el.
Amennyiben a méhen kívüli terhesség a kürtben helyezkedik el és roncsolta a petevezetőt, nem lehetséges a petevezető megtartása. Ez azonban csak műtét közben dől el, a terhesség nagyságától függően. A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be. Ilyenkor a kórházban töltött idő sokkal rövidebb, mint hagyományos nyílt hasi műtét végzése esetén.
Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben: Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása. Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges. A műtétet követő ötödik-hatodik napon történik a varratszedés, mely után a beteget, amennyiben panaszmentes, otthonába bocsátják. Hat hét a teljes sebgyógyulás, ekkor nőgyógyászati kontroll végzése indokolt.
Hasi bejutás laparoszkópos nőgyógyászati műtét során
Gyermekvállalás a műtét után
Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése.
A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte.
A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.
