Az ÉPC-Honvédkórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya komplex ellátást biztosít a kismamáknak és a fekvőbetegeknek. Az osztályon 2-3 ágyas, fürdőszobás kórtermekben 95 ágyon kapnak elhelyezést a páciensek.
Az osztály feladata a budapesti IV. és XIII. kerület ellátása. A szülőszoba 7 teljesen felszerelt, 2014-ben felújított, alternatív megoldásokat kínáló, színes, vidám szobában várja a vajúdó kismamákat. Ebből kettőben sarokkád is található. Az otthonos hangulat mellett a kismamák és a babák is teljes biztonságban vannak, mert esetleges vészhelyzet esetén a műtő helyben található, a császármetszés azonnal elvégezhető.
Tájékoztatjuk azokat a várandós nőket, akik az ÉPC-Honvédkórház Szülészeti osztályán szeretnének szülni, hogy 2025.06.10-től két kórterem áll rendelkezésre, mely magasabb komfort fokozatot kínál a gyermekágyas kismamáknak.
Az ÉPC-HK Meddőségi Részlege
Az ÉPC-HK Meddőségi Részlege a megfelelő infrastrukturális, valamint szakmai felkészültséggel megkezdte a meddő párok komplex kivizsgálását, valamint kezelését egészen az inszeminációs eljárás elvégzéséig.
Az Osztály Vezetősége és Orvosai
- Osztályvezető: Dr. Kalmár László Ph.D osztályvezető főorvos
- Nőgyógyászat részlegvezető szakorvos: Dr. Kása Dániel Gábor
- Osztályvezető helyettes, szülőszoba részlegvezető főorvos: Dr. Kazár Tibor
- Szakorvos, szülőszoba részlegvezető helyettes: Dr. Király Csaba
- Gyermekágy részlegvezető főorvos: Dr. Debreczeni Atilla
- Terhespatológia részlegvezető főorvos: Dr. Szabó Gergely József
- Ambulancia részlegvezető főorvos: Dr. Banczik Zoltán
- UH ambulancia részlegvezető főorvos, klinikai genetikus: Dr. Tidrenczel Zsolt PhD
- Meddőségi specialista: Dr. Zakariás Anita
- Osztályvezető-helyettes főorvos: Dr. Vermes Gábor PhD
További szakorvosok:
- Dr. Ágoston Imre Barnabás
- Dr. Bálint Koppány (klinikai genetikus)
- Dr. Cserey Eszter
- Dr. Dávid Kamilla Luca (rezidens)
- Dr. Demeter János
- Dr. Demjén László
- Dr. Fancsovits Veronika (rezidens)
- Dr. Fülöp Vilmos DS.c.
- Dr. Gyebrovszki Csanád László
- Dr. Harsányi Lehel
- Dr. Jenei Lóránd
- Dr. Kecskés Kinga Zsófia
- Dr. Kovács András László (rezidens)
- Dr. Margl Zoltán
- Dr. Molnár Violetta
- Dr. Murányi Zoltán
- Dr. Oszoli Gábor
- Dr. Rábai Katalin (rezidens)
- Dr. Szabó György Róbert
- Dr. Szemerey Ákos
- Dr. Turi Balázs Domonkos (rezidens)
- Dr. Váraljai Vanda
- Dr. Virányi Hanna Zita (rezidens)
Családközpontú szülészet az ÉPC-Honvédkórházban
A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a családközpontú alapelvekre épülő szülészeti és újszülöttellátásról. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben.
A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan, javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legújabb szakmai ismereteken alapul, és célja a magas színvonalú, betegközpontú ellátás biztosítása.
Dr. Hagymásy László főorvos úrral a „Családközpontú szülészeti szemléletben” dolgozunk nap mint nap és segítjük a szülőpárokat a családdá válás folyamatában. 1994-ben jelent meg „Családközpontú szülészet” című könyvem”, amely ebben a témakörben az első magyar nyelvű, hazai tapasztalatokból építkező, a legújabb klinikai ismereteket bemutató kézikönyv volt.
Bognár Beáta vezető szülésznő segíti a munkát, aki a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet - Nőgyógyászati Osztály főnővér helyettese.
Bognár Beáta szülésznő szerepe
1998-ban választottam a szülésznői hivatást, a mely azóta is életem egyik legkedvesebb része. Feladatom a várandósgondozás, az anyává válás folyamatának segítése, szülés kísérés és az újszülött világra segítése, a gyermekágyas időszakban az igény szerinti szoptatás támogatása.
Tájékoztató a szülésről
A gyermekszülés az édesanya számára egy aktív testi-, lelki- és szellemi folyamat. Fontos, hogy érezze, biztonságban van mind Ön, mind pedig megszületendő gyermeke. Gyermeke világrahozatala során számos kérdésben a döntés az Ön kezében van. Természetesen a szülést segítő szakemberek mindenkor Ön mellett állnak ezekben a döntési helyzetekben is.
Ambulancia és előjegyzés
Az ellátási területről érkező terhesek genetikai UH szűrése, és genetikai tanácsadás is elérhető. Az ambulancia része ezek mellett az ambulanciás UH vizsgáló, ahol szonográfus kolléganőink végzik a nem genetikai jelentőséggel bíró szülészeti, illetve a nőgyógyászati UH vizsgálatokat. Szakambulanciánkon pácienseket kizárólag orvosi indokkal/orvosi beutaló birtokában látunk el. A szakrendelésre előzetes orvosi vizsgálat nélkül érkező pácienseket kórházunk az I. telephelyén lévő (1134 Bp. Róbert Károly krt. 44.) Sürgősségi Betegellátó Osztályon látja el. Ezért előjegyzési időpont kizárólag az UH, CTG vizsgálatokra, illetve a genetikai tanácsadásra kérhető.
Az ambulancia pontos helyszíne: II. telephely (1068 Bp., Dózsa György út 112-114.) „B” épület magasföldszint / Genetikai UH II.
Szükséges dokumentumok az ambulanciára:
- Terhesgondozási kiskönyv
- Laboreredmények (hepatitisz, HIV stb.)
- Orvosi beutaló (ha szükséges)
Jogi esetek és hálapénz a MÁV Kórházban
Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a szülész-nőgyógyásznak a pere, akit azzal vádolnak, hogy 2003-ban a MÁV Kórház ügyeletes orvosaként mulasztásokat követett el és ezzel veszélyeztetett két szülő nőt. Az egyik nőnek el kellett távolítani a méhét, a másik életét vesztette. Az orvost hivatalosan egyrendbeli, foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetéssel és egyrendbeli foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják.
A vád szerint 2003. szeptember 10-én a szülész-nőgyógyász volt a MÁV Kórház ügyeletes orvosa, és két páciense is ugyanabban az időben jelentkezett a kórházban szülni. Mindketten harmadik gyermeküket várták. Az egyik asszony egy kislánynak adott életet, de a szülést követően rosszul lett, és végül az intenzív osztályra vitték. Pár órával a szülés után az orvos felettese a méh eltávolítása mellett döntött. A másik asszony légembólia miatt életét vesztette, ami az ügyészség álláspontja szerint ok-okozati összefüggésben van azzal, hogy a nő méhe megrepedt, és ezt az orvos nem vette észre. Az asszony egy kisfiút hordott a szíve alatt, akit sikeresen újraélesztettek.
Adminisztrációs hiba és az orvos védekezése
Az ügyészség álláspontja szerint az orvos nem megfelelően végezte az adminisztrációt a két nő esetében, ezzel más orvost gátolt a helyes diagnózis felállításában. Többszörösen megszegte az előírásokat és a vonatkozó törvényi rendelkezéseket, elmulasztott vizsgálatokat. A vádhatóság szerint az orvos késve jelezte felettesének, hogy a méhét elveszteni kényszerülő asszony súlyos állapotban van, a másik nőnél pedig nem vette észre a méhrepedést.
A vádlott - aki egy fővárosi intézményben jelenleg is aktív szülész-nőgyógyász - a per keddi tárgyalásán tagadta bűnösségét. Mint mondta, ő az előírásoknak megfelelően a kötelező vizsgálatokat elvégezte a két nő esetében, és hangsúlyozta: munkája során igyekezett mindig kellő gondossággal eljárni. Azt elismerte, hogy az adminisztrációt nem végezte el, de ezt azzal indokolta, hogy nem volt szabad számítógép, és később akarta pótolni. Hozzátette: máskor és más kollegákkal is előfordult már ilyesmi.
A méhét elvesztő nővel kapcsolatban azt mondta: ő hívta az intenzív osztályról az orvost és felettesét is. A másik nővel kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy nem utalt jel arra, hogy méhrepedése lett volna.
Szülések száma és a per folytatása
Az adatok szerint az orvos egy év alatt 454 szülést vezetett le, ezeknek mintegy felét ügyeleti időben. A bíró ismertetése alapján ez a többi, ott dolgozó szülész-nőgyógyászhoz képest kiugróan magas szám. Az ügyeleti időre eső magas szülésszámmal kapcsolatban az orvos azt mondta: a terhesség utolsó időszakában már önmagában egy vizsgálattól is megindulhat a szülés. A tárgyaláson a bíró jelezte, hogy újabb szakértői véleményt tart szükségesnek. Ez alapján a perben rövid időn belül nem várható elsőfokú ítélet.
Vesztegetési ügyek a nőgyógyászaton
A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen, mert pénzt kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben. A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, és még csak nem is hallottak az úgynevezett "kiskasszarendszerről", amelynek lényege, hogy havi rendszerességgel hálapénzben részesültek azok is, akik közvetlenül nem találkoztak a betegekkel.
Az eljárás adatai szerint kapott pénzt a műtősfiú, az altatóorvos, a szülésznő, a nővér, a nőgyógyász és az osztályvezető főorvos. Volt, aki csak kétezret, volt, aki 5-10 ezret, és volt, aki 60-80 ezret. A kismamák és családtagjaik jobbára olyan megjegyzéseket kaptak: "ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést?", "Adjon a műtősfiúnak, mert olyan keveset keres szegény!", "Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni.", "Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni."
A bíróság ítélete és az indoklás
A bíró kiemelte, hogy a vádlottak tagadásával szemben a tanúk nyomozati vallomásai meggyőzően bizonyították, hogy előre kértek tőlük megszabott összegeket az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért. Több tanú is elmondta, hogy magától nem adott volna, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították a pénz átadására.
Az eljárás egy közérdekű bejelentésre indult, amely után a hatóságok számos tanút - kisgyermekes anyákat és családtagjaikat - hallgattak meg arról, hogy kellett-e fizetniük hálapénzt az ellátásért. A védelem korábban hivatkozott arra, hogy csak az ellátottak háláját kifejező ajándékozás történt, az fel sem merült, hogy ezért az orvosok jogtalan előnyt nyújtanának.
A bíró ezzel szemben kifejtette: hálapénznek az utólag, önként adott juttatás tekinthető, ami az orvosi kamara etikai kódexe szerint morálisan elítélendő, és visszaszorítása minden orvos erkölcsi kötelessége. Ebben az ügyben az ügyészség nem ilyen esetekben emelt vádat, hanem akkor, ha előre kérték és fogadták el a juttatást, ami nemcsak erkölcsileg, hanem büntetőjogilag is értékelendő: nem hálapénz, hanem vesztegetés. A szóbeli indoklás kitért arra, hogy a tanúvallomások szerint voltak olyan - meg nem vádolt - orvosok, akik nem kértek előre pénzt.
A bíró kiemelte: a cselekmény során a konkrét megfogalmazásoknak nincs jelentőségük, akár szavak nélkül, ráutaló magatartással is elkövethető a vesztegetés. Korábban a védők felvetették, hogy a hálapénz Magyarországon akkor terjedt el, amikor az 1950-es években az orvosok fizetése radikálisan csökkent, és így mára elfogadottá vált. Ezzel kapcsolatban a szóbeli indokolásban elhangzott: a bírók esetében senkinek nem jut eszébe, hogy a fizetéseket ilyen módon egészítsék ki. A bíró hozzátette: az orvos magánvállalkozóként teljes joggal kérhet pénzt a szolgáltatásaiért, de ettől különbözik az állami alkalmazottak helyzete. A védelem korábban hivatkozott arra, hogy a magyar egészségügy problémái büntetőjogi eszközökkel nem oldhatók meg.
A bíró megjegyezte: ebben az ügyben nem a magyar egészségügy ül a vádlottak padján, hanem 13 vádlott. Lehet, hogy hasonló cselekmények miatt még sok mindenki ellen lehetne vádat emelni, de a bíróság csak azokról mondhat ítéletet, akiket az ügyészség megvádolt. A kiszabott büntetésekről szólva a bíró elmondta: az ügyészség vádiratában jobbára pénzbüntetéseket kért, a vádbeszédben azonban már felfüggesztett szabadságvesztéseket, illetve egy - hétrendbeli minősített vesztegetéssel megvádolt - szülésznő esetében letöltendőt.
Az elsőfokú bíróság szerint az egyik szülésznő esetében lehet indokolt a felfüggesztett szabadságvesztés, a másik szülésznő és tíz orvos esetében néhány százezer forinttól 2,4 millió forintig terjedő pénzbüntetések, továbbá néhány ezer-tízezer forintos vagyonelkobzás.
tags: #mav #kh #szulesz #nogyogyasz #osztalyvezeto #fo