Mátyásföldi otthonszülés: biztonság, feltételek és támogatás

Az otthonszülés egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és fontos, hogy a leendő szülők informált döntést hozhassanak. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az otthonszülés jogi és szakmai hátterét, biztonsági tényezőit, valamint a várandósság alatti és utáni támogatási lehetőségeket.

Mi is az otthonszülés?

Az otthonszülés a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül zajlik az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban. Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely keretében a várandós nő a szülészeti és újszülöttellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson kívül veszi igénybe.

Az otthonszülés jogszabályi háttere és feltételei

Magyarországon a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet szabályozza az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet paragrafusai minden otthonszülésre vonatkoznak, és csak egészséges várandósok számára nyitott ez az út.

Ki veheti igénybe az otthonszülést?

Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha:

• a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes;
• a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét;
• első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét;
• a betöltött 37-41. hét közötti terhességi korban van;
• a magzat koponyavégű fekvésű.

Az otthonszülés - nemcsak Magyarországon, de a fejlett országokban mindenhol - csakis olyan édesanyák számára biztonságos lehetőség, akik egészségesek és a várandósságuk normál kockázatú. Ebben a megfogalmazásban szándékosan használtuk a „normál kockázat” kifejezést, ugyanis kockázatmentes várandósság, kockázatmentes szülés egészen egyszerűen nem létezik.

Kizáró okok

Az otthonszülési ellátás igénybevételét kizáró oknak számít, ha:

• a szülészeti és általános kórelőzményben olyan anyai vagy a környezetében előforduló betegségek szerepelnek, amelyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét (pl. korábbi vállelakadás, negyedfokú gátsérülés, korábbi császármetszés vagy méhtesten végzett műtét).
• a várandós nő lázas állapota, HIV-, hepatitis B- vagy hepatitis C-fertőzése, drogfüggőség, alkoholbetegség vagy erős dohányzás áll fenn.
• a méhlepény rendellenes helyen való tapadása (placenta praevia), valamint a várandós nő minden olyan betegsége, amely miatt a kezelőorvos császármetszést javasolt.
• a várandós nő alábbi betegségei vagy állapotai esetén: cukorbetegség; magasvérnyomás-betegség; preeclampsia; szívritmuszavar; szívelégtelenség; vérzékenység.
• az alábbi magzati állapotok és betegségek, illetve azok fennállásának gyanúja: méhen belüli magzati károsodás; ikerterhesség; 4000 gramm feletti várható születési súly; méhen belül elhalt magzat; magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel; magzati oxigénhiányra utaló jelek; Rh összeférhetetlenség vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha a hematológus vagy neonatológus szakorvos szerint az újszülött egészségkárosodása várható; fekvési rendellenesség (pl. Farfekvés); idő előtti burokrepedés esetén, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy magzatszurkos a magzatvíz; igazolt B típusú Streptococcus-fertőzés.
• ultrahangvizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség áll fenn, vagy a terhesség mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) eredménye.

Az otthonszülésben közreműködő személyek

Az otthonszülésnél közre kell működjön szülész-nőgyógyász szakorvos és az előírt szakképesítéssel rendelkező szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban. Két bábának kell jelen lennie a szülésnél. Az intézeten kívüli szüléssel kapcsolatos ellátást csak az erre a tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.

A szolgáltatónak az ellátás keretében olyan csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos újszülöttellátásban történő közreműködését kell biztosítania, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik az egészséges és a beteg újszülöttek élettanával, kórtanával foglalkozó orvostudományi szakterületen (neonatológia). Dr. Waldinger Katalin csecsemő és gyermekorvos, neonatológus, IBCLC laktációs szaktanácsadó praxisunk oszlopos tagja immáron 10 éve.

A bábákat ne „javasasszonyoknak” képzeld és ne keverd össze a dúlákkal sem, akik testi-lelki támaszai a szülő nőknek, de nincs egészségügyi végzettségük! Az otthonszülést kísérő szülésznőket viszont bábáknak hívjuk, mivel ők nemcsak szülésznői képesítéssel, hanem ennél jóval nagyobb kompetenciával rendelkeznek, hiszen a nyugat-európai szülésznő kollégáikhoz hasonlóan önálló döntéseket hoznak a szülés során (pl. döntés esetleges kórházi transzferről, beavatkozások szükségességéről stb.). Ehhez természetesen sokévi szüléskísérési gyakorlattal rendelkeznek, mire önállóan szüléseket kísérnek! Ráadásul a magyar törvények szerint a bábáknak speciális képzettséget kell szerezniük újszülött újraélesztés és felnőtt újraélesztés terén, és ezt a képzésüket kétévente meg is kell újítaniuk.

Az otthonszülés helyszíne és felszereltsége

Otthonszülés csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött szükség esetén 20 percen belül háttérkórházba szállítható. Háttérkórház alatt olyan szülészeti és újszülöttellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény értendő, ahova az ellátást igénybe vevő nő és újszülöttje az ellátás választott helyszínéről 20 percen belül beszállítható.

Az otthonszülés tárgyi és higiénés feltételeit a vonatkozó kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A minimális higiénés feltételeknek adottnak kell lenniük (pl. folyóvíz, vízöblítéses WC, áram). Szülésekre a bábák hatalmas csomagokkal érkeznek, ugyanis nagyon sok eszközt is hoznak magukkal! A szívhang hallgatót, a vérnyomásmérőt, a mérő eszközöket mindig használják, de előkészítik diszkréten az újszülött lélegeztetésére alkalmas eszközöket is a háttérben.

Az otthonszülés előkészületei

Az otthonszüléssel kapcsolatos ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. A döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a felelős személy közreműködésével adatlapot tölt ki. Az egészségügyi szolgáltató részére a felelős személy juttatja el az adatlapot, valamint tájékoztatja a védőnőt és a területileg illetékes vagy választott házi gyermekorvost arról, hogy a gondozása alatt álló várandós nő otthonszüléssel kapcsolatos ellátást tervez igénybe venni. A várandós nő döntését követő három napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülöttellátást nyújtó osztályát.

Várandósgondozás és felkészítés

A terhesgondozás egyik legfontosabb célja, hogy felismerjék azokat a várandóssággal kapcsolatos komplikációkat, kockázati tényezőket, amik a szülés kockázatát megemelik és amik miatt az édesanya kikerül az otthonszülés köréből. Praxisunk ANTSZ engedéllyel rendelkezik - az intézeten kívüli szülés kísérésén kívül - várandósgondozásra is. Ez azt jelenti, hogy alacsony rizikójú besorolás esetén nem szükséges szülész-nőgyógyász orvoshoz járni a várandósság során.

Szülésfelkészítő alkalmaink minden csütörtökön délután 17:00-tól vannak online (Zoom-on). A várandósság alatt igény szerinti találkozások, konzultációk, valamint rendelkezésre állás biztosított. A konzultációk, találkozások meghirdetett/megbeszélt helyszíneken (online vagy személyesen) és időpontokban, a szabad helyek függvényében zajlanak. Praxisunkban az együttműködés minimumfeltétele, hogy trimeszterenként minimum 1 konzultáción részt vegyen a várandós.

A szülésfelkészítés témái:

1. A bábai várandósgondozásról, a szülés előtti természetes praktikákról, a várandósságot segítő testi - lelki dolgokról beszélgetünk, illetve arról, milyen is otthon szülni. Ki - milyen feltételekkel teheti azt, és mikor kell mégis kórházba menni. Hogy tudunk mellettetek állni, támaszotok lenni akár ilyen helyzetekben is.
2. A szülés bába szemmel, szüléskisérés, segítő praktikák. Milyen gyakorlatok szolgálják az élettani szülés lezajlását? Hogy is indulhat a szülés? Milyen a vajúdás? Ki - mikor - és miben tud segíteni? Milyen lesz a szülés és mi történik utána? Milyen testi-lelki folyamatok zajlanak le mindeközben? Milyen lehet a babának?
3. A szülés utáni első órákról, napokról, hetekről, hónapokról fogunk beszélgetni. Mi történik a babával közvetlenül a megszületése után, illetve azt követően? Mi történik ilyenkor testünkkel-lelkünkkel? Milyen az élet egy újszülöttel, egy kisbabával?
4. Pszichológus segítségével beszélgetünk a várandósság különleges állapotáról és arról, hogy a gyermekvárás milyen kapukat nyithat meg, vagy épp zár le az életünkben. Szó lesz a szülésről, apás - szülésről, nagyobb testvérről, testvérekről. Megnézzük, hogy mi történik a kismamák agyában és beszélgetünk arról is, hogyan serkenthető az apai agy kialakulása. Szót ejtünk a szülői örökségről, a nagymama/anyós helyéről és szerepéről. A család születése/újjászerveződése mentén keressük az ideális és a reális közötti legszűkebb keresztmetszetet.
5. A családok többsége a fő fókuszt a kisbaba megfogantatásától 9 hónapig a szülés/születésre helyezi, azonban a tapasztalatunk az, hogy a szülés utáni időszakra való felkészülés is rendkívül fontos, hiszen a válaszkész gondoskodás babáink/gyermekeink egész életére való mentális egészségéért felelhet.
6. Minden, ami eddig kimaradt, kérdések, félelmek, visszajelzés. A várandósságban megélt feszültségek a babához is eljutnak.

Amennyiben a várandós anya vércsoportja Rh-negatív, az apáé viszont Rh-pozitív, fennáll az esélye, hogy az újszülött is Rh-pozitív vércsoportú lesz. Ilyen esetben az anyának ellenanyagot (ún. anti-D profilaxist) kell kapnia a következő terhesség során felmerülő szövődmények elkerülése érdekében. Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy a szülés várható megindulása előtt megtörténjen a szükséges ellenanyag vényre történő felírása és kiváltása.

Az otthonszülés csomagok és árak

Praxisunknál jelenleg két csomag van. Árképzésünk független attól, hogy a csomagban foglaltakból mennyit vesz igénybe a család. Fizetési feltételek a szerződésben foglaltak szerint 2 részletben történnek. Egészségpénztári fizetésre is van lehetőség, hiszen 15 egészségpénztárral állunk szerződésben.

Az ár tartalmazza a következőket:

• Első találkozás (igényfelmérés, tájékoztatás, anamnézisfelvétel)
• Szülésfelkészítőn/konzultáción való részvétel - adott várandósságon belül korlátlan alkalommal
• 24 órás hívás/készenlét várandósság/gyermekágy alatt
• A várandósság alatt igény szerinti találkozások, konzultációk, valamint rendelkezésre állás.
• Alacsony rizikó besorolás és igény esetén várandósgondozást.
• 34-36. héten látogatást a szülés választott helyszínén, a törvényes minimum feltételek ellenőrzését, az otthonszüléshez szükséges dokumentációk elkészítését.
• 38. hetétől CTG+konzultáció heti 1 alkalommal, a terminus után pedig 2-3 naponta a betöltött 41. hétig.
• Vajúdás és szülés alatti szülészeti ellátás (eszközhasználattal és a felhasznált anyagokkal együtt).
• A díj magában foglalja a szülés kísérése során a két szülésznő/bába személyes jelenlétét, szükség esetén a kórházba szállítást/bekísérést, és - amennyiben azt a jelenlévő szülésznők/bábák indokoltnak ítélik, valamint a kórház protokollja lehetővé teszi úgy - egyiküknek a szülésnél dúlaként való további részvételét.
• Látogatást a szülést követő 1. és 3. nap a család otthonában, vagy amennyiben a szülés nem a család otthonában történt, akkor a szülés helyszínén.

Azoknak, akik még Praxisunkkal nem szültek, az első találkozás: leletek átnézése, anamnézis felvétel, igényfelmérés, beszélgetés 2-3 órás konzultáció, kizárólag személyesen és személyreszabottan. Ennek van egy egyszeri költsége: 15 000 Ft. Az igény szerint kérhető szülőmedence díja 10 000 Ft + az egyszer használatos betétjének díja.

Teendők otthonszülést követően

A szülés befejezését követő három órán keresztül a felelős személynek kell ellátnia az anya és az újszülött felügyeletét, majd a szülést követő naptól számított három napon keresztül ő ellenőrzi az anya és az újszülött állapotát. Ha az ellenőrzés során ellátást igénylő rendellenességet észlel, akkor javasolja az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítását.

Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát gyermekgyógyász szakorvos végzi el a szülést követő 24 órán belül. A felelős személy haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti a védőnőt és a házi gyermekorvost a szülés megtörténtéről.

Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinórvér és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában a felelős személy haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül gondoskodik az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról.

Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át. Ő adja be a tuberkulózis elleni kötelező BCG-védőoltást az újszülöttnek. A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről a választott egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

A védőnő meglátogatja a gyermekágyas nőt és az újszülöttet, és ellenőrzi, hogy megtörténtek-e az orvosi és szűrővizsgálatok. Meggyőződik arról is, hogy a gyermekágyas nő megkapta az anti-D ellenanyagot, ha az szükséges volt, illetve ellátási hiányosság esetén értesíti a házi gyermekorvost.

Kórházba szállítás javallatai

A várandós anya azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó, ha a szülés megindulásakor aktív genitálisherpesz-fertőzés, bárányhimlő vagy egyéb heveny fertőző betegség áll fenn a várandósnál vagy a környezetében, továbbá a magzat fekvési rendellenességei, praeeclampsia vagy 38 °C feletti láz esetén.

Szintén kórházba szállítás szükséges, ha az anyának a szülés alatt 38 °C feletti láza van, továbbá ha kóros magzati szívhangeltérések vagy a vajúdás korai szakában az élettanitól eltérő magzatvíz, nem megfelelő szülési dinamika, előesett köldökzsinór, korai lepényleválás vagy a méhlepény rendellenes helyen való tapadása, erős vérzés vagy a szülés bármely szakaszának elhúzódása tapasztalható.

A szülés után akkor szükséges a kórházba szállítás, ha az anya esetén visszérgyulladás, tüdőembólia, szülés utáni eclampsia, méhrenyheség, a szokásos kezelésre nem szűnő vérzés, sokk előtti állapot, teljesen vagy részben visszamaradt lepény, valamint mély, csak intézeti körülmények között ellátható húgyivarszervi sérülések észlelhetők.

Azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó az újszülött, ha az egészségi állapotát meghatározó ún. Apgar-értékek nem megfelelők, vagy görcsös állapot gyanúja áll fenn, továbbá ha légzési vagy keringési rendellenességek észlelhetők, vagy azonnali orvosi beavatkozást igénylő, jelentős fejlődési rendellenesség áll fenn.

Születés után az újszülött szervezete úgy alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, hogy átalakulnak a magzati keringési, táplálási, oxigénellátási viszonyok. Ezt a folyamatot adaptációnak nevezzük, amelynek látható zavara - súlyosan petyhüdt izomtónus, nagyfokú sápadtság, tartós lélegeztetés igénye, oxigénhiány miatti kékes ajak- és körömelszíneződés (cyanosis) vagy tartósan szapora légzés - esetén az újszülött azonnali kórházba szállítása szükséges.

Az otthonszülés biztonsága tudományos kutatások tükrében

Az elmúlt másfél évszázadban rohamosan javultak a szülések kimenetelei, a babák és az édesanyák szempontjából is. Ennek a rohamos javulásnak nagyon fontos tényezői voltak: Semmelweiss Ignácnak köszönhetően 1847-ben bevezették a kézmosást és az eszközök fertőtlenítését; a II. világháború után rohamosan javultak az életkörülmények; a hatvanas években az antibiotikumok elterjedése drámai mértékben csökkentette a szüléssel kapcsolatos halandóságot; és fontos mérföldkő volt a mindenki számára elérhető terhesgondozási rendszer bevezetése is.

Egy széles körű ausztrál kutatásban, melyben 2000 és 2012 között nagyjából 1 millió 250 ezer szülés kapcsán vizsgálták azt, hogy függ-e a szülés kimenetele attól, hogy hol történik a szülés, azt tapasztalták, hogy a spontán, normális lefolyású hüvelyi szülés esélye kétszer akkora volt a szülőotthonokban és hatszor akkora volt otthonszülésnél, mint a kórházi szüléseknél!

A kutatók semmiféle eltérést nem tapasztaltak újszülött halálozás és az újszülöttel kapcsolatos komplikációk terén a helyszínek között, viszont a kórházon kívüli szüléseknél szignifikánsan alacsonyabb volt az előfordulása az oxitocin szükségességének, a gátmetszésnek, a gátsérüléseknek, a súlyos gátsérüléseknek, a fogós vagy vákuumos szülésbefejezésnek és a császáros szülésnek is!

Az Egészségügyi Világszervezet és más szakmai szervezetek konszenzusa is az, hogy a császármetszés aránya 10-15% körül „normális”. Ha figyelembe vesszük ezeket az arányszámokat, akkor manapság a durván 90 000 szülés kapcsán nagyjából 25 ezer nőt és kisbabát tesznek ki a hasi szülés kockázatának, amit el lehetne kerülni! Tehát ha úgy döntesz, hogy otthon szeretnéd világra hozni a babádat egészséges kismamaként, normál várandóssággal, akkor nemhogy kockázatot vállalsz, de még jelentősen le is csökkented a szüléseddel kapcsolatos kockázatokat!

Az otthonszülés biztonságossága ellenére az otthonszülésre nem akarunk és nem is fogunk senkit sem rábeszélni, sem lebeszélni! A szülés folyamatának ugyanis az egyik legfontosabb tényezője a támogatottság és a biztonság érzete. Az pedig nagyon szubjektív, hogy hol érezzük magunkat biztonságban, hiszen a szülésről alkotott belső képünk kontextusában kell megtalálni azt, hogy kinek mi adja meg a biztonság érzetét. Van akinek ezt a kórházi környezet biztosítja és van akinek az otthona nyugalma és a háborítatlanság.

tags: #matyasfold #otthon #szules