A Másállapotot a szülészetben! mozgalom hosszú évek óta küzd a méltó és tiszteletteljes szülészeti ellátásért Magyarországon. A mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a szülészeti erőszak jelenségére, és elősegítse a rendszerszintű változásokat annak érdekében, hogy a szülés élménye minden nő számára pozitív és megerősítő lehessen.
A mozgalom céljai és alapelvei
A Másállapotot a szülészetben! mozgalom mélyen hiszi, hogy a szakemberek mellett a valódi tapasztalati szakértők a szülés során maguk a nők, mert ők ismerik a saját testérzeteiket, preferenciáikat, és meg tudják ítélni, hogy milyen ellátásra tartanak igényt. Fontos, hogy mit élnek és tapasztalnak meg a szülészeti ellátás során, mert a szülés, a születés minősége a rövid- és hosszú távú egészség megőrzésében, az élet minőségében alapvető szerepet játszik. A mozgalom célja, hogy a nők hangját felerősítse, ezért kezdetektől a láttatásra, a közvélemény formálására és széleskörű társadalmi bázisra kívánt építeni.
A "jó szülés" mindenkinek mást jelent, annyifélék vagyunk, különböző elvárásokkal, vágyakkal, de mindenkit megillet a tiszteletteljes bánásmód, a méltóságának és a döntéseinek a tiszteletben tartása. A mozgalom azt tapasztalta, hogy a nőknek nem az a legnehezebb, ha végül nem teljesül a szülési tervük, vágyuk, hanem az, ha nem értik, mi miért történik velük, és ha nem adhatják a beleegyezésüket.
Szülészeti erőszak és annak felszámolása
A szülészeti erőszak a strukturális, intézményi erőszak egy formája, előfordul mind a magán-, mind a közegészségügyi gyakorlatban. Ide tartozik minden olyan beavatkozás és bánásmód, melyet a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek rajta vagy újszülöttjén a szülészeti ellátás bármely szakaszában, a várandósgondozástól a gyermekágyig. Az emberi méltóság, a betegjogok, az önrendelkezési és kapcsolattartási jog megsértése ez, hatalmi pozícióból. Olyan esetek jutottak a mozgalom tudomására, ahol megszégyenítették, kiskorúsították a szülő nőket, kétségbe vonták a döntési képességeiket, vagy éppen bizonyítottan káros gyakorlatokkal látták el őket. Egyértelműen sérültek a jogaik, és hiába írtak levelet, adtak visszajelzést erről, nem történt érdemi változás.
A mozgalom szerint, ma nincs olyan tudományos elv, amely azt mondja, hogy az újszülöttnek az a jobb, ha elveszik az anyukájától, viszont rengeteg olyan van, ami szerint sokkal jobb neki, ha az anyukájával vagy az apukájával van. Ehhez képest a rooming-in mégsem megoldott a kórházak jórészében, vagy csak nappalra engedélyezett. A hozzánk érkező történetekből azt látjuk, hogy a legtöbb fájdalom ehhez a szeparációhoz kötődik, az anyák nagyon nehezen bocsájtják meg a szakembereknek és saját maguknak is, ha elveszik tőlük a babájukat. A neonatológiai és szülészeti szabályozás kiemeli az aranyóra fontosságát is.
Szülészeti erőszak, apa-öltés, traumatikus szülés - csak néhány kifejezés, amelyek a mozgalom kampányai hatására is kerültek a közbeszédbe az utóbbi években. Azt, hogy a baba és az anya is túléli a szülést, ma már nem tekinthetjük feltétlen sikernek, ha közben mélyreható testi és lelki sérüléseket szereznek az embertelen ellátás során.
Avulásban lévő gyakorlatok
A WHO már a nyolcvanas évek óta jelzi a túlzott medikalizáció veszélyeit, nem véletlen, hogy hazánkban is jó ideje jelen vannak a reformtörekvések. A szülészeti gyakorlatban is van számtalan "azbeszt", elavult módszer, például a hasnyomás vagy a gátmetszések, császármetszések. A WHO szerint a szülések 15-20 százalékáig indokolt a császármetszés, ha afölött van az aránya, abban biztosan van feleslegesen végzett beavatkozás. Bármilyen feleslegesen végzett beavatkozásnak pedig csak mellékhatása van, és ez az ellátásból fakadó ártalom.
Rendszerszinten kellene támogatni a szemléletváltozásban azokat a szakembereket, akik évtizedek óta folytatnak ilyen elavult gyakorlatokat. A Családbarát Kórház pályázatokhoz kapcsolódóan például voltak nagyon jó képzések, de ezek nem kötelezőek. Nem is elvárható, hogy az osztályon kevés pénzért, komoly leterheltség mellett tevékenykedő szakemberek szabadidejükben oktatásra járjanak. Motiválttá kellene tenni őket, és munkaidőben, rövid etapokban tanítani ezeket az egyébként is kiégésveszélyes szakmában dolgozó embereket.
A mozgalom tevékenységei és eredményei
A kétezres évek elején már érezhető volt egy szülés körüli társadalmi aktivizálódás. Kezdetben az apák beengedéséért, az otthonszülés lehetőségéért álltak ki az érintettek, míg mára nyilvánvalóvá vált, hogy az egész szülészeti ellátásnak meg kell újulnia ahhoz, hogy szülni, születni és dolgozni is jó legyen benne.
„Nő a hangunk!” projekt
A „Nő a hangunk!” projekt keretében többszáz megrázó és felrázó vallomást gyűjtött össze a mozgalom, amelyekben anyák, apák, kórházi dolgozók mesélnek a szülészeti ellátás során szerzett negatív tapasztalataikról. A szüléssel kapcsolatban, a női testet érintően rengeteg a tabu, a szülőszoba nagyon zárt, intim világ. A mozgalom azt akarta, hogy a nők szégyenkezés nélkül elmondhassák, mit éltek át, mert ez a gyógyulásuk első lépése, és kell ahhoz is, hogy ezeket a transzgenerációs traumákat begyógyítsák.
Fontos kimondani, hogy nem a gyermekét nem szereti az, aki nem szívesen emlékszik vissza a szülésére! Amíg nem kezdtek el erről beszélni, addig nagyon sok nő egyedül volt a rossz élményével, most pedig nagyon sokan visszajeleznek, hogy mennyivel jobb volt a második szülésük, mert már ki mertek mondani, hogy mi az, amit ők szeretnének, tisztában voltak a jogaikkal. A közvélemény-formálás is fontos, mert ha beszélünk a jó gyakorlatokról, akkor azzal a jó gyakorlatokat folytató szakembereket is erősítjük.
Rózsák forradalma
Évente egyszer, november 25-én, egy nemzetközi kampányhoz csatlakozva önmagukért tett lépésként elvihetik a rózsájukat, levelüket a trauma helyszínére. November 25-én délelőtt 10 órakor a Zárda utcában, a kórház szülészete mellett futó kerítésre akasztják fel a rózsáikat, és teszik le a terheiket jelképező köveket a kerítés lábazatára.
Rózsák háborúja (16) - hivatalos szinkronizált előzetes
Együttműködés és párbeszéd
Az elmúlt években a kormányzati diskurzusból látszik, hogy ők is értik, hogy a szülésélmény, az édesanyával való bánásmód kihat a gyermekvállalási kedvre. Születtek intézkedések, hogy a szülésélmény jobb legyen, de ezek az intézkedések sokszor nem elég mélyrehatóak. Intézményi erőszakról van szó, aminek a felszámolásához léteznek nemzetközi ajánlások, jó gyakorlatok, amit lehetne követni.
A mozgalom és az esemény is politikafüggetlen, de az tény, hogy a megfelelő szülészeti ellátás biztosítása állami feladat, ezért írtak több minisztériumnak, egyeztettek az Emberi Erőforrások Minisztériumának titkárságával is. De ez a probléma rajtuk is túlmutat, jóval szélesebb körű összefogás és szándék kellene ahhoz, hogy változás legyen.
Ombudsmani döntésre idén decemberben egységes szülészeti betegtájékoztatót dolgoztak ki, ami sok haladó intézkedést tartalmaz. Ezeket az intézményeknek kötelező közzétenniük, és bár látjuk, hogy a benne foglaltak még nem valósultak meg mindenütt, de legalább hivatkozhatnak rá a nők. Nehezíti a helyzetet az is, hogy nem, vagy csak nehezen hozzáférhetők az információk. Egyik követelésük, amelyet eljuttatnak az Emberi Erőforrások Minisztériumába is, hogy legyen működő szakmai felügyelet. Most szakfelügyelők vannak, de ők önállóan nem kezdenek vizsgálatot, csak ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatala utasítja őket erre, így nekik szokták jelezni a problémát. A betegjogi képviselők extrém túlterheltek, hisz nemcsak a szülészet, hanem megyei szinten minden egészségügyi ellátás hozzájuk tartozik, jogköreik viszont korlátozottak.
Nagyon örültünk a Családbarát Szülészet Pályázati Programnak, mert látszik, hogy a kormányzatnak is fontos a nők szülésélménye, de a fal színétől nem javul a szülés minősége. Ellenben a közös vajúdókat azonnal meg kellene szüntetni, hisz ott jogütközés is fennáll, mert hiába van jogod a vajúdás alatt a kísérődhöz, ha csak közös vajúdó van, nem mehet be veled, mert a másik vajúdó édesanyának is joga van a szemérme és az adatai védelméhez.
A koronavírus extrém mértékű teher volt az ellátásban, az eljárásrendeket sok intézmény eltérően alkalmazta. Tömegesen írtak a mozgalomnak, hogy az apát nem engedték be a szülésre a vírusra hivatkozva, pedig az apa nem kísérő, hiszen ő is szülő! Müller Cecília országos tisztifőorvos már tizenötször elmondta, hogy három kivétel van: a haldokló melletti jelenlét, a gyermek mellett a kísérő szülő és az apás szülés - de akkor sem engedték be az apákat sok helyen!
Átgondolatlan módon vezették be a hálapénz-törvényt is, pedig ennek a kifehérítése nagy lépés, mert egyenlőtlenné tette a rendszert, hisz sokan nem engedhették meg maguknak, valamint sokszor csalódás lett a vége, mert a nők fizettek valamiért, amit végül nem kaptak meg. A nem egységes szakellátás miatt azt a szemléletet, amit a nő keresett, egy választott orvos személyében találta meg. Az intézményválasztás záloga ma is az orvosválasztás, mert a nők nemcsak akkor szülhetnek egy kerületi kórházban, ha lakhely szerint oda tartoznak, hanem akkor is, ha a magánorvos, aki a várandósgondozásukat végzi, ott dolgozik. Sok család azért ruház be a magánorvosra, mert ezáltal legalább abban az intézményben szülhetnek, ahol szeretnének, és így kapnak egy minimális esélyt arra, hogy az ő preferenciájuk érvényesül az éppen ügyeletes szülészorvosnál. Ez megint a magánellátás felé tolja majd a rendszert, és egyre több jó szakembert von el az amúgy is törékeny állapotú állami ellátástól.
Jogok a szülészeti ellátásban
A szülés nem betegség, a szülészeti ellátásban részesülőket is megilletik azok a jogok, amelyek a betegeket az egészségügyi ellátás során. Ezeket a jogokat az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről) rögzíti. Mindenképpen jogotok van a teljeskörű és egyéniesített tájékoztatáshoz, hiszen ez az informált döntés alapja. A korrekt, elfogulatlan és érthető szakmai tájékoztatást azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert ez az alapja az önrendelkezési jognak, valamint annak, hogy az anyák élhessenek az ellátás visszautasításának jogával. A törvény alapján mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozásokat fogadja el vagy utasítja vissza. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, és minden beavatkozásról, javasolt eljárásról külön-külön kell tájékoztatni az érintetteket, tehát nem elfogadható, ha olyan komplex beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”.
Mivel az érzelmi nyomásgyakorlás gyakori az egészségügyben, vitás, bizonytalan helyzet esetén javasolt megkérni, hogy a szakemberek adják írásba a véleményüket, az anya ezek ismeretében döntést hoz. A jogokról részletesebben a Másállapotot a Szülészetben! oldalán olvashatsz.
A Látlelet - Editor’s Cut videós sorozatunkban Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom egyik alapítója beszél arról, mi történt az elmúlt 16 évben a reprodukciós ügyek és egészség területén.
Visszajelzés a tapasztalatokról
Írhatsz levelet a téged ellátó szakszemélyzetnek, és/vagy az osztályvezetőnek, a főorvosnak, az intézmény ápolási igazgatójának, főigazgatójának. Jó, ha több címzettet is megadsz! Jogod van ahhoz, hogy megismerd az egészségügyi dokumentációdat. A kórháztól kérhetsz betekintést az anyagba, vagy kikérheted az egészet fénymásolatként. Ez segítséget nyújthat a visszajelzésed megírásához. Visszajelzéskor nyugodtan használd a saját szavaidat, nincs elvárt forma! Mindenképpen küldd el visszajelzésed a betegjogi képviselőnek is, aki független szakember, nem a kórház alkalmazottja.
Események és ünnepek
A mozgalom rendszeresen szervez eseményeket, kiállításokat és kerekasztal-beszélgetéseket a szülészeti ellátás problémáinak megvitatására és a nyilvánosság bevonására.
- 7. születésnapi ünnepe: A Mozgalom 7. születésnapját ünnepeltük meg 2023. március 14-én délután sok-sok régi és jelenlegi szervezőtársunkkal, barátunkkal, nem csak nőkkel, akik az évek során valamilyen módon segítették a mozgalom működését.
- Kiállítás megnyitó és beszélgetés: 2022. november 16-án kérdezték, tényleg jelen van-e az erőszak a szülőszobán? Miért marad láthatatlan? Tehetünk-e ellene?
- NŐ a hangunk! - Kiteregetjük a szennyest: 2022. május 8-án újra együtt NŐ a hangunk!
- Kerekasztal beszélgetések: Több alkalommal is szerveztek kerekasztal-beszélgetéseket, például 2022. május 6-án a tudatos felkészülésről, május 5-én interaktív beszélgetést, valamint április 25-én is volt egy beszélgetés "Nő a hangunk!" címmel.
- Rózsák forradalma Zalaegerszegen: 2021. november 25-én Zalaegerszegen is megrendezték a Rózsák forradalmát.
- #fussaszülésért Elengedés!: 2021. november 20-án hívták fel a figyelmet az elengedésre, és készültek ezzel a mozgalom november 28-án tartandó kiállítására.
tags: #masallapotot #a #szuleszetben #mozgalom #nyilatkozata