A magzati fejlődés károsító tényezői és megelőzésük

A terhességek jelentős része nem előre tervezett időpontban következik be, napjainkban azonban a házaspárok egyre nagyobb aránya szeretne tudatosan felkészülni a gyermekvállalásra. A legkedvezőbb életkor a gyermekszülésre a 20 és 30 év közötti életszakasz, bár napjainkban a gyermekvállalás időszaka gyakorta idősebb életkorokra, a tanulmányok befejezése, a társadalmi, munkahelyi és anyagi egzisztencia megteremtése utánra tolódott. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a várandós állapottal együtt járó problémák valószínűsége 35 év felett megemelkedik és néhány genetikai betegség, pl. a Down-szindróma gyakorisága is fokozódik.

Az embrionális és magzati fejlődés szakaszai

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

I. Az első trimeszter (1-12. hét)

A kismama számára meghatározó korszak az első 12 hét. Sajnos az első trimeszter gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal, lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet.

• 10. hét: A magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi. A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba. Ez az időszak a 12. hét, azaz a harmadik hónap végéig tart.

II. A második trimeszter (13-28. hét)

• Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását. A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével.
• A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha.
• A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.

III. A harmadik trimeszter (29-40. hét)

• A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött. Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között.
• Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában. Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van. Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik.
• A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már.

Károsító tényezők

A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Életmódbeli tényezők

Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása. Ezen belül fontos a helyes táplálkozásra is odafigyelni.

• Táplálkozás: Célszerű az ideális testtömeget a fogamzás előtt elérni, mivel mind alultáplált, mind kórosan elhízott állapotban növekszik a terhesség alatti szövődmények gyakorisága. Nem ajánlott a terhesség alatt, illetve már a fogamzást megelőzően sem speciális diéták folytatása; például szigorú vegetáriánus diéta mellett gyakrabban alakul ki a várandós vashiányos vérszegénysége, kálcium, B12 vitamin és fehérjehiányos állapota. A terhes anyának nem szabad fogyókúráznia sem, mivel sem a saját, sem a fejlődésben levő magzata nem juthat alapvető, a szervezet működéséhez szükséges építőanyagokhoz. Fontos, hogy már a fogamzást megelőzően, valamint a terhesség alatt is változatosan, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, tartósítószert lehetőleg nem tartalmazó ételeket fogyasztva étkezzünk. A túlzott fűszerfogyasztást lehetőleg kerüljük.
• Káros szenvedélyek: A fogamzás előtt és a terhesség alatt az alkoholfogyasztást, dohányzást, kábítószer-fogyasztást teljes mértékben kerülni kell. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás csökkenti a magzat oxigénellátottságát és ezáltal károsítja a magzat fejlődését. A dohányzó vagy dohányfüstöt tartósan szívó édesanyák gyermekei kisebb születési súllyal jönnek a világra és gyakoribb a koraszülés aránya is. A túlzott alkoholfogyasztás a terhesség alatt szintén súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését. Nehéz megbecsülni mennyi alkohol fogyasztható biztonsággal, így inkább fogyasztásuk kerülése javasolt.

Környezeti tényezők

A veszélyeztető környezeti tényezők kiiktatása is tanácsos.

• Munkahelyi ártalmak: Nem ajánlott a várandósnak olyan munkahelyen dolgoznia, ahol szerves vegyszerekkel, nehézfémekkel érintkezhet, vibrációs vagy sugárártalomnak van kitéve, illetve különösen nehéz fizikai munkát végez.
• Otthoni környezet: Otthonunkban is rendkívül fontos a károsító tényezők kerülése. Nem javasolt a vegyszerezett, valamint a mosatlan gyümölcsök, továbbá a nem kellően átsütött húsok fogyasztása. A hús megfelelő átsütésével, kellő megfőzésével védekezhetünk a magzatra veszélyes toxoplasma fertőzés ellen. Nyers hússal való munka után ajánlott az alapos kézmosás. A toxoplasma fertőzés megelőzése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a háziállatok, különösen a macskák simogatását. Várandós nőknek nem ajánlott a földdel való érintkezés sem, kerti munka végzéséhez védőkesztyű viselése ajánlott.
• Röntgensugárzás: A tervezett fogamzás előtti fogászati és egyéb röntgen vizsgálatokat célszerű közvetlenül a menstruáció lezajlása utáni napokra tervezni, mely esetben a terhesség előfordulásának kicsi az esélye, illetve ajánlott a vizsgáló személyzetet tájékoztatni a gyermekvállalási szándékról. Közvetlen besugárzás esetén mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak, például az ólom- vagy higanymérgezés.

Fertőzések

A vírusok, baktériumok, paraziták, károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

Gyógyszerek és alapbetegségek

• Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. Például a Thalidomid nevű nyugtató az 1950-60-as években súlyos végtagkárosodásokat okozott a csecsemőknél. Amennyiben a leendő édesanya alapbetegsége miatt tartós gyógyszerszedésre kényszerül, célszerű a gyógyszerek megfelelő beállítása, szükség esetén az alkalmazott gyógyszerek megváltoztatása, mert a gyógyszer károsíthatja a magzatot vagy nehezítheti a teherbeesést.
• Alapbetegségek: Alapbetegségben szenvedő nő tervezett terhessége előtt kezelőorvosa által részletes kivizsgálás javasolt annak megítélésére, hogy az alapbetegség befolyásolja-e a terhességet, illetve a terhesség hogyan hat a betegségre.
• Cukorbetegség: Cukorbetegségben szenvedő nők esetén már a fogamzás előtt célszerű gondoskodni a stabil, élettani vércukorszint biztosításáról. Koraterhességben az emelkedett vércukorszint növeli a magzat fejlődési rendellenességeinek kockázatát. Terhességben a szájon át szedett cukorbetegségben alkalmazott gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt, így rendkívül fontos megfelelő időben szakemberhez fordulni és gondoskodni a megfelelő inzulinterápia megkezdéséről.
• Keringési zavarok: Például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.

Genetikai tényezők

• Ha a leendő szülők közül valamelyik közeli rokonságában előfordul öröklődő betegség még a fogamzás előtt célszerű genetikai tanácsadáson részt venni, hogy megtudjuk mekkora az esélye a leendő gyermek megbetegedésének.

Megelőzés és szűrés

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat.

• Vitaminpótlás: A gyermekvállalás előtt fontos a szervezet vitamin, nyomelem és ásványi anyag szükségletének megfelelő biztosítása. Kiemelt fontossággal bír a folsav bevitele, melyről klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott, hogy csökkenti az ún. velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásának kockázatát. Az idegrendszer fejlődésének részét képező velőcső záródása már az 5-6. terhességi héten befejeződik, ezért a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal javasolt a folsavpótlás megkezdése.
• Védőoltások: A várandós nők védőoltását, különösen a terhesség első harmadában kerülni kell. Élő vírus és baktériumtörzseket tartalmazó oltóanyag alkalmazása a terhesség teljes időtartama alatt tilos. Fogamzóképes korban lévő nők védőoltása előtt meg kell győződni arról, hogy nem áll-e fenn terhesség. Az oltást követő 3 hónapig terhesség vállalása nem ajánlott, erre az időszakra megfelelő fogamzásgátlásról célszerű gondoskodni. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.
• Szűrővizsgálatok: A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.
• Munkajog: A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

tags: #magzati #fejlodes #karosito #tenyezoi