A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos a méhen belüli várandósságot megállapítja, a rizikó-besorolást elvégzi és erről a várandós részére igazolást ad.
A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e.
Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket.
A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. Ezt követően eldöntheted, hogy a várandósgondozást az igazolást kiállító, vagy egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos végezze, akit neked kell felkeresned.
Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást. Csak az a szülésznő vállalhat önálló várandósgondozást, aki az állam által elismert oktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szerzett szülésznő szakképesítéssel, illetve emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítéssel rendelkezik.
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti.
Ha a terhesgondozás bármely szakaszában magas rizikógyanú merül fel, a szülésznőd köteles Téged haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítani, aki átveszi gondozásodat. Ha a várandósság során a felmerült rizikó megszűnik, az alacsony rizikó megállapítását követően a várandós gondozását a szülésznő is folytathatja.
Ha a várandósságod magas rizikójú, akkor szülész-nőgyógyásznak kell végeznie a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége - pl. magas vérnyomás, cukorbetegség - áll fenn.
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást.
A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után - lehetőleg minél előbb - el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz is. A védőnőt alapvetően nem szabadon választod, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod, de ha nagyon nem tudtok együtt dolgozni, kérheted, hogy a kormányhivatal másik védőnőt jelöljön ki számodra. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned.
A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés. A Magyar Védőnői Szolgálat az egész világon szinte egyedülálló.
A védőnőnél azután kell jelentkezned, hogy a nőgyógyász megállapította a várandósságodat. Magaddal kell vinned a várandósság megállapításáról szóló igazolást is, amit a nőgyógyász állít ki. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvedet, és gondozásba vesz.
A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Ha a felajánlott alkalmakból egyet sem fogadsz el, azt a védőnő tekintheti az együttműködés hiányának, de ez nem törvényszerű. Ha úgy látja, hogy nem működsz együtt, jelezheti ezt a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, vagy a háziorvosodnak.
Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét.
Igen, a háziorvosodat értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Erre azért van szükség, mert egyes vizsgálatokat a háziorvos végez el.
A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat (meghallgatja a légzésedet és a szívverésedet, megméri a súlyodat), és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatod kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról szokás beszélni. Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je).
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik az elvégzett vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért is fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet. A várandósságod alatt minden vizsgálatra vinned kell magaddal a kiskönyvet.
A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy:
- a háziorvos legalább egy alkalommal;
- a védőnő az 5. § (1) bekezdésében foglalt gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal;
- a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal gondozásban részesítse.
A várandósgondozás keretein belül elvégzett vizsgálatok:
Első trimeszter (11-13. hét):
- Nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat (a 11-13. hét között). Célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.
- Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig hüvelyen keresztül is végezhetik, ez nagyobb felbontású, részletesebb képet ad, mint a hasi ultrahang. A hüvelyi ultrahang azonban nem kötelező, kérheted, hogy helyette hasi ultrahangot végezzenek.
- Első laborvizsgálat: teljes vérkép, éhgyomori vércukorérték ellenőrzése, szifilisz- (lues-szerológia) és hepatitis B szűrés (HBs-Ag), anyai vércsoport és esetlegesen jelen levő antitestek meghatározása.
- A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást.
Második trimeszter (kb. 18-20. hét):
- Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat.
- Laborvizsgálat: vérkép- és vércukorvizsgálat, vizeletvizsgálat.
Harmadik trimeszter (kb. 30-32. hét):
- Utolsó nagy ultrahangvizsgálat: a magzat fejlődésének, a méhlepénynek és a magzatvíz mennyiségének ellenőrzése.
- Újabb vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét).
- Hetente kardiotokográfos szűrővizsgálat (CTG) a 38-39-40. héten, túllépés esetén kétnaponta.
- GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés) a 36-37. héten.
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet szabályozza a várandósgondozás részleteit.
A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Vannak képesítéssel rendelkező dúlák, akik elvégeztek egy vagy több tanfolyamot, és folyamatosan továbbképzik magukat. A dúlák információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.
A terhesgondozás menete mindig egyéni, és az adott körülmények (pl. ikerterhesség, anyai, magzati betegségek, kórállapotok) jelentősen befolyásolhatják.
A szüléskor szükséges okiratok:
- Várandósgondozási könyv
- Az édesanya személyi igazolványa, lakcímkártyája, és TAJ-kártyája
- Az édesapa személyi igazolványa, lakcímkártyája, és TAJ-kártyája
- Házassági anyakönyvi kivonat (360 napon belül érvényesített), ez utóbbi hiánya estén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
- özvegység esetén a halott anyakönyvi kivonata és bírósági határozat.
A terhesgondozás hatékonysága abban rejlik, hogy már a fogantatás előtt felkészíti a nőket a várandósságra. Ennek során az akut betegségek kezelése, a krónikus állapotok felmérése és szükség esetén a kezelés módosítása történik meg.
Terhesgondozás: 1., 2. és 3. trimeszterbeli vizsgálatok - Terhesség - Kismamagondozás | @LevelUpRN
A terhesgondozás során többféle módszert alkalmazunk, mint például az anamnézis felvétele, fizikális vizsgálatok, szülész-szakorvosi vizsgálatok, ultrahang vizsgálatok és laboratóriumi szűrővizsgálatok. Alapvető cél, hogy megelőzzük a különböző szövődmények kialakulását, mint például a koraszülés, magzati retardáció, magas vérnyomás, vagy cukorbetegség.
A terhesgondozás nem csupán egy rutin eljárás, hanem egy alapvető és kiemelt fontosságú folyamat, amely minden várandós nő egészségének megőrzésében kulcsfontosságú.
A gondozást szülés-nőgyógyász szakorvos, illetve szülésznő, valamint háziorvos és védőnő végzi. A várandósgondozás kapcsán mind a várandós, mind a születendő gyermek állapotának rendszeres ellenőrzése megtörténik.
Fontos tudnivaló, hogy bizonyos vizsgálatokat a terhességének egy bizonyos időpontjában lehet és kell elvégezni. Ha az adott időpontban nem történik meg a szükséges vizsgálat, utólag nem pótolható, és bizonyos esetekben jogi következményei lehetnek.
A terhesgondozás sikere nagymértékben múlik a várandós kismamák és hozzátartozóik együttműködési készségén, illetve igényességén is. A tudatos életmód-változtatás, az odafigyelés és a tájékozottság is szerepet játszik ebben.
tags: #magyar #terhesgondozas #kiemelkedo