A magas fehérvérsejtszám (FVS) gyermekeknél és újszülötteknél: Mit jelent a laborlelet?

A fehérvérsejtek (leukociták) a szervezetünk védekező rendszerének főszereplői. A fehérvérsejtek az immunrendszerünk részét képező sejtek, melyeknek számos típusa ismert. Egészséges esetben az úgynevezett csontvelői őssejtekből fejlődnek, majd a vérben és nyirokszervekben, szövetekben látják el sokrétű feladataikat. A fehérvérsejt, más néven leukocita, a vérben található sejtes elemek közé tartozik, és az immunrendszer részeként rendkívül fontos szerepet tölt be.

A fehérvérsejt alapvető feladata az immunrendszer működésének támogatása, vagyis pontosabban a szervezet védelme a kórokozók, például a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb infekciók, idegen anyagok ellen. Az immunrendszer részeként a vérben keringenek, hogy azonnal reagálni tudjanak a kórokozókra vagy a sérülésekre.

A fehérvérsejtszám (FVS) vizsgálata és értelmezése

A fehérvérsejtszám (vagy más néven FVS, WBC) a vérben lévő fehérvérsejtek mennyiségét mutatja meg a vérvizsgálat során. A fehérvérsejteket a csontvelő termeli, és megtalálhatók a vérben, valamint a nyirokszövetekben is. A fehérvérsejtszámot vérvétel segítségével lehet meghatározni. A fehérvérsejt érték jelölése a laboratóriumi leleten jellemzően FVS vagy WBC. A fehérvérsejtszám (FVS) vizsgálat a vérben lévő összes fehérvérsejt számát méri. A fehérvérsejt érték az összfehérvérsejt számát jelöli, vagyis azt mutatja meg, hogy a különféle típusokból összesen mennyi fehérvérsejt van jelen a szervezetben. Külön vizsgálattal nem szoktak fehérvérsejtszámot mérni, mert a teljes vérkép részét képezi.

Normál értékek és egyedi eltérések

A normál fehérvérsejtszám érdekessége, hogy értéke nincs teljesen kőbe vésve, az ugyanis személyenként változhat, mondhatni széles skálán mozog. Igen, előfordulhatnak egyéni eltérések, hiszen mindezt befolyásolja a genetika, az életkor, a nem és a fizikai állapot is. A normál tartomány határai életkorhoz mérten változhatnak, egyes laborok referencia tartományai között is lehetnek apróbb különbsége. Általánosan elmondhatjuk, hogy normál értéknek tekinthető a 4,8-10,8 Giga/Liter össz-fehérvérsejtszámot (FVS). A normális fehérvérsejt érték 5-10 G/l között mozog. Általánosan elfogadott referenciaérték: 4.000-10.000 /µl között normális. Fontos megjegyezni: a mérés labortól függően eltérő lehet, ezért mindig az adott leleten feltüntetett referenciaértékhez kell viszonyítani.

A fehérvérsejt érték ezen mérőszáma segítséget nyújt abban, hogy meg lehessen állapítani, hogy emelkedett vagy csökkent-e a fehérvérsejt érték, és ha ez fennáll, milyen mértékű az eltérés. Az FVS érték kapcsán nagyon fontos kiemelni, hogy nemcsak a magas, hanem az alacsony számok is elváltozásra utalhatnak. A rendellenesen magas vagy alacsony fehérvérsejt érték további vizsgálatokat igényel, hogy feltárják a hátterében megbúvó esetleges betegségek vagy rendellenességek okát.

Magas fehérvérsejtszám (leukocitózis) gyermekeknél

Ha a vérben a normál értékhez képest lényegesen magasabb a fehérvérsejtek száma, az többnyire valamilyen fertőzésre utal. A fehérvérsejtek számának növekedése (leukocitózis) jellemző bakteriális fertőzésekben, a szervezetet ért traumák esetén (baleseti sérülések, műtét), a hormonrendszer egyensúlyának felborulásakor (pl. pajzsmirigy-túlműködés). A fehérvérsejtek számuk megemelkedhet gyulladás, fertőzés vagy egyéb belgyógyászati probléma miatt. A magas fehérvérsejtszám mindig figyelmeztető jel, amely alapos kivizsgálást igényel.

Mi számít magas fehérvérsejtszámnak?

Általánosan elfogadott referenciaérték: 10.000 /µl fölött már emelkedettnek számít. Extrém magas fehérvérsejtszám: 20.000 /µl vagy magasabb - ekkor már komoly fertőzésre vagy akár hematológiai betegségre is gyanakszunk. Az, hogy mennyire súlyos az eltérés, mindig a teljes vérkép és a tünetek együttes értékelésétől függ.

A magas fehérvérsejtszám leggyakoribb okai

• Bakteriális vagy vírusos fertőzések
• Gyulladásos folyamatok (pl. tüdőgyulladás, epehólyag-gyulladás, vakbélgyulladás)
• Autoimmun betegségek - pl. reumás ízületi gyulladás
• Daganatos folyamatok, különösen a vérképzőrendszert érintők (pl. leukémia)
• Egyes gyógyszerek, pl. kortikoszteroidok
• Fizikai vagy lelki stressz, kiszáradás - akár átmeneti fehérvérsejtszám-emelkedést is okozhat

A magas érték elsősorban gyulladásra, fertőzésre utal. A magas szám hátterében állhat még köszvény, pajzsmirigy-túlműködés, sérülés vagy stressz is. A fehérvérsejt magas értéke - más néven leukocitózis -, több okra vezethető vissza, akárcsak az alacsonyabb értékek. Az érték emelkedése mögött állhatnak egyszerűbb, könnyen orvosolható problémák, de olyanok is, melyek komoly, azonnali kezelést igénylő kórképnek minősülnek.

Az FVS szám normál értéke 4-11 G/L. Ez az érték, ha emelkedett, akkor fertőzésre, kóros immunfolyamatokra stb. utalhat, illetve rossz esetben (de akkor már kifejezetten magas) fehérvérsejt eredetű daganatra. Az extrém magas fehérvérsejtszám mellett jelentkező (az egészségestől való szerkezeti és funkcionális) sejteltérések a csontvelőműködés zavarát, kóros sejtszaporulat lehetőségét, hematológiai betegség (limfóma, leukémia) gyanúját vetik fel. Kezeletlen autoimmun betegségben, valamint nem fertőző eredetű gyulladásos megbetegedésekben szintén emelkedő fehérvérsejtszámot látunk. Más laborértékek és további vizsgálatok lehetnek szükségesek az okok pontos diagnosztizálásához.

Leukémiák esetében gyakran figyelhető meg emelkedett vagy kifejezetten magas fehérvérsejtszám. Ennek egyik oka, hogy a vérképzőrendszert érinti, illetve a csontvelőt, amiben túlzott mennyiségű, éretlen fehérvérsejt (úgynevezett blasztok) termelődnek; gyakorlatilag ezt tükrözi vissza a magas fehérvérsejt érték. A limfóma egy olyan hematológiai megbetegedés, mely a nyirokrendszert érinti. A nyirokrendszer és a fehérvérsejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen mindkettő fontos része az immunrendszernek, és kulcsfontosságú szerepük van az immunválasz kialakításában is. Daganatos betegségek esetében a fehérvérsejt magas értéket mutathat, ami lehet gyulladásos válasz eredménye is. Ugyanis a rákos sejtek jelenléte gyakran provokál gyulladásos reakciót, ami ellen a szervezet több fehérvérsejtet kezd termelni a védekezés érdekében. Akkor is megemelkedhet a fehérvérsejtszám, ha valamilyen fertőzéssel küzd a szervezet. Ez elmondható egy egyszerű nátháról is. A szervezet minden idegen test, idegen anyag ellen felveszi a küzdelmet, így a kisebb, komolyabb tüneteket nem okozó fertőzésekkel szemben is. Ilyen esetekben csekély mértékű emelkedés látható a fehérvérsejt érték esetében.

A fehérvérsejtek típusai és a kapcsolódó paraméterek

A „fehérvérsejt” egy összefoglaló elnevezés, mondhatni gyűjtőfogalom, ez alatt az összfehérvérsejt értendő, ugyanis több fajtája létezik. Az összértéken belül rendszerint további tartományok határozhatók meg a főbb fehérvérsejt alosztályok (limfocita, monocita stb.) számára.

• Neutrofil sejtek: A neutrofil sejtek is a csontvelőben képződnek. A fagocitózis során a neutrofil sejtek képesek felismerni és elnyelni a kórokozókat, különösképpen a baktériumokra és gombákra vonatkozóan. Továbbá, ha a szervezetet sérülés éri, vagy gyulladás keletkezik, akkor a neutrofil sejtek az érintett területre csoportosulnak, ahol a megfelelő immunválaszt segítik elő, ezáltal pedig magát a gyógyulási folyamatot is.
• Limfociták: A limfociták a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg, és két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: vannak a B-limfociták, illetve T-limfociták. Mindkét sejttípus a csontvelőben képződik. A B sejtek feladata, felismerni a kórokozókat, amikkel a szervezet először találkozik, majd megkezdeni az ellenanyag termeléséhez szükséges folyamatokat. A T-limfocitákat is két csoportra lehet osztani: helper sejtek, illetve citotoxikus sejtek. A helper T-sejtek segítenek egyéb immunsejtek aktiválásában - például a B-sejtekét -, annak érdekében, hogy reagáljanak a fertőzésre.
• Monociták: A monociták egyik feladata szintén a fagocitózis, illetve úgynevezett citokineket és kemokineket termelnek. A Monocyta szám megemelkedése különböző gyulladásos folyamatokban lehet.
• Eozinofil sejtek: Az eozinofil sejtek parazita fertőzések esetén lépnek működésbe, illetve allergiás reakció során hasznosak. Ebben az esetben például számuk megemelkedhet. Az Eo szám ha nagyobb, az allergiás folyamatra, illetve bélférgességre utalhat.
• Bazofil sejtek: A bazofil sejtek szintén szerepet játszanak az allergiás reakciók létrejöttében, hiszen hisztamin található meg bennük.

Az FVS számhoz szorosan hozzátartozik a Ly (Lymphocyta) és a Neu (Neutrophil) aránya. Ha az ún. Ly sejtek száma emelkedett, akkor a szervezetben zajló fertőzés vírusos voltára utalhat, míg ha a Neu sejtek száma emelkedett, akkor bakteriális fertőzés zajlik a szervezetben. Fontos azonban hozzátenni, hogy ha a Mo, Neu, Ly, Eo, Ba sejteket nem szakember nézi mikroszkóp alatt, hanem gép vizsgálja, akkor ezen értékek nem mindig megbízhatóak, tehát nem kell megijedni a látott értékektől, mindig beszéljünk orvosunkkal.

Gyulladásos paraméterek és a teljes vérkép

Az általános vérképvizsgálathoz gyakran kéri még orvosunk a vérsüllyedés (We) és a CRP vizsgálatot. Ugyancsak ide tartozó értékek a We és a CRP. Ezeket szokás gyulladásos paramétereknek is nevezni. A We értéke 10 mm/óráig normális. Ha efelett van az érték, akkor gyulladásos, illetve egyéb betegséget sejtet. A CRP 5 alatti értéke a normális. Általában 20-30-as értékeknél már felmerül a bakteriális fertőzés miatti antibiotikum terápia megkezdése.

Az általános vérkép részei:

Vérkép és vérszegénység gyermekeknél

A hemoglobin és a hematocrit érték szintén összetartozó paraméterek. Azt mutatja meg, hogy mennyire vérszegény gyermekünk. Erről tudni kell, hogy a hemoglobin értéke újszülött korban kifejezetten magas lehet, majd az élet 3-6. hónapja között csökken és ez általában magától korrigálódik és serdülőkor körül éri el a felnőttkori szintet. Ugyanakkor fiúknál ez az érték magasabb, mint lányoknál. Átlagos értéke 120-160 g/l között mozog. Ha ez az érték 120 g/l alá csökken, akkor a gyermek vérszegény, 80 g/l értéknél már vér adása is felmerül. Ha az érték 160 g/l felett van tartósan, akkor további vizsgálatok szükségesek. Laborleleteken szokták még szerepeltetni az MCV, MCH, MCHC értékeket, ezek a Hgb, Htc-tal összefüggő elemek.

Thrombocitaszám és egyéb jelzések

A Thr (thrombocita, vérlemezke) szám normálisan 150-400 G/L. Ennek növekedése - akár 500-600 G/L-es érték - lehet gyerekeknél fertőző betegségek kapcsán, ettől tartósan magasabb értékeket követni kell a trombózisveszély miatt. A Thr szám csökkenése több dolog következménye lehet, ezért kontrollálni kell, mert nagyobb csökkenése (50 G/L alatt) vérzésekkel járhat.

Tudni kell, hogy a felsorolt, leggyakoribb kórképek mellett számos más betegségben is megváltozik ezeknek a sejteknek a száma, éppen ezért ezeket mindig a tünetekkel, a vizsgálati eredményekkel együtt kell, hogy mérlegelje orvosunk.

Magas fehérvérsejtszám a vizeletben: mit jelez?

Ha a fehérvérsejtek a vizeletben jelennek meg, az gyakran húgyúti fertőzésre (pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás) utal. A vizeletvizsgálat során már néhány fehérvérsejt is kóros lehet, de ha nagy mennyiség mutatható ki, az szinte biztosan fertőzés vagy gyulladás jele.

További lehetséges okok:

• Veseproblémák
• Nőgyógyászati gyulladások (nőknél)
• Problémás katéterhasználat (időseknél)

Milyen tünetekkel járhat a magas FVS érték?

Önmagában nem okoz tüneteket a magas érték, azonban ha csontvelőbetegségről van szó, akkor a vérben kóros fehérvérsejtek szaporodnak el, amelyek nem végzik el eredeti feladatukat. Ilyenkor a fertőzések elleni védelem csökken, a páciens pedig sokkal többször és sokkal súlyosabban lesz beteg. Hematológiai kórképekben a nagy mennyiségben termelt kóros, funkciójukat el nem látó sejtek nem képesek reagálni a szervezetet támadó fertőzésekre, így az egyéb a magas sejtszám ellenére ugyanúgy fogékonyabb fertőzésekre, mint alacsony össz-fehérvérsejtszám esetén. Az extrém magas FVS érték a vér sűrűsödését okozva bizonyos érterületek elzáródásához is vezethet.

Ha a magas fehérvérsejtszámhoz tünetek is társulnak, azok a következők lehetnek:

• Láz, hidegrázás
• Fáradtság, kimerültség
• Hasi vagy hátfájdalom
• Sötétebb vizelet, kellemetlen szag
• Szapora szívverés, gyengeség
• Húgyúti panaszok: gyakori vizelés, csípő érzés

Ha ezek közül több is jelentkezik, azonnali orvosi vizsgálat szükséges!

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni gyermekünknél?

Mikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. A fentieket tetézi az is, hogy a leleteken a referenciatartomány (ami azt mutatja, hogy mennyinek kellene lenni az adott értékeknek) egyes esetekben a felnőttekre vonatkozó értékeket adja meg, amit mi nem is sejtünk. Jelen cikk segítséget kíván nyújtani, hogy egy kicsit jobban eligazodjunk a laborleletek útvesztőiben. Az orvosi diagnosztika során a fehérvérsejt érték elengedhetetlen információt nyújt a szervezet immunrendszerének állapotáról.

Sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha:

• az érték tartósan magas vagy fokozódik;
• láz, gyengeség, vizelési panasz vagy hasi fájdalom is társul hozzá;
• a háziorvos további kivizsgálást javasol;
• a vizeletben is kimutatható fehérvérsejt.

A gyors és pontos kivizsgálás nemcsak a tüneteket enyhítheti, de életmentő is lehet!

Kezelés

Ebben az esetben is, nem konkrétan magát a magas fehérvérsejtszámot kell kezelni, hanem a kiváltó okot. Amennyiben rosszindulatú folyamatok zajlanak a testben, úgy jellemzően kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba. Ha pedig valamilyen fertőzés, úgy annak megfelelően történik a kezelés.

tags: #magas #feherversejt #szam #kisbaba