A munka világában gyakran felmerül a kérdés, hogyan viszonyul egymáshoz a felmondás és a táppénz. Sok munkavállaló téves információkkal rendelkezik a témával kapcsolatban, pedig fontos tisztában lenni azzal, hogy kire milyen jogok és kötelezettségek érvényesek ezekben a helyzetekben. A táppénz alatt történő munkaviszony megszüntetéssel összefüggésben rendkívül sok tévhit kering a munkavállalók között.
A munkavállaló rendes felmondással bármikor megszüntetheti a határozatlan idejű munkaviszonyát, akár táppénz alatt is. Ha táppénz alatt a munkavállaló rendes felmondást közöl, akkor a következő naptól elindul a felmondási idő, ami eltérő rendelkezés hiányában azt fogja eredményezni, hogy a munkaviszonya 30 nap múlva megszűnik. Ugyanígy ha a munkavállaló felmondást közöl, majd ezt követően kerül táppénzre, a felmondási ideje akkor is telik, ha egyébként nem dolgozik. Tehát nem kizárt, hogy a munkavállalóval a betegsége alatt felmondást közölnek, viszont a felmondási ideje akkor fog elkezdődni, amikor a keresőképtelen időszak véget ér. Ha a felmondási időnk 30 nap és a munkáltatónk november 12-én közli a felmondást, majd a táppénzes időszakunk csak január 2-án ér véget, akkor a munkaviszonyunk január 31. napján fog megszűnni.
Amikor a munkavállaló felmond, a munkaviszony megszüntetését követően általában 30 nap felmondási időt kell ledolgoznia. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak továbbra is munkát kell végeznie a felmondási idő alatt. Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt keresőképtelenné válik, jogosult táppénzre, amennyiben ezt orvosi igazolással alátámasztja. Ilyen esetben a munkavégzés kötelezettsége megszűnik, de a felmondási idő továbbra is telik. A felmondási idő végén a munkaviszony automatikusan megszűnik, függetlenül attól, hogy a munkavállaló táppénzen van-e.
A munkavállaló joga, hogy határozatlan idejű munkaviszonyát bármikor megszüntethesse felmondással. Ilyen esetben a felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik és 30 napig tart.
Más a helyzet az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés esetén. Ha a munkaadó a súlyos szabálysértést követ el a munkavállalóval szemben, akkor a dolgozó a szerződését azonnali hatállyal megszüntetheti. Ha a munkavállaló követ el súlyos kötelezettségszegést, a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, még táppénz ideje alatt is.
A felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik a munkaviszonyt, akár keresőképtelen a munkavállaló, akár nem. A munkaviszony táppénz alatt is megszüntethető közös megegyezéssel.
A táppénz folyósításával összefüggésben történtek változások 2023 júliusában. A felmondási tilalmak köre pedig nem csökkent, ahogy azt az álhírek állítják, hanem az apasági és szülői szabadság bevezetésével éppen hogy nőtt.
Felmondási védelem lombik programban részt vevőknek
A magyar munkajogi szabályok kiterjesztett védelmet nyújtanak: már a teherbeesés előtt is védik azokat a nőket, akik a gyermekvállalás céljából reprodukciós kezelés alatt állnak. Az egészségügyi törvény szerint ilyen beavatkozásnak minősül a lombikprogram, az inszemináció (mesterséges ondóbevitel), valamint a petesejt megtermékenyülését, illetve megtapadását elősegítő egyéb módszer.
A felmondási védelem a rendes felmondás ellen véd, és - hasonlóan egyéb védett állapotokhoz, például a terhességhez - nem terjed ki a határozott idejű munkaviszonyban állókra, a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakra, valamint a próbaidejüket töltőkre. A Munka Törvénykönyve nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt annak, aki emberi reprodukciós eljárásban (lombikbébi programban) vesz részt. Ez a védelem a stimuláció megkezdésétől a teherbeesés „kiderüléséig” terjedő időszakra vonatkozik, de felmerülhet a kérdés a két lombikprogram közötti kötelező szünet idejére is.
A felmondási védelmen túl a törvény munkavégzés alóli mentesítést is biztosít a vizsgálatok idejére, vagyis a munkáltató köteles elengedni a dolgozót a szükséges orvosi vizsgálatokra. A lombikprogramban való részvétel érthetően érzékeny téma, sokan nem szívesen avatnák be a főnöküket, munkaadójukat a gyermekvállalással kapcsolatos problémáikba. Ez egyéni döntés kérdése, amit befolyásolhat a munkáltatóval való viszony, a munkahelyi közösség, a munkavállaló személyes helyzete.
A törvény csak a jogi kereteket adja meg, ugyanakkor a fenti kedvezmények csak akkor illetnek meg, ha a főnököt is beavatjuk az orvosi kezelés szükségességébe. Tehát ne csak szóban értesítsük a fentiekről a főnököt, hanem kérjünk írásos igazolást az intézettől, hogy a bejelentésnek a későbbiekben maradjon nyoma. Amennyiben úgy döntünk, a munkáltatót nem avatjuk be abba, hogy lombikprogramban vagy egyéb kezelésben veszünk részt, a távollétet más módon kell megoldani: szabadsággal, vagy, ha arra egészségügyi okból jogosultak vagyunk, betegállomány, táppénz igénybevételével.
A munkáltató is közölhet felmondást a munkavállalóval annak keresőképtelensége alatt. Ekkor viszont a felmondási idő csak akkor kezdődik el, amikor a munkavállaló keresőképessé válik, vagy legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével.
Betegszabadság és táppénz: különbségek és összefüggések
A munkavállalók keresőképtelensége során két jogintézmény, a betegszabadság és a táppénz biztosít jövedelempótlást. Noha mindkét juttatás a munkából való kiesés időszakára jár, jogi és finanszírozási szempontból jelentős eltérések vannak közöttük. A munkáltatók és munkavállalók gyakran összekeverik ezeket a fogalmakat, ami adminisztratív hibákhoz és akár pénzügyi következményekhez is vezethet.
A betegszabadság a munkajogi szabályozás része, míg a táppénz társadalombiztosítási ellátásnak minősül. A betegszabadságot a munkáltató biztosítja és fizeti a munkavállaló részére, míg a táppénz esetében a jövedelempótlás nagyobb részét a társadalombiztosítás fedezi.
A Munka Törvénykönyve alapján évente 15 nap betegszabadság illeti meg a munkavállalókat. A betegszabadság jogilag nem tekintendő pihenőidőnek, az a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésre tekintettel illeti meg a munkavállalót, azonban költségeit a munkáltató viseli. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Táppénz ellátást a keresőképtelenség időszakára lehet igényelni, miután a betegszabadság napjai elfogynak. Táppénzre az a munkavállaló jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. A táppénz költségei megoszlanak: a munkáltató a munkavállaló táppénzének egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg, kétharmadát az állam fedezi.
A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár a folyamatos biztosítási időszak alatt jogviszonyban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.
Hogyan juthatunk táppénzhez lombik program alatt?
A lombik programban részt vevők számára is fontos tisztában lenniük azzal, hogyan érvényesíthetik jogaikat a táppénz igénylése kapcsán. A beültetés után kapott igazolás, amely igazolja az In Vitro fertilizációs eljárást, általában elegendő a háziorvos számára a táppénzre való kiíráshoz. A nőgyógyász adhat igazolást, ami alapján a háziorvos kiírhatja a munkavállalót.
Ha a háziorvos nem hajlandó kiírni táppénzre, érdemes lehet orvost váltani. A reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetkörébe tartozik. A munkaidő-kedvezményben való részesülés feltétele a lombikbébi programban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat igazolása a munkavállaló részéről.
Azonban a munkavállaló mérlegelési körébe tartozik, hogy a lombikbébi programban való részvételét a munkáltató tudomására hozza-e, és igénybe veszi-e a munkaidő-kedvezményt, vagy a távollétet más módon, pl. szabadság kivételével oldja meg.
Több fórumon is felmerült, hogy a lombik programban részt vevőket nem lehet kirúgni. Ez a védelem a rendes felmondás ellen érvényes, és a kezelés, terhesség, szülést követő időszakot, valamint a szülési szabadságot védi.