Lombikbébi program: útmutató a felkészüléstől a várandósságig

A gyermekáldás egy pár számára talán a legcsodálatosabb ajándék. Azonban a fogantatás nem mindig egyszerű, hiszen számos tényező együttállása szükséges a sikeréhez. A meddőség a párok kb. 15 százalékát érinti, de sajnos napjainkban egyre többen és egyre fiatalabb korban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem jön a baba! Ha egy házaspárnál minimum egy éves rendszeres (heti 2-3 alkalom) házasélet során sem jön létre terhesség, célszerű szakemberhez fordulni.

Napjainkra a pároknak egyre gyakrabban akadnak problémáik, ha gyermeket szeretnének vállalni. Sokan küzdenek azzal, hogy megfoganjon a vágyott baba, az érintettek száma pedig folyamatosan nő. A teherbeesés elmaradásának számos oka lehet, hozzávetőleg ugyanakkora eséllyel adódhatnak gondok a férfi és a női oldalon, de az is előfordulhat, hogy mindkét fél esetén problémák merülnek fel, melyek akadályozzák vagy hátráltatják a fogantatást. Mindez azonban közelről sem jelenti azt, hogy le kell mondanotok a szülővé válásról. Van, amikor életmódváltás vagy néhány káros szokás elhagyása már elegendő a sikeres fogantatáshoz. Azonban könnyen lehet, hogy számotokra egy célzottan megválasztott gyógyszeres kezelés vagy hormonkúra alkalmazása lesz a megoldás. Ám ha úgy alakul, hogy komolyabb beavatkozás szükséges, akkor se adjátok fel, mert van megoldás!

Az első mesterséges megtermékenyítés óta több mint 10 millió gyermek látta meg a napvilágot és nagyságrendileg évente félmillió gyermek születik világszerte az asszisztált reprodukciós eljárásoknak (ART) köszönhetően.

A fogantatás folyamata

Az asszisztált reprodukciós technikák (ART)

Az asszisztált reprodukció, azaz a mesterséges megtermékenyítés tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, több módszer tartozik ebbe a körbe, attól függően, hogy a megtermékenyítés az anyaméhen belül vagy azon kívül történik. A diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés kiválasztását természetesen vizsgálatok előzik meg a férfi és a női oldalon egyaránt.

Kivizsgálás és előkészületek

A meddőségi kivizsgálás során az első lépés a spermiumok és petesejtek minőségének vizsgálata. Legelőször azt szoktuk javasolni, hogy egy andrológus a férfit, illetve annak spermáját vizsgálja meg, ez ugyanis egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, mellyel kizárható a férfi meddősége. Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található. A férfi kivizsgálásával egy időben megkezdődhet a nő vizsgálata is - ez azonban egy sokkal hosszabb és sokkal kellemetlenebb folyamat, mint az urak esetében. Két dolgot kell tisztázni: hogy funkcionális, vagy anatómiai oka van-e a meddőségnek.

  • Anatómiai okok: Veleszületett fejlődési rendellenességek, petevezetők elzáródása (leggyakoribb meddőségi ok). Ezek a problémák általában műtéttel, egynapos sebészeti beavatkozásokkal orvosolhatók.
  • Funkcionális okok: Hormonrendszerbeli hibák. Amennyiben a női szervezet valamilyen hormonális okból nem képes petesejt termelésére, a petefészek működésének gyógyszeres serkentésére, stimulációjára van szükség. A petesejtek éretté válásával mesterségesen váltják ki a tüszőrepedést is - ez az ovuláció-indukció. A fogantatás ebben az esetben természetes úton történik, vagyis a pár együttlétére van szükség hozzá. Ha a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, az embrió beágyazódást további gyógyszeres kezeléssel, vagyis sárgatest hormonokkal segítik elő.

A lombikbébi-kezelés lépései (IVF)

A petesejtek izgatása, majd az inszemináció sikertelensége után gondolkodhatnak a párok a lombikbébi-eljárás megindításán. Ez jelenleg Magyarországon csak magánintézményekben vehető igénybe, a jogszabályok pedig pontosan rögzítik azt is, hogy mely esetekben jár a TB-támogatás, vagyis ki jogosult lombikbébi kezelésre. A társadalombiztosító maximum öt beavatkozást finanszíroz (költségekkel addig is számolni kell, a gyógyszereknek ugyanis, bár támogatottak, áruk van) és csak abban az esetben, ha az orvosilag indokolt, a nőnek van érvényes TAJ-kártyája, az eljárás előtt pedig voltak inszeminációs próbálkozások. Az öt beavatkozás után lehetőség van további próbálkozásra is, de csak térítés ellenében.

Lombikbébi kezelésen a szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció - IVF) különböző formáit értjük, melyek során a spermiumok és a petesejt „randevúja”, így a petesejt megtermékenyülése is a szervezeten kívül, laboratóriumban történik.

Lombikbébi kezelési folyamatábra

1. Petefészek-stimuláció

Először a nő hormontartalmú készítményeket kap, melyekkel elérjük, hogy a szokásos egy petesejt/hónap helyett petefészke több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt hívjuk multiplex-ovulációnak. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.

  • Hosszú protokoll: A menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
  • Rövid protokoll: Az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

Az így nyert 4-10 petesejtet a stimuláció végén kinyerik. A tüszőleszívás altatásban vagy anélkül is végezhető (a páciens kérése szerint) és egy kisebb műtétnek felel meg. Általában 10-15 percig tart, majd az altatásból felébredve a páciens haza is mehet. A munka ez után ugyanis a laboratóriumban folytatódik.

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.

A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez.

A petesejt megtermékenyítése hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: a petesejtre 200-300 ezer hímivarsejtet cseppentenek. Lehetőség van a spermiumokat a petesejt citoplazmájába is juttatni egy üvegkapilláris segítségével (ICSI). A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók eztán 2-5 napig a laboratóriumban maradnak, amíg el nem érik a 16 vagy 32 sejtes állapotot.

Embrió fejlődése a laboratóriumban

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

Az embrió ekkor már alkalmas a méhbe való beültetésre, ami nagyban hasonlít az inszeminációhoz. Az embriókat kevés tápfolyadékkal egy katéterbe szívják fel, majd a méh üregébe vezetve befecskendezik. Az eredményesség érdekében soha nem egy embriót ültetnek vissza az orvosok, hanem többet, hogy az eredményességet növeljék, s legyen olyan embrió, amelyik megtapad a méhnyálkahártyában. A visszaültetés kb. 1-2 perces minimális kényelmetlenséggel járó eljárás, ami után a nő pár óra múlva általában távozhat.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben:

  • Történt már sikertelen beültetés.
  • Az anya 35 évnél idősebb.
  • A hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak.
  • Azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Három hétig feltétlen nyugalom, és ha lehetséges otthoni pihenés javasolt, ez ugyanis a legkritikusabb időszak. A megtapadást hormontartalmú gyógyszerekkel is segítik. 21 nappal ez embriók visszaültetése után ultrahangvizsgálattal már látható a korai petezsák, mely jelzi a terhesség bekövetkeztét. A 6-7. héttől, ha ezt egyéb körülmény nem indokolja, a szokványos terhesgondozás elegendő a kismamának, a lombikbébicentrumok ugyanis szüléssel már nem foglalkoznak, csak az oda vezető úttal.

A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész

Beágyazódás és a terhesség jelei

Beágyazódásról akkor beszélhetünk, amikor a méhbe jutó zigóta megtapad annak megvastagodott falán. A zigóta amíg ideérkezik, - a megtermékenyülés után 5-7 nappal, - folyamatosan osztódik tovább: végül a hólyagcsíra, vagy más néven blasztociszta állapotot éri el, és ebben a formájában történik a megtapadás is. Utóbbira azonban 2-3 napot várni kell: a beágyazódás idejére már 70-100 sejt is alkotja a hólyagcsírát, amelyet a méh fala nemcsak megvastagodott, de tápanyagokkal megtelt nyálkahártyával vár.

Mivel a zigóta útja néhány napig tart, a beágyazódás folyamata az ovulációt követően 8-10. napon valósul meg általában. A megtapadást körülbelül ötnapos eseménynek tekintjük, bekövetkezte után pedig a szervezet elkezdi a terhességi hormon - a HCG - termelését. A beágyazódás folyamata másféle hormonokat is beindít: többek között a progeszteron hormon termelődését, amely gátolja a menstruációt, valamint tápanyaghoz juttatja a méhnyálkahártyát. Szintén rögtön a megtapadás után kezd termelődni a humán koriális gonadotropin, más néven a méhlepény. Orvosi szempontból a sikeres beágyazódás a terhesség első hivatalos lépése: a megtermékenyített petesejt a 8. hétig zigóta, a 9. héttől magzat.

A beágyazódás lehetséges jelei

Nem alapszabály, hogy a teherbeesést követően tapasztaljuk a beágyazódás jeleit magunkon, de előfordulhat, hogy már egész korán érzékeljük a sikeres fogantatást:

  • Alhasi és derékfájdalom: A méh növekedése miatt előfordulhat, hogy a friss várandós az alhasi tájékon, valamint a derék környékén fájdalmat érez.
  • Testhőmérséklet: A női test hője az ovuláció utáni napokban magasabb lesz.
  • Pecsételő vérzés: Az enyhén rózsaszín pecsételő vérzés a terhesség egyik első jele is lehet.
  • Szédülés: Mivel a beágyazódást követően progeszteron hormon termelődik, amely hozzásegít a menstruáció elmaradásához, valamint a méh táplálásához, gyakran találkozhatunk a szédülés tünetével is.
  • Emésztési nehézségek: Szintén a hormonok változásaira fogható a bélműködés módosulása, mivel az emésztési folyamatok lassulnak, gyakori a puffadás, valamint az emésztési nehézségek megjelenése.
  • Mellfeszülés és bimbóudvar sötétedése: A mellben feszítő érzést tapasztalhatunk már a beágyazódást követő első napokban, emellett a bimbó körüli rész - az úgynevezett bimbóudvar - sötétebbé színeződhet. Ez a fajta tünet szintén a hormonváltozások számlájára írható a korai terhesség idején.
  • Fejfájás: Kevésbé lehet feltűnő, akinél alapvetően a frontváltozás hajlamosít a fejfájásra. Ha még tapasztaljuk, érdemes ügyelni a gyakori vízivásra.
  • Hangulatingadozás: A hormonális változások befolyásolhatják a hangulatot.

Életmódbeli tényezők és a termékenység

Természetesen a sikeres teherbeesést tekintve bizonyos részleteket a természet kezébe kell adni, abban az esetben is, ha orvosi segítség szükséges a fogantatáshoz. Azonban mindenképpen jó hír, hogy a gyermekvállalásért tett lépéseket - köztük a beágyazódást is - támogathatjuk teljesen természetes módokon. Az életmódbeli változtatások, amelyek segítségül hívhatunk, több komponensből állnak össze.

Táplálkozás és étrend-kiegészítők

A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet.

  • Méregtelenítés: Egy kezdeti salaktalanítás mindig jól jön, ehhez alkalmazhatunk különböző természetes összetevőkből elkészített méregtelenítő teákat, folyadékokat.
  • Megfelelő tápanyagok, megfelelő arányban: Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk, azonban figyelmet fordítsunk arra, milyen formában visszük be ezeket a szervezetbe.
    • Zsírok: Érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: előbbiek az olívaolaj, a diófélék, utóbbiak a növényi olajok, tengeri halak olajai.
    • Szénhidrátok: A lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket. Utóbbiakat cukortartalmuk miatt inkább a délelőtti órákban, vagy sportolás előtt.
  • Vitaminok és ásványi anyagok: Természetesen fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin, amely nem csupán az alvásra gyakorol jótékony hatást, de szabályozza a vérnyomást, valamint antioxidáns hatású.
  • Gyógynövények: Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű: előbbit a peteérés előtt kell inni éhgyomorra, a palástfű a beágyazódást, a málnalevél az érést támogatja. Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.

Életmódbeli szokások

  • Rendszeres sportolás: A rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására.
  • Alkohol és koffein: Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban. Például napi egy csésze kávéban maximalizálni a koffeinfogyasztást.
  • Dohányzás: A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést.

Nehézségek és megoldások

Amikor egy gyermeket tervező párnak nem sikerül a fogantatás, számos ok húzódhat meg a háttérben, mind a női, mind a férfi oldalon. Szerencsére napjainkban már az orvostudomány igazán hatékony abban, hogy felfedje a probléma gyökerét és megkeresse a megoldást. A beágyazódással kapcsolatos nehézségeket is több tényező alakíthatja.

Meddőségi okok

  • Mióma és méhpolipok: A mióma több szempontból is nehezítheti a teherbeesést, de ha közvetlenül a méhnyálkahártya alatt vagy a méhüregben helyezkedik el, akkor megakadályozza a beágyazódást. A méhpolipok, azaz az endometrium polipjai, amelyek általában jóindulatú elváltozások, szintén fizikailag akadályozzák a megtapadást, sokszor azonban már a petevezetőkben való átjárást is.
  • Életkor: A babát tervező nő életkora alapvetően fontos tényező, hiszen a termékenység az idő előrehaladtával csökken, 35 év felett egyre kevesebb az esély teherbe esni.
  • Kromoszómaeltérések: Amennyiben a pár valamelyik tagjának megváltozott a kromoszómaállománya, az ivarsejtek kromoszómaeltérésére is nagyobb az esély.
  • Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni.

A meddőség lehetséges okai

Sikertelenség esetén

Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.

Fontos, hogy bár jó tisztában lenni a lehetséges nehézségekkel, bízzunk abban, hogy minden a lehető legnagyobb rendben zajlik majd. Tegyük meg a legalapvetőbb lépéseket, amelyek az életmódbeli szabályokhoz kapcsolódnak, hiszen ezek nemcsak fizikai jólétet, de lelkierőt is biztosítanak a vágyaink eléréséhez. Ne feledjük, ha tisztában vagyunk a nehézségeket kiváltó okkal, gyorsabban eljuthatunk a megoldásig: ne féljünk hát szembenézni a kérdésekkel, mert a válaszokat értő közegben, valódi támogatottsággal a hátunk mögött kaphatjuk meg.

Jogi és etikai kérdések, állami támogatás

A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.).

Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig. 2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.

A legújabb fejlesztések és szabályozások (2022-2025)

Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) megalakulását követően számos jogszabályi és szakmai változtatás történt:

  • 2022: Megalakult az OKFŐ HRI, amely a központi szakmai irányításért és az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel.
  • 2023:
    • Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet, ezzel lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő.
    • Már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
    • Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye.
    • A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
  • 2024:
    • Felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók száma az ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében.
    • Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes.
    • Kialakították a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét, új képzésekkel.
    • A Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, biztosítva a hozzáférést az ország minden területén.
    • Létrehozták a „Nemzeti Humánreprodukciós Regisztert” a pontos és transzparens adatszolgáltatás érdekében.
  • 2025:
    • A Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel.
    • Hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
    • A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.
    • Tovább szorgalmazzák azon bioetikai kérdések rendezését, amelyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé (petesejt-donáció, szociális petesejt-fagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés), melyek még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást.

Költségek és támogatások

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

Sikertelen beavatkozás esetén nincs várakozási idő a következő próbálkozásig, az előfeltétel mindössze az, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen. Sikertelen beültetés esetén a társadalombiztosítás a finanszírozást 90 naponta teszi lehetővé. Amennyiben a páciens saját költségén kívánja elvégeztetni az eljárást, ilyen megkötés nincs.

A lombikbébi program költségeinek megoszlása

Donáció és egyéb eljárások

Sperma- és embrióadományozás

Amennyiben a babát akaró párnak a férfi, vagy a nő oldaláról nincs lehetősége saját embrió visszaültetésére, még mindig bízhatnak a spermium-, vagy az embrióadományozásban. A spermabankokból anonim módon lehet ismeretlen donortól spermához jutni. A donor bizonyos tulajdonságainak megismerésére van lehetőség, de másra nem. Erre akkor van szükség, ha a férfi hímivarsejtjei nem alkalmasak a megtermékenyítésre.

Lehetséges az embrió-adományozás is. Amikor a petesejteket a lombikbébi eljárás során leszívják, majd megtermékenyítik, nem az összest ültetik be. A többi embriót általában lefagyasztják, ha pedig sikeres volt a többi embrió beültetése, a házaspár (vagy élettársak) fel is ajánlhatják azt más nehéz sorsú pároknak. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A fel nem használt embrió a határidő letelte előtt nem semmisíthető meg, csak abban az esetben, ha az embrió károsodott. Az embrió sorsáról az embriót létrehozó házastársak (élettársak) közösen rendelkeznek. A fagyasztási eljárásokat az OEP nem fizeti az Intézeteknek. Minden intézetnek más a gyakorlata ezzel kapcsolatban.

Petesejt-donáció

Lehetőség van petesejt-donációra is, ám ennek még szigorúbb feltételei vannak, mint a spermadonációnak. Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén csak az ajánlhat fel petesejtet, aki a befogadó nő:

  • közeli hozzátartozója vagy,
  • oldalági rokona vagy,
  • testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) vagy,
  • házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenes ági rokon és a testvér kivételével vagy,
  • házastársa (élettársa) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa).

tags: #lombik #baba #varas #keszulodes