A lisztérzékenység, más néven cöliákia vagy gluténérzékenység, egy autoimmun rendellenesség, amely a búzában, rozsban, árpában és zabban található glutén fehérjére való túlérzékenység következtében alakul ki. Ez a betegség az egész szervezetet érinti, nem csupán emésztőrendszeri tüneteket okozva, hanem más szervekre is hatással lehet.
A cöliákia lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító immunválaszt, amely a vékonybél bolyhok pusztulását eredményezi. Ez a folyamat súlyos tápanyag-felszívódási zavarokhoz vezethet, hiába táplálkozik a beteg gazdagon és változatosan, sok tápanyag egyszerűen nem hasznosul a szervezetében. A legfontosabb következményei az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek, mint például vérszegénység vagy csontritkulás.
Bár a lisztérzékenységet régebben elsősorban gyermekkorban kezdődő betegségnek tartották, ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Hazánkban hozzávetőleg minden századik embert érint a betegség. Az egypetéjű ikrek és a cukorbeteg gyermekek körében feltűnően gyakoribb. A gluténérzékenység 70%-ban a nőket érinti.
A lisztérzékenység tünetei csecsemőknél
A lisztérzékenység leggyakoribb formájában a glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A legtipikusabb tünetek a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Gyermekeknél jellemző - más tünetek között - az állandó hasfájás, és jelentős elmaradás a fejlődésben. A cöliákiás gyermekek gyakran nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak. Van, akiknél nem hasmenés, hanem székrekedés jelentkezik.
A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad, fejlődésben elmaradhat. A széklete zsírfényű lehet, ami már felszívódási zavarra utal. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Számos olyan tünet is jelezheti a cöliákia jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben. Előfordulnak szimmetrikusan elhelyezkedő kiütések a vállon, a popsin, a fejbőrön, a térdeken, vagy a gyermek könyökén, esetleg foltos hajhullás is bekövetkezhet. Ritkábban mozgáskoordinációs zavar is tapasztalható. Sokszor csak egy-két tünet jelentkezik. Fáradékonyság, vérszegénység esetén mindig gyanakodni kell cöliákiára.
Diagnózis és kivizsgálás
Ha betegség gyanúja merül fel, elengedhetetlen a szakorvosi kivizsgálás. Gyermek gasztroenterológust kell felkeresni. Ami nagyon fontos, hogy a vizsgálatok előtt tilos gluténmentes étrendet tartani. Az első lépés a szakorvosi konzultáció. Ezt követi a vérvizsgálat (antitest-vizsgálat), amely során speciális antitesteket keresnek a szervezetben.
Ha a vérvizsgálat eredménye pozitív, a következő lépés a vékonybél bolyhok állapotának felmérése, melyet endoszkópos vizsgálat során végeznek, és bélbiopszia követ. Gyermekeknél ezt a vizsgálatot nem minden esetben végzik el.
A lisztérzékenység kimutatása genetikai vizsgálattal is lehetséges, szájnyálka-törletből történik. Ekkor a HLA géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végzik el. Ha bizonyos antigének (DQ2.5, DQ2.2) egyike sem mutatható ki valakiben, akkor nála gyakorlatilag kizárható a lisztérzékenység.
Kezelés és diéta
A cöliákia nem gyógyítható, azonban élethosszig tartó speciális, gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető. Az autoimmun lisztérzékenység egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta. Az étrendből ki kell iktatni minden gluténtartalmú elemet, beleértve a búzát, árpát, rozst és a zabban található glutént. Fontos, hogy lisztes, illetve gluténtartalmú ételeket akkor sem szabad fogyasztani, ha azokban csak nyomokban található meg a cöliákiások számára toxikus gliadin.
A glutén elhagyásával fokozottan kell figyelni a kielégítő élelmi rostbevitelre. Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. quinoa, hajdina, amaránt) fogyasztása javasolt. Húst, zöldséget, gyümölcsöt bátran fogyaszthatnak a lisztérzékenyek, mint ahogy tojást, olajos magvakat, tejet, túrót vagy sajtokat is.
A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben. A diéta betartása esetén is legalább egy év, mire az antitest szint a szervezetben helyreáll. A konyhában az ételtárolásnál, ételkészítésnél, az ételek elfogyasztásánál is figyelni kell a gluténnal történő szennyezettség megelőzésére. A gluténmentes termékeket érdemes külön, erre kialakított helyen tárolni, és külön eszközöket (vágódeszka, evőeszközök) használni.
A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára szerint a súlyos tünetekkel járó formák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor kezdenek el gluténtartalmú ételeket adni a csecsemőknek. A fél éves kor tekinthető a leginkább optimálisnak. Ha 4 hónapos kor előtt kap a csecsemő gluténtartalmú ételeket, akkor komolyabb tünetekkel kell számolni. Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg.
A Tibidabo Gluténmentes Pékség csapata évek óta elhivatottan dolgozik azért, hogy a gluténérzékeny gyermekek és felnőttek számára élethosszig tartó, egészségtudatos, tápanyagokban és rostokban gazdag alternatívát kínáljon. Hitvallásuk, hogy nem kötnek kompromisszumokat: amellett, hogy termékeik ízüket tekintve a megszólalásig hasonlítanak a nem mentes társaikhoz, kifejezetten törekszenek arra, hogy csakis magas minőségű alapanyagok felhasználásával készüljenek.
tags: #liszt #erzekenyseg #3 #honapos #korban