A rendőrség leszerelési tendenciái és a szolgálati jogviszony megszűnésének okai Magyarországon

Az elmúlt években a rendőri állomány létszáma és fluktuációja kiemelt téma volt a magyar közbeszédben. Számos jogszabály-módosítás és gazdasági változás befolyásolta a rendőrök motivációját és pályán maradási hajlandóságát. A következőkben részletesen elemezzük a rendőrség leszerelési tendenciáit, a szolgálati jogviszony megszűnésének főbb okait, és az állomány feltöltésére irányuló erőfeszítéseket.

A rendőri pálya kihívásai és a leszerelési hullám

A rendőri hivatás az egyik leginkább megterhelő szakma, amely nagyfokú elhivatottságot és stressztűrő képességet igényel. A rendőrök panaszkodnak az állomány szegényes felszereltségére és a bűnözőket inkább segítő jogszabályokra. Egyesek kilátástalannak tartják a munkájukat, különösen a betörésekhez hasonló bűncselekmények felderítését szinte reménytelennek látják. Tisztességből elvégzik a kötelező feladatokat, de közben egy percig nem ringatják abba a hitbe a károsultat, hogy valaha is előkerülhetnek az ellopott értéktárgyai. A Figyelő Online munkatársának egy betörés helyszíni szemléje során egy kiküldött nyomrögzítő így fakadt ki: „Uram, ennek így nincs sok értelme, elegem van abból, hogy csak papírokat gyártunk, az eredmény legcsekélyebb reménye nélkül”. Kollégája közben a bejárati ajtón keresett szénporos technikával ujjlenyomatokat, de bólogatása jelezte, maximálisan egyetért munkatársával.

Az elmúlt időszakban több olyan jogszabály is született - például a szabálysértési törvény szigorítása - amely a bűnüldözés visszaszorítását célozta. A kormányfő és belügyminisztere, Pintér Sándor környezetében is azt tapasztalják, hogy a sok rendőr szerel le, ezért beavatkozásra van szükség.

Leszerelési statisztikák és a fluktuáció

Az elmúlt bő öt évben, tehát 2008 és 2012 között 9074 rendőr távozott a pályáról - ez a jelenlegi, 47 918 fős teljes foglalkoztatotti létszám csaknem ötödét teszi ki! Eközben az iskolapadból tavaly, illetve idén az eddig eltelt időben 1534 új rendőrrel bővült az állomány. Igaz, hogy két évvel ezelőtt egyetlen év alatt 4141 főt neveztek ki, akik a rendőrségi oktatási intézményekből kerültek ki, de ezzel együtt is a létszám apadása olvasható ki az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból. Ennek üteme azonban nem növekszik, hanem csökken - állapította meg saját adataiból az ORFK.

Mindenesetre figyelmeztető jel, hogy olyan, viszonylag friss kollégák is szabadulnának az egyenruhától, akik e döntésük miatt kénytelenek visszafizetni a képzésük díját. Az ORFK tájékoztatása szerint a visszafizetési kötelezettséget a tanulói szerződés szabályozza: amennyiben a tanuló jogviszonya saját hibájából, vagy próbaidőből, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony a végzést követő két éven belül szűnik meg, időarányosan visszafizetési kötelezettség terheli a leszerelő rendőrt. A fizetésekhez képest nem csekély összegről van szó, a képzés átlagos költsége 915 515 forint.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén (ide tartoznak mások mellett a rendőrök is) a dolgozók rendszeres havi bruttó átlagkeresete 2012-ben 234 576 forint volt, miközben a költségvetési átlag 192 491 forint volt ugyanebben az időszakban. A nemzetgazdasági átlag pedig 208 677 forint tavaly, vagyis a rendőrök fizetése pusztán ebben az összevetésben nem tűnik alacsonynak (persze az átlagtól lefelé és felfelé is jelentős lehet az eltérés az állományon belül).

A túlórák szerepe a leszerelésekben

A rendőrök többségét most az foglalkoztatja, hogy januártól is kifizetik-e számukra a túlórapénzt. Ha ugyanis nem változtatnak a tervezeten és csak szabadnapokban kapnák meg a ledolgozott túlóráikat, az komoly érvágást jelentene nekik. Egy sokat güriző kezdő rendőr, aki maximálisan kihasználta a túlórakeretét, évi félmilliót is bukhat ebben az esetben. Átlagban tehát 30-35 ezerrel keresnének kevesebbet a dolgozók. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ha a rendőrök csak lecsúsztathatják, illetve szabadnapban kaphatják meg a több száz, akár ezer túlórájukat, akkor hónapokra is kieshetnek a munkából. Azaz őket is pótolni kell. Ezt viszont csak úgy lehet megoldani, hogyha az őket helyettesítő személyek is agyba-főbe túlóráznak. Azaz szinte soha nem zárul be a kör.

Az ORFK tájékoztatása szerint lemondásnál a hivatásos állományú rendőrnek nem kell indokolnia döntését, így erről kimutatással a rendőrség nem rendelkezik.

Az állomány feltöltése és a jogszabályi háttér

A rendőrség igyekszik tartani a testület 40 ezer fő körüli létszámát. Tavaly 2704 főt, tavalyelőtt pedig 2220-főt vettek fel. 2018 augusztusában várhatóan 110 tisztjelöltet neveznek ki a rendőrség állományába. Az ORFK tájékoztatása szerint a rendészeti szakgimnáziumok szeptemberben induló nappali rendszerű kétéves rendőr tiszthelyettes szakképzésére eddig 1718 fő nyújtotta be pályázatát. Ez pedig közel kétszeres túljelentkezést jelent.

A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköre és illetékessége

A 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet szabályozza a rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörét és illetékességét. Ez a rendelet részletesen meghatározza, hogy mely bűncselekmények tartoznak az egyes rendőrfőkapitányságok, a Készenléti Rendőrség (KR) és a Rendészeti Rendőri Igazgatóság (RRI) hatáskörébe. Például, a KR hatáskörébe tartozik a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének gyanúja esetén a nyomozás. Az RRI hatáskörébe tartozik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozása. A vízirendészeti rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik a 4. §-ban meghatározott bűncselekmények nyomozása.

Ha a nyomozó hatóság a hatáskörének vagy illetékességének a hiányát észleli, az ügyet - az eljárásban résztvevők értesítése mellett - átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz vagy ügyészséghez. A hatásköri vagy illetékességi összeütközés eldöntéséhez szükséges iratokat szolgálati úton az a nyomozó hatóság terjeszti fel, amelyik a hatáskörét vagy az illetékességét, illetve annak hiányát utóbb állapította meg.

Amennyiben az országos rendőrfőkapitány úgy ítéli meg, hogy - hatásköre vagy illetékessége hiánya ellenére - indokolt a késedelmet nem tűrő vagy a halaszthatatlan nyomozási cselekmény alapjául szolgáló bűncselekmény miatti nyomozás hatáskörben tartása, úgy a foganatosítással egyidejűleg rövid úton előterjesztést tehet a hatáskörrel rendelkező bűnügyi vagy rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes útján az országos rendőrfőkapitány részére a hatáskörbe utalás elrendelésére. Az országos rendőrfőkapitány a döntését szóban közli az előterjesztő nyomozó hatóság vezetőjével.

Az FRSZ Jogsegélyszolgálatának szerepe

Az FRSZ Jogsegélyszolgálata több mint két évtizedes fennállása alatt számos precedens értékű ügyben képviselte sikerrel a rendőrség állományának tagjait. Jogászaink a Legfelsőbb Bíróság, majd az annak helyébe lépő Kúria, és az Alkotmánybíróság előtt is olyan ítéleteket harcoltak ki, melyek sok esetben kényszerítették a rendőrséget, mint munkáltatót a korábban folytatott joggyakorlat teljes megváltoztatására, és amelyek összességében véve, az állomány egésze számára több tízmilliárd forint összegű jogos járandóság kifizetéséhez vezettek. Az oldalon Jogsegélyszolgálatunk állásfoglalásai is megtalálhatók, melyekben jogászaink a különböző foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok nehezen értelmezhető, vagy a gyakorlati tapasztalatok szerint jogvitára okot adó rendelkezéseiről fejtik ki álláspontjukat. Amennyiben Tisztelt Olvasónk úgy véli, hogy saját ügyében valamely irományunk irányadó lehet, javasoljuk, hogy a jogvita megindítása előtt konzultáció céljából vegye fel a kapcsolatot Jogsegélyszolgálatunk valamelyik munkatársával.

tags: #leszereles #rendorseg #szules #utan