Lengyelországban több mint fél éve lépett hatályba Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, amely még sérült magzat esetén is tiltja a művi vetélést. Ez a jogszabály mélyreható változásokat hozott a lengyel nők, orvosok és civil szervezetek életében, és súlyos erkölcsi dilemmákat, valamint társadalmi feszültségeket eredményezett.
A törvény háttere és bevezetése
2020. október 22-én lépett életbe egy olyan szigorú abortusztörvény, amilyen utoljára 1939-ben volt Lengyelországban. A lengyel alkotmánybíróság ezen a napon alkotmányellenesnek találta a terhességmegszakítás feltételeiről szóló 1993. évi törvény azon pontját, amely engedélyezte az abortuszt abban az esetben, ha a születés előtti vizsgálat vagy más orvosi megfontolás súlyos és visszafordíthatatlan magzati károsodásra vagy a magzat életét fenyegető gyógyíthatatlan betegség nagy valószínűségére utalt.
A korábbi, 1993-as törvény a világ legszigorúbbjai közé tartozott, és csak három esetben engedélyezte az abortuszt:
- Ha az anya élete veszélyben van.
- Nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén.
- Ha a magzat súlyosan és visszafordíthatatlanul sérült.
A mostani döntéssel a harmadik pontot törölték el, ami a leggyakoribb indok volt a legális abortuszok esetében (az abortuszok 98%-át ez indokolta). Így a lengyel nők csak akkor kérhetnek abortuszt, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. A törvény értelmében kötelező megtartaniuk azokat a magzatokat, amelyekről lehet tudni, hogy betegen vagy súlyosan sérülten születnek, és akár közvetlenül a születés után életüket is vesztik.
A döntést heves tiltakozások előzték meg. Hónapokon keresztül több százezer nő és számos civil szervezet tüntetett az országban. A legnagyobb demonstrációt Varsóban tartották, ahol a városháza szóvivője 100 ezerre becsülte a demonstrálók számát. Országosan 430 ezren vonultak utcára 410 településen. A PiS kormányt váratlanul érte a heves tiltakozás, és a közvélemény-kutatások szerint a párt népszerűsége hanyatlóban van.
A törvény hatása a nőkre és az orvosokra
A törvény hatályba lépése óta a lengyel nők félnek teherbe esni, félnek elmenni genetikai vizsgálatokra, mert tudják, hogy súlyos betegség vagy rendellenesség esetén sem kérhetnek abortuszt. Ez a félelem már a terhesség elején jelentkezik, és pszichiátriai segítségre szoruló eseteket eredményez.
Az orvosok is állandó erkölcsi dilemmával szembesülnek. Bár segíthetnének a kétségbeesett nőkön, a törvény miatt nem tehetik. Egy pszichiáter szerint „egy teljesen új betegcsoport jelent meg. Rengeteg nő azért fordul pszichiáterhez, mert a magzatról kiderül, hogy nem lesz egészséges vagy a születés után meg fog halni, ezt pedig nem tudják feldolgozni.” Az orvosoknak olyan extrém esetekben is döntéseket kell hozniuk, amikor a méhen kívüli terhesség esetén a törvény szerint ki kell várni az utolsó pillanatig, ezzel veszélyeztetve a nő életét. Szeptemberben egy 30 éves lengyel nő halt meg szeptikus sokkban, mert orvosai nem végezték el rajta az életmentő abortuszt, ehelyett a magzat elhalására vártak.
A nők egészségügybe és orvosokba vetett bizalma is romlott. Az orvosokon nagy a nyomás, és sokan közülük lelkiismereti okokból megtagadják a beavatkozást, ami tovább nehezíti a nők helyzetét.
Az abortuszturizmus és a civil szervezetek szerepe
A törvény hatályba lépése óta beindult a nemzetközi abortuszturizmus. Nők százai mennek Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba, hogy ott legálisan essenek át az abortuszon.
Számos civil szervezet jött létre, vagy bővítette ki tevékenységét, hogy segítsen a lengyel nőknek hozzáférni a művi vetéléshez. Az Abortion Without Borders nevű szervezet hat hónap alatt 420 ezer PLN-nel (kb. 30 millió forinttal) támogatta azokat a nőket, akik nem tudták volna maguknak kifizetni az utazást és a beavatkozást.
A Ciocia Czesia nevű civil szervezet havonta nagyjából 50-60 nővel veszi fel a kapcsolatot. Információval segítik a nőket, felkészítik őket arra, hogy mi fog történni, segítenek megszervezni az utat, szállást és orvost ajánlanak nekik. Sőt, szükség esetén a klinikáról való hotelbe szállításban is tudnak segíteni, mivel a beavatkozás után nem lehet vezetni.
A külföldi abortuszutak során figyelembe kell venni az adott országok törvényeit:
- Csehország: Az 1986-os cseh törvény szerint csak csehországi lakcímmel rendelkezőkön végezhetnek abortuszt, de van egy kiskapu, ha van nemzetközi egészségügyi szerződés a két ország között. Két megkeresett klinika közül az állami 14 hetes korig hajt végre abortuszt károsodott magzat esetén, a privát klinika 12 hetes korig végez abortuszt ok megjelölése nélkül. A 18 év alattiaknak szülői engedély szükséges.
- Hollandia és Egyesült Királyság: Ezek az országok a legmegengedőbbek, Hollandiában a 22., az Egyesült Királyságban pedig a 24. hétig végeznek abortuszt.
A koronavírus-járvány megnehezítette a szervezetek munkáját, mivel a 10 napos karantén belekalkulálása az utazási időbe megnövelte a költségeket és a logisztikai kihívásokat. Emiatt sok nőt Ausztriába vagy Németországba kellett küldeni.
Feloldozás abortusz után
Az Európai Unió és a nemzetközi reakciók
Az Európai Parlament képviselői ismételten határozottan elítélik az alkotmánybíróság 2020. október 22-i ítéletét, amely szinte teljes mértékben tiltja az abortuszt, és ezzel nők egészségét és életét teszi kockára. A Parlament elítéli, hogy a lengyelországi női emberi jogi védők egyre ellenségesebb és erőszakosabb környezetben kénytelenek dolgozni, és kéri a lengyel hatóságokat, hogy biztosítsák ezen jogvédők nyilvános véleménynyilvánításhoz való jogát.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic „szomorú napnak” nevezte a nők jogaira nézve a döntést, szerinte ezzel gyakorlatilag megsemmisítették az összes abortusz jogi alapját, ami sérti az emberi jogokat.
Az Európai Bizottság már 2017 decemberében elindította a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Lengyelország ellen a jogállamiság megsértése miatt, amelynek az abortuszról szóló ítélet újabb példája.
Az ADT abortuszközpontja Varsóban
Az ADT 2025. március 8-án, a nemzetközi nőnapon nyitotta meg az első abortuszközpontot Varsó szívében. A központ célja, hogy segítséget és tájékoztatást nyújtson az abortusztablettákkal kapcsolatban, valamint arról, hogy honnan szerezhetők be biztonságos forrásokból. „Soha nem kérdezzük az indokot, és ezen nem tervezünk változtatni” - hirdeti a központ, amely a Lengyelországba menekülő ukrán nőknek is segítséget nyújt.
A politikai helyzet és jövőbeli kilátások
A döntés ellenére a PiS kormányzat eleinte harciasan nyilatkozott, Jarosław Kaczyński a templomok védelmét hangsúlyozta, utalva a tüntetések egyházellenes élére. Azonban a közvélemény-kutatások szerint a PiS népszerűsége jelentősen csökkent a döntés óta, ami azt mutatja, hogy a szabályozás szigorítása még a vallásos lengyelek többsége körében sem népszerű.
A Baloldal törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné az abortusz jelenlegi, szinte teljes tilalmát, és helyette bevezetné az igény szerinti abortuszt a terhesség 12. hetéig, és a terhesség 24. hetéig, ha az anya egészsége veszélyben van, vagy ha a magzat súlyosan sérült. Szymon Hołownia, a Szejm új elnöke ígéretet tett arra, hogy ezeket a javaslatokat feldolgozzák, bár a parlamenti bizottságok megalakulásának hiánya miatt ez eltarthat néhány hétig.
A lengyel vezetés döntése a világnézeti megfontolásokon alapul, amelyek felülírták a politikai racionalitást. A helyzet hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, de a társadalmi feszültségek és a nemzetközi kritikák folyamatosak.
tags: #lengyyelorszagi #abortusz #forgatokonyv