A leggyakoribb gyermekbalesetek a bölcsődében: okok és megelőzés

Bár a gyermekbalesetek minden életkorban előfordulnak, és szinte nincs is olyan gyermek, aki ne szenvedne valamikor valamilyen sérülést, a tapasztalat szerint mégis elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett, ezen belül is elsősorban a fiúk. Az óvatosság majd csak a tapasztalat birtokában lesz meg, és mivel ők még csak a tapasztalatszerzés küszöbén állnak, időnként hajmeresztő dolgokat próbálnak ki. Igazából nem is a dolgok a hajmeresztőek, hanem az, hogy egyedül, sokszor félrehúzódva próbálkoznak.

A gyermekbalesetek száma Európa országaiban, így Magyarországon is igen magas. Az egy éves kor feletti gyermekeknél az egyik vezető halálok a baleset, ráadásul ezek legnagyobb része otthon történik, és odafigyeléssel, a lakás biztonságos kialakításával elkerülhető lenne. A balesetek oka csak részben a kisgyermek veszélyt nem ismerő magatartása, és minden akadályt leküzdeni törekvő csillapíthatatlan kíváncsisága.

A kisgyermekkori otthoni balesetekről, annak forrásairól nem lehet eleget beszélni. Egy-egy apró hiba, figyelmetlenség egy életre szóló következményt okozhat a gyereknél, és egy életre szóló lelkiismeret-furdalást a szülőnél. Fontos tudni, hogy a gyerekek úgyis kipróbálnak mindent, ezért hosszú távon hatástalan a jól ismert „azt nem szabad!” vagy a „tedd le rögtön!”. Ha azt látjuk, hogy a kicsi odajön és azt figyeli, mit csinálunk, feltétlenül vonjuk be őt is a dologba. Korukhoz képest lehetőleg a legrészletesebben magyarázzunk el mindent, főképpen a veszélyeket. Kíváncsisága ezzel kielégül, tapasztalatot is szerez, de nem a maga kárán.

Fejlődési sajátosságok és baleseti kockázat

Két éves korig az enyhébb, vagy súlyosabb kimenetelű balesetek igen gyakoriak. A legtöbb baleset a gyermek természetes fejlődéséből következik. A gyerekek 2 éves korukig nagyon gyorsan fejlődnek. Egyre többet mozognak, ülni, mászni, járni tanulnak, és nap mint nap újabb részeket fedeznek fel a világból. Másrészt ők még nem képesek eléggé kontrollálni mozgásukat, ugyanakkor nincs elég veszélyérzetük, érdeklődők, aktívak és találékonyak. A kicsik napról napra újabb dolgokra képesek, amik a szülőket, a gyermekre vigyázókat is váratlanul érhetik. Izgalmas, ám elég megerőltető, felelősségteljes időtöltés annak, aki az ilyen korú gyerek felügyeletét ellátja.

A balesetek kockázata akkor a legnagyobb, amikor a gyermek az egyik fejlődési fokról a másikra lép át. Egy gyermek viszont nem nőhet fel úgy, hogy ne érjék kihívások és izgalmak, és ne legyen lehetősége tanulni a saját hibáiból. De azt természetesen meg kell akadályozni, hogy súlyos baleset érhesse őket.

A leggyakoribb balesetek a bölcsődében és otthon

Magasból esés

A fiatal csecsemőkor legtöbbet előforduló balesete, mentős zsargon szerint, a „magasból esés”. A pelenkázóról való leesés az egyik leggyakoribb csecsemőkori sérülés, mely leggyakrabban fejsérülést okozhat. A gyermeket soha ne hagyjuk egyedül a pelenkázón, ha elfordulunk, a kezünket akkor is hagyjuk rajta. A kezünket töröljük meg, mert vizesen kicsúszhatnak a kezünkből. Még az újszülött is nagyon élénk lehet. Egy hirtelen mozdulat, és a figyelem egy pillanatnyi hiánya is balesetet eredményezhet, a gyermek a pelenkázóasztalról leesik a földre.

A pelenkázóasztal akkor biztonságos, ha legalább 3 oldalról kb. 10 cm magas perem veszi körül, és akkor praktikus, ha minden, amire a gyermek tisztázásakor, fürdetésekor szükséges, az édesanya keze ügyében van. A „magasból esés” kategóriába tartozik az is, ha egy gyermek a saját testmagasságáról vagy annál magasabbról esik le, ilyenkor mindenképpen súlyos sérülést kell feltételezni, és orvoshoz kell fordulni.

Ugyancsak berögzült mozdulattá kell válni, hogy ha ellépnek, vagy elfordulnak a kicsitől, egyik kezük mindig rajta maradjon. Ha első perctől kezdve ezt teszi a kismama, beépül a zsigereibe, és a későbbiekben a már izgő-mozgó gyerek is védetté válik.

Égési sérülések

Az égéssel kapcsolatos balesetek leggyakrabban csecsemő és kisdedkorban fordulnak elő. Fajtái: forrázás, lángégés, kontaktégés, elektromos égés, vegyi égés, robbanás következtében bekövetkező égési sérülések. Különösen csecsemő és totyogó korban gyakoriak a napozással kapcsolatos enyhébb égési sérülések. Az égési sérülések gyakoriságát ebben a korban az életkori sajátosságokkal tudjuk magyarázni. Az otthon bekövetkező leggyakoribb gyermekbalesetek között tartják számon a szakemberek a „forrázásos” eseteket, amelyek nagy részben a szociális helyzettel és a lakás korszerűségével hozhatók összefüggésbe.

Fontos tanácsok az égési sérülések megelőzésére:

• Soha ne vegye ölbe a gyermeket, amikor Ön forró italt iszik, mert a gyermek gyorsan és váratlanul mozog. Egy újszülöttnek, fiatal csecsemőnek a bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtté. Már 40°C hőmérsékletű ital elegendő ahhoz, hogy forrázásos égési sérülést okozzon.
• A konyha, sütés, főzés: A gyermekben tudatosítani kell, hogy a konyha nem játszótér, nem lehet labdázni, ugrálni, szaladgálni stb. Ezt fokozottan be kell tartani, különösen, ha több gyermek is van a családban.
• A tűzhely, a sütő magától értetődő veszélyforrás. Mindig győződjenek meg arról, hogy a tűzhely stabilan áll, nem borul fel akkor sem, ha a gyermek esetleg rácsimpaszkodik a sütő ajtajára. Váljék szokássá, hogy minden edényt a fülével befelé tegyenek a tűzhelyre, és inkább a belső főzőhelyeket használják.
• A mikrosütőből kiszálló gőzök is súlyos égési sérülést okozhatnak.
• Kevésbé gondolunk arra, hogy az asztalra, a konyhai pultra helyezett forró étellel, levessel telt edényeket, poharakat könnyen magára ránthatja a gyermek - forró kávé, tea.
• Az ünnepek különösen veszélyes időszakok. Egyrészt nagy lázban van az egész család, felfokozottabb a hangulat, a figyelem is jobban megoszlik. Másrészt az édesanya ünnepi finomságokat készít, süt, főz. Télen falun gyakran történik disznóvágás, amely a kis gyerek számára nagy veszélyforrás. Sose feledjék, forró levest, forró vizes üstöt stb. ne tegyenek a padlóra, vagy a földre, a gyermek könnyen beleeshet.
• A fürdőszoba is veszélyes hely. A fürdés a legtöbb gyermeknek a nap tetőpontja. Pancsolni nagyszerű, de feltétlenül ellenőrizzék a víz hőfokát, mielőtt a gyereket a kádba teszik. Szereltessenek fel hőszabályozó csapokat, a bojlert állíttassák be. Fürdésnél, zuhanyozásnál mindig a hideg-vizes csapot nyissák meg először, csak ezután a melegvizes csapot. A csapok elzárása természetesen fordítva történjék. A kisgyermeket sohase hagyják magára a fürdőszobában!
• Az úgynevezett kontakt-égések is gyakoriak. Erről akkor beszélünk, ha a bőr valamilyen izzó tárgyhoz ér, vasaló, hajsütővas, kályha, kipufogócső.
• Az elektromos égéseket, a háztartási 220 V is okozhatja. A nem használt konnektorokat dugaszolóval szereljék fel.
• A lángégések is gyakoriak. Ki ne szeretné nézni, hogyan ég a tábortűz, a gyertya, az adventi koszorú, stb. A kisgyermeket is elvarázsolja, aktív részese is akar lenni, el kezd tüzeskedni. A gyermeket ilyenkor véletlenül se hagyják magára.
• A megégett területet minimum 10 percig hideg vízzel hűtsék. A megégett, leforrázott ruhát csak ezt követően próbálják levenni, vagy levágni, ha nem akar lejönni, ne erőltessék, mert még nagyobb sérüléseket okozhatnak. Az elsősegély legfontosabb része a hideg vizes hűtés. A hűtés után az égett területet steril lappal fedjék, vagy vasalt tiszta textíliát helyezzenek rá. Égési sérülés estén a gyermeket azonnal vigyék orvoshoz, súlyosabb esetben értesítsék a mentőket, szükség esetén a tűzoltókat is. Mivel az égés kifejezett fájdalommal jár, az orvosi ellátás megkezdéséig fájdalomcsillapítót, lehetőleg kúpot adjanak a gyermeknek.

Mérgezések

A leggyakoribb otthoni balesetek közé soroljuk a mérgezéseket. Fiatal orvos koromban a Heim Pál Kórház mérgezési osztályán dolgoztam, és sok év után sem tudtam megszokni a szülői gondatlanság, gyakran csak figyelmetlenség következményeit. Mérgezési veszélyt jelentenek a különböző vegyszerek, tisztítószerek, melyeket legtöbbször a mellékhelyiségben, WC-ben, fürdőszobában, kamrában tárolnak, a földön. Tudomásul kell venni, hogy a kis lurkók mindenhova bejutnak, és még a biztonsági kupakot is ki tudják nyitni egy váratlan pillanatban.

Kiemelten veszélyesek a háztartásban megtalálható vegyszerek, például a vízkőoldó, a sósav, a lefolyótisztító, a hipó, a hideg zsíroldó, egyes mosogatótabletták, a fagyálló és a szélvédőmosó-folyadék. Ezekből kis mennyiség is életveszélyt okozhat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy tárolásuk kizárólag gyermekek elől elzárva biztonságos. A mérgezések megelőzése érdekében a szülő legfontosabb feladata a gyógyszerek, vegyszerek hozzáférés nélküli, maximálisan biztonságos tárolása. Lejárt, szükségtelen gyógyszerek soha ne kerüljenek a kukába és a szemétdombra!

Minden orvosságot zárt szekrényben tartsanak. Még a vitaminok is legyenek a gyermek számára elérhetetlen helyen. Ha ezekből túl sokat eszik, akkor is mérgezést szenvedhet. Figyeljenek rá, hogy a vendég táskáját se nyissa ki a gyerek, mert abban is lehet gyógyszer. Sok helyen fiókban, vagy az éjjeli szekrényben tartják a gyógyszert. Gondoljanak erre, ha vendégségbe mennek (idősebb rokonok, nagyszülők). Míg a rokonság beszélget, a gyermek kirámolhatja a fiókokat. A kozmetikumok, háztartási tisztítószerek is lehetnek mérgezőek. A legtöbb mérgezés ezek használata közben, vagy közvetlenül használat után következik be, amikor már nem figyelnek annyira a gyermekre, ő viszont jól megfigyelte, hova helyezték, hogyan nyitották ki a flakont, vagy dobozt. A háztartás vegyszereit, (tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, permetezőszerek) tartsák jól elzárt helyen.

Közös családi kirándulások, társasjátékok jó alkalmat kínálnak a természet emberre veszélyes növényeinek (gyilkosgalóca, nadragulya, stb.) megismertetésére. Az amatőr gombázók vegyék igénybe gombaszakértők tanácsát.

Közlekedési balesetek

A gyermekkori balesetek leggyakoribb okai a közlekedési balesetek: legtöbbször autóban, gyalogosként vagy biciklin sérülnek a gyermekek. A gyerekek még nem ismerik a közlekedési szabályokat, nincs veszélyérzetük és könnyen kiszaladnak autók elé például: elgurult labda vagy elszálló léggömb miatt. A gyermeknek mindig fogjuk a kezét úton való közlekedésnél, a nagyobbaknak tanítsuk meg a biztonságos közlekedés szabályait. A legtöbb gyermek már két-három éves korában megtanul kerékpározni.

A kisgyermek még nem tud több helyre figyelni, nem tud biztonságosan esni, ezért viseljenek mindig minőségi sisakot. Amennyiben a kerékpáron a gyermek utas, mindig lábvédővel ellátott gyermekülést kell használni. Soha ne ültessük a gyermeket a csomagtartóra, mert nem bírja sokáig széttárva megtartani a lábait, így könnyen beakad a lába a küllőbe, amiből nagyon súlyos sérülés alakulhat ki. A gyermekek csak a hátsó ülésen gyermekülésben utazhatnak, mely legyen a gyerek korának, méreteinek megfelelő. A biztonsági övet úgy kapcsoljuk be, hogy a gyerek méreteihez igazítjuk a biztonsági övet. A váll fölött 1 cm-rel fusson az öv, a medencerésznél pedig kerülje el a hasat.

Kerékpározás közben hirtelen felbukkanásból vagy kikanyarodásból származhat, leggyakrabban a 6-10 éves gyermekek sérülése. Különösen veszélyesek az útkereszteződések, ahol a gyermekek látása és gyors helyzetértékelése erősen korlátozott. A lakókörnyezet, élettér gyermekközpontú kialakítása, a forgalmi jelzések gyermekek számára is láthatóvá és értelmezhetővé tétele, a közlekedési szabályokban a gyermekbiztonság előtérbe állítása, a gépjárművezetői oktatásban a gyermekek közlekedési szokásainak részletes ismertetése, és minden gyermek korának megfelelő közlekedésoktatásban részesítése társadalmi méretű feladat. Már 2 éves korától tanítsuk a közlekedésre. Kerékpározás előtt mindig ellenőrizzük a kormány és ülés megfelelő helyzetét, a kerékpár zavartalan műszaki állapotát. Közlekedés során minden helyzetben mutassunk példát. Tanítsuk a lépésben - és nem futásban! - való közlekedésre.

Sportsérülések és szabadidős tevékenységek

A gyermekbalesetek további okai még a sportsérülések. A gyermekeknek rendkívül nagy a mozgásigényük és ezt biztosítani kell a számukra. Használjanak a sportágnak megfelelő védőfelszereléseket! Kérjük oktató segítségét, hogy megtanítsa a gyereket a lovaglásra, lovakkal való helyes bánásmódra! Tanácsos sík terepen szánkózni a kisebbekkel, és a nagyobbak se szánkózzanak meredek lejtőn! Adjunk a gyerekre védősisakot!

Az udvaron és a játszótéren is csak olyan játékot használjon a gyerek, ami korának megfelelő. Legyen megfelelő a játékok alatti aljzat, ez leesés esetén nagyon sokat véd. A trambulin balesetveszélyes! A trambulin egyre inkább elterjed hazánkban is. Sajnos azt kevesen tudják, hogy a gyermekek számára ez igen veszélyes, nagy százalékban a gyermekbalesetek és műtétek okozója.

Az óvodás, iskolás korosztály esetében ezért a fejsérülések és a csukló- és lábszártörések vannak a baleseti statisztikák élén a fáról, kerékpárról való leesés, esetleg görkorcsolyával, rollerrel vagy gördeszkával történő balesetek következtében. Az 5-8 éves gyerekeknél ezért a védőfelszerelések, mint például a bukósisak használata nagyon fontos, hiszen sokszor segíthet kivédeni a balesetek komolyabb következményeit. Ha mégis megtörténik a baj, és a sérülés fájdalommal jár, vagy a gyerek nehezen, esetleg egyáltalán nem tud mozogni, biztosabb, ha orvoshoz fordulunk, aki megfelelően ellátja, akár zúzódásról, akár törésről van szó. Fejsérülés esetén pedig szintén rövid időn belül orvoshoz kell fordulni, főként akkor, ha a baleset után a gyerek, sápadt, szédül, fejfájásra vagy hányingerre panaszkodik. Ha pedig elveszíti az eszméletét, ne mi magunk vigyük orvoshoz, hanem azonnal hívjunk mentőt!

Vízparti balesetek

Nyáron sokan a Balatont vagy az egyéb fürdőzőhelyeket választják úti célul a forró napok átvészelésére. Ha víz közelében pihenünk, fontos, hogy gyermekünket sose engedjük felügyelet és megfelelő óvintézkedések nélkül a vízbe, akkor sem, ha már nagyobb vagy biztonságosan úszik. A kicsiket pedig az udvaron, a kis felfújható medence mellett se hagyjuk soha felügyelet nélkül! Figyeljünk, hogy ne szaladgáljon és kismotorozzon a gyermek a medence körül. Vízbe csak felügyelettel menjen, adjunk rá karúszókat, úszógumit, de előtte ellenőrizzük, nem eresztenek-e. A gyermeket csak felügyelet mellett engedjünk tó vagy folyó közelébe. A víz remek dolog, de ne feledjük el, hogy a gyerek akár 10 cm-nél sekélyebb vízbe is belefulladhat. Mindig legyenek a gyerek mellett, ha vízben pancsol. Ne hagyják a kicsit nagyobb testvéreivel sem.

Éles tárgyak

Valóban igaz az a mondás, hogy „kés, villa, olló gyerek kezébe nem való”. Tartsák az ollókat, késeket, olyan helyen, hogy a gyerek ne férjen hozzá. Nézzék át a fiókos szekrényeket, amelyeket a gyermek elérhet, és kinyithat, és vegyenek ki mindent, ami megsértheti őt.

Kisgyermekkori veszélyek a lakásban

A kisgyermek környezetét biztonságosan kell kialakítani. Elsősorban fontos felhívni a figyelmet a bútorok és a nagyobb tárgyak rögzítésére, hiszen a kisgyermekek először abba kapaszkodva húzzák fel magukat, majd kezdenek járni és végül mindenhova felmásznak. Így könnyen magukra ránthatják ezeket, ami halálos kimenetelű is lehet. A csecsemőkortól használjunk a bútorok éles szélére élvédőket, amellyel megelőzhetők a repesztett fejsebek kialakulása. A szekrényajtókra helyezzünk gyerekzárakat, a mérgező anyagokat, vegyszereket, és gyógyszereket (azt hihetik cukorka) helyezzük fenti szekrényekbe, amelyhez biztosan nem tud hozzáférni a gyermek.

A kisgyermek ágyán legyen a rács kellően magas és mindig felhúzva. Legyen rajta megfelelő a rácstávolság, hogy se a keze, se a feje ne szoruljon be. Tegyünk az ágyba fejvédőt. A kiságy fontos, hogy biztonságos és jó minőségű legyen. Ellenőrizzék, hogy a rácsok közötti távolság ne legyen nagyobb, mint 6 cm, ennek révén lehet elkerülni, hogy a kicsi feje beszoruljon, és végzetes esetben megfulladjon. A kiságy oldalainak magassága minimálisan 60 cm magasnak kell lennie. Ha az oldalmagasság állítható, a csecsemő, kisded ne férjen hozzá a zárószerkezethez. Az ágy alján a lécek 2,5 cm-nél ne legyenek távolabb. A gyermekpaplan, ágytakaró könnyű legyen, és igazodjon a gyermek nagyságához. Párna használatára nincs szükség, mert eltömheti a gyermek orrát és száját. Kis csecsemőknél veszélyforrás még a kiságy, ha rácsai között nagy a távolság, és fulladáshoz vezethet az ágy szélein hagyott ruha, takaró, ágynemű, törölköző. Nem veszélytelen az sem, ha párnák között alszik a pici.

A csúszó-mászó, éppen tipegni kezdő gyermek bármiben meg tud kapaszkodni, és az, ami nem áll biztosan a helyén, bizony magára borítja azt. Polcok, fiókok, lámpák, székek, mind megannyi veszélyes tárgy, ha könnyen borulnak, ha nem elég stabilak. Ez a korosztály mindent ki akar próbálni, mozgása még bizonytalan, veszélyérzete még nincs.

Elektromos vezetékek és kapcsolók: Nézzék meg, milyen elektromos készülékek, vezetékek, tárgyak vannak a gyermek számára elérhető magasságában. Arra is vigyázzanak, hogy semmiféle vezeték ne lógjon bele a gyermek játszóterébe. Különösen figyeljenek azokra a vezetékekre, amelyek nehéz tárgyakban végződnek, ezeket ugyanis a gyermek magára ránthatja. A vasaló és a vízforraló ilyen szempontból is különösen veszélyes. A lakásban lévő konnektorok, kábelek nagy kihívás a gyerekeknek. Elhelyezkedésük pont egy mászó kisgyermek szem magasságában van, legyen az bármilyen eldugott helyen is. A gyerek pedig biztosan belenyúl, vagy beledug valamit, ha nincs biztonsági dugasz benne. Ez pedig csak egy pillanat műve. Az áramütés veszélye a fürdőkádban legnagyobb, ha a közelben hajszárítót, hajsütő vasat hagyunk, mely nincs a konnektorból kihúzva. A konnektorokat lássuk el biztonsági dugóval a lakás valamennyi helyiségében.

Lépcsők, könyvespolcok: A gyermekeket, amint elkezdenek mászni, nagyon vonzzák a lépcsők. Ezért tegyenek védőkorlátot a lépcső aljára és tetejére is. Ugyancsak nagy csábítás a gyermek számára a könyves polcok, amire fel lehet mászni, sok színes könyv található rajtuk.

Játékok: Ellenőrizzék, hogy a játékokról nem törnek-e le bizonyos részek, amiket a gyermek a szájába vehet, lenyelhet, félrenyelhet. Különös gonddal nézzék meg a játékok szemét és orrát. Tartsák távol a nagyobb testvérek játékait a kicsitől. Ennek a korosztálynak egyik gyakori otthoni balesete az apró tárgyak, játékdarabok, pénzérmék, magok, kukorica, és egyebek megkaparintásából származnak. Ezeket aztán előszeretettel dugják az orrukba, fülükbe, még gyakrabban a szájukba. Az idegentestet aztán jobb esetben lenyelik, rosszabb esetben félrenyelik, azaz a légútjaikba csúszik az apró tárgy.

Fertőző betegségek a bölcsődében

A bölcsődei fertőző betegségek olyan jelentőségű témát képviselnek, amelyre nagy hangsúlyt kell helyezni a bölcsődei környezetben. Az apró gyerekek közelsége és közös tevékenységeik miatt könnyen terjedhetnek az ilyen típusú betegségek. Ezek a fertőzések lehetnek vírusos vagy bakteriális eredetűek. Például a megfázás, az influenza, a gyomor-bélrendszeri fertőzések vagy a bőrkiütések különböző formáiban jelentkezhetnek. Az ilyen betegségek terjedésének megakadályozása érdekében fontos a megfelelő higiéniai gyakorlatok betartása.

A bölcsődei ellátás járványügyi szempontból kiemelt terület, tekintettel arra, hogy a közösségi lét számos fertőző betegség potenciális forrása. A bölcsődei intézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egészségügyi protokollok és szabályok betartására, valamint a szülők és gondviselők tájékoztatására is. Az időben történő felismerés, megelőzés és a hatékony kommunikáció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bölcsődék biztonságos és egészséges környezetet biztosítsanak a gyermekek számára.

A fertőződés terjedése emberről-emberre jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik. A fertőzés tünete láz, száraz köhögés, légzési nehézség. A bölcsődébe tehát egészséges gyermekeket fogadunk. Járványos időszakban még fokozottabban be kell tartani azt a szabályt, hogy beteg gyermek nem járhat közösségbe. Amint valamilyen fertőző betegség tüneteit észlelik a kisgyermeknevelők a gyermeken, jelzik a szülőknek, és a gyermek a teljes gyógyulásig az intézményt nem látogathatja. Amennyiben egy gyermeknél, vagy dolgozónál légúti, vagy más fertőző betegség tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni. Láz érzékelésekor meg kell mérni a rendelkezésünkre álló lázmérővel a beteg gyermek testhőmérsékletét, szükség esetén el kell kezdeni a lázcsillapítást.

A gyermekek és a személyzet rendszeres kézmosása, a felületek és játékok tisztántartása, valamint a megfelelő szellőztetés mind hozzájárulnak a fertőzések terjedésének csökkentéséhez. A bölcsődei ellátást tiszta, fertőtlenített helyiségekben, berendezéssel, eszközökkel lehet megkezdeni. Járványos időszakban törekedjünk a felesleges berendezési tárgyak eltávolítására a különböző helyiségekből. A gyermekszámtól függően rendezzük be a csoportszobákat és a használt eszközöket e szerint kalkuláljuk. Az ügyeleti csoportlétszámra (jelenleg maximum 5 fő) számítva minden játékféleségből elegendő számú játékot javasolt összekészíteni. A gyermekszobai játékraktárba javasolt tárolni legalább 2 csere lehetőséget a játékcsoportokból, így van lehetőség kényelmesen a játékok napi fertőtlenítésére a takarítási utasításban szereplő szerekkel. Nem indokolt a játékok típusredukálása, hiszen minden felületet le kell fertőtleníteni normál működés esetén is, a nem fertőtleníthető játékok nem lehetnek a bölcsődében eleve. Minden felületnek moshatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie.

Higiéniai előírások a bölcsődében:

• A bölcsőde előterébe az érkezők számára biztosítani szükséges kézfertőtlenítő szert, betartva a kémiai biztonság előírásait! Javasolt a szenzoros adagolóval rendelkező, de bármilyen típusú megfelelő. A kézfertőtlenítő szer kritériuma, hogy gyors behatási idejű legyen, és széles hatásspektrumú, tehát minden kórokozó ellen alkalmas legyen.
• Az előtérben minden információt ki kell függeszteni, mely a szülők, illetve látogatók számára fontos lehet. Ilyen például a pandémia alatti eljárásrend, információk, bölcsődei szabályok, kérések, vagy például lehet kihelyezni szülőknek elvihető szájmaszkot.
• Javasolt nyilatkozni a szülőknek, hogy a gyermek és a velük egy háztartásban élők nem voltak olyan személlyel kontaktusban, aki valószínűsíthetően fertőzött, vagy akinél fertőzés gyanúja állt fenn.
• A bölcsőde területére a szülők az előtérig, vagy az egység bejáratáig jöhetnek. Egy időben egy család tartózkodhat az előtérben. A bölcsőde dolgozója átveszi a gyermeket és délután ugyanígy adja ki. A bölcsőde területére csak szájmaszkban lehet belépni.
• Egy csoportban jelenleg maximum 5 gyermek tartózkodhat. A gyermekfürdőben szintén csak azok a berendezési tárgyak legyenek, melyek a gyermekek gondozásához szükségesek.
• A gyermekek és a dolgozók részére textiltörölköző helyett egyszer használatos papírtörlő használata indokolt, kivéve fürdetésnél.
• A pelenkázót javasolt egyszer használatos orvosi vizsgálóasztalt takaró papírral fedni. Pelenkázás és WC használat után a felületeket fertőtleníteni kell (gyors felületfertőtlenítő sprayvel).
• A gyermekekkel étkezés előtt és után, WC használat előtt és után, udvarról bejövetel után, tüsszentéskor és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződhetett, kezet kell mosni.
• Gyakran kell szellőztetni, amennyiben az időjárás engedi, a legtöbb időt szabadban javasolt tölteni.
• A dolgozók fokozottan ügyeljenek a személyi higiénére. Csak egészséges dolgozó végezheti a munkáját, amelyről szintén javasolt nyilatkoznia. A kézmosás minden esetben kézfertőtlenítést is kell, hogy jelentsen. Kéztörléshez egyszer használatos kéztörlőt javasolt használni. A kéz körmeit röviden és tisztán kell tartani. Ahol körömkeféket alkalmaznak, azok legyenek műanyagból, és rendszeres fertőtlenítésükről, cseréjükről gondoskodni kell. Gondoskodni kell a kézbőr kiszáradásának, berepedezésének megakadályozásáról, megfelelően kiválasztott kézápoló krém használatával.
• Járványos időszakban különösen fontos a munkaruha használata, az utcai ruházat cseréje elengedhetetlen a munkavégzés idejére. A teljes munkaidő alatt a szükséges és helyes higiénés magatartást kell alkalmazni.
• A dolgozók higiénéjén kívül fontos, hogy a fertőzés megelőzése érdekében a gyermekekkel és a felnőttekkel kapcsolatba kerülő helyiségeket, felületeket, berendezési tárgyakat, eszközöket, játékokat, textíliákat, bútorokat, padozatokat, nyílászárókat, kilincseket, stb. hatásos módon és megfelelő gyakorisággal fertőtleníteni kell.
• A napi vagy időszakos jelleggel végzett fertőtlenítésnél olyan eljárást válasszunk, mely a legtöbb kórokozó elpusztítására alkalmas, a környezetre nem jelent veszélyt, nem károsítja a fertőtlenítendő anyagokat. Ki kell terjednie a dolgozókra, a dolgozók ruházatára, a berendezési, felszerelési tárgyakra, eszközökre, játékokra, amennyiben azok rendeltetésszerű használatuk esetén a fertőzést terjeszthetik.
• A fertőtlenítés végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Bölcsődében olyan szereket használhatunk, melyeket az Országos Tisztiorvosi Hivatal a gyártó által szavatolt a paraméterekre bevizsgált, így engedéllyel rendelkezik. Javasolt olyan fertőtlenítő szerek beszerzése, melyeket kifejezetten gyermekintézményekbe, vagy egészségügyi, szociális intézményekbe ajánlanak felhasználásra. Mindig be kell tartani a címkén lévő utasításokat, ellenkező esetben felesleges munkát végzünk. Fontos, hogy ne keverjük a tisztító-fertőtlenítő szereket. Figyelembe kell venni a felhasználhatósági időt.
• Javasolt az ügyelet alatti eljárásrendet vezetői utasítás formájában dokumentálni, ahol egyértelműek a szabályok, feladatok, felelősségi körök. A gyermekek ellátása a Bölcsődei Nevelés-Gondozás Országos Alapprogramja alapján folyik továbbra is, legfőképpen az alapelvek betartásával. A gyermekek igényeinek megfelelő bánásmód, a biztosított tárgyi feltételek és a felkínált tevékenységek, a gyermekkel való kommunikáció, stb.

Megelőzés és a felnőttek felelőssége

A balesetek megelőzésének két kulcskérdése van. Biztosítsanak a gyermek korának megfelelő biztonságos környezetet, amelynek kialakítása, fejlesztése nem anyagi kérdés. Minden évben gyermekek ezreit éri olyan baleset, ami megelőzhető lett volna, ha a szülők tisztában vannak a veszélyforrások természetével.

Közhely, hogy a legjobb védekezés a támadás, de természetesen igaz. Ha tehát a visszafogás helyett az előrejutást, az önállóság kialakulását segítjük, akkor megtettük a lehető legtöbbet. Mondhatnánk, a gyermek az gyermek, akármit teszünk, balesetek mindig is lesznek. Sajnos, ez igaz. Nem mindegy azonban, hogy a bekövetkező baleset mennyire lesz súlyos. Fog-e tartós fogyatékosságot vagy éppen életveszélyt okozni? Ez pedig jórészt azon múlhat, hogy a felnövő kis ember hogyan ismeri fel a helyzeteket és ehhez képest mit tesz. De van egy rövid távú felelősség is. Akárhogy is segítjük őket, minden hatástalan akkor, ha mi magunk idézzük elő a veszélyhelyzeteket.

tags: #leggyakoribb #gyermekbalesetek #bolcsode