A La Leche Liga és a szoptatás: átfogó útmutató anyáknak

A szoptatás természetes és normális az emberi faj számára, mégis elképzelhető, hogy egy kis időbe telik, amíg te és a babád megtanuljátok. A La Leche Liga (LLL) küldetése, hogy világszerte támogassa az édesanyákat a szoptatásban, mégpedig más, tapasztalt édesanyákon keresztül, biztatással, ismeretterjesztéssel és gyakorlati segítségnyújtással.

A La Leche Liga története és küldetése

A La Leche Ligát 1956-ban néhány amerikai édesanya alapította, akik elszántan szoptatni szerették volna csecsemőiket, és készek voltak tapasztalataikat megosztani másokkal. Az LLL azóta nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, és elismert szaktekintély szoptatással kapcsolatos kérdésekben. A szervezet mögött álló orvosi tanácsadó testület az adatok megbízhatóságáért felelősséget vállal. A Liga azt szeretné elérni, hogy hasznosan egészíthesse ki az orvosok és más egészségügyi dolgozók tevékenységét. Az LLLI arra bátorította a nőket, hogy bízzanak a testükben; alapítói az elsők között voltak, akik támogatták a férjek jelenlétét a szülőszobában, és az otthonszüléshez való visszatérést azok számára, akik ezt szeretnék.

Az LLLI számos orvosi kérdést kapott olyan nőktől, akik szoptatni akartak, de az orvosok azt mondták nekik, hogy különböző okokból el kell választaniuk a gyermeküket, vagy hogy egyáltalán nem szoptathatnak. Az LLLI kidolgozott egy rendszert, amelynek keretében ezeket a leveleket eljuttatták az orvosi tanácsadó testülethez, a válaszokat összevetették, és választ küldtek az anyának. A legtöbb esetben a Tanács orvosai a szoptatás folytatását javasolták. Az orvosok bevonása legitimálta az LLLI által adott tanácsokat, és lehetővé tette a nők számára, hogy biztosabbak legyenek saját ítélőképességükben és megérzéseikben, amikor az anyák közötti bölcsesség és intuíció átadásáról volt szó.

Az LLLI hangoztatta: a csecsemőknek szükségük van az anyjukra, és az anyák is profitálnak a korai szoptatásból és a megszakítás nélküli kötődésből. Ennek eredményeképpen ma a nőket arra ösztönzik, hogy a szülés után azonnal tartsák és szoptassák újszülött gyermeküket. Az LLLI már a kezdetektől fogva kapcsolatban állt néhány orvossal, akik orvosi tanácsot és támogatást nyújtottak a szoptatással kapcsolatos nehezebb problémák esetén.

A szoptatási tanácsadók szerepe

Régebben, amikor több generáció együttélése és a csecsemők szoptatása még általános volt, a kislányok úgy nőhettek fel, hogy mindig volt a családban egy szoptató nővér vagy nagynéni, aki a felnövekvő generáció számára mintául szolgálhatott. Ma már nem feltétlenül adódik ez a lehetőség, ezért különösen fontos a képzett szakemberek segítsége. Nagyon sok téves információ kering arról, kik a szoptatási tanácsadók, egyesek még azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk.

Az akkreditált La Leche Liga szoptatási tanácsadók (angolul „leader”-ek) saját szoptatási tapasztalattal rendelkező, képzett szakemberek, akik LLL baba-mama csoportokat vezetnek, valamint telefonos, illetve esetenként személyes segítségnyújtással támogatják az édesanyákat. A Liga szoptatási tanácsadói önkéntes munkát végeznek, ingyen segítik a hozzájuk forduló édesanyákat. A Liga képzett csoportvezetői mindig naprakész információval rendelkeznek.

Néhány nagy tapasztalattal rendelkező (LLL) szoptatási tanácsadó szeretett volna továbblépni, és tudását az egészségügyben kamatoztatni. Ez az igény hívta életre a laktációs szaktanácsadói képzést és vizsgát. A szoptatási tanácsadók 1985 óta szerezhetik meg a Nemzetközi Laktációs Szaktanácsadói (International Board Certified Lactation Consultant - IBCLC) oklevelet. Az IBCLC végzettség nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb szintű képesítésnek számít a humán laktáció területén. A laktációs szaktanácsadó (IBCLC) olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a szoptatással kapcsolatos problémákat. Az IBCLC nem helyettesíti a védőnőt, csecsemősnővért vagy a gyermekorvost, sokkal inkább együtt dolgozik velük, munkájával kiegészíti az ő munkájukat. A világ számos országában találunk szoptatási szaktanácsadókat az egészségügyben: kórházakban, klinikákon és magánpraxisban egyaránt. Eredeti végzettségüket tekintve orvosokat, nővéreket, védőnőket, szülésznőket, pszichológusokat, egészségnevelőket, szociális munkásokat és egyéb segítő-foglalkozásúakat találunk köztük.

Az önkéntes szoptatási segítő olyan, saját szoptatási tapasztalattal rendelkező anya, aki a munkahelyi vagy lakókörnyezetében, rokoni és baráti körében élő édesanyákat segíti abban, hogy sikeresen szoptassák gyermekeiket. Naprakész ismeretekkel rendelkezik a szoptatás alapvető kérdéseiről, ezért javaslatai segítenek elkerülni a nehézségeket. Mivel az önkéntes segítők ott élnek az édesanyák közelében, általában nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk, mint egy ismeretlen tanácsadóhoz.

Milyen a jó szoptatási tanácsadó?

Minden egészségügyi szakember azt állítja magáról, hogy támogatja a szoptatást. De sokan csak akkor támogatják, amikor a szoptatás jól megy, sőt néhányan még akkor sem. Amint a szoptatás vagy bármi a kismama életében nem tökéletes, túl sokan javasolják az elválasztást vagy kiegészítés adását. Sajnos vannak „önjelölt” szoptatási tanácsadók is, akik könyveikben, internetes fórumokon vagy egyéb módon tanácsokat osztogatnak, általában megalapozott tudás nélkül. Az ő tevékenységük több szempontból is káros.

Az igazi szakember:

• Nem ad tápszermintákat vagy tápszergyártó cégek tájékoztató füzeteit. Ezek marketing eszközök, melyek a tápszer használatára ösztönöznek.
• Nem állítja, hogy a szoptatás és a cumisüvegből etetés lényegében ugyanaz. Az anyatej összetétele sokkal komplexebb, tartalmaz antitesteket és élő sejteket, valamint hosszúláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, melyek a baba látásának és agyának fejlődéséhez szükségesek.
• Nem mondja, hogy X tápszer a legjobb.
• Nem állítja, hogy nem szükséges rögtön szülés után megszoptatni a babát. A szülés utáni egy-két óra a leghasznosabb a jó kezdéshez.
• Nem mondja, hogy a mesterséges cumi ártalmatlan. A cumizavar reális probléma, mely megzavarhatja a babát a szopásban.
• Nem javasolja azonnal a szoptatás abbahagyását, ha az anya vagy a baba beteg, vagy gyógyszert kell szedni. Ritka esetekben szükséges csak a szoptatás megszakítása.
• Nem lepődik meg, ha egy 6 hónapos baba még mindig szopik. Az anyatej 6 hónapos kor után is értékes, tartalmaz zsírt, fehérjét, kalóriát, vitaminokat.
• Nem mondja, hogy soha nem szabad engedni, hogy a baba a mellen aludjon el. Ez a kötődés egyik legszebb formája.
• Nem mondja, hogy nem szükséges bent maradni a kórházban a beteg gyerekkel a szoptatás miatt, mert fontos az otthoni pihenés. A szoptatáspárti kórházak biztosítják a pihenés lehetőségét.

A szoptatás gyakorlata

A tejtermelés attól fokozódik (a tested több tejet termel gyorsabban), ha gyakrabban szoptatsz, vagy fejsz. Minél üresebb a melled, annál gyorsabban pótlódik a kiürült tej. A korai bőrkontaktusban a baba könnyen alkalmazza a vele született ösztönöket, amelyek a szoptatást segítik. Szoptasd meg mindig, amikor kéri. A nap folyamán néha a baba éhesebb és szomjasabb, mint máskor, akárcsak te.

Az újszülött babáról való gondoskodásnak a legkönnyebb módja, ha elfogadjuk a közelségre való igényét. Eleinte nyomasztó lehet a baba ellátásának napi 24 órás felelőssége. Próbálj belelazulni - lassanként észreveszed majd a finom mintázatokat a nap folyamán. Szoptatni úgy is lehet, hogy mások ne vegyék észre.

A kezdeti időszak

A szoptatásra úgy készülhetünk fel a legjobban, ha már a várandósság alatt tájékozódunk, és minél több ismeretet halmozunk fel. Az első babánál és az első hetekben nagyon fontos, hogy kedvezően alakuljanak a feltételek, hiszen egy gyakran síró, vagy éppen túlságosan aluszékony kisbaba nagyon elbizonytalanítja a mamát. Akkor sem szabad azonban elkeseredni, ha nem alakulnak optimálisan a körülmények, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan elképzeltük. Előfordulhat, hogy a szoptatásra csak jókora késéssel kerül sor; ha a baba beteg vagy koraszülött, hosszú hetekig nem vihetjük haza. Megeshet, hogy a választott kórház nem felel meg elvárásainknak, nincs rooming-in, vagy ha van is, éjszakára elviszik a csecsemőket. Ilyenkor kérhetjük a csecsemős nővért, hogy hozza ki szopni, ha felébred éjjel és sír. Sok múlik azon, hogy a kismama tisztában van-e a jogaival, tudja-e hogy kérheti az együttes elhelyezést, mert az egészségügyi törvény lehetővé teszi.

Már az első hetektől rendszeresen tapasztalhatsz növekedési ugrást. Ekkor a baba nagyon éhes - a tejtermelés fokozódását segíti, ha olyan gyakran szoptatod, ahogy csak tudod. A melleidet puhábbnak és lazábbnak érezheted, ahogy a tejtermelés stabilizálódik. Ez egybeeshet egy növekedési ugrással.

Néhány kisbaba az első napokban aluszékony lehet a szüléskor kapott fájdalomcsillapítóktól vagy a sárgaságtól. Ha a baba aluszékony, ösztönözd 24 óra alatt 10-12 aktív szopásra. Hamarosan megtanulod, hogy mire van szüksége a babának és azt is, hogy mit szeret.

Sokan úgy gondolják, hogy mellbimbójukat már a várandósság alatt érdemes edzeni, durva frottírtörülközővel dörzsölgetni. Ez a módszer nem szokott eredményesnek bizonyulni, mert a szopás egészen másfajta igénybevételt jelent. Inkább arra érdemes törekedni, hogy a szülés pillanatától kezdve olyan gyakran tegyük mellre a babát, amilyen gyakran csak lehetséges.

Az anyamell a szülés után közvetlenül sem üres: kolosztrumot, azaz előtejet tartalmaz. Az a néhány korty, amit az újszülött elfogyaszt belőle, olyan, mintha valami tökéletes védőoltásban részesülne. A kisbaba bélnyálkahártyáját bevonják az anyatej immunanyagai, s védettséget biztosítanak minden olyan kórokozóval szemben, amely ellen az anya ellenanyagokat termel. Többek közt ezért sem szükséges szájkendőbe bújni és mellet fertőtleníteni a szoptatások előtt. Az anya melletti elhelyezés járványügyi szempontból lényegesen biztonságosabb, mint az újszülöttosztály, ahol egy légtérben több kisbabát is elhelyeznek. Az előtej összetétele egyébként folyamatosan változik.

Tejbelövellés és tejleadó reflex

Minél hamarabb kezd el szopni a kisbaba, minél gyakrabban mellre teszik, annál hamarabb bekövetkezik az úgynevezett tejbelövellés. Az addig puha tapintású mellek megduzzadnak, feszesek és kemények lesznek. Ha a kisbaba szopni kezd, a keményedés hirtelen robbanásszerű érzéssé fokozódik, a mellbimbók megkeményednek és kiemelkednek, a tej pedig több csatornán át spriccelni kezd. A tejleadó reflex - melyet ugyanaz a hormon, az oxitocin vált ki, mint a méhösszehúzódásokat vagy az orgazmust - kezdetben igen fájdalmas lehet. Ennek többek közt az is oka, hogy a szoptatások alatt a méhösszehúzódások erőteljesen jelentkeznek, az első napokban ilyenkor a vérzés is fokozódik. (Szoptatás előtt kezdetben mindig érdemes betétet cserélni.) A mellek minden addiginál hatalmasabbak lesznek, ám ez nem azt jelenti, hogy tele vannak tejjel, pusztán a szövetekben jelentkezik átmeneti duzzanat. Az első hetekben a kisbaba szopásának hatására prolaktin termelődik, s minél magasabb a koncentrációja, annál több tej képződik.

A prolaktinszint a szopás során az első korty után fél órával, illetve az éjszakai órákban a legmagasabb, ezért több okból is vétek kihagyni az éjszakai szoptatást. Egyrészt reggelig túltelítődhetnek a mellek, s könnyen tejpangás alakulhat ki, másrészt a tejtermelődés rendszeres, gyakori szoptatással fokozható leginkább. Fontos tudni, hogy mi történik olyankor, amikor a mellek túltelítődnek: ilyenkor a tejtermelődés leáll, és a magától kiváltódó tejleadó reflex segítségével valamennyi ürül is. Vagyis, a szoptatások közötti idő nyújtásával nem érhetjük el azt, hogy addigra majd több tej álljon a baba rendelkezésére. Fejni szabad, de nem kötelező.

Szoptatási pozíciók és technikák

A kisbaba szopóreflexe már a magzati fejlődés 28. hetétől kezdve működik. Ha megérintjük az arcát, tátogó mozgással az érintés irányába fordul. Ekkor tegyük bele a mellbimbót minél mélyebben a szájába, úgy, hogy a baba a bimbóudvar nagy részét is bekapja. A szoptató anya testhelyzete szinte bármilyen lehet, két szempontnak azonban feltétlenül meg kell valósulnia: a testhelyzet legyen az anya számára olyan kényelmes, hogy akár egy óra hosszat is zsibbadás nélkül elidőzhessen benne, a baba pedig a fent leírt módon helyezkedjen el, és a bimbót minél jobban kapja be.

• Ha fáj a gátseb, szoptathat fekve, vagy felfújt úszógumin ülve.
• Császármetszés után általában kényelmesen ülve, falnak támasztott nagypárnának dőlve lehet leginkább megúszni a seb kellemetlen, fájdalmas húzódását.

Szoptatás közben mindig gondoskodjunk a babát tartó kar megfelelő alátámasztásáról. Megfelel erre a célra egy kispárna, vagy a speciális, U-alakú szopispárna. Ágy szélén görnyedezve, vagy fekve, nem megfelelően alátámasztott karral szoptatni egyet jelent a görcsökkel és a zsibbadással. Kísérletezzen mindenki bátran, hogy neki mi a legkényelmesebb. A fekve szoptatás ellen szól kezdetben, hogy így igencsak körülményes a böfiztetés, a nagyétkű babákat viszont szoptatás közben is meg kell egyszer-kétszer böfizetetni.

A szoptatás előtti meleg, nedves borogatás segíti a tej áramlását. Azelőtt szoptasd meg a babát, hogy nagyon éhessé válna. Először a kevésbé fájó mellből szoptasd. Váltogasd a szoptatási pozíciókat. Ha szeretnéd levenni a mellről, az ujjadat helyezd a baba ínyei közé.

Mellbimbó kezelése és sebesedés

A kisebesedés egyik oka a rosszul megválasztott testhelyzet lehet, és az, ha baba nem kapja be eléggé a bimbót. A szopás azonban igen erős igénybevételt jelent a mellbimbóknak, s előfordulhat, hogy kezdetben apró súrlódások, parányi sebek keletkeznek rajta. Ezek akár vérezhetnek is, s olyan fájdalmat okozhatnak, hogy még a leggyengédebb érintés is elviselhetetlenné válik.

Mit NE tegyünk:

• Ne mossuk a mellbimbót és környékét sem szappannal, sem fertőtlenítő szerrel. Ez ugyanis eltávolítja a Montgomery mirigyek természetes puhán tartó és gyógyító balzsamát.
• Ne csomagoljuk a melleket a teljes gyógyulásig melltartóba, a szoptatós betétek használatát is kerüljük, mert a sebek beleragadhatnak, és a megfelelő szellőzés sem biztosított.
• Kerüljük a bimbóvédő használatát!
• Ne használjunk hámosító kenőcsöt!

A csecsemőnek nem árt, ha sebes mellbimbóból szopik. Nem kell megijedni, ha bukásnál egy kis véres tej jön a szájából. Azzal sokkal nagyobbat ártanánk, ha a sebes mellből nem szoptatnánk, mert így azon az oldalon erőteljesen csökkenne a tejtermelődés, és tejpangás is kialakulhat. Gyakorlott szoptatási tanácsadó segítségével vizsgáljuk felül, jól helyeztük-e mellre a babát.

Táplálkozás és egyéb tévhitek

Ha az anya már a szülés előtt is egészségesen táplálkozott, nyugodtan hagyatkozhat természetes étvágyára, vagyis ehet, ihat, amennyit kíván. Pusztán az elfogyasztott italmennyiség hatására nem nő az anyatej mennyisége. Nem igaz az összefüggés, hogy minél többet iszik valaki, annál több teje lesz. Sőt, éppen ellenkezőleg, ha valaki túlissza magát, az visszafogja a tejelválasztást. Eddig azt sem sikerült tudományos eszközökkel bizonyítani, hogy a puffasztó ételek fogyasztása a babánál is görcsöket okozna, bár számos anya megfigyelései ezt látszanak bizonyítani.

A támogató környezet szerepe

A várandósság ideje alatt legfőképpen olvasgatni és beszélgetni érdemes a szoptatásról. Az is rengeteget segít, ha megfigyeljük, milyen ponton térnek el egymástól az ajánlások. A puding próbája az evés: vessük össze, ki meddig szoptatja gyermekét, milyen problémái voltak, kinek az útmutatásait követte. Egyik olvasónk is ezt tette, amikor kikérdezte édesanyját, őt milyen rendszer szerint szoptatta ezelőtt huszonöt évvel. Akkoriban igen nagy hangsúlyt fektettek a fejésre, viszont meghatározott időközökben szoptattak, és már pár hetes korban megkezdték a gyümölcsök és főzelékfélék bevezetését. Éjszaka sem volt szabad mellre tenni a babát. Abban az időben összességében igen rövid ideig tartott a szoptatási időszak, a kizárólagos anyatejes táplálás pedig csupán néhány hétig.

A szoptatás sikeréhez elengedhetetlen a támogató környezet. Képzelje el, hogy este fáradtan megy haza a munkából. A gyerek ordít, a felesége még mindig hálóingben van, a mosatlan edény hegyekben áll, a levegőben odaégett étel szaga terjeng. Felesége zokog, és elpanaszolja, hogy nincs már teje, mindennek vége. Ön pontosan érzi, hogy feleségének támogatásra, szeretetre van szüksége ahhoz, hogy teje szabadon folyhasson. Vannak jó napok és rossz napok.

tags: #la #leche #liga #szoptatas