A kutya vemhességének és ellésének megértése kulcsfontosságú minden felelős kutyatulajdonos számára. Ez a folyamat természetes, de gyakran tele van kérdésekkel és aggodalmakkal. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a kutya ivarzási ciklusát, a vemhesség jeleit és időtartamát, a felkészülést az ellésre, valamint magát az ellés folyamatát és az azt követő időszakot.
A kutya ivarzási ciklusa és a vemhesség kezdete
Az ivarérettséget a szuka kutya általában 6-9 hónapos korában éri el, de ez nem azonos a tenyészérettséggel, amit a második-harmadik tüzeléstől számítunk, amikor az állat a fajtájára jellemző testtömeget elérte. Tehát a harmadik, negyedik ivarzásnál, vagy ezután célszerű megfelelő partnert keresni a szukának. A nemi érettséget (ivarérettséget) az első tüzelés jelzi, nagytestű fajtáknál gyakran később, kisebb testűekben pedig hamarabb jelentkezik. A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, ez legtöbbször kora tavasszal és ősszel történik. A két ivarzás közötti intervallum nem mindig 6 hónap, lehet 4-5 hónap is, vagy akár egy év. Az átlagos előfordulást nézve a szuka nemi ciklusa kb. 7 hónap. Az ivari ciklus 9 napos előivarzásra, 5-8 napos ivarzásra, kb. A tüzelésnél megfigyelhető ,,vércsepp” valójában ivarzási nyálka, és csak az úgynevezett előivarzás alatt figyelhető meg. Ez a hüvelyből ürülő váladék hígan folyó, barnásvörös színű. A szuka kutya gyakran nyugtalan, csökkenhet az étvágya, megduzzad a pérája, gyakoribb a vizeletürítés. Az előivarzást követő tényleges ivarzás lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje. A korábban véres jellegű váladék a 10. nap körül „feltisztul”, ekkor van a tüszőrepedés, és ez az idő a legalkalmasabb a párosításra. A hüvelyváladék minőségére mindig legyünk figyelemmel, nemcsak ivarzó állatnál. Nagy mennyiségű, bűzös, gennyes váladékozásnál forduljunk állatorvoshoz. A kutya tüzelését tehát figyelni kell, általában az első vércsepptől számítva 10-15. nap között van a fedeztetés optimális ideje. Ha nem tudjuk pontosan mikor kezdődött a véres váladékozás, kérjünk állatorvosi segítséget. Egy egyszerű hüvelykenet-vizsgálattal vagy hormonszint meghatározással megállapítható a pároztatás optimális ideje.
A vemhesség kezdetét „hivatalosan” a tüszőrepedéstől számítjuk. Ha ennek idejét pontosan ismerjük (ismernénk), akkor a vemhesség időtartama 63 nap. Több szempontból nehéz előre jelezni a pontos időpontot, hiszen akár a 70. napon is történhet az ellés, ha a tüszőrepedés 2-3 nappal a párosodás után történt. Egy magzat esetén, szintén meghosszabbodhat a vemhesség, akár 5-7 nappal.
A kutyák évente általában kétszer ivarzanak. Ez kora tavaszra és őszre tehető normális esetben. Ez a tüzelési időszak a nősténynél. A tüzelés első vércseppjétől 10-15 napra áll készen a fogamzásra. Akit a kutyaleány szívesen fogad. A vemhesség időtartama 63 nap. Ha ismernénk a tüszőrepedés időpontját, akkor ez a "hivatalos". De a kutya ellés akár a 70. napon is történhet. Vagyis a vemhesség meghosszabbodhat akár 5-7 nappal.
A vemhesség korai szakaszában a kutyusok többnyire még nem igen mutatnak jeleket, kivéve a megnagyobbodott és rózsaszínebbé vált mellbimbóikat és a duzzadt szeméremtestet. Ha szeretnél többet megtudni a kutya vemhességről, olvasd el ezt a cikkünket! Amint felmerül a gyanú, hogy kutyusod vemhes, azonnal jelentkezz be az állatorvoshoz. A szakember egyrészt megállapítja, hogy valóban terhességről van-e szó, valamint végig tudja kísérni kedvencedet egészen a szülésig, és minden szükséges tudnivalót el fog mondani az elléssel kapcsolatban.
A kutyusok nagyjából 63 napig vemhesek, de ez az idő 57-71 nap között változhat. Akárcsak egy gyermek születésénél, a kiskutyák világrajövetele előtt is alaposan fel kell készülni a nagy eseményre.
A vemhesség jelei és a felkészülés az ellésre
A vemhesség megállapítása külső jelek alapján indulhat. A kutyusok jellemzően étvágytalanok vagy túl étkesek. Az 5. hét után a szuka hasa nőni kezd. A körmérete láthatóan megnövekszik. Szélesedik a kutya pocakja. Sok magzat esetén, a horpasz is telítődik. Mindezek alapján a kutya ellés időpontja megállapítható. Kisebb-nagyobb pontossággal. De a kistestű kutyánál lehet eltérés. Nagyjából azért fel lehet készülni rá.
A vemhesség első felében a szuka energiaszükséglete alig emelkedik az életfenntartó igény fölé, a 4. héttől kezdve fokozatosan emelkedik. Az 5. és 6. héten a bevitelt 10-20%-kal emeljük, majd a 6., 7., 8. és 9. héten további 10-20%-kal. A vemhesség utolsó harmadában növeljük az etetések számát, ha megoldható akár 4-5 részre osszuk el a napi adagot. A méh a zsigerekre és a rekeszre jelentős nyomást fejt ki, ezáltal a légzés és az állat mozgása nehezebbé válik. Ezért nem hajlandó az előrehaladottan vemhes állat lépcsőn lefelé menni. A magzatépítés, az emlők kifejlődése és a placentáris gyarapodás túlnyomóan a vemhesség utolsó 2-4 hetére esik. A szuka testtömege a vemhesség végére kb. 15-20%-kal növekszik.
Az én véleményem, hogy a vemhes kutyának főzzünk, és a napi egy etetésnél adjunk tápot, de az legyen koncentrált, jó minőségű. Külön kalciumkiegészítést pedig semmiképpen sem, különösen az utolsó hetekben. Mit főzzünk a kutyának? Bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is a híresztelésekkel ellentétben. Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást. Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhesség félidejéig alaposan megfőtt farhátat adhatunk, egyéb csontot én nem ajánlok. Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor célszerű a leendő anyakutyát oltani, féregteleníteni, kaphat-e és milyen gyógyszereket a vemhesség alatt. Először nézzük az oltásokat. A jó immunállapotú anyakutya föcsteje bőségesen tartalmaz ún. immunglobulinokat, azokat az ellenanyagokat, amelyek védik a kölyköket a különböző fertőző betegségek ellen. A kölykök immunrendszere születéskor még fejletlen, ezekre az ellenanyagokra szükségük van, döntő tehát az első néhány napon szopott anyatej minősége és mennyisége. A szuka kutyát, ha már vemhes véleményem szerint nem ajánlatos vakcinázni, bár az oltóanyag-gyártók ajánlása szerint olthatók a vemhes kutyák, ún. legyengített (attenuált) vakcinákkal is. Én azt szoktam tanácsolni, hogy a tervezett vemhesítés, és még a tüzelés előtt oltassuk be a kutyát a fertőző betegségek elleni kombinált oltással. Ha esetleg az fordul elő, hogy a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhesség alatt legfeljebb elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó oltást javaslok. A parazitamentesítés szintén fontos tüzelés előtt, illetve a vemhesség alatt egyszer adunk széles spektrumú féreghajtó tablettát. Ha valamely betegség esetén egyéb készítmény adása indokolt, az állatorvos kiválasztja az erre leginkább alkalmas gyógyszert, hiszen a méhlepényen át ezek az anyagok átjuthatnak a magzat szervezetébe.
A kutyáknál a vemhesség 8-30. napja tekinthető kritikusnak, ekkor fejlődnek és differenciálódnak az egyes szervek, a legtöbb fejlődési rendellenesség ebben az időszakban alakul ki. A tulajdonosoknak feltétlenül vigyázni kell a különböző növényvédő szerek használatával, főleg ha azok ún. szerves foszforsavésztert tartalmaznak.
Az ellés kezdődik. Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke. Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét. A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig. A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya. Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét. Amire figyelni kell: ha a hőmérséklet 39˚C fokig vagy e fölé emelkedik, forduljunk állatorvoshoz.
A kutya elléséhez szükség lesz egy úgynevezett elletőládára, amit készen meg is vásárolhatsz, vagy akár magad is elkészíthetsz. Ahogy a kutya az ellésre készül, a szülőcsatorna ellazul és kitágul, miközben a kölykök a megfelelő pozícióba fordulnak. A szülés előkészületi szakasza általában 6-12 órán át tart, de a kutya ellési ideje akár 36 óra is lehet. A kiskutyák érkezése között 10 perc, vagy akár 1,5 óra is eltelhet. A legtöbb kölyök fejjel előrefelé születik, de vannak farfekvéses ebek is, akik először a farkukat mutatják meg a világnak. Minden kölyök után nagyjából 5-15 perccel megérkezik a méhlepény, melyet az anya a magzatburokkal együtt rendszerint megeszik. Az egész alom világrajövetele a legtöbbször 3-12 órát vesz igénybe az összehúzódások kezdetétől számítva. Ez elsősorban attól is függ, hogy hány kölyköt szül egy kutya.
Az ellés folyamata és a szülési szakaszok
A kutya ellésének három szakaszát különböztetjük meg. Az ún. megnyílási fázist, a kitolási szakaszt és az utószakaszt. A gazdiknak - ne értsék félre - ezeket a fázisokat nem kell elkülöníteni, csupán minél alaposabb tájékoztatást szeretnénk adni, hogy a kóros elváltozást hamarabb felismerjék, és időben tudjanak segítséget kérni, illetve jelentéktelen tünetek esetén ne essenek kétségbe.
A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet. Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez. Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet.
A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások rendszeres időközönként jelentkeznek. Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök. A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek. Ilyenkor az anyakutya eltépi a burokot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység. Ha nem burokban születik a kölyök, utána jön a méhlepény, ezt ellenőrizzük, és túl nagy magzatszámnál ne engedjük megenni az összes méhlepényt. Ha túl sok placentát eszik az anyakutya, az bélhurutot okoz, és csökkenti a tejszekréciót. Gyakori az a nézet, hogy éppen a placenták felfalása serkenti a tejtermelést. Ez nem igaz, hiszen a placenta hormontartalma szájon át nem szívódik fel, és a benne lévő progeszteron inkább gátló hatással van a tejszekrécióra.
Ha a köldökzsinór elszakad, és a magzatot nem követik a magzatburkok, a bent maradó köldökzsinórt enyhén meghúzhatjuk, és az anya hasát elölről-hátra masszáljuk. Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival. A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem vagy tegyünk rá egy érfogót, ha ez nincs, inkább próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a hasfaltól 5-10 cm -re. Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök. Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát. Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki. Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével meglóbálhatjuk a kölyköt, ezt csak úgy végezzük, ha előtte valaki megmutatta. Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori. Ilyenkor a magzatvíz belélegzése fulladáshoz vezethet. A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány. Az ilyen állatok születésénél a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt elszorul, elszakadhat, a magzat légzőmozgásokba kezd, és magzatvíz kerülhet a tüdejébe. Ilyenkor tehát célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni. Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni. A kölyköt kíméletesen lóbálva, ahogy korábban említettük, a nyakát és a gerincét egyik ujjunkkal rögzítve próbáljuk életre kelteni, a száját gyakran áttörölve, mellkasát óvatosan dörzsölve. Egészen reménytelennek tűnő esetekben is sokszor sikerül a kölyköt életre kelteni. Addig mindenképpen érdemes próbálkozni ameddig szívverést érzünk.
Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes. Ezen felül a kölykök a megszületésük után ösztönszerűen a tejmirigyet keresik és szopni kezdenek. A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót. Valószínű ezután már el sem mozdítható onnan, de van, amelyikkel türelmesebbnek kell lennünk.
Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát. Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék. Látjuk, hogy számos ponton szükség lehet a tulajdonos vagy az állatorvos segítségére, annak ellenére, hogy a húsevők medencealakulása kedvező. Megjegyezzük azonban, hogy egyes fajták az anatómiai felépítésükből adódóan alkalmatlanok az önálló ellésre. Az ilyen kutyafajtát tartó tenyésztőknek mi úgy emlegetjük, hogy bérletük van az állatorvosukhoz, hiszen angol bulldog, francia bulldog és még számos kutyafajta esetén szinte minden esetben császármetszésre kerül sor.
Az ellés utáni időszak és a kölykök gondozása
Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe. Ez az ún. involúció. Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza. A magzatvíz, szétesett szövetek és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül. Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű, barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós. Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.
A szoptatásnál figyeljük meg ki a leggyengébb a „csapatban”, és próbáljuk őt a leghátsó emlőhöz segíteni, vagy ha a „jóllakottak” alszanak, tegyük őt külön emlőre. A hátsó hasi emlőtelepekből rendszerint több tej nyerhető. Az első néhány héten olyan intenzív a kiskutyák növekedése, hogy a keveset szopó állatot könnyű észrevenni.
A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az ún. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig ürül. A szuka kutya teje egyébként igen energiadús, magas fehérje- és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból a kétszeresét tartalmazza, mint a tehéntej. Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen oknál fogva felnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét. Részletesen erre nem térünk ki, de ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje.
Az ellés után kb. normális. azokat, ha kéred. minden segítség nélkül ellik. fordítanod, mind a vemhesség mind pedig a szoptatás alatt. előregyártott állateledel. adni. Ebben az időben lehet az első féregtelenítést is elvégezni. védőoltást, ha az anyakutya rendszeresen volt oltva, a 6. és 8. Ha a kutya vemhes, dönthet úgy, hogy otthon születnek a kölykök, nem pedig az állatorvosnál.
Amennyiben otthon születnek a kölykök, fontos, hogy komplikáció esetén hívjunk állatorvost. Jelöljön ki egy adott helyett otthonában, ahol a kutyája szülhet. Fontos, hogy ez a terület helyesen legyen meghatározva, bizonyosodjon meg arról, hogy az anyának és a kölyköknek stresszmentes és kényelmes a környezet. Ne porózus anyagból készüljön, ami könnyen tisztítható és megfelelő méretű a kutyája és az alom számára egyaránt. Fedjük le a doboz alját olyan hőtartó anyagokkal, amiket könnyű eltávolítani, az egyszerű tisztítás érdekében: törölközők, lepedők vagy újságok ideálisak lehetnek. Az újszülött kölykök testhőmérséklete könnyen lecsökkenhet és ki is száradhatnak, ezért a környezetük megfelelő hőmérsékletének és páratartalmának biztosítása elengedhetetlen. A kölykök első négy napján a környezetüket 29,5-32 °C között kell tartani. Ezután a helyiség hőmérséklete a hetedik-tizedik napon fokozatosan csökkenthető körülbelül 26,7 °C-ra, majd a kölykök négyhetes kor végére érjük el 22,2 °C-t. Az ellési területet szigorúan higiénikusan kell tartani, ami azt jelenti, hogy korlátozzák a területre belépők számát, valamint gyakran kell takarítani és fertőtleníteni.
Annak érdekében, hogy kutyája amikor világra hozza kölykeit, boldog és nyugodt legyen, meg kell ismertetnie vele az ellési helyét és dobozát egy-két héttel az ellés várható ideje előtt. A kölyökkutyák életük első három hetében rendkívül érzékenyek. Különösen az első 48 órának lehet döntő szerepe abban, hogy egészségesen fejlődnek-e a továbbiakban. Próbálja elérni, hogy a kölyökkutyák a születés után mielőbb szopni kezdjék anyjuk mellbimbóit. A tejfogyasztás helyett az alom az anya testében keletkező előtejet kapja, amely támogatja és megerősíti a kölyökkutyák immunrendszerét.
Javasoljuk, hogy rendszeresen mérje meg a kölyökkutyák súlyát annak érdekében, hogy figyelemmel követhesse állapotukat és fejlődésüket. Azokat a kölyökkutyákat, amelyek nem tudnak gyarapodni vagy fogyni kezdenek, mielőbb meg kell vizsgáztatni állatorvossal. Tudni kell, hogy esetleg melyik kölyökkutya jött világra alacsony születési súllyal, és azt felügyelni és segíteni kell. Az alacsony születési súly azt jelenti, hogy a nagyobb anyagcsere és egyéb tényezők miatt a kölyökkutya gyorsabban veszít hőt és energiát.
3 tipp az ellés megkezdéséhez az első 72 órában!
tags: #kutya #homerseklete #szules #elott