Krúdy Gyula Álmoskönyve: mélyebb betekintés az álmok titkaiba

Az álmok évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget, hiszen az éjjel, alvás közben látott, színes és hangos képek sokszor maradandó élményeket hagynak bennünk, sőt, meghatározhatják akár a gondolkodásmódunkat is. A magyar álomfejtők között méltán Krúdy Gyula a leghíresebb, aki munkássága során a Krúdy Álmoskönyv több verzióját adatta ki. Könyve hűen tükrözi legendás írónk sokoldalúságát, a szépirodalmi igényességgel megírt Álmoskönyv kora forradalmi áttörést hozó lélektudományos eredményeit ötvözi a kimeríthetetlen népi hagyománnyal, és mindezt a Krúdyra jellemző szelíd iróniával vegyíti.

Az álmok jelentősége a történelemben

Az álmoknak a történelem során minden korszakban nagy jelentőséget tulajdonítottunk. Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. Az ókorban és a középkorban úgy gondolták, hogy az álmok jelentése nem pusztán képek sorozatai, hanem misztikus jelenségek, amelyek elárulják, mit hoz a jövő. Az Ótestámentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai sem egyebek álmoknál. Da-Niel (Dániel) próféta például „meglátta” az elmúlt világháborút, és annak végét pontosan jövendölte. Valamennyi bibliai próféta álmodik a Megváltóval. A zsidók még ma is várják.

A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló sem tud eligazodni. Piramisokat építenek az Álom tiszteletére. Könyvtárak telnek meg az Álom tudományával. Aki a világ minden álmát összegyűjteni akarná, hétszer beutazhatná a tengereket, szárazföldeket, mégis elhullajtana egy-egy álmot valahol, amelyet nem vett észre, és műve csonka volna. Így nagy munkára nem is vállalkozhatunk. Hazánkban maradunk, a magyar ember álmait próbálgatjuk megfejteni a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Azért lehet a könyvnek a címe: Magyar álmok is. A Kárpátoktól az Adriáig minden lehunyó nappal felébrednek az álmok árnyai. Az emberek kezdik azt a másvilági életüket, amelyre másnap felébredve magyarázatot keresnek.

Krúdy Gyula és az Álmoskönyv születése

Krúdy Gyula író és hírlapíró a 19. század végének és a 20. század elejének az egyik legnagyobb, modern stílusú alkotója volt. 1878-ban született Nyíregyházán, apja nemesi származású, anyja a Krúdy család szobalánya. Krúdy megélte az első világháborút és aktívan alkotott a húszas években is, míg le nem gyűrte betegsége és meg nem halt 55 éves korában. A Krúdy Álmoskönyv születése részben az író álomfejtéssel foglalkozó édesanyjának volt köszönhető, részben pedig az író saját érdeklődési körét elégítette ki az álmok jelentésének feltérképezése során.

A könyvben következő álmok és babonák magyarázatait nem Krúdy találta ki, csupán összegyűjtötte az álomfejtéseket. Megsárgult papirosú könyvek segítették munkájában, amely könyvek már nem lelhetők fel, csak a múzeumokban, s ezért olvasmánynak is szórakoztató e könyv; megleljük benne őseink álmait, s azt, hogyan mulattatták képzeletüket, midőn álmukból felébredtek. Dédapáink, ükanyáink álmai is szólnak hozzánk e lapokról, amely álmok magyarázatait az 1756-iki esztendőben megjelent Álmos Könyvetské-ből gyűjtötte. Már az ismeretlen, régi szerző is azt írja sárgult könyvében, hogy az éjjeli látásokat, jelenéseket és álmokat a régi álmoskönyvekből és bölcs emberek nagy mesterséggel összegyűjtött tapasztalataiból szedegette össze.

Elöljáró beszédében hivatkozik Pliniusra, mert nem minden álomnak szabad hinni. Az Álmoskönyv nem várt sikert hozott az anyagi gondokkal küzdő írónak, hiszen ekkoriban sokan a kártyavetők és a kuruzslók praktikáitól várták a megváltást. Krúdy újra reflektorfénybe került, és már a Színházi Élet, Az Újság és a Szigeti Séták hasábjain nyújtott segítséget az olvasóknak. Krúdy a Tolnai Világlapja Álom Ábécé című füzetecskéjében is publikálta merészebbnél merészebb okfejtéseit, de ott nemcsak magyarázta a beküldött álmokat, de előfordult, hogy tízezer koronás jutalmat tűzött ki a legszebb, legérdekesebb álom beküldőjének.

Az álom: tudomány és babona

A tudomány jelen állása szerint az álom az agyunk éjjeli tevékenységének köszönhető képek, hangok, gondolatok és érzelmek összessége, azonban arra a kérdésre, hogy pontosan miért álmodunk, még mindig nem tudjuk a választ. Az álmok általában a REM fázisban jelentkeznek, amikor az éjszakai szemmozgásunk felgyorsul, az agyunk pedig hasonló aktivitást mutat az ébrenléthez. Álmok más fázisokban is létrejöhetnek, azonban azok kevésbé előhívhatók, nem maradnak meg az emlékezetünkben ébredéskor, színes és hangos képek formájában. Egy alvási ciklusban átlagosan 3-5 alkalommal, de akár 7 alkalommal is álmodhatunk, ezeknek a többségét azonban ébredés után szinte azonnal elfelejtjük. Egy álom hossza terjedhet egy pár másodperces bevillanástól egy egészen hosszú, akár 30 perces időintervallumig, amíg átéljük az érdekes, sokszor akcióban gazdag, vagy akár egészen rémes képsorozatokat.

Az álomfejtés két fő irányzata

Az álomfejtésnek két markáns irányzatát különböztetjük meg: ez a Freud-féle pszichoanalitikus megközelítés, illetve az általános, univerzális szimbólumrendszer használatával alkalmazott álomfejtés. Mind a pszichoanalitikus, mind a szimbólumrendszerre támaszkodó álmoskönyv alapú álomfejtés a mai napig népszerű tevékenység.

Nagy segítségére volt Krúdy Gyulának az ismert és közforgalomban lévő Nagy Egyiptomi Álmoskönyv-ön kívül egy német álmoskönyv, amelyet nagyon régen adtak ki Lipcsében. Szerzője persze ismeretlen, ámde álommagyarázatai oly csábítók és indokoltak, mintha egy mai korbeli Freud professzor jegyezte volna megfigyeléseit. Általában azok az álomfejtések, amelyeket némileg eltérőnek talál az olvasó a rendes álmoskönyvek magyarázataitól, abból erednek, hogy Freud bécsi professzor úr álommagyarázatai Krúdyt is megragadták, mint oly sokakat Magyarországon. Egyes álomfejtéseknél ezért inkább adott hitelt azon könyvek feljegyzéseinek, amelyek (bár régiek) valamiképpen megegyeznek a modernebb kor tudományos álomvizsgálatával. Ámde a világért sem szeretné Krúdy, ha könyvét tudákosnak vagy álbölcsnek ítélnék, mert itt-ott Freud professzor, illetőleg Ferenczi Sándor doktor nagyszerű tanításának nyomai mutatkoznak. A könyv lehetőleg ragaszkodik a legrégibb álmoskönyvek feljegyzéseihez, inkább bízik a régen meghalt, öreg „bölts” emberek megfigyeléseiben, mint korunk meglepően nagyszerű megállapításaiban.

A Krúdy Gyula Álmoskönyv felépítése

A Krúdy Gyula Álmoskönyv betűrendben sorolja föl a gyakori szimbólumokat, amelyeket ugyanúgy kiszótározhatunk, mintha egy idegen kifejezést keresnénk ki egy sima nyelvi szótárból. Ha az éjszaka például macskával álmodtunk, keressük meg a Krúdy Álmoskönyv lapjai közt az „m” betűs szekciót, majd egyszerűen olvassuk el a „macska” szó jelentését. Egyes esetekben az álmoskönyv az álombéli tárgyat, jelenséget több, akár ellentétes jelentéssel is felruházhatja, illetve lehet az álmoskönyv szerint egy szimbólum jelentése kontextusfüggő is. A Krúdy Gyula Álmoskönyv online számos weboldalon elérhető ingyenesen, vagy letölthető különböző oldalakról, így, ha csak egy bizonyos álom jelentése érdekel, nem feltétlenül szükséges a Krúdy Álmoskönyv megvásárlása sem.

Az álomfejtés gyakorlata Krúdy idejében

Az álom sok és különb-különbféle. „Bölcs dolog az, ha az ember hanyatt fekszik, sokkal több és csudálatosabb dolgok forognak előtte, mint mikor oldalt fekszik. Sőt az időn is áll: mert ha az ember vacsora után mindjárt elnyugszik, jól és erősen aluszik, álmodik is, de az ember nem vésheti eszébe az álmot, hogy megfejtse, mert az álom kimegy a fejéből.”

Az álmok típusai

A természet szerint való álom, amely által minket az Isten tanít és int a jövendő dolgokról, kétféle:

• Az éjfél előtti álom: Ennek a régi, bölcs emberek szerint semmi magyarázata nincs, mert az még jóformán mindennapi életünknek, gondolatainknak, teendőinknek, hangulatainknak folytatása.
• A hajnali álom: Ez megmarad emlékezetünkben, amelynek magyarázata érdemes. Éjfél után kakasszóra ugyanis már megtisztul a vér és a szív a „bűnös páráktól”, amelyek az eledel és a mindennapi élet folytán elrekesztik az agyvelőt. Megnyílnak a helyek testünkben, ahol a mi lelkünk és okosságunk nyugszik. A szívünk felejti a bánatot, a mindennapot, és bántódás nélkül álmodik.

Különösebb jelentősége van az évszaknak is, amelyben álmodtunk. Nyáron a nap közelsége, ősszel az esős éjszaka, télen havas föld felett bolyongó hold, tavasszal a szél zúgása: befolyásolja álmainkat. Nem csoda, hogy ily körülményesek voltak 1756-ban Magyarországon az álomfejtések. Bővérű, jól táplált, vérmes magyarság lakott a Duna és a Tisza mentén. A disznótor, a szüret, az ünnepnap, névnap pontosan megtartatott. A has örökös ellenségeskedésben volt a lélekkel. Kicsattanó arcú ősanyáink, potrohos ősapáink meleg dunyháik alatt sok bolondot összeálmodtak, amely álmok között az Álmos Könyvetské-nek kellett rendet csinálni. Ezért találhatók olyan álomképek az 1756-os könyvben, amilyen álmok manapság már nincsenek. Ki álmodja napjainkban, hogy kobzot (lantot) ver? (Ami azt jelenti, hogy: tested őrizd a gonosztól.) Ki hord álmában kézíjat? (Amely szükséges dolgot jegyez, amelyben el kell járnod.)

Az álmok és a szerencsejáték

Az 1799-i Esztendőbeli megnagyobbított álmoskönyv a Lottériában megjátszásra ajánlható számokkal jelenik meg. Hozzátétetett a képes álmoskönyvecske, amelyben előadatik, hogy az álomban látott dolog micsoda számokat jelentsen, mely szerint ki-ki szerencsét próbálhat. Itt aztán elgondolkozhatunk, vajon ki találhatta ki ezeket a számokat, amelyeket az egyes álomfejtések mellé biggyesztett a szerkesztő. Miért jelent 68-at pogácsát enni? Miért a méhraj 36-ot? Pedig bizonyos, hogy az álmoskönyvi számoknak éppen olyan eredetük van, mint akár a zsidók vagy az ősmagyarok szent számainak, ámde elfogadható magyarázatot e számok létrejöttére nem lelni a régi könyvekben. Valószínű, hogy ismét azoknak a „bölcs, öreg emberek”-nek megfigyelései, tapasztalatai irányadók az álmoskönyv-szerkesztő számjegyeiben, akik egyébként mindenféle „mesterkedéssel” hozzájárultak ahhoz, hogy tudjuk előre az időjárást, a száz esztendő előtt kimondott jövendőt!

Ezek a régen eltávozott öregek figyelmeztettek tán, hogy milyen számok jöttek ki a budai lutrin, mikor ők lencsével álmodtak. A mindentudó bölcsek sütötték ki, hogy miért jelent a részeg ember két 7-es számot. Oly bonyodalmassá tenné Álmoskönyv-ét e régi számok magyarázata és felhasználása, hogy Krúdy Gyula inkább lemondott az álomfejtések mellé illeszteni szokott számjegyekről, bár bizonyosan sokan lesznek az olvasók között, akik ezt a hanyagságát nehezményezik. A kis lutrit már eltörölték hazánkban, és a szegény ember hiába álmodja a legjobb számokat, meggazdagodni többé nem lehet egy szerencsés álommal. Meg kell elégednie a szegénynek a távoli reménységgel, amely álmát e könyvben magyarázza.

A mindennapi álmok és a női álmok

Bizonyosan csodálkozik az olvasó a sok nőnemű álmon, amely e könyvben felsorakozik. Például „ruhát teregetni”, „kiáztatni”, „abroszt fehéríteni”, „befőzni”, „arcfestékeket használni” leginkább nők szoktak. Viszont első pillanatban érdektelennek látszanak e mindennapi álmok - holott ez az élet. Bizony álmaink csak nagy ritkán emelkednek ki a hétköznapi életünk eszmeköréből. Nagyon ritka álmodozó az, aki végképpen itt tudja hagyni a földet, és messzeségbe emelkedik. A legtöbbet ruhafacsarásról, lyukas cipőről, új ruháról, némi kis jólétről álmodnak az emberek. Ezért ne vessük meg a mindennapi álmokat sem, mert ők jegyzik a valóságos életet. A nők álmai sokkal prózaibbak, mint azt általában a férfiak hiszik. Ezért azután némely oldalon tán elásítja magát a férfiolvasó a sok nőnemű álomtól.

Az álmok az emberi testrészekről

Az 1755-i Álmoskönyvecske kimagyarázza, hogy az álmok az emberről magáról, testi részeiről, leghozzátartozóbb tulajdonairól mit jelentenek:

• Hát: Ha valaki álmodja, hogy háta megett valami történik: jövendő dolgokat jelez. Ha előtte történik: az a jelenidő.
• Fő: Fejedelemségre magyarázatik, de jelent tanítót, atyát, anyát és vér szerinti rokont is.
• Oldalak: A jobb oldal, amelyen az oroszlán alszik, jelzi a férfineműségét az álomnak. Míg a bal oldal az asszonyember nemét mutatja.
• Fül: A jobb fül a bátyát, a bal fül a nénét jelzi.
• Szemek: A gyermekek.
• Állak: A feleségek.
• Szakáll: A férfi saját maga. Ha nő álmodja: a szakáll jelzi az ő hitvestársát, urát, parancsolóját.
• Fog (felső): Legnagyobb gyermekünk.
• Alsó fog: Ifjabb gyermekünk.
• Fogak: Gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerünket eszi. A jobb felőli fogak: a véneket jelzik. A bal oldali fogak az ifjakat jelzik. A nagy fogak: rendszerint vagyonunkat, marháinkat, javainkat jelentik az álomban. De néha titkos dolgokat is. Míg az apró, éles fogak mindig titkainkat jelzik. Az első fogak a házieszközeinket is jelenthetik.
• Haj (fehér): A rest ember jelvénye. Fekete haj a gyors emberé. Míg a veres haj gyors és kemény embert jelez.
• Vér: A rokonságunk.
• Váll: Az atyafiság.
• Kebel: A gyermekek.
• Kezek: A szolgák. A szolgálók. Olykor a mesterséget is jelzik, amely mesterséggel kenyérkereset történik.
• Has és bél: Belső testrészeink.
• Köldök: Szív. Máj. Epe. Lép. Vese.
• Szemérem helye: Jelzi szüleinket, rokonságainkat, a gazdagságot és olyan valakit, kit az ember titkon nagyon szeret.
• Térd: Utazás. Ezenkívül jelzi a jó barátot, a tréfaságot (és küldött követünket).
• Láb: Jelzi azokat a barátságokat, amelyekben az ember támaszkodhat.
• Ajak: Alkalmasint régi időt jelez.

Részletes álommagyarázatok

Az Álmoskönyv számos gyakori álomszimbólumot részletez, például:

A, Á betűs álmok

tags: #krudy #gyula #almoskonyv #csecsemo