A vashiányos vérszegénység terhesség alatt: okok, tünetek és kezelés

A várandósság kilenc hónapja alatt a női szervezet olyan elképesztő átalakuláson megy keresztül, amelyre semmilyen más életszakaszban nincs példa. Ez a biológiai csoda azonban hatalmas erőforrásokat igényel, és a test raktárai sokszor a végletekig kimerülnek, hogy a növekvő kis élet mindenből a legjobbat kaphassa. Az egyik leggyakoribb kihívás, amivel a kismamák szembesülnek, a vashiányos vérszegénység, amely nem csupán egy kis fáradtságot jelent, hanem komoly hatással lehet az anya közérzetére és a baba fejlődésére is.

A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. Életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér elegendő oxigént szállítani. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. Szervezetünk vasfelszívó képessége ugyanis nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori. A vashiányos állapot a világon élő lakosság egyharmadát érinti. Különösen is igaz ez a reproduktív életszakaszban álló nőkre. Még ennél is nagyobb a vashiányosok aránya, ha a várandós populációt nézzük.

Mi a vérszegénység és a vashiány közötti különbség?

Vérszegénységnek (anaemiának) azt az állapotot nevezzük, amikor a vérben a hemoglobin koncentrációja a normál érték alatt van. A vashiány egy olyan állapot, amikor a szervezet vasraktárai elkezdenek apadni, de a vérkép még normális értékeket mutathat. Ez a látens vashiány állapota, amikor már el kell kezdeni a pótlást, hogy megelőzzük a valódi vérszegénység kialakulását. A vashiányos vérszegénység már a folyamat egy súlyosabb állomása. Ekkor a vasraktárak annyira kimerülnek, hogy a szervezet már nem tud elegendő egészséges vörösvértestet előállítani. A hemoglobin szintje a kritikus érték alá süllyed, és a sejtek oxigénellátása romlik. Ez már nem csupán esztétikai vagy hangulati kérdés, hanem komoly orvosi állapot, amely beavatkozást igényel. A vashiányos vérszegénység a vérszegénységek 80%-ának oka. Fontos megjegyezni, hogy a vashiány kialakulása egy fokozatos folyamat, a szervezet hosszú ideig próbál kompenzálni, de a várandósság alatti megnövekedett igények miatt ez a kompenzációs időszak lerövidülhet.

Vashiányos vérszegénység terhesség alatt

Amikor egy nő áldott állapotba kerül, a szervezete szinte azonnal elkezdi növelni a keringő vér mennyiségét. Ez a folyamat már az első trimeszterben elindul, és a várandósság végére a vérplazma mennyisége akár 50 százalékkal is meghaladhatja a terhesség előtti szintet. Bár a plazma mennyisége jelentősen nő, a vörösvértestek száma nem emelkedik ezzel azonos ütemben, ami egyfajta természetes vérhíguláshoz vezet. Ezt nevezik a szakemberek fiziológiás vérszegénységnek, ami bizonyos fokig élettani jelenség. A probléma ott kezdődik, amikor a szervezet vasraktárai nem tudnak lépést tartani ezzel az igénnyel, és a vörösvértestek képzése lelassul vagy elégtelenné válik. A kismama szervezete ilyenkor prioritási sorrendet állít fel: a rendelkezésre álló vasat elsősorban a magzat kapja meg. A természet zseniális, de néha kíméletlen módon védi az új életet, így az anya raktárai hamarabb ürülnek ki, mint hogy a baba hiányt szenvedne. A terhességi kor előrehaladtával párhuzamosan a vasigény is nő. Egy átlagos testalkatú, fogamzáskor nem vashiányos nőnek a fogamzástól a szülésig kb. 1 gramm plusz vasra van szüksége. A WHO adatai szerint tíz várandós nőből négyen vashiányosak. Még a fejlett, tájékozott európai lakosságot tekintve is minden negyedik várandós vashiányos állapotban van.

A terhességi vashiányos vérszegénység okai és rizikófaktorai

A vashiányos vérszegénység terhesség alatt a vas hiányos vagy kiürült vasraktárából ered, amely a vörösvértest-képzéshez lenne szükséges. A vashiányt okozhatja a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, illetve a csökkent felszívódás is (pl. gyomorcsonkító műtétek után, felszívódási zavarok esetén). A vas felszívódását gátolhatják a savellenes szerek, savkötők és fertőzések.

Vannak olyan élethelyzetek és adottságok, amelyek eleve nehezített pályára állítják a kismamát a vasháztartás szempontjából:

• Azok a nők, akiknek már a fogantatás előtt is alacsonyak voltak a vasraktáraik.
• Ikerterhesség esetén a két (vagy több) fejlődő magzat kétszeres vasigényt támaszt.
• Rövid időközönként vállalt terhességek, ha az előző szülés és a következő fogantatás között nem telt el legalább 18-24 hónap.
• Szoptatás alatti terhesség, mivel a szoptatás során is jelentős a vasvesztés.
• Krónikus betegségekben szenvedők, különösen a gyulladásos bélbetegségben szenvedők.
• Dohányzók.
• Vegetáriánusok és vegánok.
• Akiknek a teherbe jutás idején a BMI-jük a normál tartománytól eltér.

Tünetek és diagnózis

A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiány klinikai tünetei három fázisban:

1. Prelatens vashiány: Csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. Laboratóriumi eltérés és klinikai tünetek nincsenek.
2. Latens vashiány: A szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Ritka tünetek lehetnek:
   • Bőr és nyálkahártya tünetek (barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffúz hajhullás, krónikus, visszatérő afták a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma, szájzug-rhagadok).
   • Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).
3. Manifeszt vashiány (vashiányos anémia): Akkor jelentkeznek a tünetek, ha már a hemoglobin szintézis is károsodik. Hamarosan fellépnek a vérszegénység tünetei:
   • Halvány bőr és nyálkahártyák.
   • Szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás.
   • Nem fájdalmas nyelvgyulladás.
   • Szélsőséges esetben terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej.

A vashiányos vérszegénység egyik legnagyobb veszélye, hogy a tünetei nagyon hasonlóak a „normális” terhességi panaszokhoz. A fáradtságot, az álmosságot és a nehézlégzést sokan egyszerűen elintézik annyival, hogy „terhes vagyok, ez ezzel jár”. Azonban a kóros fáradtság, ami már a napi teendők elvégzésében is gátol, nem tekinthető normálisnak. Figyelmeztető jel lehet a szokatlan sápadtság is, amit leginkább a kötőhártyán, a tenyereken vagy a szájszéleken lehet észrevenzni. Ha az alsó szemhéjat lehúzva a terület nem élénk rózsaszín, hanem fehéres, az gyanúra adhat okot. A szapora pulzus vagy a szívdobogásérzés szintén gyakori, hiszen a szívnek sokkal keményebben kell dolgoznia, hogy a kevesebb vörösvértesttel is ellássa oxigénnel a sejteket. A töredező körmök, a fokozott hajhullás és a szájzug berepedezése is klasszikus jelei annak, hogy a vasháztartás egyensúlya felborult. Fontos, hogy ha a fenti tünetek közül csak egyet is észlelünk magunkon, keressük fel a háziorvosunkat és ellenőriztessük vasszintünket.

A terhességi vashiányos anémia természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.

A vérszegénység definíciójánál említettük, hogy a hemoglobin vérbeli arányának csökkenését értjük alatta. Ezt már a tervezett teherbeesés előtt, de legkésőbb az első trimeszterben javasolt elvégeztetni. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végeztet vizsgálatokat. Ezek során meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli, vasat hordozó fehérje) vérszintjét. A vérképvizsgálattal a hemoglobinszint és a hematokritérték meghatározható, amely értékek a vérszegénység mértékéről adnak információt. A vasraktárak töltöttségéről azonban a ferritin és transzferrin laborparaméter ad felvilágosítást.

Következmények az anyára és a magzatra

A terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. Az is tény, hogy a vérszegény anya újszülöttje kisebb születési súlyú, és az újszülöttnek nagyobb eséllyel van szüksége intenzív ellátásra. A vas alapvető fontosságú a baba agyának fejlődéséhez. Kutatások bizonyítják, hogy az anyai vashiány összefüggésbe hozható a gyermek későbbi kognitív funkcióival, memóriájával és magatartásával. A vashiányos kismamák babái gyakran kisebb súllyal születnek, és nagyobb a koraszülés kockázata is. A méhlepény működése is romolhat, ha az anyai szervezet nem tud elegendő oxigént biztosítani a szöveteknek. A méhen belüli retardáció egyik lehetséges oka lehet a krónikus oxigénhiányos állapot, amit a vérszegénység idéz elő. Ezen túlmenően, a születés után a babának saját vasraktárakkal kell rendelkeznie, amelyeket az utolsó trimeszterben halmoz fel az anyától kapott készletekből. Ha az anya vérszegénnyel küzd, a baba nem tud elegendő tartalékot gyűjteni az első hat hónapra.

Egy svéd kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy nem mindegy, hogy a terhesség melyik szakaszában vérszegény az édesanya. Amennyiben a vérszegénység a 30. hét előtt jelentkezik, a vérszegény anya újszülöttje nagyobb eséllyel szenved autizmus spektrum zavarban, van figyelemzavarra, a hyperaktív viselkedésre és csökkent szellemi teljesítményre is nagyobb az esély. A vashiány a terhességi, a szülési és a gyermekágyi szövődmények kockázatát fokozza. Ezek közül több az anya és a magzat számára is életveszélyes. Nő a lepényleválás, az eclampsia, a koraszülés, a szülés utáni vérzés és az anya intenzív osztályos elhelyezésének esélye is. Magától értetődő, hogy ilyen esetben transzfúzióra is gyakrabban van szükség, mint normál vas- és vérsejtszinttel rendelkező páciensek esetén. A vashiányos vérszegénység 1,2 milliárd embert érint világszerte, és a vérszegénységet még nem okozó vashiány ennél is gyakoribb. Az anya szülés előtti, alatti és utáni állapotát alapvetően meghatározza az anyai vashiány és az ennek következtében kialakuló vérszegénység. Ez nem egy pillanatnyi állapot, hanem a szülést követően akár hat hónapig fennállhat. A szoptatás során is vasat veszít az édesanya, tovább növelve a szülés során elvesztett vér miatt kialakuló vérszegénység súlyosságát.

Megelőzés és kezelés

A terhességi vashiány elkerülésében alapvető szerepe van a megelőzésnek. Fontos, hogy a vasraktárakat már jóval a terhesség előtt feltöltsük. A vaspótlást csak abban az esetben érdemes elkezdeni, ha beigazolódik a vashiány vagy a vashiányos vérszegénység. Így a betegség szövődményei - pl. magzati rendellenességek - és a vénás kezelés is elkerülhetők.

Táplálkozás

A vasbevitel alapvető forrása az étrendünk kellene, hogy legyen, de nem mindegy, milyen formában visszük be. A táplálkozástudomány megkülönbözteti a hem vasat és a nem-hem vasat. A hem vas az állati eredetű termékekben (húsok, belsőségek, halak) található meg, és rendkívül jó hatásfokkal, körülbelül 15-35 százalékban szívódik fel. A legjobb vasforrások egyike a vörös-hús, bár a szárnyasok húsa is megfelelő. Különösen a májnak nagy a vastartalma. Fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani (pl. beefsteak, fasírt). A nem-állati eredetű vasforrások között említhetjük a lencse- és babféléket, a tofut, a datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot, a burgonyát (héjával), a brokkolit, a zöld leveles zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, a dióféléket és magvakat, a zablisztet, a vassal dúsított gabonatermékeket. Azonban az állati eredetű vas sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi. A spenót, bár magas a vastartalma, oxalátokat is tartalmaz, amelyek gátolják annak felszívódását.

A vas felszívódását segíti a C-vitamin. Ha vasban gazdag ételt fogyasztasz, mindig kombináld valamilyen C-vitamin forrással, például citromlével, paprikával vagy friss salátával. A C-vitamin segít a vasat olyan kémiai formába hozni, amely könnyebben átjut a bélfalon. A vas felszívódását gátolják: savellenes szerek, savkötők, fertőzések, kávéban és teában található tanninok, a tejtermékek kalciumtartalma vagy a teljes kiőrlésű gabonák fitátjai. Érdemes ezeket az ételeket és italokat elkülöníteni a vaspótló készítmények vagy a vasban gazdag étkezések időpontjától.

Vaspótlás

Orvos tanácsára, szájon át szedhető vaskészítmény rendszeres szedése indokolt a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők esetén. Terhességben folsavval együtt adandó a vastabletta, és érdemes vitaminokat is szedni. A vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt.

A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható.

Vaspótló készítmények típusai:

• Szájon át szedhető készítmények:
  • Ferroszulfátot tartalmazó készítmények: Ezek a készítmények étkezés során bevéve kevésbé hasznosulnak, így ezeket egy-egy étkezés között ajánlott bevenni. Mellékhatásaik lehetnek (pl. székrekedés). Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni (a kisebb hatás ellenére is), vagy a napi mennyiséget csökkenteni.
  • Polimaltózkomplexek: Étkezéssel együtt szedve hasznosulnak jobban.
  • Szerves vas-komplexek vagy liposzómális vaskészítmények: Sokkal kíméletesebbek az emésztőrendszerhez, és jobb a felszívódási arányuk is. Ezek a készítmények úgy vannak kialakítva, hogy a vas csak ott szabaduljon fel, ahol tényleg fel tud szívódni.
  • Ferric-maltol: Olyan vaskészítmény, amiben a vas egy cukorszármazékhoz kapcsolódik. Ez megkönnyíti a felszívódását, mivel kevesebb szabad-vas keletkezik, így csökken a szabadgyök-képződés, a jobb hasznosulás miatt pedig alacsonyabb dózis is elegendő belőle.
• Intravénás vaskészítmények: Nagyon ritkán van szükség vénásan adható készítményre, melynek adásakor gyakoribb a szövődmények fellépésének esélye, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók. Ilyen állapot az előrehaladott terhességben észlelt súlyos anémia, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott. Alkalmazásuk nagyobb szakértelmet kíván és csak orvosi felügyelettel alkalmazhatók. Terhesség és szoptatás alatt a vasat glükonát formájában tartalmazó vénás vaspótló készítmények alkalmazása nem javasolt. A terhesség alatt a második trimesztertől javasolt vénás vaskészítmény a vasat carboximaltóz formájában tartalmazza.

A vaspótlás nem sprint, hanem maraton. A vasraktárak feltöltése hónapokat vesz igénybe. Ha a hemoglobin szintje normalizálódik is, a szedést általában még hetekig vagy hónapokig folytatni kell, hogy a ferritin szintje is elérje a biztonságos tartományt.

A vaspótló szerek mellékhatásainak enyhítésére javasolt folyékony halmazállapotú készítményre váltani, illetve a vastablettát (legalább 60 mg-ot) kétnaponta bevenni a mindennapi szedés helyett. Intravénás készítmény alkalmazása akkor jöhet szóba, ha nem tolerálja a szervezet a szájon át szedhető készítményeket, akár a mellékhatásai, akár felszívódási zavar miatt, illetve akkor, ha gyorsabban szeretnék hatást elérni, hiszen a vénás készítmények hasznosulása jobb a szájon át szedhető készítményekkel összehasonlítva. Bár ritkábban okoznak mellékhatást a szájon át szedhető készítményekhez képest, mellékhatásaik súlyosabbak lehetnek, például ritkán súlyos allergiás reakció léphet fel.

tags: #kronikus #vashianyos #anemia #terhesen