Amikor családalapításra vagy költözésre kerül sor, az egyik legfontosabb döntés a lakóhely kiválasztása. Különösen igaz ez, ha gyermekes családról van szó, hiszen ilyenkor számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek befolyásolják a mindennapok kényelmét és a gyermekek fejlődését. Az orvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, iskola, uszoda és egyéb szolgáltatások közelsége kardinális kérdés lehet. De vajon mi alapján tesszük le a voksunkat egy intézmény mellett, és milyen szempontokat érdemes mérlegelnünk, mielőtt beíratnánk oda gyermekünket?
Az intézmény kiválasztásának főbb szempontjai
A babaszoba.hu fórumaiban az intézményválasztáskor legtöbben a szimpatikus pedagógus személyét emelték ki. Valóban: szülőként mindannyian nyugodtabban hagyjuk ott gyermekeinket, ahol a szeretetteljes odafordulás, türelem és figyelem jellemzi a csoportban dolgozót. Ennek megismeréséhez egyébként segítséget nyújthat az óvoda nevelési-pedagógiai programja, melyet sok helyen már az intézmény honlapján is meg lehet tekinteni. Ebből valamelyest képet kaphatunk arról, milyen szempontok, értékek mentén foglalkoznak majd a gondjaikra bízott gyermekkel.
A véleményalkotásban egyrészt segítségünkre vannak a nyílt napok, amikor munka közben figyelhetjük a nevelők munkáját, de sok óvoda nyitott már arra is, hogy év közben nézzünk szét egy-egy csoportban. Ilyenkor felmérhetjük az óvoda felszereltségét, az udvar állapotát (van-e hely a gyerkőcnek a napi több órányi szabad mozgáshoz, játékhoz), a csoportszobák felszereltségét. Fontos szempontként emelték ki magának az intézményvezetőnek a kommunikációját, mentalitását. Az intézményt természetesen mindig az ott dolgozók alakítják, és ebben kulcsszerepe van a vezetőnek.
Közösségi vélemények és ajánlások
A nők nőgyógyász és óvodaválasztás előtt mindenképp kikérdezik hölgy ismerőseik, barátnőik véleményét. Az internetes fórumok, szülői közösségek például remek terepet jelentenek a tapasztalatok megosztásához: jó néhány anyuka már a beiratkozás előtt kérdez, tapasztalatot cserél, informálódik. Vannak, akik feltérképezik, hogy jár-e ismerős az óvodába, és az ő véleményüket kikérve árnyalják az óvodával kapcsolatos elképzeléseiket.
Elhelyezkedés és megközelíthetőség
Nagyobb városban élők számára kardinális kérdés, hogy mennyit kell a kicsit utaztatni, mennyi idő a munkából eljutni érte. Mennyire tudjuk az óvoda nyitva tartásához igazítani a munkánkat? Hiába a körzetes óvoda, ha a munkahely távol van tőle, és nem tudjuk megoldani gyermekünk szállítását.
Különleges szolgáltatások és étkezés
Bár tudjuk, hogy legfontosabb szempont a gyermekeinket nevelők személye, mégis egyre gyakrabban kerülnek elő a külön szolgáltatások, különórák illetve foglalkozások, amelyeket egy adott intézmény nyújthat az odajáró gyerkőcöknek. Viszik-e úszni? Járhat-e focizni? Vajon van-e lehetőség már az óvodában nyelvet tanulni? Van-e sószoba?
Mindenképpen ki kell emelni az étkezés szempontját. Mindenképpen célszerű tájékozódni, hogy az adott intézmény valóban betartja-e a rendeletet, és a diéta olyan minőségű-e, amely kielégíti az adott életkorú gyermek egyénre szabott igényeit. Kérjünk diétás étlapot, tájékozódjunk, hogy honnan szállítják az ételt a gyermeknek, be tudják-e tartani a szállításkor, tároláskor, hogy az étel biztonságos legyen (pl. ne érintkezzen gluténszennyezett edénnyel). Szintén érdemes időben konzultálni az óvodavezetővel, ha gyermekünk - nem orvosi utasításra - hanem családi megfontolásból követ bizonyos étkezést (pl. vegetáriánus étrend).
Speciális nevelési igények
Ne feledkezzünk meg azokról sem, akiknek valamilyen speciális nevelési igénye vagy akár betegsége van, ami miatt célszerű még hamarabb elkezdeni tájékozódni, hogy milyen intézményben oldható meg az ő fogadása. Vannak óvodák, amelyekben külön csoportot indítanak a speciális nevelésű igényű, vagy beteg gyermekek számára. Másutt integráltan próbálják megoldani ezeknek a gyerekeknek a nevelését.
Férőhelyek és törvényi szabályozás
Sokunk rémálma, hogy túlzsúfolt óvodába, nagy létszámú csoportokba kerül gyermekünk. Az odafigyelésnek, biztonságnak fontos szempontja, hogy mennyire leterhelt az óvoda, bölcsőde pedagógusa, érdemes tehát tisztában lennünk az adatokkal.
Statisztikai adatok és változások
A Központi Statisztikai Hivatal adatait átfutva meglepődve tapasztaltam, hogy jelentős változás nem történt ezen a téren. 1990-ben például egy óvónőre 11-12 gyerek jutott, míg a 2016-17-es évre 10-re csökkent ez a szám. Az átlagos gyerekcsoport létszám az óvodában némi csökkenést mutat: míg 1990-ben egy gyerekcsoportra 24 gyermek jutott, ez a szám 21-22 fő közé esett 2016-17-ben.
2020.05.22. Bölcsődei és óvodai nyitvatartás
| Év | Óvónőre jutó gyerekek száma | Átlagos csoportlétszám óvodában |
|---|---|---|
| 1990 | 11-12 | 24 |
| 2016-17 | 10 | 21-22 |
2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti Köznevelési Törvény. A férőhely számok alakulását nézve az első szembetűnő változás pont az ezredfordulóra tehető: innentől figyelhető meg az a tendencia, hogy jóval kevesebb óvodáskorú gyermek van, mint amennyi férőhely. S bár a férőhelyek száma 2008-tól valóban emelkedik évről évre, ezzel párhuzamosan sajnos az óvodába íratott gyermekek száma csökken országos szinten.
A bölcsődei férőhelyekkel azonban hadilábon állunk. Hiába létesült 2014-ben 1000 új férőhely, 2015-ben kb. 2000 gyereknek nem jutott bölcsődei férőhely. A kistelepülések fokozottan hátrányos helyzetben lehetnek, ha bölcsődei ellátásról van szó, vagyis minél kisebb a település, annál kevesebb a férőhely, és természetesen az ország egyes régiói között is rendkívül nagyok a különbségek.
A KSH adatai szerint Magyarországon a háromévesnél fiatalabb gyermekek kevesebb, mint egyötöde járt 2015-ben valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe. A Századvég tanulmányából pedig kiderül, hogy 2016-ban a bölcsődék és a családi napközik együttesen a három év alattiak nagyjából 16 százalékának biztosítottak férőhelyet. 2017. január 1-je óta a törvényi előírások szerint minden olyan településen biztosítani kell a bölcsődei szolgáltatásokat, ahol legalább 40, 3 év alatti gyermek van, vagy ahol legalább 5 gyermek szülei jelezték a szolgáltatás iránti igényüket - ez a települések egyharmadára, nagyjából 530-550 településre igaz, ennek ellenére csak 142 vállalt a meghirdetett pályázatokon férőhely-létesítést.
A felvételi folyamat és a várólista
Továbbra is működik a jelentkezési sorrenden alapuló várólista az intézmények és önkormányzatok egy részénél. Emiatt aztán jó, ha nem az utolsó pillanatban jelezzük, ha gyermekünket az adott intézménybe szeretnénk beíratni. Fontos tudni, hogy az intézményekben folyamatos a mozgás, de ekkor is, illetve a hivatalos beiratkozás idején (erre tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor) is az óvodavezető mérlegeli az egyes szempontokat. Ilyen lehet a szülő munkába állása, a gyermek szociális helyzete (pl. ha idős nagyszülő neveli vagy halmozottan hátrányos szociális helyzetű családban él), a gyermek családi állapota (pl. ha egyedülálló szülő neveli).
Sejben József, a kisteleki TKI Köznevelési és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója a legfontosabb szempontnak mindig a szülői igények figyelembe vételét tartja. Természetesen az óvodának biztosítani kell a férőhelyet a 3 éves kor betöltése után.
Bölcsődei felvétel esetén érdekes kérdés lehet a munkáltatói igazolás kérdése. Szintén döntő tényező lehet, hogy mennyi időre szeretné a szülő a gyermeket pl. bölcsődei ellátásban részesíteni. Ha csak pár napra, akkor nyilvánvalóan előnyt élveznek azok, akik teljes heti ellátást igényelnek a gyermeküknek munkájuk miatt.
Trükközés a lakcímkártyával és a TAJ-kártyával
A TAJ-kártya segítségével a rendszerben nyomon lehet követni, hogy a gyermek hol iratkozott be, így nincs arra lehetőség, hogy trükközzenek a szülők, és egyszerre több helyen is beírattassák a gyermeket. Ennek valódiságát egyébként - a területileg illetékes védőnői nyilatkozat bemutatásával - ellenőrizhetik is. Amennyiben ezt nem mutatja be a szülő, úgy családlátogatást kezdeményezhet az óvoda fenntartója. Ezért aztán célszerű átgondolni, hogy érdemes-e a lakcímkártyával trükközni.
Felmentés az óvodai kötelezettség alól
A jegyző, illetve az egyházi és magánfenntartású intézmények esetében a fenntartó adhat engedélyt, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével, hogy a gyermek ne vegyen részt kötelező óvodai foglalkozáson. Természetesen az engedély 3-4 éves gyermekekre vonatkozik, hiszen az 5. életév betöltésétől eddig is kötelező volt a minimum 4 órás óvodai ellátás. Ez tehát azt jelenti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Ha a szülő magánintézménybe adná gyermekét, szintén fontos szempont a felmentéshez, hogy az adott intézmény vajon rendelkezik-e óvodai akkreditációval. Fontos ugyanis, hogy az iskola megkezdését megelőzően egy évig akkreditált óvodába kell járnia a gyermeknek.
Fellebbezési lehetőség
Amennyiben nem nyertetek felvételt, erről meg kell kapnod az írásbeli határozatot és indoklást. Ez ellen 15 napon belül fellebbezhetsz az óvodavezetőnél, aki az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez (vagy az óvoda fenntartójához) juttatja el kérelmed.
Ahogy látod, érdemes tehát már jóval a beiratkozás előtt elkezdeni tájékozódni, felkeresni a kiszemelt intézményt, hogy tisztában legyél azzal, milyen helyi szempontok érvényesülnek a felvételikor.
Lakóhelyválasztás a gyakorlatban: Ingatlanajánlatok
A megfelelő lakóhely kiválasztásakor az intézmények közelsége mellett az ingatlan adottságai is döntőek. Íme néhány példa, ahol a közelben minden fontos szolgáltatás megtalálható:
Budapest, Róna utca, XIV. kerület
A XIV. kerületben Herminamezőn, parkos környezetben eladó egy különleges adottságú, két szintes, 22 nm-es intim terasszal rendelkező felújítandó tégla lakás. A környék ellátottsága nagyon jó, hiszen a közelben megtalálunk mindent, amire a mindennapi életben szükség van, pl. bankfiók, posta, orvosi rendelő, patika, pékségek, cukrászdák, számtalan bevásárlási lehetőség.
Budapest, Siroki utca 3, XI. kerület
A XI. kerület egyik legkeresettebb részén, a Móricz Zsigmond körtér és az Allee szomszédságában, mégis csendes mellékutcában kínálunk megvételre egy jó állapotú, 1. emeleti lakást. Orvosi rendelő és védőnők busszal 8 perc, kocsival 4 perc.
Budapest, Lajtha László utca, XX. kerület
A környéken pár perces távolságban minden megtalálható: bölcsőde, óvoda, általános iskola és gimnázium, játszótér, kültéri tornapálya és futókör, edzőterem, pékség, SPAR, INTERSPAR, CBA, PennyMarket, Lidl, gyógyszertár, orvosi rendelők, posta hivatal, bankok, önkormányzati ügyfélszolgálati iroda, állatorvos, uszoda, Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő és Strandfürdő, Ráckevei Kis-Duna-part. Közlekedése kitűnő, néhány száz méteres távolságban számos tömegközlekedési járat érhető el.
Budapest, Alkér utca 77, X. kerület
Kőbánya legkedveltebb részén, Óhegyen, egy szépen karbantartott csúsztatott zsalus ház I. emeletén eladó egy 2 külön nyíló szobás, 51 nm-es, jó állapotban lévő lakás csendes, de mégis frekventált környezetben. A lakástól öt perc sétára található bölcsőde, óvoda, több iskola. Óhegy park egy sarokra. Különböző üzletek (InterSpar, Lidl, Penny, Family Center, Auchan, DM, gyógyszertár) elérhető közelségben. A KÖKI Terminál, 3-as metró 85, 85e busszal 12 perc alatt, Örs vezér tere 15 perc alatt elérhetőek.