Azok a kisbabák, akik a terhesség 37. hete előtt születnek, koraszülöttnek számítanak. Bár a szülés beindulása mindig váratlan és izgalmas, amikor a pici a vártnál korábban érkezik, az egyenesen ijesztő lehet. Megnyugtató azonban, hogy a koraszülöttek kiváló szakellátásban részesülnek, és szerencsére a koraszülött babák nagy része egészségesen kerül ki a kórházból.
Az újszülöttek kb. 8%-a jön koraszülöttként a világra. Sokuk csupán néhány héttel korábban születik, és nincsenek a koraszülöttségükből adódó problémáik. Minél korábban születik azonban egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy számos súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog kialakulni. Az újszülöttkori halálozás leggyakoribb oka az igen nagyfokú éretlenség.
A koraszülött babáknak időre van szükségük ahhoz, hogy egyes szerveik teljesen kifejlődjenek. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. Különösen igaz ez a tüdőre, amelynek éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma.
A koraszülés okai és megelőzése
Koraszülés esetén túl hamar indul meg a vajúdás, vagy idő előtt folyik el a magzatvíz. A túl korán meginduló vajúdás mögött több dolog is állhat, például egy elkapott fertőzés, vagy a genetika, de dohányzás és túlsúly is okozhatja. Bár következtetni lehet, gyakran nem tudni a pontos okot, hogy miért indult be hamarabb a szülés. Ha a terhesség folytatása komoly veszélyt jelentene az anyára vagy a babára nézve (például súlyos preeklampszia miatt), akkor a szülészorvos is dönthet úgy, hogy idő előtt megindítja a szülést.
A koraszülés okát általában nem ismerjük. Gyakrabban fordul elő azonban szegény, alacsonyan képzett, rosszul táplált vagy beteges nők között, illetve olyanoknál, akiknek kezeletlen betegségük vagy fertőzésük van a terhesség alatt. A korán elkezdett terhesgondozás mellett kisebb a koraszülés kockázata. Ismeretlen okból a fekete bőrű nők között jelentősen gyakoribb a koraszülés, mint más népcsoportok esetén. Nagyobb a kockázat ikerterhesség, valamint az anya súlyos vagy életveszélyes betegsége esetén.
A legjobb módszer a koraszülés megelőzésére, ha a várandós nő odafigyel a saját egészségére. Tápláló ételeket kell ennie és kerülnie kell a cigarettát, az alkoholt és a kábítószereket. Ideális esetben már a terhesség legelejétől rendszeresen terhesgondozásra kell járnia, hogy minden rendellenességet időben fel lehessen ismerni, és kezelni lehessen.
Tüdőérlelő kortikoszteroid injekció
Ha előre tudni lehet, hogy a baba koraszülött lesz, akkor az orvosok felkészítik a kismamát arra, hogy mi fog történni. Ilyenkor arra is van lehetőség, hogy a baba már az anyaméhben is kapjon gyógyszereket, amelyek segítenek a tüdő gyorsabb fejlődésében.
Ha felmerül, hogy a szülés idő előtt beindulna, akkor a szülészorvos adhat az anyának olyan gyógyszereket (pl. magnézium-szulfátot vagy ritodrint), amelyek lelassítják vagy leállítják a méhösszehúzódásokat. Lehet kortikoszteroidokat (pl. betametazon vagy dexametazon) is adni, amelyek elősegítik a magzat tüdejének az érését. Az előnye az, hogy akár 24 óra alatt képes a megfelelő szintre érlelni a baba tüdejét. Ha egy koraszülést már nem lehet megakadályozni, az orvos ezt a gyógyszer készítményt adja be az anyának. Ez történhet két részletben 24 óra alatt vagy 4 részletben 48 óra alatt, ezt szteroid-profilaxisnak nevezik.
A kortikoszteroidok a méhlepényen átjutva felgyorsítják a baba saját surfactant termelődését, és legkésőbb a beadás után 48 órával a baba tüdeje fejlettségi szempontból eléri azt a szintet, ahol már nem alakul ki RDS, vagy ha igen, akkor sokkal enyhébb kezelésekkel lehet gyógyítani, vagyis kevesebb károkat okoz. Ha a 24.-34. héten szűrésekkel vagy más módon érzékelik, hogy egy héten belül beindulhat a szülés, a kismamák megkapják a fent említett készítményt. Segítségével nemcsak az RDS (respirációs distressz szindróma) előfordulása, hanem az agyvérzés, a bélelhalással járó bélgyulladás, a fertőzések és az újszülöttkori halálozás kockázata is csökkenthető. Az optimális az, ha az eltelt idő a kezelés illetve a szülés között nem kevesebb mint 24 óra, de nem több mint egy hét. Ennek ellenére akkor is javasolják az injekció beadását, ha előreláthatóan már egy nap sincs a szülésig, hiszen bizonyított tény, hogy ilyen kevés idő alatt is vannak nagyon kedvező hatásai.
A koraszülöttség kihívásai és kezelése
A koraszülötteknek, mint minden babának, a legjobb helyük a szüleik karjaiban van. A bőrrel való érintkezés, a testkontaktus bizonyítottan pozitív hatással van a fejlődésre, például a pulzus stabilitásának kialakulására és a testhőmérséklet kiegyenlítésére. Az érintés nemcsak a babáknak jó, hanem a szülőket is megnyugtatja. A koraszülöttek éjjel-nappal felügyeletet igényelnek, ezért a szülők karjai mellett inkubátorokban vagy melegítőágyakban pihennek.
Az inkubátorok lágy megvilágításukkal és alacsony zajszintjükkel az anyaméhben megszokott világot utánozzák, magasabb páratartalmukkal pedig óvják a kisbabák fejletlen bőrét. A koraszülött babát inkubátorban helyezik el. Erre azért van szükség, mert idegrendszere kb. a 32. hétig nem tudja a hőmérsékletét szabályozni. A koraszülöttek nagyon érzékenyek a hidegre. Az inkubátorokban egyenletesen meleg hőmérsékletet tudnak biztosítani számára. A benne keringő levegő párásított, így a baba vékony bőrén keresztül kevesebb folyadékot veszít. Az inkubátorok oldala elhajtható, ablakain keresztül lehet benyúlni.
Éretlen tüdő és légzési problémák
A koraszülöttek tüdejének nincs elegendő ideje, hogy a megszületés előtt teljesen kifejlődjön. Az ilyen újszülöttek esetében nagy valószínűséggel alakul ki a respirációs distressz szindróma (RDS). A kórkép akkor lép fel, ha a tüdők nem elég érettek ahhoz, hogy felületaktív anyagot (surfactant: lipidek [zsírok] és fehérjék keveréke, mely elősegíti, hogy a tüdő léghólyagocskái nyitva maradjanak) termeljenek. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A baba szaporán lélegezik, légzési nehezítettség alakul ki nála, a mellkas alsó része behúzódik belégzés alatt. Az alacsony vér oxigénszint miatt a baba bőre kékes színű (cianózis), amelyet elsősorban a szája körül, az ajkakon, az ujjak végén lehet felismerni.
A légzéskimaradás (apnoe) és a lassult szívműködés általában együtt jelentkeznek koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége. A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszűntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát és ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják. Ahogy az újszülött egyre érettebb lesz, úgy ritkulnak a légzéskimaradásos állapotok is.
Lélegeztetési stratégiák
Az újszülöttek lélegeztetése fontos része az újszülött intenzív osztályokon (ITO) végzett ellátásnak. A koraszülöttek és újszülöttek lélegeztetése azonban jelentős kihívás még a legtapasztaltabb gondozónak is: A légzési elégtelenség továbbra is az újszülöttek mortalitásának egyik fő oka. Az éretlen tüdő és az alulfejlett légzés rendkívül gyengéd lélegeztetést és fejlett technológiát igényel. Lélegeztetési stratégiáink elkísérik az újszülöttet és a gondozót a lélegeztetési kihívások elejétől a végéig: célunk, hogy segítsünk megelőzni vagy minimálisra csökkenteni a tüdősérülést, a károsodást és a légzési munkát a kényelem optimalizálása és a kis betegek biztonságos növekedésének biztosítása mellett.
Ma már főleg CPAP-kezelést kapnak azok a babák, akiknek légzéstámogatásra van szükségük, de a baba állapotától függően intubálásra és gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A lélegeztetőgép segítségével párásított oxigén-levegő keveréket juttatnak be megfelelő nyomással percenként meghatározott számban a tüdőbe. A lélegeztetőgép a gyermekhez a tubuson át csatlakozik. A tubust a gyermek száján vagy orrán keresztül vezetik a légcsőbe. A törékeny csecsemők tüdeje ezért sérülhet meg az egyébként életmentő lélegeztetés hatására. Lélegeztető gépet csak végső esetben használnak, akkor is a lehető legkisebb értékekkel és a legrövidebb ideig, hogy a további tüdősérülést megakadályozzák.
Apukájuk szívverése segíti a koraszülött babákat
Térfogat-garanciás lélegeztetés
A térfogat garancia olyan lélegeztetési mód, mely méri a légzéstérfogatokat és a tüdőjellemzők monitorozható változásait fejlett szoftveres algoritmusok segítségével. Úgy lett tervezve, hogy kombinálja az előnyeit mind a nyomás-korlátozott, mind a térfogat-kontrollált lélegeztetésnek. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a térfogat-garanciával lélegeztetett csecsemők túlélési esélyei jobbak - tüdőkárosodás és krónikus betegségek nélkül. Ezek az előnyök az újszülött ITO költségeinek csökkentéséhez is hozzájárulnak. A térfogatgarantált lélegeztetés támogatja a csecsemő állapotának stabilizálását és a stabilabb percventilációjú gyengéd lélegeztetést.
Nagyfrekvenciás oszcillációs lélegeztetés (HFOV)
A HFOV lélegeztetési módot több mint harminc éve alkalmazzák a klinikumban. A HFOV a világ számos kórházában jelenleg az elsődleges lélegeztetési megközelítés légzőrendszeri betegségek esetén. A HFOV-t olyan betegségeknek a hagyományos lélegeztetésnél sikeresebb és gyengédebb kezelésére alkalmazzák, mint a respiratorikus distressz szindróma, tüdőgyulladás, meconiumaspirációs szindróma, az újszülött tartós pulmonális hipertóniája és a tüdő hipopláziája. Lehetőséget biztosít a tüdőprotektív lélegeztetésre, minimalizálva közben a rheotraumát.
Kötelező perctérfogatú lélegeztetés (MMV)
A kötelező perctérfogatú lélegeztetés (MMV) egy viszonylag egyszerű, zárt körű lélegeztetési mód, ahol a lélegeztetőgép nyomáskorlátozott, térfogatvezérelt kötelező légvételeket biztosít, amikor a nyomástámogatott spontán légvétel által generált percventiláció egy célzott minimális perctérfogat (MV) alá esik. Ez a mód lehetőséget biztosít hogy kontrollálja betegének a légzését, miközben fenntart egy percenkénti minimális lélegeztetési szintet. Emellett biztonságos leszoktatási stratégiának is tekinthető, mivel egyetlen módban egyesíti a frekvencia- és a nyomásadaptációt, és ezeket a beteg egyedi igényeihez igazítja. Biztonságosan adaptálódik továbbá a triggerérzékenység szivárgásához, és kompenzál a szivárgáshoz térfogat-garancia módban. Az olyan krónikus tüdőbetegségek megelőzése érdekében, mint a bronchopulmonális diszplázia, fontos a csecsemő közvetlen segítése saját légzési erejének visszanyerésében. A kötelező percventiláció „bezárja a kört” a leszoktatási folyamatban.
Bronchopulmonalis dysplasia (BPD)
Sokszor hallják a koraszülött intenzív osztályokon ezt a kifejezést azok a szülők, akiknek gyermeke a terhesség 32. hete előtt született meg: BPD. A betegségben azok a volt koraszülött csecsemők szenvedhetnek, akik újszülöttkorukban hosszabb ideig gépi lélegeztetésre és oxigénadásra szorultak. A koraszülöttek tüdeje sérülékeny, a gépi lélegeztetés egyéb tényezőkkel együtt hatva, a tüdőszövet hegesedését okozhatja, ami később légzési zavarokhoz vezet. Mivel a betegség lassan, fokozatosan alakul ki, a kezelőorvos a folyamat kialakulását észleli, annak jelei alapján. A kezelés a koraszülött gyermek folyamatos támogatását, gondozását jelenti. A kezelés némely esetben akár egy éves korig is eltarthat.
Az anyatej bizonyítottan bármennyi anyatejet is kap a baba, az a rettegett 3betűsök (ROP, NEC) előfordulásának esélyét egyértelműen csökkenti. Ma már azt is tudjuk, hogy az anyatej dózisfüggő módon csökkenti a BPD kialakulásának kockázatát is!
Egyéb gyakori problémák koraszülötteknél
Az extrém koraszülöttek intenzív ellátásban részesülnek. Ilyenkor a picit folyamatosan figyelik és biztosítják számára a megfelelő oxigénellátást. Az ilyen esetekben fordulhat elő az, hogy nem foghatod meg a babádat. Szülőként ez nagyon nehéz, de sajnos a várakozáson kívül nem tehetsz mást.
Éretlen agy és idegrendszeri problémák
Az agynak az a része, amely a légzés szabályozásáért felel, annyira éretlen lehet, hogy az újszülött légzése szabálytalan lesz rövid légzésszünetekkel, és előfordulnak 20 mp-nél hosszabb időszakok, amikor a légzés teljesen leáll (apnoe). A nagyon éretlen koraszülöttek esetében nagyobb az agyvérzés kockázata. A vérzés tipikusan a germinális mátrixnak nevezett agyterületen kezdődik és továbbterjed az agyban lévő üregek, az agykamrák felé. A vérzésnek ez a formája leggyakrabban azokban fordul elő, akik igen korán, a 32. terhességi hét előtt születtek, és akikben valami komplikáció volt a vajúdás vagy a szülés során, vagy a megszületés után légzészavar (pl. respirációs distressz szindróma) alakult ki. A vérzés kiterjedésétől függően az újszülöttek lehetnek tünetmentesek, vagy kialakulhat letargia, görcs vagy tartós eszméletlenség (kóma) is. Kis vagy mérsékelt fokú agyvérzés esetén a fejlődés általában normális. A agyvérzés kimutatására a koponya ultrahang-vizsgálat szolgál.
Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer. Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás. A mozgáskárosodást néha értelmi elmaradás is kíséri. Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll.
Az első élethónapokban a koraszülött baba fokozatosan "ledolgozza hátrányát”. Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatás válik szükségessé, mozgásfejlesztő foglalkozások kellenek. A 0-5 éves korú testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérült gyermekek tervszerűen felépített komplex programja, mely korai fejlesztő központokban történik. 18 hónapos korig a Szakértői Bizottság is elindíthatja a korai fejlesztést, a gyermek-neurológus lelete alapján.
Sárgaság és emésztési problémák
A kis súlyú újszülöttek éretlenebb májműködésük - a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága - miatt hajlamosabbak a sárgaságra. Koraszülöttekben a bilirubin kiválasztása sokszor nem megfelelő, ezért felhalmozódhat a vérükben, és így gyakrabban alakul ki náluk sárgaság az első néhány napon, mint az érett újszülöttek esetében. A sárgaság általában enyhe fokú, és amint az újszülött nagyobb mennyiségeket kezd enni és fokozódik a bélmozgás, megszűnik. Néha igen magas bilirubinszint alakul ki, amely a magikterusz veszélyét hordozza magában.
A koraszülött babák 80-90%-ának a bőre a születés után néhány nappal besárgul. Az esetek többségében magától is rendeződik ez a helyzet. Ha nem, akkor a kezelés első lépéseként gondoskodnak a baba megfelelő folyadék-ellátásáról. Ha bizonyos szintet meghalad a vér bilirubin-szintje, akkor kék-fény terápiát kell alkalmazni. A lámpa megfelelő hullámhosszú és energiájú fény segítségével biztosítja az epefesték lebomlását és kiürülését a szervezetből. A terápia során a baba meztelenül fekszik az inkubátorban. Szemét letakarják. Amennyiben a sárgaság súlyos fokozata jelentkezik, a baba vércseréjére lesz szükség.
A koraszülött csecsemőknek az evéshez is szükségük van segítségre. Ilyen esetben az orrukon keresztül vezetnek be egy csövet, amely anyatejet juttat a gyomrukba, később pedig megtanulnak szopni. A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba. A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében.
Fertőzések
Az igen éretlen koraszülöttek vérében alacsony az ellenanyagok (antitestek) szintje, melyek védenék a fertőzésektől, és amelyek a terhesség vége felé a méhlepényen keresztül kerülnek az anyából a magzat szervezetébe. Ezért koraszülöttség esetén a fertőzések, különösen a szepszis (vérmérgezés) kockázata nagyobb. A koraszülöttek körében gyakoriak a fertőzések, mert gyengébb a védekező rendszerük és gyakran megtámadják őket a különféle kórházi kórokozók is (nozokomiális fertőzések). Fertőzés lehetőségére utalhat a haspuffadás, légzéskimaradás, sárgaság, aluszékonyság, etetési nehézség. Ilyenkor antibiotikus kezelést kap a baba.
Koraszülött osztályon a legfontosabb tényező a fertőzések elkerülése érdekében a higiéniai szabályok betartása. Alapos kézmosás, védőruha használata kötelező. Ha lázas beteg a szülő, hasmenése vagy herpesze van, vagy bármilyen más fertőző betegség lehetősége felmerül, gyógyulásáig nem látogathatja a babát.
A szülői jelenlét és a koraszülött fejlődése
Ha a koraszülés váratlan, az igazán sokkoló lehet a szülők számára, hiszen úgy készültek, hogy a baba még hetekig vagy akár hónapokig a pocakban marad. Ebben az esetben fontos, hogy minél többet legyenek a kisbaba közelében. Amint a pici jobban van, a szülők egyre gyakrabban vehetik ki a részüket a mindennapi teendőkben, például pelenkázhatnak, etethetnek és lehetőségük van megteremteni a testi közelséget.
A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá. Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.
Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.
Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.
Apukájuk szívverése segíti a koraszülött babákat
A PIC-en töltött időszak sok türelmet és kitartást kíván. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól.
tags: #koraszulott #baba #tudeje