A várandósság során számos furcsa és olykor kellemetlen panasz jelentkezhet, melyek a magzat kihordását támogatják, és a testet készítik fel a szülésre. Ezek közül sok nőnél a legnagyobb ijedtséget a haskeményedések okozzák, főleg akkor, ha még nincs itt a szülés ideje. Szinte nincs is olyan kismama, aki a terhessége során ne tapasztalna kisebb-nagyobb mértékű hasfeszülést, haskeményedést. Ez az esetek többségében ártalmatlan, természetes jelenség, melynek hátterében számtalan ok állhat.
A haskeményedés okai és típusai a terhesség során
A méh simaizomszövetekből áll, amely folyamatos összehúzódások által rendszeres méhtevékenységet végez a terhesség ideje alatt is. A has keményedésével járó jelenséget a méh simaizomzatának összehúzódása okozza, amely a terhesség bármely szakaszában létrejöhet. A simaizom membránjának kalciumion csatornáin keresztül biztosított a kalciumion sejtből ki és sejtbe áramlása. Amennyiben az ion tömegesen áramlik a sejtbe, akkor jön létre az aktin és miozin szálacskák közötti összekapcsolódás, melynek eredményeként a simaizomsejt összehúzódik. Ennek számtalan, a sejtet érő külső és belső inger lehet az okozója, de külön kiemelendő a vegetatív idegrendszer szerepe, mely az egész testet érő stresszhatásokra reagálva, mintegy szimpatikus idegrendszeri túlsúlyban tartva a szervezetet, a méh simaizomsejtjeinek összehúzódását is okozza.
A várandósság kezdetén, az első trimeszterben inkább feszülésről, kisebb görcsökről beszélünk, nem pedig a később említésre kerülő haskeményedésről. A feszülést a várandósság elején két dolog is okozhatja: egyrészt a méh növekedése, másrészt a hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás, mely akár nagyobb méreteket is ölthet, mint a terhesség előtt.
Már a várandósság korai heteiben (6-8. hét) jelentkezhetnek méhösszehúzódások (kontrakciók). Erre eleinte deréktáji fájdalom, de elsősorban gyakori vizelési inger tünetei hívják fel a figyelmet, ugyanis az összehúzódott („megkeményedett”) méhizomzat benyomja a hólyagfalat, és vizelési késztetés jelentkezik.
A második és a harmadik trimeszterben tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el - célja, hogy a testet felkészítse a szülésre. A tünetet több minden is kiválthatja, gyakran magától jelentkezik, ám az időjárás, az intenzív magzatmozgások, stressz, kimerültség, dehidratáció is okozhatja.
A terhesség vége felé természetesek a méhösszehúzódások. Ezek a 36-40. hét között teljesen normálisak, a szülés közeledtével egyre gyakoribbak, ezeket nevezik jósló fájásoknak (Braxton-Hicks összehúzódás) is. A jósló fájások kezelése szükségtelen, hiszen a szervezet ilyen módon a szülésre is készül, sőt, valójában ennek az eleinte fájdalommentes, legfeljebb kisebb kellemetlenséggel járó haskeményedésnek a szülés beindulása és a vajúdás során észlelt fájások válnak a tetőpontjává.
Mikor normális, és mikor kóros a haskeményedés?
Általánosságban elmondható, hogy addig nincs probléma, amikor a panaszok nem erőteljesek (maximum kellemetlenek), nem túl gyakoriak, nem állandósulnak. A haskeményedés mindaddig nem tekinthető kórosnak, amíg ezekkel a tünetekkel nem társul, valamint a méhszáj állapotát nem befolyásolja. Komplikációmentes esetben a haskeményedés néhány pillanatig vagy percig tart.
„Nagyon sok nő kérdezi, hogy mikortól számítanak túl gyakorinak a haskeményedések/összehúzódások: bár mindenki más, általánosságban elmondható, hogy egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál.”
Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad.
Szintén gyakori kérdés, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a Braxton-Hicks összehúzódást és a szülést jelző valódi fájást. A kettő közti különbség, hogy míg az előbbi pihenés, ivás, testhelyzetváltoztatás esetén elmúlik, úgy az utóbbi nem, sőt, erősödik és sűrűsödik.
Figyelmeztető jelek, amikor orvoshoz kell fordulni
- Amennyiben vérzés is jelentkezik, úgy mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel vetélést jelezhet!
- Fontos! A korai várandós időszakban a rendszeressé és egyre erőteljesebbé váló, fájdalmas méhizomzat-összehúzódások, főleg, ha vérzés is társul hozzá, szakorvosi kivizsgálást igényelnek, mivel ez a fenyegető vetélés tünete is lehet.
- A terhesség egészéből kiemelendő a 24-32. gesztációs hét az észlelt méhizom kontrakciók szempontjából, ugyanis a fenyegető méhszájmegnyílás miatti koraszülés veszélye ebben az időszakban nagyobb.
- Kiemelten fontos, hogy amennyiben az anyánál bármilyen előzetes "negatív" szülészeti történés volt (pl. műtét, vetélés, előzetes koraszülés), vagy egyéb krónikus betegsége ismert (pl. diabétesz, keringési problémák, autoimmun betegség), a terhesség szorosabb nyomon követése szükséges.
- Bármilyen szokatlan vagy hirtelen jelentkező tünetet észlel a kismama, inkább két alkalommal jelentkezzék feleslegesen a szakellátáson, mint egyszer későn.
A terhesség 36. hete: a szülés közeledtével
Elérkezett a kilencedik hónap utolsó előtti hete, amely a harmadik trimeszterben van. Egyre közelebb van a szülés időpontja. A várandósság a szülés közeledtével egyre fáradságosabb: a kismama egyre nehezebben mozog és nehezebben vesz levegőt. A jóslófájások következtében a méh lefelé történő mozgásával a tüdőre nehezedő nyomás csökken, így a légzési nehézségek hamarosan elmúlnak. A kismama haskeményedést és alhasi görcsöt érez, valamint enyhe hányinger és hasmenés jelentkezhet. A valódi vajúdástól eltérően azonban a jóslófájások nem szabályos időközönként jelentkeznek és nem válnak intenzívebbé vagy fájdalmasabbá. Az egyre gyakoribb jóslófájások hozzájárulnak a könnyebb légzéshez.
A hólyaggyengeséget a méh hólyagra gyakorolt nyomása okozza. A jóslófájások következtében a magzat lefelé mozog a kismedence felé, így a hólyagra nehezedő nyomás megnő, egyúttal a hólyag térfogata csökken.
A magzat fejlődése a 36. héten
A magzatnak egyre kevesebb hely áll rendelkezésre a mozgáshoz. Időnként megfogja az orrát, a köldökzsinór után nyúl, vagy szájába veszi a hüvelykujját. Reflexei tovább fejlődnek. Az anyaméhben érzékeli a fényt és a fényforrás irányába fordul. A szopó- és fogóreflexek már jól fejlettek. A légzésreflex kialakult és jól fejlett, amit a születés után az első lélegzetvételkor tud először gyakorolni. A magzat emésztőszervei, mint például a vese és a máj már működnek és fontos szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében. A vesék kiválasztják a vizeletből a salakanyagokat, míg a májsejtekben olyan fehérjék és vitaminok raktározódnak, amelyekre nincs azonnal szükség. A cukor a májban glükózzá alakul majd a vérkeringésbe kerül. Ez a folyamat rendkívül fontos lesz az újszülött gyermek táplálkozása folyamán is. A máj sejtjei választják ki a viszkózus epét, amely az ételek lebontásához szükséges. A magzat bélrendszerében mekónium keletkezik. A mekónium (magzatszurok) a baba első széklete, amely a lenyelt magzatvízből, magzatmázból (vernix caseosa) és a lanugo szőrzetből áll, valamint a sűrű epe alakítja ki az állagát. A születés utáni első napokban az újszülött kiválasztja a mekóniumot. A magzat immunrendszere most már a kismama vérkeringésétől függetlenül működik. A kismamától származó antitesteknek köszönhetően felépítette saját immunitását, amely majd megvédi az újszülöttet a környezeti hatásoktól. Az immunrendszere azonban még nem teljesen fejlett születés után sem, még néhány évre szükség van, hogy a szervezete képes legyen megvédeni magát, amelyhez elkerülhetetlen, hogy káros baktériumokkal találkozzon a külvilágban. A csecsemők és a kisgyermekek éppen ezért az első néhány évben nagyon érzékenyek a fertőzésekre.
Terhesség - Egy csoda születése (animáció)
Mit tehet a kismama a haskeményedések enyhítésére?
Ha visszatérő panaszokkal küzd, érdemes több időt szánni a pihenésre, odafigyelni a bevitt folyadékmennyiségre (amely ideális esetben 2-3 liter naponta). Orvosa magnézium szedését is javasolhatja, amennyiben a méhösszehúzódások nem múlnak. A magnéziumpótlás azonban legfeljebb a 36. hétig javasolt.
Ha a haskeményedést bizonyos alvási, fekvési pozíciókban (pl. hanyatt fekve) észleli a kismama, az jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy a méh vérellátása pillanatnyilag nem megfelelő. Ilyen esetekben a pozíció megváltoztatása néhány percen belül megszünteti a panaszt. A várandósság 31. hetétől az oldalfekvés ajánlott.
Haskeményedés esetén szintén jótékony hatású a kellemesen langyos vízzel történő zuhanyozás, amely segít ellazulni a kismamának. Főzés során kerülje a hüvelyesek, a káposzta, a hagyma és az egyéb puffasztó alapanyagok használatát.
A terhesség alatti szexuális élet is kiválthatja a kontrakciókat, hiszen az orgazmus eleve hajlamosíthat intenzívebb méhtevékenységre. A külső vibrátor használata nem ártalmas a terhességre. Viszont a terhesség előrehaladtával a többszörös orgazmus okozhat problémákat, mivel az orgazmus méh-összehúzódásokat eredményezhet.
Felkészülés a szülésre
A gátmasszázs mellett vannak egyéb szülésre felkészítő módszerek, amelyek megkönnyíthetik a szülést. Fogyasszon málnalevélből készült teát, amely gyorsítja a méhszáj tágulását a népgyógyászati tapasztalatok szerint. A lenmag fogyasztása (például müzlibe keverve) rugalmasabbá teszi a nyálkahártyát, mellé ajánlott sok folyadékot fogyasztani a székrekedés elkerülése érdekében.
A megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező szakember által végzett akupunktúra nem csak a várandósság alatt előforduló panaszok esetén hasznos: ez a távol-keleti gyógymód a szülésre való felkészülésnél is segít. Az akupunktúra kb. 31 hetes kortól javasolt, és hetente 1-2 alkalommal elegendő lehet. Ha van rá lehetősége, kényeztesse magát akupunktúrával és kizárólag szakemberhez forduljon a védőnő ajánlása szerint. Az akupunktúra energetizál, amely jót tesz a várandósság ezen szakaszában.
tags: #kismamanak #kemenyedik #a #hasa #36 #hetben