A várandósság minden kismama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják.
Az Európai Unió jogi keretei
A Tanács 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szól. Ennek az irányelvnek a célja, hogy védje a várandós, gyermekágyas és szoptató nők egészségét és biztonságát a munkahelyen. Az irányelv 1992. november 24. óta hatályos, és a tagállamok nemzeti jogába 1994. november 24-ig kellett átültetni.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke felhatalmazza az EU-t arra, hogy jogszabályokat fogadjon el a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén a tagállamok tevékenységeinek támogatása és kiegészítése érdekében. A 92/85/EGK irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló 89/391/EGK keretirányelv számos „származékos irányelveinek” egyike. A szociális jogok európai pillérének 10. alapelve kimondja, hogy a munkavállalók jogosultak egészségük és biztonságuk magas szintű munkahelyi védelmére.
Az (EU) 2019/1243 módosító rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozásokban és előírásokban bekövetkező változások és az új megállapítások figyelembevétele érdekében szigorúan technikai módosításokat végezzen az I. mellékleten.
Kulcsfogalmak:
- Várandós munkavállaló: Olyan nő, aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját.
- Gyermekágyas munkavállaló: Olyan nő, akit a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat gyermekágyasnak minősít, és aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját.
- Szoptató munkavállaló: A nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat meghatározásának megfelelően szoptató nő, aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját.
Munkajogi szabályok a várandós és szoptató munkavállalók számára
A Munka Törvénykönyve külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák foglalkoztatása kapcsán. Az idei Munkatörvénykönyv módosítás érinti a kismamák foglalkoztatását is. Az alábbiakban összefoglaljuk a várandós munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A kockázatok azonosítása és a munkafeltételek módosítása
Az Európai Unió (EU) tagállamainak tájékoztatniuk kell a munkáltatókat és a női munkavállalókat az Európai Bizottságnak a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából veszélyesnek tekintett anyagokról és ipari eljárásokról szóló iránymutatásairól. Az I. melléklet tartalmazza az irányelv 4. cikkében említett fizikai, biológiai és vegyi anyagok, valamint munkakörülmények nem kimerítő listáját (értékelés és tájékoztatás).
A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor elsősorban az egészségi állapotának változására tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor lép életbe a már korábban is alkalmazott szabály, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján -, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet.
Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, akár azért, mert nem tudnak ilyen munkakört a részére felajánlani. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
A II. melléklet tartalmazza az irányelv 6. cikkében említett szerek és munkakörülmények nem kimerítő listáját (olyan esetek, amelyekben az expozíció tilos).
Munkarend és munkaidő
A várandós munkavállalóknak sem éjszakai munka, sem rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el. A kismama alkalmazásakor nem lehet a munkaidőt és a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, továbbá a várandós munkavállaló nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Fontos megjegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a más helységben végzendő munkavégzés csak akkor valósulhat meg, ha ehhez a kismama hozzájárul.
A várandós munkavállalókat munkaidő-kedvezmény illeti meg a terhesgondozási vizsgálatokon való részvételük kapcsán. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg. Fontos kiemelni, hogy ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Felmondási védelem
A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A terhességre és a lombikprogramban történő részvételre a dolgozó akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót korábban tájékoztatta.
A munkavállalót nem terheli előzetes tájékoztatási kötelezettség várandósságával kapcsolatosan a felmondási tilalommal összefüggésben. Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.
Szülési szabadság és munkavégzés alóli mentesítés
Az irányelv legalább 14 hét folyamatos anyasági szabadságról rendelkezik a szülés előtt és/vagy után, ideértve a legalább két hetes kötelező anyasági szabadságot. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Ha a kismama várandóssága kapcsán keresőképtelennek minősül, akkor a terhesség, illetve szülés miatti keresőképtelensége esetén az alábbiak szerint jogosult táppénzre:
- Amennyiben a munkavállaló veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es kóddal) lesz keresőképtelen, akkor betegszabadságra nem jogosult, a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.
- Amennyiben a munkavállaló 6-os kóddal, azaz terhesség-szülés miatti keresőképtelenség alapján lesz keresőképtelen, akkor a munkavállaló az első 15 munkanapra betegszabadságon lesz (kivéve, ha betegszabadságát már „kivette”), majd ezt követően lesz jogosult táppénzre.
A szülés miatti távollét alatt is gyűlik a szabadság, amit a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adnia a munkaadónak.
A szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1, ikergyermekek esetén 2x2 óra munkaidő-kedvezmény jár.
Pénzbeli ellátások és támogatások
A szülő gyermeke megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára - amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően - minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. Az ellátás előfeltétele, hogy az anya:
- a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhes gondozáson;
- koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt terhes gondozáson;
- ha igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor a fenti terhes gondozáson való részvételt nem kell a kérelméhez csatolnia.
Az anyasági támogatás mértéke - kivéve az ikergyermekeket - 64 125 forint. Az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a lakóhely (székhely) szerinti családtámogatási járási-, vagy fővárosi kerületi kormányhivatalnál. Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani.
Megjegyzés: Ahol az anyasági támogatást, ugyanott kell igényelni a családi pótlékot is, a „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon.
tags: #kismamak #jelentkezeset #is #varjuk