Kismama vitamin- és ásványianyag-szükséglet: Útmutató a tudatos várandóssághoz

A gyermekvállalás egy igen nagy mérföldkőnek számít az életünkben. A tudatos családtervezésben és a nyugodtabb babavárásban manapság már számtalan vizsgálat segíthet. A vitaminok olyan anyagok, amelyek a különböző anyagcsere-folyamatokat segítik elő, melyek vitaminok nélkül sokkal kisebb hatásfokkal, vagy egyáltalán nem működnének. Kis mennyiségben szükségesek, de szervezetünk nem, vagy csak előanyagaikból (például ß-karotin) képes előállítani, ezért kívülről kell bevinni őket. Az ásványi anyagok szintén nagyon fontos szerepet töltenek be a szervezetben. Néhányan a szövetek felépítésében vesznek részt, mások a szervezet működését biztosítják, s vannak olyanok is, amelyek hormonok, enzimek alkotórészei. Természetesen ezeket az anyagokat sem tudja szervezetünk előállítani, ezért a táplálkozással kell megfelelő mennyiségben rendszeresen bejuttatni. Ásványi anyagokra egyszerre csak kis mennyiségre van szükség, de nélkülük a szervezet nem képes zavartalan működésre. Mivel csak kis mennyiségben vannak jelen a testünkben - a súlyunk mintegy 4%-át alkotják -, ezért is nélkülözhetetlen a pótlásuk. A szervezetben található 60 különböző ásványi anyag közül csak 22-t tartanak létfontosságúnak és nélkülözhetetlenek! Az úgynevezett makroelemeket naponta néhány száz milligramm vagy néhány gramm mennyiségben, a mikroelemeket avagy nyomelemeket néhány milligrammos mennyiségben kell tartalmaznia az étrendnek.

A magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében, a terhesség idején fokozódik az anya vitamin- és ásványianyag igénye. A gyakorlatban az optimális táplálkozás - tápanyag-összetétel szempontjából - sok esetben nem teljesül, ezért szükséges, hogy a megnövekedett vitamin és ásványianyag igényt valamilyen más formában pótoljuk. Így a leghatékonyabb és olykor az egyetlen megoldás, ha táplálék-kiegészítők formájában vesszük magunkhoz a szükséges tápanyagokat. A terhességi multivitamin készítmények „erre szakosodtak”: a klinikai tapasztalatokat és a magyarországi táplálkozási szokásokat is figyelembe vevő készítmények napi egy tablettájával fedezni lehet a szükséges vitaminokat, ásványianyagokat és nyomelemeket.

Szász Máté biológus szerint várandós nőknél ez azért probléma, mert az új szövetek létrehozásához sokkal több energia és biokémiai munka kell, mint a már meglévők fenntartásához. „Az anyának nagy szüksége van extra vitaminokra és nyomelemekre. Mivel egy magzat fejlődik a hasában, megnövekszik a testében a szövet mennyisége, amelyet el kell látni tápanyaggal, oxigénnel, és el kell szintetizálni. Ehhez pedig rengeteg tápanyag - vas, B12-, B6-, C-vitamin, folsav stb. - kell” - magyarázta a biológus.

A legfontosabb vitaminok és ásványi anyagok kismamáknak

A szakember azt mondja, nem lehet fontossági sorrendet felállítani azok között a vitaminok és nyomelemek között, amelyeket az édesanyának célszerű pluszban bevinnie, mert „a rendszer úgy működik, hogy az okoz gondot, ami hiányzik”.

Folsav (B9-vitamin)

A folsav -, vagyis a B9-vitamin-ellátottság növelése például azért elengedhetetlen ilyenkor, mert csökkenti a velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát. A felsorolt vitaminok közül különösen fontos a folsav, amelyről sok helyen úgy írnak, napi 200 mcg megfelelő a magzat fejlődéséhez. Ez azonban távol áll az igazságtól, ugyanis ez a mennyiség csupán harmada a valós beviteli minimumnak, a 600 mcg-nak. A folsavnak rendkívül komolya szerepe van: egyértelmű kapcsolatot mutattak ki egy nagyon gyakori fejlődési rendellenesség (velőcsőzáródási rendellenesség) és a folsav-hiány között. A magnézium, a cink és a B1- és C-vitamin is hozzájárulnak a fejlődési rendellenességek kialakulásának csökkentéséhez. A folsav szedését már a teherbeesés előtt egy-két hónappal érdemes elkezdeni, mivel a folsavnak kiemelt szerepe van a magzat idegrendszerének fejlődése szempontjából. Fogamzóképes nőknek napi 400 mikrogramm folsav bevitele ajánlott, terhesség esetén pedig az európai ajánlás minimum 600 mikrogramm/nap. A megfelelő folsavbevitel akár 50%-al is mérsékelheti a velőcsőzáródási problémák előfordulását, de fontos, hogy mielőbb kezdjünk gondoskodni a pótlásról, a velőcső ugyanis már a fogamzást követő 4. napon záródik.

Folsav molekula szerkezete

Jód

A jódpótlásra ugyancsak oda kell figyelni, hiszen a terhesség alatti jódhiány vetélést, halvaszületést eredményezhet, negatív hatással lehet a magzat fizikai fejlődésére, sőt, komoly mentális betegségeket, süketséget, kreténizmust is előidézhet. A jód a pajzsmirigyhormonok megfelelő működéséért felelős nyomelem. Hiányában a magzatnál fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, gyakran növekedési, és / vagy fejlődési visszamaradást okozva. A jód a pajzsmirigyhormonok összetevője, ezen hormonok pedig minden szervre hatással vannak. De nemcsak szervek működéséhez, hanem azok kifejlődéséhez is szükség van jódra. Jódhiányban drámaian megnő a magzati agykárosodás és halvaszületés kockázata, valamint a testi és szellemi retardáció esélye. A jódozott só átlagosan 47,5 µg jódot tartalmaz grammonként. Szükséglete mintegy negyedével emelkedik.

Vas

Nem szabad elfelejtkezni a vas kiemelt jelentőségéről sem. A magzat számára a vér szállítja a tápanyagot, ahhoz azonban, hogy ez a folyamat zökkenőmentesen végbemehessen, az anyának több vérre van szüksége. Ezért körülbelül 45 százalékkal növeli a keringő vére mennyiségét, ami óriási szám, és amihez nagy mennyiségű vas kell. Szász Máté elmondása szerint sajnos sokakat érint a vashiány, és aki vashiányos, az előbb-utóbb vérszegény (anémiás) is lesz. A vas helyzete rendkívül érdekes, már csak az országonként ajánlott napi adagok miatt is. Magyarországon vasból az ajánlott napi adag pl. 14 mg/nap, Szingapúrban 19 mg/nap, az Egyesült Államokban pedig 27 mg/nap. A Blackmore kutatóinak ajánlása szerint terhesség alatt mindenképpen 27 mg vas a megfelelő napi adag. A vashiányos állapot nagyon komoly tüneteket idézhet elő a kismamánál (kóros fáradékonyság, kimerültség) és veszélyezteti a magzatot is (alacsony születési súly), ráadásul koraszülést is előidézhet. A vasnak a vér oxigénellátásában, a vörösvértestek képzésében, illetve a sejtműködésben van fontos szerepe. Vashiány következtében megnövekedhet a fertőzésveszély, valamint a koraszülés esélye. Alapvetően a vasigény a terhesség során a kétszeresére nő, azonban fontos mindig az egyéni igényeknek megfelelő mennyiséget bevinni a szervezetbe, mert túladagolásának is lehetnek súlyos következményei. A vas szükséges a vérképzéshez, és mivel terhesség alatt a keringő anyai vértérfogat jelentősen megnő, ezért a várandósok hajlamosabbak a vérszegénységre. A magzat vasszükséglete a 3. trimeszterben a legmagasabb. Mivel terhesség alatt megnő a vasfelszívódás mértéke, egészséges, egy gyermekkel várandós nőnek nincs szüksége extra vasra a terhesség alatt, más azonban a helyzet ikerterhesség esetén, vagy ha a vérvizsgálat során beigazolódik a vashiány, vagy a vashiányos vérszegénység. Vashiány esetén megnő a vérszegénység, a koraszülés, az alacsony születési súly és a szülés utáni depresszió kockázata.

Vaspótlás fontossága terhesség alatt

Magnézium

A magnézium szintén fontos: mintegy 4-500 olyan biokémiai reakciót ismerünk, amely nem megy végbe e nélkül a nyomelem nélkül, vagyis igencsak általános a hatása. A magnézium főként az ideg- és izom működésben játszik fontos szerepet, így oldja az izomgörcsöket és csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, azonban a csontok és fogak felépítésében és az energiatermelésben is szerepe van. Magnéziumhiány esetén cukorbetegség, magas vérnyomás és a vetélés veszélye is fennállhat. Megnövekedett mennyiségű magnézium szedését már a baba tervezésekor is érdemes lehet elkezdeni. A magnézium izomlazító hatása miatt fontos a kismamáknak, mivel segíthet elkerülni a vetélést és a koraszülést. A terhesség alatt a javasolt napi magnézium mennyiség 450 mg.

D-vitamin

A D-vitamin csökkenti a koraszülés, a vetélés és a császármetszés kockázatát, de komoly hatása van a cukoranyagcserére és az inzulinellátottságra is. Sőt, mostanra egyértelművé vált, hogy nemcsak hogy javítja az anya inzulinérzékenységét, hanem a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) veszélyét is mérsékli. Mindemellett a D-vitamin növeli a magzat születési testsúlyát és testmagasságát, csökkenti a különféle idegrendszeri zavarok (például autizmus) kockázatát, és hatással van a baba izomzatának, és ezen keresztül a csontok, ízületek fejlődésére is. A D-vitamin hiány már a termékenységet is negatívan befolyásolja, de a várandósság alatt is számos folyamatra van kedvezőtlen hatással. A legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt ellenőriztetjük szervezetünk D-vitamin szintjét. D-vitamin-hiány esetén gyengül az immunrendszer, gyakoribbak egyes szövődmények. A D-vitamin csökkenti a vetélés és a koraszülés esélyét, valamint segíti a magzat egészséges fejlődését. Szerepe van a cukoranyagcserében és az inzulintermelésben, valamint hozzájárul a baba izomzatának, idegrendszerének és csontjainak fejlődéséhez is. Napfény hatására a bőr képes D-vitamint termelne, de megtalálható ezen kívül a halolajban, a tojásban és a májban is nagyobb mennyiségben.

D-vitamin hatása a csontfejlődésre

A-vitamin

Az A-vitaminnak két nagy funkciója van: segít eldönteni, hogy a szöveti fejlődés során - tehát amikor a magzat fejlődik és átalakul - mely szövetek, sejtek pusztuljanak el, és melyek élhetnek tovább, illetve fontos szerepe van a látás kialakulásában is. Az A-vitamin szükséglete mintegy negyedével nő meg a várandósság alatt. A tej és a tejtermék, tojássárgája, máj sokat tartalmaz belőle. A túl sok A-vitamin (3000 μg/10 000 NE /nap, a 8. hét után) születési rendellenességeket okozhat. Az egészséges várandós nők A-vitamin szükséglete (~700 μg/nap) a táplálékkal fedezhető.

Omega-3 zsírsavak

Az omega-3 zsírsavak megfelelő bevitele és a baba agyi fejlődéséhez elengedhetetlen, ám a legtöbb multivitamin ebből nem tartalmaz, vagy elenyésző mennyiségűt, így pótlásáról külön kell gondoskodni.

Cink

A cink már a termékenységben is központi szerepet játszik mind a férfiak, mind a nők részéről, de a terhesség alatt is fontos szerepe van, ugyanis - többek között - hozzájárul a normál DNS-szintézishez, szerepet játszik a sejtosztódásban és részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében. Cinkhiány esetén vérszegénység léphet fel, valamint nagyobb az esély a korászülésnek, illetve a magzaton belüli rendellenességek előfordulásának. Cink megtalálható a vörös húsokban, a halakban, a tej-és tejtermékekben, különböző magvakban (tökmag, mák, szezám), a teljes kiörlésű gabonafélékben, illetve salátákban és gombákban.

C-vitamin

A C-vitamin mindenki számára fontos vitamin az immunrendszer és a szervezet egészsége érdekében. Várandósok számára azonban kiemelten fontos, ugyanis csökkenti a vérzések és a vetélés kockázatát, felelős a sejtek épségéért, valamint növeli a szervezet immunitását. A legfontosabb C-vitamin források a citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), káposztafélék, a paprika, az alma, a banán és a csipkebogyó. A C-vitamin normál állapotban is nagyon fontos, de a terhesség alatt annál inkább, hiszen csökkenti a vetélés, vérzések kockázatát, az orrvérzést és a fogszuvasodás esélyét is. Meglehetősen nehéz csupán az étkezéssel fedezni a szükségletet, ezért fontos a tabletta formájában történő utánpótlás is. Vizsgálattal bizonyították, hogy a terhesség alatti kevesebb C-vitamin bevitel a méhlepény méretének csökkenéséhez, az újszülött fejlődésének visszamaradásához vezetett, így kb 30%-kal több kell belőle terhesség alatt.

Kalcium

A kalcium a fogak és csontok kialakulásában és megerősödésében játszik fontos szerepet, továbbá a megfelelő izomműködéshez szükséges. Kiváló kalciumforrás lehet a tej és különböző tejtermékek, a hüvelyesek (zöldborsó, lencse), valamint a különböző magvak (szezám, mák) egyaránt. Kalciumra számos sejten belüli folyamathoz és a magzat fogának és csontrendszerének fejlődéséhez is szükség van. A magzat kalcium igénye 3. trimeszterben a legnagyobb. Kalciumhiány esetén csökken a csontállomány és a csontfejlődése, lelassul a magzati növekedés és fokozódik a preeklampszia kockázta.

B-vitaminok (B6, B12)

A B-vitaminok közül a folsav (B9-vitamin) szintén nélkülözhetetlen terhességünk alatt, ugyanis kiemelt szerepe van a sejtosztódásban, a magzat központi idegrendszerének, gerincvelőjének és agyának kialakulásában, valamint megfelelő fejlődésében. A B6-vitaminnak a különböző anyagcsere folyamatokban (fehérje, zsír, cukor), valamint a vérsejtek termelésében van fontos szerepe. A B12-vitamin elsősorban a magzatban a vörösvértestek képződéséért felelős. Hiánya a terhesség során fáradékonysághoz, vérszegénységhez vezethet. Miután ez a vitamin főként állati eredetű ételekben található (vöröshúsok, csirke, tej és tejtermékek, tojás), a vegán kismamáknak különösen ügyelniük kell, hogy más forrásokból elegendő mennyiséget vigyenek be. A B6-és B12-vitaminokból is negyedével többet igényel a szervezet várandósság során. A B1-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjében lát el nagyon fontos szerepet. A gabonafélékben, az olajos magvakban és a hüvelyesekben található a legtöbb belőle. A B2-vitamin szinte az összes anyagcsere-folyamatban (fehérje, zsír, szénhidrát) részt vesz. Az élesztő, a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, húsok tartalmazzák. A szükséglet növekedése 25%. Túl nagy dózis szedése esetén magnéziumhiány áll fent. A napi bevitel nem haladhatja meg a 200 mg-ot. A B6-vitamin segít leküzdeni a terhesség alatti hányingert és a hányást. A máj, húsok, tojássárgája, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek tartalmazzák. A várandós édesanyának körülbelül negyedével többet kell bevinnie a szervezetébe. A szervezet azonban egyszerre maximum 100 mg B6-vitamint képes felszívni. Napi 200 mg rendszeres szedése mellett néha fájdalmas íngyulladás, illetve zsibbadásos panaszok léphetnek fel. A B12-vitamin számos anyagcsere-folyamatban vesz részt, a legfontosabb ezek közül a vörösvértestek képzése. Hiánya vérszegénység alakul ki. Csak állati eredetű élelmiszerekben (húsok, tej, tejtermékek) található. A szükséglet több mint negyedrészével nő a várandósság során.

Mikor és hogyan szedjük a vitaminokat?

Bár terhesség alatt bármilyen multivitamint lehetne szedni, amit amúgy is szedünk, érdemes kifejezetten terhesvitamint beszerezni. Kiemelendő, hogy nem feltétlenül csak akkor lehet terhesvitamint szedni, ha kiderül, hogy várandósok vagyunk. Mint arra Szász Máté rámutatott, aki nem szed fogamzásgátlót, és aktív nemi életet él, jól teszi, ha elkezdi a készítmény szedését, hiszen a közérzete jobbá, a bőre szebbé, az idegrendszere pedig terhelhetőbbé válik tőle, nem mellesleg pedig a baba is egészségesebb lesz, ha közben megfogan.

Fontos azonban, hogy nyomon kövessük, kifejti-e a megfelelő hatást a terhesvitamin. „Azt javaslom, hogy egy hónap szedés után menjünk el laborvizsgálatra, és ellenőriztessük, hogy áll a szervezetünk. Bár ezekben a termékekben olyan vitamin- és nyomelemmennyiség van, amely egy kiegyensúlyozott étrenddel karöltve minden szükségletet fedez, vannak esetek, amikor kell egy kis kiegészítés. Ha elkezdjük szedni a terhesvitamint, figyeljünk oda arra, hogy lehetőleg ne hagyjunk ki egy tablettát sem, és ne is vegyünk be többet az ajánlottnál (természetesen, ha a reggeli rosszullét során kihányjuk a készítményt, nyugodtan be lehet venni egy újabb szemet).

A várandóssági multivitamin szükségletét jelző tünetek: extrém fáradékonyság, gyakori betegségek. Súlyos reggeli hányás, étvágytalanság, ételundor. Hajhullás, törékeny körmök, bőrproblémák. Láb- és hátfájások, izomgörcsök. Koncentrációs problémák, feledékenység, ingerlékenység. Szédülés, gyengeség, sápadtság (vashiány jele). Ha vegetáriánus vagy vegán étrendet követsz. Ha ikerterhességed van vagy rövid időn belül újra teherbe estél. Ha krónikus betegséged van vagy gyógyszert szedsz.

A legtöbb várandóssági multivitamin napi 1-2 tabletta formájában ajánlott. Általában napi 1 tabletta elegendő a megnövekedett szükségletek fedezésére. Ikerterhesség vagy speciális igények esetén napi 2 tabletta lehet szükséges. Vedd be reggel étkezés közben vagy után a hányinger elkerülésére. Ha vasat tartalmaz, ne fogyassz egyidejűleg teát, kávét vagy tejtermékeket. Oszd el a napi adagot, ha 2 tablettát szedsz: reggel és este. Kezdd el a szedést már terhességtervezéskor, 3 hónappal a fogantatás előtt.

A terhesvitaminok alkalmazása kapcsán többször felmerül a hízástól való félélem, az várandósok aggódhatnak a saját, vagy a gyermekük súlyának túlzott gyarapodásától. A vitamin- és ásványi anyaghiány megelőzése és a terhesvitaminok alkalmazása csökkenti az alacsony születési súly (<2500 g) kockázatát, de nem igazolt, hogy a vitaminbevitel túl nagy babákat eredményezne. Amennyiben az anya túlsúlyos, még tovább nőhet a vitaminigény (pl. D-vitamin), ezért a terhességgel járó súlygyarapodás miatt semmiképp ne hagyjuk abba a vitaminok alkalmazását. Még akkor se, ha esetleg nőne az étvágyunk a vitaminoktól, a készítmények alkalmazásának előnyei ugyanis jóval meghaladják a lehetséges extra testsúlygyarapodással járó kockázatokat.

Vitaminok szedése: a kevesebb néha több – Mozaik

Tévhitek és tények a terhesvitaminokról

Rengeteg különböző „recept” olvasható az interneten arról, mit és hogyan kell szednie a vitaminok közül egy terhes nőnek, ám ezek a leírások sokszor sajnos köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Éppen ezért egy mutatjuk most egy friss, szakértői elemzés eredményeit! A Blackmores a világ egyik legnagyobb vitaminokat gyártó cége, amely nemrég Szingapúrban tartott egy előadássorozatot szakértők bevonásával. Catherine Cooling, a cég kutatásaiért felelős vezetője arról számolt be, hogy bár szinte mindenki úgy gondolja, pontosan tudja, mire van szüksége egy kismama szervezetének, a mai napig rengeteg tévképzet kering világszerte.

A terhesvitaminoknak több fontos különbséggel rendelkeznek. Magasabb vastartalom (27-30 mg) a terhességi vérszegénység megelőzésére. Több kalcium és D-vitamin a magzat csontfejlődéséhez. DHA (omega-3) a magzat agyának és szemének fejlődéséhez. Jód a pajzsmirigy optimális működéséhez. Alacsonyabb A-vitamin dózis a túladagolás elkerülésére. Speciális probiotikumok az emésztés támogatására.

A várandóssági multivitamin túladagolása különösen veszélyes lehet az anyára és a magzatra egyaránt. Túl sok A-vitamin születési rendellenességeket okozhat. Túl sok vas hányást, székrekedést és egyéb ásványi anyagok felszívódásának gátlását eredményezheti. Nagy mennyiségű D-vitamin kalcium túladagolást okozhat. Túl sok folsav maszkolhatja a B12 hiányt. A túladagolás károsíthatja a magzat fejlődését. Tartsd be szigorúan az ajánlott adagokat. Ne kombinálj több különböző várandóssági vitaminnal.

tags: #kismama #vitamin #szukseglete