A kisgyermeknevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Munkáját speciális gyermekintézményekben, mint például bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde vagy munkahelyi bölcsőde végzi. A kisgyermeknevelő elsődleges feladata a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a harmonikus fejlődésük támogatása.
A bölcsőde célja, hogy a napközbeni ellátás keretében biztosítsa a 20 hetes-3 éves korosztály felügyeletét, gondozását és nevelését. A kisgyermeknevelő feladata, hogy olyan derűs, biztonságos légkört teremtsen, ahol a gyermekek jól érzik magukat, lehetőséget kapnak a társas kapcsolatok megtapasztalására és a közös élményekre. A gyermek a játékon keresztül ismerkedik a világgal, olyan környezetet kell köré teremteni, melyben tevékenykedhet, felfedezhet és ismereteit gyarapíthatja.
A kisgyermeknevelő szakma a szociális ágazat technikumi képzésén sajátítható el, amely magában foglalja a szociális ágazati alapoktatást, valamint egy 200 órás szakmai gyakorlatot. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.
A kisgyermeknevelő feladatai és felelősségei
A kisgyermeknevelő feladata, hogy a gyermekek napirendjét a szükségleteik figyelembevételével kövesse, biztosítsa önálló tevékenységük feltételeit és az egészséges életmód kialakulását, valamint segítséget nyújtson a szociális készségek fejlesztésében. A kisgyermeknevelő munkája kiegészíti a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújt, és folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. Szükség esetén gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat is elláthat.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.
A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni.
A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben.
A kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltató helyi szakmai programot készít. A bölcsődei ellátáshoz szükséges, kötelezően biztosítandó eszközök és felszerelések jegyzékét a 11. melléklet tartalmazza.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, a felszerelési jegyzékben az adott ellátási forma tekintetében meghatározott textíliát, bútorzatot, egyéb eszközöket és felszerelést, a játéktevékenység feltételeit, valamint a szabadban való tartózkodás feltételeit. Emellett biztosítani kell a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
Egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy a speciális bölcsődei csoportban bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén legfeljebb három gyermeket, családi bölcsőde esetén legfeljebb kettő gyermeket nevelhet, gondozhat. A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteihez igazodva ez a szám csökkenthető.
A bölcsődei csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább három négyzetméter.
A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.
A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását.
Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a bölcsődében
Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a bölcsődében és mini bölcsődében, valamint munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a szakemberek és a szülő együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
A bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizenkét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak. Ebben az esetben a csoportlétszám növelhető.
A mini bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak. Ebben az esetben a csoportlétszám növelhető.
Egyéb bölcsődei szolgáltatások
Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás.
A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.
A játszócsoport, a nevelési tanácsadás, valamint a játék- és eszközkölcsönzés is a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások. A játszócsoportban a gyermek és a szülő együttes játéklehetősége biztosítható kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével.
A kisgyermeknevelő képzése és foglalkoztatása
A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. A kisgyermeknevelő szakma olyan fiataloknak ajánlott, akik szeretetteljes és türelmes, de mégis felelősségteljes hozzáállással rendelkeznek a kisgyermekek iránt.
Az egyetemek jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. A bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok esetében a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (Púétv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) előírásait kell alkalmazni. A bölcsődei pedagógusok illetményét a Púétv.-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni, mert ezt a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyvt.) nem írja elő.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, pszichológus, valamint gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő napi 6 óra.
A kisgyermeknevelő szakma a szociális ágazat 5 éves technikumi képzésén sajátítható el. A képzés első két éve a szociális ágazati alapoktatást foglalja magába, ami írásbeli és gyakorlati ágazati alapvizsgával zárul. A képzés része a 200 óra egybefüggő szakmai gyakorlat, melyet a 12. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.
A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Ezen túlmenően, a kisgyermekgondozó, -nevelő feladata kiegészíteni a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújtani a kisgyermekeknek azáltal, hogy folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.
A kisgyermeknevelő elsődleges feladata a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a harmonikus fejlődésük támogatása.
Mivel az éneklés és a mondókázás a legkézenfekvőbb eszközök az érintett korosztály fejlesztéséhez, fontos, hogy a kisgyermekgondozó, -nevelő ezekben otthonosan mozogjon.
A kisgyermeknevelés a család joga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében.
A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes.
A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés minden területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell.
A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása.
A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását.
A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni.
Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek.
A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia.
A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre.
A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit.
A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben.
Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya.
Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására.
A bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.
A bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak és a nevelési intézmények tervezési előírásairól szóló MSZ 24210 szabványnak vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldásnak az alkalmazásával kell eljárni.
A bölcsőde egészségügyi tevékenysége tekintetében a hatósági ellenőrzést a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi.
A bölcsődei dajka munkakörben az alkalmazható, aki eredményesen elvégezte a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
A bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni.
A bölcsőde és a mini bölcsőde a nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét ügyelet keretében.
A bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez.
A bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényt a szülő minden év április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé.
A települési önkormányzat minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
Ha a bölcsődei nevelési év közben a gyermek bölcsődébe, mini bölcsődébe történő felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor, a bölcsőde, mini bölcsőde csoportlétszáma legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig 1 fővel túlléphető.
A bölcsődében és a mini bölcsődében az április 21-én tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap, amelynek célja a dolgozók szakmai fejlesztése.
A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.
Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a sajátos nevelési igényű gyermek esetén kikéri a gyógypedagógus, pszichológus, a gyermek nevelését, gondozását ellátó kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy véleményét a gyermek bölcsődei ellátása megszüntetéséről.
A többcélú óvoda-bölcsődeként működő bölcsőde vagy mini bölcsőde az óvoda épületében kerül kialakításra, az udvaron elkülönített játszórészt kell kialakítani a három éven aluli gyermekek számára.
A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érettek.
A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
A fentiek szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
Ha a fentiek szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
tags: #kisgyermeknevelo #feladatai #kepekben