Miért ellenkezik a kisgyermek az anyával, és mit tehetünk ellene?

Teljesen mindegy, milyen gyereknevelési stílust követnek a szülők, akaratos gyermekkel szinte kivétel nélkül minden családban találkozhatunk. Sokak szerint az ilyen, határozott jellemű gyermekek felnőttkorukban önállóbbak, öntudatosabbak, sikeresebbek lesznek, mivel ezáltal egyrészt fejlődik a bátorságuk, hiszen tudják, hogy viselkedésükkel büntetést kockáztatnak, másrészt büszkébbek és talpraesettebbek lesznek, ha elérnek valamit. Addig azonban a szülőknek sok bosszúságot okozhatnak viselkedésükkel, emiatt sokan úgy gondolhatják, az a legcélravezetőbb megoldás, ha felveszik a kesztyűt a gyerekkel szemben.

Az akaratos gyermek - furcsa módon - nem elsősorban figyelmet, hanem megértést és tiszteletet akar kivívni a szülőktől. Néhány baba már újszülöttként is hangosabban és határozottabban fejezi ki az igényeit, de ez még nem jelent „akaratosságot”. Ahogy nő a baba, egyre erősebb az akarata. A gond az, hogy gyakran hiába vetsz be bármilyen eszközt a meggyőzésre, a gyermeked akkor is makacsul ellenáll. Mit lehet tenni?

Az ellenkezés okai

Először is minden esetben meg kell állni és megnézni, mi is áll a háttérben: miért viselkedik így a gyermek?

• Túl sok tiltás: Ha mindent tilos, ha állandóan a gyerek nyomában kell lenni, hogy „rendesen” viselkedjen, akkor előbb-utóbb fel fog lázadni, mert a kíváncsisága, a világ megismerésének ösztöne fontosabb számára, mint az, hogy „jó” gyerek legyen.
• Fáradtság, éhség, túl sok inger: Az ellenkezés hátterében gyakran áll fáradtság, túl sok inger vagy éppen éhség. Például egy játszótéren eltöltött délelőtt után a hazamenés miatti hiszti oka is lehet az, hogy a kicsi addigra már túlságosan fáradt, nyűgös. Bár a túlpörgött gyerek ébernek látszik, valójában nagyon fáradt. Ha a kicsi éppen elmélyülten játszik valamivel, zokon veheti, ha azonnal abba kell hagynia és mást csinálni.
• Unatkozás: Ha a gyereknek nincs mivel játszania, keres magának valamit, amivel játszhat. Ha éppen a postán álltok sorba és nincs, amivel játszhatna, akkor szaladgálni fog, vagy másokat piszkálni.
• Mozgáshiány: A nyűgösség, ellenkezés, nyafogás gyakran a mozgáshiány jele. A gyerekek naponta több óra szaladgálást, szabad mozgást igényelnének, lehetőség szerint a szabad levegőn. Rossz időben azonban sokan csak kis időre viszik ki őket, ilyenkor pedig sokkal több energiájuk marad arra, hogy odabent nyúzzák egymást vagy a szüleiket.
• A „nem” ereje: A Verywell Family szerint a legfőbb ok, amiért a gyermek nemet mond, az, hogy képes erre. Ez különösen igaz a 3 éves vagy fiatalabb gyerekek esetén. Ha a kicsi nemet mond, az hatalmat ad a kezébe, gyakorolja a kontrollt valami felett, amire korábban nem volt lehetősége. Ahogy pedig idősödik, ez még mindig a saját döntései meghozatalának lehet a módja, az önállósága kifejezése.
• Szülői példa: Ha a szülő maga is sokszor mond nemet, azt a gyermek is leutánozhatja.
• Változások az életben: Amikor a gyermeked életében sok minden változik (pl. költözés, óvodaváltás, iskolakezdés, testvére születik stb.), akkor felborul a biztonságérzete. Keresi a kapaszkodókat és, ha a szüleitől nem kapja meg ezeket, akkor megpróbálja a maga eszközeivel megteremteni ezeket. Ugyanez történik akkor, ha belső változás történik benne, pl. beszélni tanul vagy a szobatisztaságot próbálja elsajátítani. Ezek sok extra figyelmet és energiát igényelnek tőle, ráadásul nagy a külső elvárás is, hogy végre megtanulja őket, ami belső feszültséget okoz.
• Új képességek túlzott használata: Miközben a kisgyerek egyre önállóbbá válik, átmenetileg annyira megörülhet az új képességeinek, hogy egy kicsit túlzásba viszi őket. Pl. megtanul felvenni 1-2 ruhadarabot és innentől kezdve mindig ő akar öltözni egyedül. Ilyenkor az segít, ha engedjük őket sokat gyakorolni az adott képességet.
• Túl sok kötöttség: Sok a program, sok a tenni- és intéznivaló, és ti egyikről sem szeretnétek lemaradni. Mindig időre mentek valahová, mindig el kell indulni, ezért rengeteg a veszekedés amiatt, hogy „induljunk el, készülj össze, gyorsabban, miért nem csinálod?!” A túl sok kötöttség nem tesz jót a gyerekeknek.
• Kortársak hatása: Ha a kapcsolata a családdal gyengül, a kortársak szerepe megnő az életében (mert valahova szeretne tartozni, ez biztonságérzetet nyújt a számára). Ilyenkor elkezdi őket utánozni, átveszi a szokásaikat és az otthonról érkezett tanácsok, intelmek, kérések már nem érnek célba nála, mert a társai szerepe nagyobb, mint a családé, a szülőké.

Mit tehet a szülő?

A szülő a felnőtt

Sokan elvesztik a fejüket, amikor a kicsi ellenkezik. Pedig te vagy a felnőtt, te tudsz uralkodni magadon. Neked kell neki példát mutatni türelemből, önuralomból.

Kommunikációs stratégiák

• Azonnali utasítások kerülése: „Azonnal öltözz fel! Moss fogat! Vedd fel a cipődet, indulunk!” Bizonyára te magad sem szeretted hallgatni ezeket gyerekként, ne csodálkozz, ha az utasítgatás a gyermekedből sem vált ki kedvességet és engedelmességet. Az utasítgatás, parancsolás szinte mindig ellenkezést vált ki a másik félből.
• Játékos megközelítés: Amennyiben reggel elfelejtett például fogat mosni, játékosan is meg lehet közelíteni a dolgot. Tedd fel neki indulás előtt az alábbi kérdést: minden reggel eszünk, utána felöltözünk, fogat mosunk, és felvesszük a cipőnket. Szerinted melyik maradt ki?
• Empátia és választás: Ahelyett, hogy azt mondod a gyermekednek, hogy össze kell szedni a játékokat - ami jó eséllyel vált ki tiltakozást -, kérdezd meg tőle, hogy előbb a kockákat vagy a plüssöket tenné-e a dobozba.
• Pozitív megfogalmazás: Ha azt veszed észre, hogy a gyermek elutasít mindent, amit mondasz, és ez feszültté tesz, próbáld meg pozitív megvilágításba helyezni a dolgokat. Ahelyett, hogy azt mondod, “Nem mehetsz ki játszani a kertbe, amíg nem etted meg az uzsonnádat”, mondd azt, hogy “Amint végeztél a szendvicseddel, kimehetsz játszani“.
• Közös feladat: Ha a gyerek nem szeretne valamilyen feladatot megcsinálni, mint például összeszedni a játékait, vagy a szennyes ruháit a szennyesbe dobni, stb., és emiatt ellenkezik, jó stratégia, ha a kis segítőddé teszed, aki a viselkedésével örömet szerezhet neked. Mondd például, hogy “Nagyon örülnék neki, ha a kis segítőm lennél, és összeszednéd a játékokat a földről, amíg én letörlöm a port a szobában."
• Az érzések elismerése: Ha a gyermek éppen benne van egy jó játékban, hiába van már fürdésidő, érthető, ha nem szeretne fürdeni menni. Ilyenkor mondd azt neki, hogy “Megértem, miért nem szeretnél fürdeni menni, hiszen a játék nagyon jó szórakozás."
• Hatalmi harcok kerülése: Az erős akaratú gyerekek gyakran hajlamosak a szüleikkel való hatalmi harcra. Azonban a csatához két emberre van szükség. Nem kell minden vitán részt venned, amire meghívást kapsz! Ha a 4 évesed ellenkezik, neked nem kell 4 évesként viselkedned. Vegyél mély levegőt és mondd azt, hogy „nem megyek bele a vitába”. Ismerd fel, hogy a gyereked nem azért mond nemet, mert direkt packázni akar veled!
• Megértés és határok: Senki sem szereti, ha megmondják neki, mit kell tennie, de az erős akaratú gyerekek egyszerűen elviselhetetlennek tartják ezt. Elkerülheted a hatalmi harcot, ha elmondod a gyermekednek, hogy megérted őt, ugyanakkor ragaszkodsz ahhoz, hogy határt szabsz neki.
• Önálló felelősségvállalás ösztönzése: Ha például nem akarja felvenni a kabátját, ne erőltesd rá azt hangoztatva, hogy meg fog fázni és beteg lesz, inkább mondd ezt: „Úgy hallom, nem akarod felvenni kabátodat. Elég hideg van és én felveszem az enyémet, de rádbízom, ha úgy gondolod nem fogsz megfázni, eldöntheted felveszed-e."

A környezet és a szabályok szerepe

• Szabályok és korlátok: A gyerekek, bár szeretik feszegetni a határokat, a szabályok és korlátok nagyon fontosak az életükben, ugyanis a szülők tanítják meg számukra, mit szabad, és mit nem, ez adja meg számukra a biztonság érzését. Ha este 9 órakor van a lámpaoltás, tudatosítani kell a gyermekben, hogy addig számtalan lehetősége van arra, hogy kibontakoztassa magát.
• Házirend: Az éppen aktuális szabályokról (azokban a kérdésekben, ami aktuálisan problémát okoz neki) lehet készíteni egy házirendet is, amit a gyerek „aláír”. Ez az esti lefekvésnél is működhet. Ha pl. a gyereked mindig húzza az időt és újabb meg újabb tennivalókat talál ki, amikkel még az ágyad mellett tarthat téged, bevezetheted, hogy előre megkérdezed tőle, miket szeretne ma este csinálni veled mielőtt elalszik.
• Tapasztalati tanulás: Az erős akaratú gyerekek mindig tapasztalati úton tanulnak. Ők nem fogadják el, hogy valami veszélyes csak azért, mert azt mondtad, hanem meg kell győződniük róla, hogy tényleg az. Éppen ezért ne szavakkal próbáld őket nevelni, hanem add meg nekik a tapasztalás lehetőségét, de biztonságos úton.
• Tevékenységek felkínálása: Ha a konfliktusok mindig adott helyzetekben jelentkeznek, készülj fel rá előre és adj neki olyan feladatokat, amikkel lekötheti az energiáit ahelyett, hogy az ellenállásba tenné bele őket!
• A napi rutin felülvizsgálata: Érdemes tehát felülvizsgálni, tényleg annyira fontos-e az a sok tennivaló. Nem lehet-e gyorsabban, hatékonyabban elintézni pl. a hivatalos dolgokat, bevásárlásokat online, az intéznivalókat egyszerűbben, a programokat szervezettebben? És érdemes azt is átgondolni, vajon tényleg kellenek-e ezek a tennivalók?

Kapcsolódás és bizalom

A gyermeked akkor fog rád hallgatni, ha bízik benned. Hogyan teremts kiegyensúlyozott környezetet makacs gyermekednek, amiben nem áll mindennek ellen és tedd őt együttműködőbbé?

• Kapcsolódás helyreállítása: Ahhoz, hogy ezt elkerüljük vagy helyreállítsuk, minden korban a kapcsolódás helyreállításán át vezet az út. Ha a gyermekünk kapcsolódik hozzánk, akármennyire is önálló, akaratos személyiség, jobban szót tudunk vele érteni és hallgatni fog ránk. A biztonságos kötődés a nevelés alapja minden életkorban.
• Minőségi idő: Hogyan lehet visszaállítani vagy megőrizni a kapcsolódást? Úgy, hogy minőségi és mennyiség időt egyaránt töltünk együtt. Családi programok, amik mindannyiótoknak örömet okoznak, családi tradíciók (pl. minden vasárnap közös séta, minden este közös vacsora, mit csináltok karácsonykor stb.), közös játék, beszélgetés, közös sport és házimunka, az, hogy meghallgatod a gyerekedet, kikéred a véleményét és figyelembe veszed, nyitottan fordulsz felé, őszintén válaszolsz neki, ha kérdez, nyitottan és kíváncsian fordulsz felé akkor is, ha nem tűnik érdekesnek, amit mond.
• Szakember bevonása: Ha a gyermek magatartása tarthatatlan, és a szülő nem érti a hátterét, vagy ha a gyermek maga is boldogtalannak érzi magát, érdemes szakemberhez fordulni. Ez különösen igaz akkor, ha a szülő gyanítja, hogy valamilyen neurológiai vagy pszichiátriai probléma állhat a háttérben.

Amikor nemet kell mondani

Van, amikor egyszerűen a gyermektől nem lehet elfogadni a nemet, különösen, ha a biztonsága a kérdés. Nem mondhatja például azt, hogy nem fogja meg a kezed, amíg a bevásárlás után odasétáltok a parkolóban az autótokhoz, vagy nem tiltakozhat, ha azt mondod neki, nem nyúlhat a forró edényhez.

tags: #kisgyerek #folyton #ellenkezik #anyaval