A külhoni magyar közösségek életében kulcsfontosságú az identitás megőrzése és a közösségépítés, különösen a szórványban élők számára. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tíz évvel ezelőtt indította útjára a Petőfi Sándor Ösztöndíjprogramot, hogy erősítse a szórványban élő magyar közösségek nemzeti identitását, szorosabbra fűzze a kapcsolatot a határon túli és az anyaországi magyarság között, valamint támogassa a közösségépítő és -megtartó kezdeményezéseket. Az ösztöndíjasok szeptembertől júniusig végzik munkájukat kijelölt állomáshelyeiken.

Közösségi kezdeményezések és személyes történetek
A külhoni magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben számos inspiráló személyes történet és közösségi kezdeményezés mutat példát. Ilyen például a muravidéki Toplak Alenka és férje, Toplak Rudolf, akik a jólét árnyoldalairól beszélnek, ami elkényelmesítheti az embert és gátolhatja magyarságunk megőrzését.
Magyar Péter titkos paktumot köthet a Vatikánnal? - Nagy Attila Tibor
Hit és család a megmaradás záloga
A hit és a család sok esetben a legfontosabb értékek a határon túli magyarok számára. A Dorka-Fábián házaspár, Mária és Csaba például a hatodik gyermek vállalására készül Erdélyben, bízva abban, hogy az Úr megadja a szükséges segítséget. Pálinkás Krisztián, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke is a gyermekeiben leli örömét, hangsúlyozva, hogy sohasem vágytak nagy dolgokra, a gyermekeik az egész életüket kitöltötték.
Gabona Ferenc és nagycsaládja a délvidéki Muzslyán igyekszik helytállni, és nemcsak magukban, hanem más magyar családokban is tartják a lelket. Popovics Pál, a munkácsi Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke szerint nem elmagyarázni, hanem átélni kell, hogy miért jó gyermekeket vállalni, és családjából merített erejét a köz javára fordítja.

Oktatás és kultúra a szórványban
Az oktatás és a kultúra is kulcsszerepet játszik az identitás megőrzésében. A Magyardécsében működő általános iskola és a hozzá tartozó szórványkollégium valóságos küzdelmet folytat a magyar gyermekekért a környező nagyvárosokkal. Balla Enikő, az intézmény igazgatója biztos benne, hogy ha az iskola megszűnne, akkor az ottani magyarság is a felmorzsolódás sorsára jutna.
Kupec Mihály és felesége, Andrea 1993 óta igazgatják a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes életét, amely ma már 140 tagot számlál. A Kupec család élete összefonódott a néptáncegyüttes „nagy családjának” életével, példát mutatva a közösségi munkában és a kultúra gyarapításában.

Művészek és tudósok a magyar kultúráért
Könczey Elemér gyermekkora óta szeretett „firkálgatni”, és mára már több ezer ismert és népszerű karikatúra alkotója. Több mint két évtizede mindig az ő rajzával jelenik meg a Krónika, az egyik legjelentősebb romániai magyar nyelvű napilap.
Ötvös Anna kassai történészt rabul ejtette Márai Sándor örök emberi értékeket képviselő írói életműve, csodálatos magyar nyelvezete. Nemrég „Lola könyve - Kassától Márai Sándorig” címmel könyvet jelentetett meg az író alig ismert feleségéről, Matzner Ilonáról.
Szenkovics Enikő a kolozsvári, erdélyi irodalmi élet jelentős szereplője, a romániai német (szász és sváb) szerzők műveinek tolmácsolója és népszerűsítője, akinek műfordító munkásságát rangos díjakkal ismerték el. Számára a hazátlanság és hontalanság gyermekkora óta fontos témák.
Dr. Szenkovics Dezső erdélyi magyar Gándhí-kutató szakmai életútját gyermekkori olvasmányai alapozták meg, majd 1996-ban két hónapra elutazott Indiába, ahol lenyűgözte Mahátmá Gándhí egyenes, szókimondó egyénisége, példamutató élete.
Építészet és közösségfejlesztés
Az építészet területén is számos magyar szakember dolgozik a határon túl, hozzájárulva a közösségek fejlődéséhez. Turi Attila sorsfordító élménynek köszönhetően lett építészmérnök, és azóta szebbnél szebb épületeket alkotott, munkáit a szakma és a közvélemény is elismeri.
Máthé Zoltán, biológusnak készült, végül építészmérnök lett, és ma Csíkszeredában él és alkot. Azt vallja, hogy bármilyen épület megtervezése kihívást jelent, ha az építész helyesen áll a feladathoz, és sohasem a díjért dolgozik.
Gál Zoltán kézdivásárhelyi építészmérnök élete egyik legjobb döntésének tartja hivatását, de bevallja, néha elgondolkodik a folytatáson a nehézségek miatt. Sárig István építész szerint az építészmérnöki munka nem hagyja megöregedni a tervezőt, mert az alkotás mindig a legfrissebb gondolkodásra készteti.
Csémy Olivér észak-komáromi építészmérnök mindig példamutató munkára törekszik, és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban is több intézményt tervezett a Felvidéken. Vatai István zentai építészmérnök pályája során több fontos épületet tervezett a Délvidéken, többek között a szabadkai Vackor óvodát.

Gazdasági együttműködés és információszolgáltatás
A gazdasági fejlődés és együttműködés is kiemelt fontosságú. Gogolák-Hrubecz Zsolt, a Multinvest cégcsoport ügyvezető elnöke az erdélyi cégek, illetve a teljes Kárpát-medence magyar vállalkozásainak együttműködését sürgeti, mondván, hogy az összefogásban hatékonyabban áramlik a tudás, és erőteljesebb fellépést tesz lehetővé.
Az Erdélystat minél több hasznos információval próbálja szolgálni az erdélyi magyar társadalmat, a helyi vállalkozásokat. Barna Gergő, a statisztikai portál vezető munkatársa szerint elemzéseik hiánypótlóak, mert nagyon sok gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból fontos adatot közölnek.
Az I. Erdélyi Gazdasági Fórumhoz hasonló rendezvények óriási jelentőséggel bírnak a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából, mivel ezeken erős kapcsolatok jöhetnek létre, és a résztvevők tudást, tapasztalatot szerezhetnek.

MTK sportolók adatai
Az alábbi táblázat az MTK sportolóinak adatait tartalmazza vezetéknév szerint ABC sorrendben. Akik több néven is ismertek (pl. leánykori és férjezett vagy magyarosított név), azok annál a nevüknél találhatóak, amit aktív MTK sportoló korszakukban leghosszabb ideig viseltek. A név alatt a sportág, a következő sorban zárójelben a születési idő és már elhunytak esetében halálozási idő, majd az MTK-ban töltött időszak található. Sokan a jelzettnél hosszabb ideig voltak az MTK sportolói, de a táblázatban csak az az időszak szerepel, amelyikről konkrét adatok állnak rendelkezésünkre.
| Név | Sportág | Életrajzi adatok (születés - halál) | MTK-ban töltött időszak | Kép forrása |
|---|---|---|---|---|
| K. (Kovács) Gábor | kosárlabda | (1972. 02.) | 2004. 12. - 2005. 01. | |
| K. Lóránt | futball | (kb. 1896.) | 1922. 05. | Tolnai Világlapja 1922. 05. |
| K. Mária | tenisz | (1867. - 1943. 07.) | ||
| Kovács Gábor | úszás | (2004. 12.) | ||
| Kovács József | vízilabda | (1961. 02.) | 1992. 04. - 1995. 05. | Színházi Élet 1931. évi 6. |
| Kiss Z. | futball | (1992. 09.) | 2005. 01. - 2006. 01. | |
| Krausz Árpád dr. | futball | (kb. 1916.) | 1942. 01. | Színházi Magazin 1942. 01. |
| Kiss Erzsébet | kézilabda | (1956. 02.) | 1977. 11. - 1985. 01. | |
| Kiss Ferenc | birkózás | (1905. 03. 08. -1965. 05.) | 1928 - 1935 | |
| Kisbandi Renáta | atlétika | (1993. 04.) | 2005. 01. |