Amikor egy csecsemő szájlégzéssel küzd, vagy a szájzugai berepedeznek, fontos, hogy a szülők megértsék, miért történik ez, és hogyan segíthetnek gyermeküknek. Ez a cikk részletesen bemutatja a problémák hátterében álló okokat, a kezelési lehetőségeket és a megelőzés módjait.
Miért lélegzik nyitott szájjal a gyerek?
A gyermek szájlégzés olyan állapot, amikor a gyermek rendszeresen a száján keresztül veszi a levegőt az orra helyett. Ez történhet alvás közben, de akár éber állapotban is. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, valójában számos egészségügyi probléma előfutára lehet. „Az orr feladata a beszívott levegő felmelegítése, a bacilusok, vírusok és a por kiszűrése, a levegő párásítása, az alsó légutak védelme. Eközben az orr váladékot termel, melyben a káros részecskék feloldódnak, és orrfújással el lehet távolítani ezeket” - magyarázza a főorvos. Sajnos a gyerekek nem fújják olyan gyakran az orrukat, mint ahogy kellene, ezért az orrváladék egy idő után beszárad, és légúti akadályt képez az orrban. Fontos teendő, hogy a gyerekeket másfél-kétéves korban meg kell tanítani orrot fújni.
A szájlégzés okai gyermekkorban
A szájlégzés hátterében számos tényező állhat:
- Alkati adottságok: Babáknak sokáig nagyon picike az orruk, ami rettentően bájos, csak éppen egy minimális nyálkahártya-duzzanattól vagy két csepp váladéktól is lezáródik. Ez elég ijesztő tud lenni, hiszen a csecsemő obligát orrlégző: ha az orra eldugul, nagyon nehezen tud szopni-enni, ijesztően fuldoklik.
- Orrdugulás: Gyakori megfázások vagy allergiák miatt. A gyulladások, vírusos náthák, a gennyes, bakteriális orrfolyás is ok lehet. Az óvodás korú gyermekeknél a betegségek legnagyobb arányát a felső légúti fertőzések és ezek szövődményei adják.
- Megnagyobbodott orrmandula vagy torokmandula: Ez fizikailag akadályozhatja a légzést. A megnagyobbodott orrmandula tünetei közé tartozhat a horkolás, a nyitott szájjal alvás és a nappali fáradékonyság is. Ha ezeket a tüneteket tapasztalod, fontos, hogy orvoshoz fordulj, mert a megnagyobbodott orrmandula nem csak a légzést, de a hallást és a beszédfejlődést is befolyásolhatja.
- Szűk orrjáratok: Anatómiai sajátosság, ami nehezíti az orrlégzést.
- Rossz szokás: Néha egyszerűen berögzült viselkedésről van szó.
- Fogzás: A fogzás sok babát megvisel, fájdalommal, étvágytalansággal jár, a régiek ezt fogfrásznak hívták. Mivel fogzáskor a baba mindent a szájába vesz, előfordulnak felső légúti fertőzések is, hőemelkedéssel, lázzal.
- Idegen test az orrban: Kisgyermekkorban, főleg óvodásoknál gyakori, hogy különböző dolgokat az orrukba dugnak a gyerekek. Játékdarabkákat, babot, borsót, cukorkát.
- Allergiás nátha: Sokszor a laikusok nem ismerik fel, mert nincs meg mindig az orrfolyás, tüsszögés és orrdugulás triásza az allergiás náthánál.
- Orrsérülés: A gyermekek orra gyakran sérül, ez általában zúzódás szokott lenni, ami néhány napig orrdugulással jár, majd a dugulás néhány nap alatt megszűnik. Van, hogy a sérülés érinti az orrsövény porcos vázát is, és komoly bevérzés alakul ki az orrsövényporc felett, a nyálkahártya és porchártya alatt.
A tartós szájlégzés következményei
A tartós szájlégzés számos egészségügyi problémához vezethet:
- Nyitott harapás és szájlégzés kapcsolata: A nyitott harapás, vagy más fogazati és állcsonti elváltozások gyakori következményei lehetnek a tartós szájlégzésnek gyermekkorban.
- „Long face” szindróma: A „long face” szindróma, vagy magyarul „hosszú arc” szindróma, egy olyan állapot, ahol az arc alsó része túlzottan megnyúlik. Ez a szájlégzés következtében alakulhat ki, mivel a folyamatosan nyitott száj megváltoztatja az arcizmok működését és az állcsont növekedési irányát.
- Alvászavarok és következményeik: A szájlégzés gyerekeknél gyakran összefügg az alvászavarokkal.
A szájlégzés kezelése
Az orrlégzés javítására másfél-kétéves korig korlátozottak a lehetőségeink. A tengervizes orrcseppentés, orrszívás, orrkenőcs használatán túl a pici orrú babák sokat legyenek ölben.
Ha az orrfolyás, orrdugulás három-négy napnál tovább tart, és láz jelentkezik, érdemes a háziorvos tanácsát kikérni. Az elhúzódó náthák szövődményei lehetnek az orrpolipok, krónikus melléküreg-gyulladások. A tünetek súlyosságától függően elég lehet a recept nélküli orrcsepp, az orrszívás-orrfújás, az orr tisztán tartása, a megfelelő étrendi szabályok betartása, az ágy, a meleg és a pihenés.
A szájlégzés felismerése és megelőzése
A gyermek szájlégzés korai felismerése kulcsfontosságú a hosszú távú egészségügyi problémák megelőzésében. Íme néhány lépés, amit megtehetnek:
- Figyeljék meg gyermekük légzési szokásait.
- Konzultáljanak gyermekorvossal vagy fül-orr-gégésszel.
- Fontolják meg a fogszabályozó szakember felkeresését.
- Segítsenek gyermeküknek az orrlégzés gyakorlásában.
- Biztosítsanak tiszta, páradús levegőt a hálószobában.
A fogszabályozás szerepe
A gyermek szájlégzés kezelésében a fogszabályozásnak is fontos szerepe lehet. A Hermann Dental and Medical Egészségközpontban az első vizsgálat több részből áll, és ezekre két külön alkalommal kerül sor. Erre azért van szükség, hogy a minél átfogóbb eredmények ismeretében a legideálisabb fogszabályozó kezelést ajánlhassuk.
A Hermann Dental and Medical Egészségközpont megközelítése
A HermannOrtho Professzionális Fogszabályozást 2006-ban, a Neurotrain fejlesztőközpontot 2020-ban alapította. Dr. Hermann Gábor az Európai Alvásfogászati Társaság, és az Európai Sportfogászati Társaság tagja, valamint jelenleg is az IFUNA nemzetközi szervezet elnöke. Szakterületei a komplex, egészségközpontú gyermek- és felnőtt fogszabályozás, sportfogászat, alvásfogászat, mind-body medicina.
A Hermann Dental and Medical Egészségközpontban a komplex támogatásnak köszönhetően a logopédia és testkezelés is a fogszabályzás része, ha szükséges. Minden esetben arra törekszenek, hogy a legösszetettebb eseteket is foghúzás és állcsontsebészi beavatkozás nélkül kezeljék.
| Alkalom | Időtartam | Vizsgálatok és tevékenységek |
|---|---|---|
| 1. és 2. alkalom (külön napokon) | 60 + 60 perc |
|
A szájzug berepedése (angulus infectiosus oris)
A szájzug berepedése (vagy más néven pállott száj) gyakori, ám sokszor félrekezelt probléma gyermekkorban. Főként kisgyermekeknél fordul elő, akiknél fokozott a nyáltermelés, gyakori a cumizás, vagy épp fogváltás idején többet nyúlkálnak a szájukhoz. A tünet nemcsak kellemetlen, de fájdalmas is lehet - különösen evéskor, beszédkor vagy mosolygáskor. Ápolói megfigyelés: Többször láttunk már szájzug berepedést azoknál a gyerekeknél, akik cumit használtak alvás közben, vagy éjszaka nyitott szájjal aludtak.
A szájzug-gyulladás okai
A szájzug-gyulladás, orvosi nevén angulus infectiosus oris, kialakulásának számos oka lehet:
- Hideg időben a bőr kiszáradása.
- Nem megfelelő szájhigiénia, amely gombás fertőzés kialakulásához vezethet. A szájzug berepedés gyakran gombás fertőzéssel is összefügghet.
- Rossz szokások, mint az ajkak harapdálása vagy nyalogatása.
- Valamilyen vírusfertőzés vagy betegség miatt érzékenyebb szervezet.
- A szájzug megsérülése, például apró mikrosérülés, a bőr kiszáradása miatti elrepedése, vagy egy véletlen harapás.
- Vitaminhiányban szenvedés (elsősorban a B-vitaminok, a cink és a vas hiánya).
- Kisgyermekeknél a cumizás, ujjszopás, ezeknek nem megfelelő higiéniája.
- Idősebb korban a fogvesztés és a bőr megereszkedése.
- Dermatitis.
- Allergiás reakció.
- Fényérzékenység és a napfényre adott fokozott reakció.
- Szájszárazság.
- Rosszul beállított, kopott műfogsor vagy fogszabályozó, ami felsérti a szájat, esetleg nem megfelelő a higiéniája.
- Az arc alsó részének torzulása (veleszületett vagy szerzett) foghiány vagy fogkopás miatt.
- Dohányzás, alkoholizmus.
- Akik a szájukon keresztül veszik a levegőt (pl. állandó orrdugulás miatt).
- Akik olyan gyógyszert szednek, amelynek a mellékhatása szájszárazság vagy fokozott nyálelválasztás lehet.
- Akik gyakran szednek antibiotikumokat vagy kortikoszteroidokat.
- Akiknek legyengült az immunrendszere, esetleg valamilyen krónikus, hosszabban tartó betegségük van.
A szájzug-gyulladás tünetei
A szájzug-gyulladás tünetei általában bőrpír és fájdalom vagy viszketés az érintett területen. Gyerekeknél megfigyelhető, hogy folyamatosan piszkálják, nyalogatják a szájuk szélét, esetleg nagyra tátják azt, hogy ingereljék „megvakarják” a gyulladt részt. A leggyakoribb tünetek összefoglalva:
- A száj sarkának, az ajkak bőrének kirepedezése.
- Viszketés.
- Fájdalom.
- Az érintett terület kipirosodása, duzzanata és fokozott érzékenysége.
- A bőr megvastagodása, esetleg vastagabb, kemény hegek kialakulása, amelyek fel is fakadhatnak.
- A száj sarkának vérzése, váladékozása.
- Kellemetlen szájíz.
- Amennyiben fertőzés is kialakult, a száj sarkán lévő sebek sárgás vagy fehér színűek is lehetnek.
A szájzug-gyulladás diagnosztizálása és kezelése
Gyerekeknél általában a védőnő vagy a gyermekorvos is meg tudja állapítani, mi okozta a bajt és megkezdődhet a kipállott száj kezelése. Ha a gyulladás 1-2 nap alatt nem javul, mindig forduljunk orvoshoz vagy bőrgyógyászhoz. Tapasztalat alapján: a szülők gyakran azt hiszik, ez csak „ki van száradva” - ezért hetekig zsírozzák a berepedt szájzugot. Holott a háttérben sokszor fertőzés áll, ami így csak súlyosbodik.
A szájzug-gyulladás kezelésére legtöbbször krémet vagy ecsetelőt alkalmaznak. Ha már komoly gyulladásról beszélünk, szükség lehet a szájzug előzetes fertőtlenítésére, majd olyan kenőcs alkalmazására, amely meggátolja a baktériumok bőrre kerülését, egyfajta rugalmas védőréteget képez.
Otthoni kezelési módszerek és megelőzés
Néhány egyszerű, otthoni módszerrel hatékonyan felvehetjük a harcot a száj szélének gyulladásával járó kellemetlen tünetek ellen:
- Kenjük be a gyulladt szájzugot mézzel.
- Hasonló gyógyító hatása lehet az aloe vera leveléből kinyomott zselés anyagnak.
- A megtisztított, lehűtött uborka is nyugtató és hidratáló hatású.
- Az egyszerű, tiszta vazelin vagy kókuszolaj segíthet megvédeni a bőrt a nyál irritáló hatásaitól.
A szájzug berepedés megelőzésének első lépése a bőr rendszeres tisztítása és hidratálása. Mossunk rendszeresen arcot, használjunk szalvétát étkezés után és ügyeljünk arra, hogy a fogkrémet, ételmaradékot mindig eltávolítsuk a szájzugból! Hideg időben, sportoláskor, kiránduláskor alkalmazzunk védőkrémet, stiftet! Fordítsunk figyelmet a fényvédelemre is! A külső ápolás mellett fontos a belső egészségre is figyelni. Erősítsük az immunrendszert, figyeljünk a megfelelő vitaminbevitelre és az esetleges fogászati problémák kezelésére is!
Szájpenész csecsemőkorban
A szájpenész első hallásra egy nagyon súlyos problémának hangzik, pedig egy viszonylag könnyen kezelhető betegségről van szó. Főleg akkor következik be, amikor az immunrendszerünk nem működik megfelelően, le vagyunk gyengülve, vagy felborul a baktériumflóránk egyensúlya. Csecsemőkorban a szájápolás még nem fogmosásból áll, ezért a higiénia ebben az esetben is fontos: azokat a dolgokat, amiket a baba a szájába vesz, mint cumik, cumisüvegek stb. mindig alaposan fertőtlenítsük le, és ügyeljünk a tisztaságukra.
A szájpenész tünetei és kezelése
A szájpenész elsősorban a nyelven, a fogak mellett és az orca belső felszínén jelenik meg, de előfordulhat az ínyen, a szájpadláson, a mandulákon és a torok hátsó részén is. Észrevenni is nehézkesebb a szájpenészt babáknál. Ha gyanítjuk, hogy szájpenészről van szó, akkor itassunk egy kis vizet a gyermekünkkel, és ha még mindig tapasztaljuk a fehér foltokat, akkor valószínű, hogy szájpenészről van szó.
Alapvetően, ha szájpenészre utaló tüneteket tapasztalunk, célszerű felkeresni a gyermekorvost, aki segít a kezelés megállapításában. Az ecsetelőt egy steril gézlapra kell csepegtetni, majd ezzel áttörölni a gyermek száját. Az is lényeges lépés, hogy mindent sterilizáljunk és fertőtlenítsünk, azokat a dolgokat, amik a baba szájával érintkezhetnek, cumisüvegeket, cumikat, játékokat. Ha szoptatunk, akkor különösen körültekintőnek kell lennünk, hiszen a betegség az anyára is átterjedhet.
- Folyadékpótlás: Ez főleg gyermekeknél fontos, de felnőtteknél sem elhanyagolható.
- Szénsavas és cukortartalmú italok kerülése: Nagyobb gyerekek és felnőttek esetében lesz lényeges ez a tanács.
- Fokozott szájápolás: A szájápolásra szájpenész esetén is különösen nagy figyelmet kell fordítani.
Szájszag gyermekeknél
A szájszag jelensége nem kizárólag a nagyobb gyerekek és a felnőttek problémája - megesik, hogy akár már a fogzás előtt is tapasztalható a rossz lehelet. A kiváltó ok szerint kétféle szájszagot - orvosi szóval halitózist - különböztetünk meg: orális és extraorális halitózis.
A szájszag okai és kezelése
Az orális halitózis, mely megfelelően alkalmazott szájhigiénés módszerekkel megszüntethető. Ha a lyukas fogakban, fogközökben tanyázó baktériumok, illetve a kémiai folyamatok váltják ki a szájszagot, érdemes felügyelni a fogmosást.
Extraorális halitózisnak nevezzük, amikor a probléma forrása nem a szájüregben keresendő:
- Kiszáradás: Ha kellemetlen, enyhén talán acetonos aromájú szájszagot tapasztalsz a kicsinél, érdemes fokozni a folyadékbevitelt.
- Mandulagyulladás, mandulakő, orrmelléküreg-gyulladás, garatgyulladás.
- Anyagcserezavarok: A glükóz-, illetve laktózérzékenységgel nemritkán együtt jár egy bizonyos jellegzetes lehelet.
- Reflux: A gyomorszáj záróizmának elégtelen működése lehetővé teszi a gyomortartalom savas, savanyú szagának feltörését.
- Cukorbetegség: Ha a gyerek lehelete kifejezetten acetonos aromájú, emellett pedig fokozott étvágyat, ugyanakkor fogyást tapasztalsz, és a kicsi feltűnően gyakran használja a mosdót, mihamarabb fordulj orvoshoz!