A munkanélküli segély, hivatalos nevén álláskeresési járadék, rendkívül fontos pénzügyi támogatás azoknak, akik munka nélkül maradtak és éppen új állást keresnek. A cikk célja, hogy átfogó képet adjon a munkanélküli segély feltételeiről, folyósításáról, adózásáról, különös tekintettel a GYED (Gyermekgondozási díj) és GYES (Gyermekgondozási segély) utáni időszakra.
Mi az álláskeresési járadék és ki jogosult rá?
Az álláskeresési járadék olyan pénzügyi segítség, amely az állásukat elvesztő emberek számára nyújt támogatást. Célja, hogy átmeneti anyagi segítséget nyújtson, amíg új munkát nem találnak. Az álláskeresési járadék elnevezést a 2012-ben életbe lépett új Munka Törvénykönyve vezette be, korábban munkanélküli segélyként volt ismert.
Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen erre a támogatásra, regisztrálnia kell a helyi munkaügyi központban mint álláskereső. Ezt követően a munkaügyi központ ellenőrzi, hogy a kérelmező teljesíti-e az alapvető feltételeket.
A jogosultság feltételei
Csakis azok az állásukat elvesztett munkavállalók igényelhetik az álláskeresési járadékot, akik az igényléstől számítva visszamenőleges három évben legalább 360 napig dolgoztak, vagyis rendelkeznek jogosultsági idővel. Ez azt jelenti, hogy az alkalmi vagy részmunkaidős munkák is beleszámíthatnak a jogosultságba, amennyiben azok megfelelően bejelentett állások voltak.
Az igénylés során nemcsak a munkaviszony hosszát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az igénylő nem rendelkezik jelenleg munkalehetőséggel. A járadék célja, hogy átmeneti segítséget nyújtson, ezért csak akkor folyósítható, ha az igénylő munkát keres és az illetékes hatóságokkal rendszeresen együttműködik.
Fontos tudni, hogy munkavállalói felmondás esetén is járhat a munkanélküli segély, amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülnek. A folyósítás semmiképpen nem függ össze azzal, hogy milyen módon szűnt meg a munkaviszony.
Az álláskeresési járadék igénylésének menete
Az igénylés viszonylag egyszerű folyamat, de figyelni kell a szükséges lépésekre:
- Regisztráció: Az első lépés, hogy az álláskereső regisztráljon a helyi kormányhivatal foglalkoztatási osztályán vagy az illetékes munkaügyi központban. Az igénylést személyesen vagy ügyfélkapun keresztül online is lehet kezdeményezni.
- Szükséges dokumentumok: A regisztráció során be kell nyújtani a munkaviszony megszűnését igazoló dokumentumokat (pl. felmondási papírok, munkáltatói igazolások), személyi okmányokat (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adó igazolvány), valamint iskolai-, illetve szakképzettséget igazoló okiratokat.
- Igazolások: Az előző munkahelyről kapott igazolásokra, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapra is szükség van.
A kérelem elbírálása után, ha minden kritérium teljesül, megkezdődik az álláskeresési járadék folyósítása.
Az álláskeresési járadék összege és folyósításának időtartama
Az álláskeresési járadék összege különböző tényezőktől függ, legfőképpen a kérelmező korábbi fizetésétől. Az álláskeresési járadék a munkanélkülivé válás előtti átlagos kereset 60%-a.
Azonban van egy maximális határ, amelyet nem haladhat meg: a járadék összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél. Például, 2026-ban a minimálbér bruttó összege 322.800 forint, a munkanélküli segély napi maximum összege 15.371,43 forint. Ez a korlát akkor is érvényes, ha a korábbi fizetés alapján magasabb összeg járna.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. Ezzel a kormány aktívan inspirálja a munkanélkülieket arra, hogy minél előbb térjenek vissza a munkaerőpiacra, és emellett a Munkaügyi Központ által felajánlott munkalehetőséget is kötelesek elfogadniuk.
Az álláskeresési járadék adózása
Mivel az álláskeresési járadék adóköteles jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót (SZJA) kell utána fizetni. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli segély bruttó összegéből levonják a 15%-os SZJA-t, és a kézhez kapott összeg már a levonás utáni nettó összeg lesz.
Egyéb járulékok, például egészségbiztosítási járulék, csak akkor kerülnek levonásra, ha az igénylő egyéb kötelezettségei ezt indokolják. Az álláskeresési járadék 90 napos folyósítása után kötelesek TB járulék fizetésére egyénileg, egészen addig, amíg nem találnak újra állást.
Munkanélküli segély utalásának időpontjai (példa 2026-ra)
Általánosságban elmondható, hogy az álláskeresési járadékot havonta egy alkalommal utalják, általában a tárgyhónapot követő hónap 10-ig. Az utalás időpontja függhet az igénylés feldolgozásának idejétől is. Ha a kérelmező időben benyújtotta az összes szükséges dokumentumot, és a munkaügyi központ jóváhagyta a járadékot, akkor általában zavartalanul megérkezik a segély.
| Érvényes hónap | Utalás dátuma |
|---|---|
| Január | Február 2. |
| Február | Március 2. |
| Március | Április 1. |
| Április | Május 4. |
| Május | Június 1. |
| Június | Július 1. |
| Július | Augusztus 3. |
| Augusztus | Szeptember 1. |
| Szeptember | Október 1. |
| Október | November 2. |
| November | December 1. |
| December | 2027. január 4. |
GYED és GYES utáni munkavállalás és az álláskeresési járadék
A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek.
Fontos tudni, hogy GYES mellett nem kaphat álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatja az igénylő. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra/tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED. Az egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni.
Az Elektronikus ügyintézés (kereső tevékenység bejelentése) alkalmazás használatával online is jelezhető a foglalkoztatási osztály felé a nyilvántartásba vételi és álláskeresési járadék iránti szándék.
A munkáltatói felmondás és felmondási tilalom
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy például a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. Ez nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető.
- A felmondási tilalom vonatkozik a várandósság, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamára.
- Ha megszünteti a fizetés nélküli szabadságot, az abszolút felmondási védelem sem jár többé, azaz adott esetben felmondhatnak a munkavállalónak munkáltatói felmondással.
- A munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek. A felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik.
GYED melletti munkavégzés és visszatérés a munkaerőpiacra
A GYED melletti munkavégzés már a szülési szabadságot követően, a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is lehetséges. Nem kell lemondani a GYED-ről, akár teljes munkaidőben is dolgozhat mellette, és a juttatás továbbra is jár.
A szülői szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot meg lehet szüntetni, vagyis az édesanya a GYED mellett már korlátlanul munkába állhat. A foglalkoztatónak a munkavállaló fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét mindig el kell fogadnia.
Szabadság GYED/GYES után
A munkavállaló a távollét ellenére is jogosult lesz szabadságra. A szülés után felhalmozódott szabadság a szülési szabadságból (168 nap) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadságból áll.
A távollét alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő és/vagy a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak.
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy alapesetben minden magyar munkavállalónak évi 20 nap szabadság jár. Pótszabadság jár életkor és eltartott gyermekek száma alapján:
- 1 gyermek esetén +2 nap;
- 2 gyermek esetén +4 nap;
- 2-nél több gyermek esetén összesen +7 nap jár;
- a fenti pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Részmunkaidős foglalkoztatás
A gyermek négyéves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az általános napi munkaidő felére szóló részmunkaidőre módosítani a szerződést. Három vagy több gyermek esetén a legkisebb gyermek hatéves koráig él a kötelező részmunkaidő igénybevételének lehetősége.
A részmunkaidő természetesen azt jelenti, hogy a bér is arányosan csökken. A 6 órás foglalkoztatás már megállapodás kérdése.
