Az izomgyulladás kezelése: átfogó útmutató

Az izomgyulladás, orvosi nevén miozitisz, egy olyan állapot, amely számos okból kifolyólag jelentkezhet, és különböző súlyosságú tünetekkel járhat. A testünkben található több száz izom bármelyike begyulladhat, legyen szó akut, hirtelen fellépő fájdalomról, vagy krónikus, autoimmun eredetű megbetegedésről.

Az izomgyulladás akut formájában gyakran a túlzott fizikai aktivitás, sérülés, vagy rossz testtartás következménye. A megerőltető mozgástól keletkezett mikroszakadásokba folyadék szivárog, ami a túlterhelt izom gyulladásához vezet. Sportsérülés, izomhúzódás, rándulás vagy szakadás is kiválthatja. Emellett vírusos fertőzések, mint az influenza, vagy pajzsmirigy alulműködés is okozhat izomfájdalmat és gyulladást.

A krónikus izomgyulladás, a miozitisz, autoimmun eredetű betegség, amely során a szervezet a saját szöveteit támadja meg. Ez a betegség elsősorban izomgyengeséggel, majd izomfájdalommal és duzzanattal jár. Nem jár feltétlenül fájdalommal, első tünete leggyakrabban az érintett izmok gyengesége. Fontos a korai felismerés, hiszen minél később veszik észre a betegséget, annál nagyobb az esélye, hogy a gyulladás továbbterjedjen a gyomor- és bélrendszer, a légzőszervek vagy a szívizmok felé.

Az izomgyulladás tünetei közé tartozik a végtagok izomzatában érzett gyengeség és fájdalom, az izmok beduzzadása, mozgásuk beszűkülése, valamint a vörösség, duzzadtság és melegség az érintett területen. Hőemelkedés és láz is kísérheti.

Az izomgyulladás kezelésének első lépései: pihenés és helyi terápiák

Az izomgyulladás kezelésének első és legfontosabb lépése a pihenés. A túlzott fizikai aktivitás elkerülése, és a pihenés segít az izomgyulladás kezelésében. Zúzódás, izomhúzódás vagy izomgörcs esetén a kezelés fontos lépése a pihentetés és fáslizás után a gyulladásgátlás.

Helyi hatású szerek

Legjobb, ha gyógyszerek helyett először megpróbáljuk helyileg csillapítani a fájdalmat. A sérülésre és az izomlázra szükség esetén a nem szteroid-gyulladáscsökkentők hatásosak. Kezdetben krém vagy gél formájában juttassuk őket a szervezetünkbe, hiszen így elkerülhetjük a mellékhatásokat. Kaphatóak hűsítő hatású gélek is, amelyek segítségével elkerülhető az izom túlhűtése vagy esetleges fagyása. Ezek a sportkrémek általában tartalmaznak mentolt, kámfort, mentaolajat és allantoint, izomlazító hatásuk is van. Egy izomláz esetén is érdemes gyógynövényes balzsamot használni, ami a masszázzsal kombinálva sokkal hatásosabb lehet.

A gyulladás okozta duzzanat mérséklésére jót tesz a jegelés. Ennek során tekerjen egy törölközőbe jégkockát vagy a fagyasztóból kivett mirelit zöldséget, és 10-15 percig tartsa a gyulladt területen, néhány óránként. A gyulladt izom hűtése, jegelése mellett jót tesz a melegvizes fürdő is. Azért, mert ez pedig a vérbőséget fokozza, és ez is elősegíti a gyulladt sejtek felgyorsult tápanyag és oxigén ellátását.

A kineziológiai szalag szakszerű felragasztásával is csökkenteni tudja a gyulladást, és meg tudja gyorsítani a regenerálódást. A szakszerű húzással felragasztott tapasz meggyorsítja a gyulladt izom öngyógyulását. Serkenti a vérkeringést, és ezzel több tápanyaghoz és oxigénhez jutnak a sejtek, és gyorsabban regenerálódnak. A kineziológiai tapasz színeinek is fontos szerepe van a gyulladás mérséklésében. A zöld a harmónia, a kék pedig a nyugalom színe.

Szájon át szedhető gyógyszerek

Abban az esetben, ha a helyi hatású szerek nem hatnak megfelelően, vagy túl nagy felületet kellene a krémekkel bekennünk, alkalmazhatunk szájon át bevehető gyógyszereket is. Az ibuprofen vény nélkül kapható szer viszonylag enyhe mellékhatásokkal, bár gyomorbántalmakat okozhat. Ha ez nem válik be, érdemes orvoshoz fordulni, hiszen lehetséges, hogy sérülésünk komolyabb, mint azt először gondoltuk. Kizárólag orvos írhatja fel a komolyabb mellékhatások miatt az olyan gyulladáscsökkentő szereket, mint az indometacin, a fenilbutazon vagy a celekoxib.

A gyulladásos megbetegedéseknél a szájon át bevehető gyógyszer is elkerülhetetlen, hiszen helyes életmóddal és mozgásterápiával karöltve a terápia fontos része.

Krónikus izomgyulladás (Miozitisz) kezelése

A miozitisz nem gyógyítható, de kordában tartható betegség. A kezelési stratégia függ attól, hogy milyen súlyos az izomgyengeség (fenyeget-e légzési elégtelenség vagy fennáll-e félrenyelés veszélye), vannak-e belső szervek érintettségére utaló jelek, nem áll-e a háttérben rosszindulatú daganatos betegség.

Gyógyszeres kezelés

Mint a legtöbb kórkép esetében, itt is fontos a korai, hatékony terápia. Ezért a diagnózist követően a kezelést haladéktalanul meg kell kezdeni, és ha az egyik gyógyszer nem hat, akkor váltani kell más készítményre. Az orvos általában kortikoszteroidokat és immunszupresszív szereket ír fel, mivel a betegség autoimmun eredetű. A gyógyszerek adagolását és kiválasztását mindenképpen szakemberre kell bízni a veszélyes mellékhatások miatt.

Szteroidok

A miozitiszek kezelésében a szteroidok adása még ma is első választás, ugyanis erre a betegek kétharmada jól reagál. Legjobb, ha a kezelés az első tünetek jelentkezését követő 3 hónapon belül megkezdődik. A kezdeti adagot és a beviteli formát (tabletta vagy injekció) a tünetek súlyossága szabja meg. Amikor egy hónapos kezelés után hatást észlelünk, a dózist lassan, fokozatosan csökkentjük a fenntartó adagra, amit aztán hónapokig kap a beteg. Ha viszont két hónapon belül nem csökken jelentősen az említett izomenzimek szintje és nem következik be megfelelő izomerő-növekedés, akkor a terápia hatástalannak tekinthető, és váltani kell.

Immunszupresszív szerek

A szteroidokra nem reagáló esetekben más immungátló szert szoktunk alkalmazni. Ilyen hatékony szerek a metotrexát, azatioprin, ciklofoszfamidd és ciklosporin. Dermatomiozitiszben, különösen a bőrtünetekre igen hatékony a klorokvin. Vannak olyan sürgető helyzetek (pl. a beteg már kezdetben sem reagál szteroidra, fenyegető légzési elégtelenség, súlyos nyelészavar áll fenn), amikor ezeket a szereket eleve együtt adjuk a szteroidkezeléssel. Az említett gyógyszereket akár kombinálni is lehet.

Biológiai terápia és egyéb kezelések

Nem új, de az említett gyógyszerek hatástalansága esetén megpróbálhatók a nagydózisú emberi immunglobulin készítmények. Sajnos nagyon drágák, de kritikus helyzetben hatékonyan befolyásolhatják az autoimmun választ. Számos gyógyszerrel végeznek klinikai vizsgálatokat (pl. mikofenolát mofetil, fludarabin, takrolimusz), melyek esetleg a jövőben felkerülhetnek a kezelési palettára. Más autoimmun betegségekhez hasonlóan miozitiszekben is vannak próbálkozások biológiai terápiával, ami fehérjetermészetű, az immunrendszer egy meghatározott pontján ható, hatékony gyógyszerek alkalmazását jelenti. Így infliximabbal, rituximabbal vannak egyelőre kis betegszámon történt klinikai vizsgálatból származó tapasztalatok.

Több autoimmun betegségben is próbálkoznak plazmaferezissel, mely vércserét jelent. A káros, a miozitisszel együtt járó antitestek, immunkomplexek, gyulladásos fehérjék eltávolítása, majd egészséges plazma visszaadása segíthet a gyógyszerekre kevésbé reagáló betegeken. A saját vérképző-őssejt-átültetés, mint valóban "végső megoldás", szintén segíthet a legsúlyosabb betegeken.

Fizioterápia és életmód

A gyógyszeres kezelés mellett igen fontos kiegészítő kezelés a fizioterápia. Az aktív gyulladás idején az aktív (beteg általi) mozgatás nem nagyon ajánlott, de ekkor is szükséges az ízületek mozgásterjedelmének megtartása, az izomerő javítása érdekében a gyógytornász által végzett passzív mozgatás. A légzőizmok érintettsége, légzési zavar esetén különösen fontos a légzőtorna, melyet szintén a gyógytornász tanít meg. Amikor a gyulladás már javult, és a gyógyszereket is sikerült csökkenteni, tartósan (hónapokig-évekig) javasolt az aktív tornagyakorlatok végzése. Tartós izomgyengeség és mozgáskorlátozottság esetén válhat fekvőbeteg intézeti rehabilitáció szükségessé.

A gyulladás mérséklődése után mindenképp érdemes elkezdeni a gyulladt izom óvatos tornáját és nyújtását. A mozgás előtti bemelegítést nem hanyagolhatja el. Ha viszont alapos bemelegítés után megerősíti az izmait, és az edzés végén pedig rendszeresen odafigyel az erősített izmok nyújtására is, akkor gyulladás nélkül fogja majd elviselni azt a terhelést is, ami most gyulladást okozott Önnek. Megfelelő hidratálás is kulcsfontosságú az izomgyulladás kezelése során.

A makacs izomgyulladás gyorsabb megszüntetésében a lökéshullám kezelés is segít. A lökéshullámmal keltett gyógyító hanghullámok a gyulladt izom vérkeringésének fokozásával meggyorsítják a sejtek tápanyag és oxigénellátását. A kezelés hatására a sejtek anyagcsere folyamatai felgyorsulnak, és gyorsabban képesek gyógyulni.

Étrend

Az ízületi gyulladás során jelentkező fájdalmat és a testben kialakult gyulladásos reakciókat nemcsak a gyógyszeres kezelés befolyásolja, hanem étrendünk is.

Mit együnk?

• A leveles zöldek számtalan jó tulajdonsággal rendelkeznek, a bennük lévő antioxidánsok, klorofil és különféle fitokemikáliák miatt pedig nagy segítséget nyújtanak nem csak az immunrendszer erősítésében és a szervezet fertőzések elleni harcában, hanem a különféle gyulladásos reakciók enyhítésében is. A spenót például fantasztikus forrása a növényi alapú Omega-3 zsíroknak, ahogy a folsavnak és a K-vitaminnak is, rosttartalma miatt pedig könnyen emészthető.
• Az Omega-3 zsírsavak számos területen támogatják egészségünket, az ízületi gyulladással rendelkezőknek pedig különösen nagy segítséget nyújtanak, mivel gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően csillapítják az ízületi fájdalmakat, az izommerevséget és még a betegségre bevett gyógyszerek hatékonyságát is serkentik.
• A fokhagyma nem csak antioxidáns-tartalma miatt, de a benne található diallil diszulfidnak nevezett hatóanyagnak köszönhetően is jó választás, ha ízület-barát étrendbe szeretnénk fogni. Sőt, a fokhagymát nem csak elfogyasztva, de helyileg alkalmazva is használhatjuk a fájdalom enyhítésére.

Mit NE együnk?

• A finomított szénhidrátok fokozzák a gyulladást stimuláló anyagok termelődését, ezért ha ízületi fájdalmaktól szenvedünk, mindenképpen érdemes ezeket elkerülni. Már csak azért is, mert túlzott fogyasztásuk könnyedén hízáshoz és túlsúlyhoz vezethet, amely megint csak nem tesz jót ízületeinknek.
• A finomított cukor a túlsúly megjelenésében és az elhízásban játszott szerepén kívül felszabadít a szervezetben a citokineknek nevezett anyagokat, amelyek gyulladásos hírvivő elemek.
• Telített zsírsavak találhatók minden állati eredetű hús- és tejtermékben, de a kókusz- vagy pálmaolajban is. Persze a zsírsavak különböző mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben, így például egy szál kolbász elfogyasztása nem ugyanaz, mint egy bögre sovány tejé. A telített zsírok mennyiségét szerencsére mindig feltüntetik az élelmiszerek csomagolásán, így könnyedén tájékozódhatunk róla.

tags: #izomgyullad #s #elleni #gy #gyszer