Az iskolai védőnő feladatai és szerepe a gyermekek egészségének megőrzésében

Az iskolai védőnő kulcsfontosságú szerepet tölt be a 6-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű egészségügyi alapellátásában. Munkájukkal hozzájárulnak a tanulók egészséges testi-lelki fejlődéséhez, a betegségek megelőzéséhez és korai felismeréséhez.

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza tevékenységüket, mely szerint a védőnők az iskolaorvossal együttműködve, valamint a körzeti háziorvost és a fogorvost is bevonva látják el feladataikat. Az iskolai védőnő preventív tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, figyelembe véve az oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatokat.

Az iskolai védőnő főbb feladatai

Az iskolai védőnő feladatai rendkívül szerteágazóak, és a gyermekek teljes körű egészségének biztosítására irányulnak. Ezek a feladatok a következők:

• Egészségi állapot felmérése és nyomon követése: A tanulók kétévenkénti vizsgálata a 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyamban. Ez magában foglalja az érzékszervek működésének (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálatát a 6. évfolyamban. A pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól történik. A mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre, valamint vérnyomásmérés.
• Szűrővizsgálatok szervezése és előkészítése: A szűrővizsgálatok időpontjáról a szülők értesítést kapnak. Lehetőségük van - igény esetén - részt venni gyermekük iskola-egészségügyi vizsgálatán. A szűrési és oltási rendben nincs változás, azt kötelezően folytatjuk.
• Kötelező védőoltások: A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. A gyermekek, tanulók oltásait nyilvántartani kell. Az oltások beadása kizárólag iskolai kampányoltás keretében történik, az oltást az iskolaorvos adja be.
• Személyi higiéne ellenőrzése: A gyermekek, tanulók személyi higiéne ellenőrzése. Évről-évre megjelenő jelenség a fejtetvesség. Serke és fejtetű miatt kiszűrt gyermek szülei írásbeli értesítést kapnak, mely alapján kötelesek gyermeküket kezelni.
• Elsősegélynyújtás: Az iskolában bekövetkezett balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló egészségügyi intézménybe irányítása.
• Krónikus betegek és magatartási zavarokkal küzdők segítése: A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése, fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével.
• Egészségnevelés: Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, szenvedélybetegségek megelőzése témákban.
• Pályaválasztás segítése: Az egészségügyi-testi adottságokkal összefüggésben pályaválasztási tanácsadás.
• Környezet-egészségügyi feladatok: Részvétel a testnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.
• Gyermekvédelmi jelzőrendszer: Az iskolavédőnő és az iskolaorvos az egészségügyi feladatain túl a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében. Jelzi a gyermek veszélyeztetettségét a család- és gyermekjóléti szolgálatnak.
• Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülőknek lehetőségük van - igény esetén - részt venni gyermekük iskola-egészségügyi vizsgálatán és védőoltásának beadásán. Kérjük, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék az iskolavédőnő felé.
• Dokumentáció: Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése.

Az iskolai védőnő és az iskolaorvos együttműködése

Az iskola-egészségügyi ellátás lényege, hogy a diákok közvetlenül a nevelési-oktatási intézményben vehetik igénybe. Az iskolaorvos és a védőnő szoros együttműködésben dolgoznak. Az iskolaorvos feladatkörét a fenti rendelet határozza meg, az alábbiak szerint:

• A gyerekek egészségi állapotának vizsgálata, egészségmegőrzés követése.
• Betegségek megelőzése, korai felismerése, egészségfejlesztés.
• Teljes fizikális szűrővizsgálat, alkalmassági vizsgálatok elvégzése.
• Kórelőzmény alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásba irányítása.
• Közegészségügyi és járványüggyel kapcsolatos feladatok.
• Kampányoltások (életkorhoz kötött kötelező és választható védőoltások).
• Étkeztetés ellenőrzése.

Jogszabályi háttér

Az iskolai védőnő tevékenységét több jogszabály is szabályozza, melyek biztosítják az ellátás törvényes kereteit és szakmai színvonalát:

1. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.
2. 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.
3. 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról.
4. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet.
5. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

Az egészségtudatosság és innováció

Az egészségtudatosság magjait már gyerekkorban el kell vetni, s ebben a munkában igen szép és egyben felelősségteljes feladat jut az iskolai védőnőkre. A 21. században, az internet világában rengeteg impulzus éri a fiatalokat, s valakinek el kell őket igazítani a fals és a hiteles információk tengerében, különösen igaz ez, ha az egészségükről van szó.

Fontos a kommunikáció, az ismeretátadás fejlesztése. Hogyan beszélgessünk a gyerekekkel, hogy őszintén feltegyék nekünk kérdéseiket akár egyénileg, vagy csoportban egy osztálynak tartott foglalkozáson. A mintaadás mellett a kommunikáció nagyon fontos, miről és hogyan beszélünk nekik, és nemcsak a szexuális felvilágosításra kell gondolni, hanem életkoruknak megfelelő szinten arról kell beszélgetnünk velük, hogyan tudnak a szociális-, az otthoni-, és iskolai közegükbe egészséges életmódot folytatni.

A testi betegségek prevenciója mellett a lelki tényezőkre is figyelni kell, a gyerekek körében is előfordulnak lelki eredetű problémák. Sokat javítanának az életminőségükön például azzal, ha kevesebbet interneteznének, többet sportolnának, időben lefeküdnének este. Ezek között vannak apróságoknak tűnő dolgok is, de a kiegyensúlyozott mindennapokhoz mind fontosak. Régóta tudjuk azt is, hogy emberi kapcsolataink minősége hatással van egészségünkre, a gyerekek egymás közti kommunikációjában a pozitív attitűdöt támogassuk, ne hagyjuk, hogy az iskolában leszólják vagy leuralják a másikat.

Táblázat: Iskolai szűrővizsgálatok ütemezése

tags: #iskolai #vedono #feladatai