Az inszemináció és a lombik programok árai és állami támogatása Magyarországon: A Forgács Intézet esete

Az elmúlt években jelentős változások történtek a meddőségi kezelések finanszírozásában és elérhetőségében Magyarországon. A kormány döntése értelmében 2021 nyarától a meddőségi kezeléseket már csak állami intézmények végezhetik, párhuzamosan azzal, hogy a beavatkozások és a gyógyszerek gyakorlatilag ingyenessé váltak a páciensek számára. Ez a cikk részletesen bemutatja az inszemináció és a lombik kezelések hátterét, folyamatát, az állami támogatás részleteit, valamint kitér az államosítás hatásaira és a Forgács Intézet szerepére.

A meddőségi kezelések áttekintése

Az inszemináció, vagy méhen belüli megtermékenyítés, akkor alkalmazható sikeresen, ha elegendő számú és minőségű spermium áll rendelkezésre, valamint a nő petevezetői rendben vannak és átjárhatóak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 6 alkalmat támogat ebből az eljárásból, kivéve a Kaáli és a Forgács Intézetben végzett kezeléseket.

A lombik program (in vitro fertilizáció - IVF) egy összetettebb eljárás, amely többféle kezelési protokollt is magában foglal. Létezik rövidebb ideig tartó, úgynevezett rövid, illetve antagonista protokoll, mely esetén a stimuláció a menstruáció 2. napján kezdődik és 11-14 napig tart, majd ezt követi a petesejtek leszívása. A hosszú protokoll a menstruáció 21. napján kezdődik, és az adagolt hormonok típusában, illetve az adagolási idő hosszában különbözik.

A lombik program főbb lépései:

1. Stimuláció: A petefészkek működésének hormonális serkentése.
2. Tüszőérés nyomon követése: A stimuláció során a tüszők érését ismételt ultrahangvizsgálatok és szükség esetén vérből végzett hormon-meghatározások segítségével követik nyomon. Amint a tüszők érettsége megfelelő, hCG injekciót adnak be.
3. Petesejtek leszívása (punkció): Többnyire altatásban, a hüvelyen keresztül, ultrahang segítségével történik. A leszívott tüszőfolyadékot a biológus megvizsgálja.
4. Sperma előkészítése és megtermékenyítés: A spermát laboratóriumi körülmények között előkészítik, majd 4-5 órával a punkciót követően a biológus végzi a megtermékenyítést. Másnap reggel mikroszkóp alatt ellenőrzik a megtermékenyülést.
5. Embriótranszfer (ET): A punkciót követő 2-5. napon történik. Annak érdekében, hogy a teherbeesés valószínűsége nagyobb legyen, több embriót is visszaültethetnek. Az embriótranszfer csak néhány percet vesz igénybe, altatás nem szükséges.

Sikeres kezelés esetén a terhességet az embriók visszaültetését követően kb. 10-14 nap múlva lehet kimutatni.

Az állami támogatás és a Forgács Intézet

A lombik program sajnos nem olcsó, azonban jelenleg 5 alkalmat támogat az OEP. Ebbe nem kell beleszámolni a fagyasztott embriókkal történő transzfert, amennyiben a pár vállalja a fagyasztás költségét. A támogatás azt jelenti, hogy a beavatkozásokért (a kezelés megtervezése, a stimuláció során a tüszők fejlődésének nyomon követése, punkció, megtermékenyítés, embriók visszahelyezése - tehát az orvosok, biológusok, egyéb személyzet munkája) nem kell fizetni, valamint egyes gyógyszerek 50%-os áron vásárolhatók meg. Bizonyos gyógyszereket azonban teljes áron kell megvásárolni. A gyógyszerek támogatása az 5. kezelésig jár. Egy-egy kezelés, attól függően, kinek mennyi hormonra van szüksége, akár 80.000 - 300.000 Ft-ba is kerülhet.

A Forgács Intézet története és fejlesztései

A Forgács Intézet szakmai előfutáraként 1990-ben, Magyarországon a legelsők között kezdte meg működését egy munkacsoport a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel együttműködésben a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban. Az Intézet alapító tulajdonosa, Dr. Forgács Vince az elmúlt 35 évben tudatos szakmai és infrastrukturális fejlesztéseket hozott létre.

Az első Intézet 2001-ben költözött a mai helyére, Pesterzsébet zöldövezetében álló villaépületbe. Ezt követte 2019-ben a mellette álló újabb ingatlan megvásárlása és egészségügyi ellátásra alkalmassá tétele. 2024-ben a minden igényt kielégítő harmadik modern épület a DUNAMENTI REK Reprodukciós Központba történő beolvadást követően készült el. Ez az épület a magyarországi asszisztált reprodukció fejlesztésének egyetlen olyan, újonnan épült objektuma, melynek megvalósítása a DUNAMENTI REK intézményes keretén belül valósult meg. Ennek eredményeként jelenleg három, összefüggő egységben működő, összességében mintegy 1000 m² alapterületű létesítményt alakítottak ki. Az intézetben alkalmazott legkorszerűbb műtéti és laboratóriumi technikák, mint például a blasztociszta stádiumban történő vitrifikáció, illetve az embriók time-lapse kamerarendszerben történő ellenőrzése, garantálják az eredményes tevékenységet.

Magyarországon 2022-ben elsőként és egyedüliként vállalkoztak arra, hogy csupán egy darab, ötnapos embriót transzferáljanak. Ennek eredményei kiválónak bizonyultak: egy embrióval végzett beültetés után, 40 éves kor alatti beültetésre számítva 40%-os klinikai terhességet értek el. Ugyanezt az eredményt kapták fagyasztott embrió beültetését követően is. Ezek nemzetközi szinten is elismert eredmények, Magyarországon az IVF élvonalában tartják számon.

A Forgács Intézet nagy hangsúlyt fektet valamennyi munkatárs szakmai képzésére és továbbképzésére, különös tekintettel szakorvosaik és embriológus kollégáik hazai és külföldi kongresszusokon, illetve továbbképző workshopokon történő részvételére. Több évtizedes tapasztalatuk alapján olyan petefészek stimulálási és embrió-fagyasztási technológiát dolgoztak ki, amely esetén ezek a kiváló eredmények 1% körüli ikerterhességi arány mellett érhetőek el. Büszkék arra, hogy évek óta a jól végig gondolt IVF kezeléseik eredményeképpen nem keletkezett petefészek túlstimulálási szövődmény. Ezzel a szemlélettel és gyakorlattal a lombik kezelési eljárások során elkerülték a kezelések potenciális veszélyeit, az ikerterhességet és a hiperstimulációt.

Az államosítás hatása a meddőségi kezelésekre

Meddőségi kezelést a törvény szerint 2021 nyarától már csak állami intézmény végezhet. Ezzel párhuzamosan a kormány gyakorlatilag ingyenessé tette a beavatkozásokat és a gyógyszereket, és elviekben eltörölte előbbiek volumenkorlátját is.

Az államosítás két ütemben történt: az első rendelet 2019 végén hat olyan magánintézményt érintett, ahol az egészségbiztosító által finanszírozott beavatkozások is zajlottak. Az államosítás második hulláma aztán a teljesen magánfinanszírozású intézeteket is elérte 2021 nyár elején megjelent törvénymódosítással, amely kimondja, hogy a meddőségi kezelésre szoruló nők csak 2021. szeptember 30-ig köthetnek szerződést magánkézben lévő intézményekkel. A kormány tájékoztatása szerint minderre azért volt szükség, mert állami kézben működhetnek ezek a beavatkozások a leghatékonyabban, illetve azért, hogy többen hozzáférhessenek a meddőségi kezelésekhez.

Páciensek tapasztalatai az államosítás után

Katalin, egy huszonhét éves páciens, akit két meddőségi kezelés között ért a tulajdonosváltás, arról számolt be, hogy az államosítás után, bár a szakembergárda maradt, egy speciális eljárást, amelyet korábban alkalmaztak, nem használtak, mert „nem volt benne a protokollban”, így egyetlen petesejt sem termékenyült meg. A magánellátásban részletes tájékoztatást kapott az orvosoktól, míg az állami rendszerben minden az utolsó pillanatban derült ki számára.

A várakozási idő az állami centrumokban hosszabbá vált, akár több hónapos is lehet az első konzultációra. Az egyik vidéki centrumba például három hónapos várakozás után is csak „telefonos konzultációra” lehetett időpontot kapni. Dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának vezetője sem kapott engedélyt nyilatkozni az egyetem kommunikációs osztályától. Az új centrum egyébként 790 millió forintos eszközbeszerzés után nyitotta meg kapuit, és állítólag huszonöt százalékkal növeli a meddőségi ellátás kapacitását. Azonban az ingyenesség miatt többen szeretnének lombikkezelésen részt venni, ami tovább terheli a rendszert.

Sipos Miklós szerint az állami rendszer mennyiségi követelményeknek próbál megfelelni, és a TB csak az alapvizsgálatokat finanszírozza. Számos intézetben nem érhető el andrológus, és sok speciális beavatkozás és diagnosztikai eljárás, amelyet a páciensek maguk is ismernek, nem támogatott a TB által, így továbbra is csak magánellátás keretében érhetők el. Ezek az eljárások korábban fontos kiegészítői voltak az egészségügyi szolgáltatásoknak, és most kiestek a rendszerből.

Az állami ellátást tovább lassítja, hogy az intézményeknek a veszélyhelyzet miatt újra csak egy bizonyos keretösszeg áll rendelkezésükre az egyes beavatkozásokra. Gyetvai Viktória mentálhigiénés szakember hangsúlyozza, hogy a siker nem attól függ, állami vagy magánintézményben próbálkoznak-e, hanem attól, hogy a párok megkapják-e a szükséges információt és személyes figyelmet.

Panna, egy harmincnyolc éves páciens, két sikertelen lombikprogram után úgy érezte, pluszkivizsgálásra van szüksége, ezért magánfinanszírozásban kereste fel endokrinológust, immunológust és hematológust. Kiderült, hogy trombofíliára van hajlama, ami a magzat elhalásához vezethet. Az újonnan választott állami intézetben négy hónapot kellett várnia az első konzultációra, de addigra már minden szükséges leletet magával vitt. Az állami rendszerben nem kaptak andrológiai ellátást, ezért magánorvoshoz fordultak, ahol az első vizsgálat 80.000 Ft-ba került, a további konzultációk pedig alkalmanként 40.000 Ft-ba.

Jogi szabályozás és tudnivalók

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a és a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza. A rendelet tartalmazza a szakorvosi javaslat megadásához szükséges orvosszakmai és jogi feltételeket, valamint a beavatkozás elvégzését kizáró okokat. A meddőségi kezelések a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél vehetők igénybe, amennyiben a feltételek teljesülnek.

Társadalombiztosítási támogatás a meddőségi kezelésekre

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás támogatott. A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. november 1-jétől és 2024. január 1-jétől módosultak a szabályok. A módosítások értelmében a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-jét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is.

Ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeként legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság.

Várakozási idő és magánfinanszírozás

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni. A közfinanszírozott ellátások esetleges hosszabb várakozási ideje miatt igénybe vett magánfinanszírozott szolgáltatás költségei a pácienst terhelik.

tags: #inszeminacio #ara #forgacs