Az ikerterhesség sokkal gyakoribb, mint azt korábban hitték az orvosok, különösen az ultrahangos vizsgálatok fejlődésének köszönhetően. Azonban nem minden ikerterhesség végződik két egészséges gyermek születésével. Előfordul, hogy az egyik magzat a terhesség korai szakaszában elhal, és szinte nyomtalanul felszívódik a méhben. Ezt a jelenséget fantomiker-szindrómának nevezik.
A fantomiker-jelenség gyakorisága és okai
A jelenség pontos előfordulási gyakoriságát nehéz megbecsülni, mivel sok esetben észrevétlen marad. A terhesség során sokszor több magzat is fejlődésnek indul, de nem mindegyik járja végig az utat, és többnyire csak egy születik meg. A többi spontán módon elveszik, és a nem fejlődő magzati szövet részlegesen vagy néha teljesen felszívódik.
A terhességi szövődményt egyre gyakrabban dokumentálják a nagyobb képességű ultrahang-technológiáknak köszönhetően. Valódi fantomiker-szindrómának az orvostudomány azt nevezi, amikor a terhesség nagyon korai szakaszában, a hólyagcsíra beágyazódásáig tűnik el az egyik iker. Az embrió elvesztését a későbbi szakaszban méhen belüli elhalásnak hívják.
A fantomiker jelenség nem vetélés, mert a fantomikrek nyomtalanul felszívódnak, a terhességre és a fogamzóképességre nem ártalmasak. Az egyik korábbi kutatás megállapította, hogy a várandósság 8. hetében a terhességek csaknem 5 százaléka ikerterhesség, viszont az egyik iker az esetek 21-30 százalékában eltűnik.
Egy másik kutatás adatai szerint a mesterséges megtermékenyítés esetén gyakoribb a fantomiker-jelenség, az így született gyermekek akár 10-15 százalékának is lehetett a terhesség legkorábbi szakaszában egy "ikertestvére". Sokszor azonban a jelenség még az orvosok előtt is rejtve marad, hogyha ugyanis az iker a terhesség korai szakaszában tűnik el, úgy előfordulhat, hogy még a méhlepényen sem találják meg a szülés után a nyomait.
Különböző forgatókönyvek
Előfordulhat továbbá az is, hogy a terhesség korai szakaszában a két embrió összeolvad, az erősebb pedig a növekedése során tulajdonképpen magába olvasztja a fejletlenebb génjeit. Ilyen esetben a magzat nem feltétlenül tűnik el, előfordulhat, hogy a ki nem fejlődött ikertestvér a testvéréhez hozzánőve jön a világra. Ha a két embrió teljesen összeolvad, úgy kiméráként születik meg a gyermek, vagyis egynél több DNS-készlettel bír.
Az ilyen embereknek akár két különálló immunrendszere is kifejlődhet, amelyek állandóan idegennek ismerik fel egymást és folyamatos küzdelemben vannak. Mivel az eltűnő magzat szöveteit részben az anya szervezete is felszívja, a DNS-ének darabkái a későbbiekben is kimutathatóak a vérében, így orvosi értelemben ő is kimérának tekinthető.
Ha az ikermagzat a terhesség későbbi szakaszában hal el és az egypetéjű ikrek egyike vész el, az orvos a szülés megindítása mellett dönthet, feltéve hogy az életképes magzat elég érett, közel van a természetes születés prognosztizált időpontjához, azaz a baba tüdeje már elég fejlett, hogy életben maradjon a méhen kívül.
A szuperfetáció: ritka, de lehetséges
A szuperfetáció nagyon ritka jelensége akkor következik be, amikor egy várandós nő esik teherbe. Az állatvilágban nem szokatlan, de az emberek esetében rendkívül ritka: az elmúlt bő fél évszázad alatt mindössze tízszer regisztráltak ilyet. Embereknél a szuperfetáció azért valódi biológiai csoda, mert általában egy petesejt megtermékenyülésével létrejött terhesség után olyan hormonok képződnek a nő testében, amelyek már a következő ciklus tüszőérését is megakadályozzák.
És mégis, előfordul, hogy egy már teherbe esett nő "felülfogantatik", vagyis újabb magzattal másik terhességet kezd. Mivel a születés pillanata legtöbbször megegyezik, ilyenkor kézenfekvőbb egyszerűen az anyaméhben különböző ütemben fejlődő, de egyszerre fogant magzatokra gyanakodni, mint erre a rendkívül különleges jelenségre.
Példák a fantomiker-szindrómára
2016-ban Jessica Allen híressé vált esete világított rá a jelenségre. Egy kínai pár béranyának fogadott egy kaliforniai nőt, hogy kihordja lombikban fogant magzatukat. Jessica Allen már a 6-7. hétben járt béranyaként a terhességben, amikor az orvosok egy második fejlődő magzatot is észleltek benne. Természetesnek vették, hogy az eredeti embrió később felfedezett ikertestvéréről van szó. Az ilyen esetekben a nem egyszerre történő többszörös megtermékenyülés lehetősége kulcsfontosságú lehet.
Egy másik esetben egy 26 hetes ikerterhes kismama ultrahang vizsgálata során kiderült, hogy az egyik magzat nem fejlődik úgy, mint a másik. Az "A" magzat becsült súlya 1000g volt, míg a "B" magzaté 800g, ráadásul a kisebb magzatnál kevesebb magzatvíz is volt. Az orvosok szerint a különbség jelentős volt, és szoros megfigyelésre, valamint a magzatok állapotának szigorú ellenőrzésére volt szükség.
2 perces idegtudomány: Fantomvégtag
Ikerterhesség és az eltérő fejlődés
Ikerterhességek esetében nem szokatlan, hogy az egyik magzat fejlettebb, mint a másik, előrébb jár a növekedésben, és előnyét a születés pillanatában is őrzi. Gyakran azért születnek nagyon kis korkülönbséggel testvérek, mert sok szülőben még él a tévhit, miszerint egy szoptatós anya nem tud teherbe esni. Pedig tud.
A nőgyógyászok gyakran szembesülnek az ikerterhességgel kapcsolatos kérdésekkel. Az 5 hetes ultrahangon például két szabályos 7 mm-es petezsákot is láthatnak, ami ikerterhességre utal. Később, a 12 hetes ultrahangon kiderülhet, hogy a két magzat között 5 mm különbség van, ami még nem feltétlenül kóros.
Összegzés
A fantomiker-szindróma egy olyan jelenség, amely bár ritka, de sok kérdést vet fel az ikerterhességekkel kapcsolatban. A modern orvosi technológiák segítségével egyre többet tudunk erről a rejtélyes szindrómáról, és egyre jobban képesek vagyunk felismerni és kezelni az ezzel kapcsolatos eseteket.
tags: #ikerterhesseg #egyik #magzat #kisebb