Az idegcső kialakulása és a vitaminok szerepe

Vannak élethelyzetek, amikor mindannyian aggódunk, szorongunk valamiért, ám ez emberi természetüknél fogva teljesen természetes. Az azonban, ha sokáig benne maradunk ebben a szorongásos állapotban, vagy gyakorta visszatér ez a kellemetlen érzés, és a mindennapjainkat negatívan befolyásolja, az már rendellenességnek tekinthető. A folyamatosan fennálló szorongás olyan tünetekkel és betegségekkel társul, mint a különféle fóbiák, pánikrohamok és kényszerbetegségek.

A szorongásos betegségek tünetei

A szorongásos betegségek tünetei között szerepelnek az alábbiak:

• Nyugtalanság
• Gombócérzés a torokban
• Koncentrálási nehézség
• Fáradtság
• Ingerlékenység
• Türelmetlenség
• Izommerevség
• Alvási nehézség
• Fokozott izzadékonyság
• Légszomj
• Gyomorfájdalom
• Hasmenés
• Fejfájás

Mit tehetünk szorongás ellen?

Mindenképp pótoljuk az idegrendszer működését támogató vitaminokat és ásványi anyagokat! A pszichés betegségek hátterében gyakran az agyban és az idegrendszerben zajló biokémiai folyamatok zavara áll. Ezeket a zavarokat pedig bizonyos vitaminok hiánya is előidézheti.

Az idegrendszer jótékony támogatói a magas dózisú B-vitaminok, melyeket régóta úgy tartunk számon, mint afféle “stesszoldó” tápanyagokat. Fontos szerepet töltenek be az idegrendszer működésében, az energiatermelési folyamatokban, és mivel egymás hatását erősítik, célszerű együtt fogyasztani őket. David Benton, a walesi egyetem professzora szerint mindig elsőként pszichológiai tünetként jelentkezik a vitaminhiány. Ezt abból is észrevehetjük, ha a szokásosnál ingerlékenyebbek vagyunk, könnyebben dühbe gurulunk, mint máskor. Ilyenkor nehezebben birkózunk meg az otthoni, illetve a munkahelyi problémákkal.

Ha multivitaminunk nem tartalmaz legalább 10-20 mg mennyiségben B1-vitamint, és ehhez mérten a többi B-vitaminból is magasabb dózist, akkor érdemes kiegészíteni ezt egy B-vitamin komplex készítménnyel. Ezek közül is számos különböző fajta létezik, és mint tudjuk, a B-vitaminok nem csak az idegekre, de a bőrünkre, hajunkra, emésztésünkre és még megannyi más dologra is jótékony hatással vannak szervezetünkben, ezért érdemes attól függően választani a különböző összetételű készítmények közül, hogy mit szeretnénk elsősorban elérni, illetve megtámogatni. Persze, a B-vitamin komplex szedésének észrevesszük majd idővel azokat a kellemes “mellékhatásait” is, mint hogy hajunk, bőrünk is jobb állapotba kerül, körmeink is erősebbé válnak.

Ha történetesen idegeink védelme, erősítése a cél, stresszoldásra, hangulatjavításra, és agyunk egészségének fenntartására keresünk támogatást, akkor ezek a vitaminok szerepeljenek - lehetőleg együtt - készítményünkben:

1. B-vitamin komplex

A B komplex tagjai együttesen segítik az idegrendszer optimális működését. A B1 vitaminnak kedvező hatása van az idegrendszerre és a szellemi tevékenységre. Hiánya fáradtságot, memóriaromlást, alvászavart és nyugtalanságot okoz. A B2 vitamin közreműködik a szénhidrátok, zsírok és a fehérjék anyagcseréjében. Javítja a látást, mérsékeli a szem kifáradását, támogatja az idegrendszer működését. A B6 vitamin nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, a bőr anyagcseréjéhez és a vérképzéshez. Hiánya, idegességet, álmatlanságot, zsíranyagcsere zavart és bőrproblémákat okoz. A B12 vitamin a vörös vértestek képződésében és az idegrendszer optimális működésében játszik fontos szerepet. Növeli a szervezet energiáját, javítja a koncentráló-, emlékező- és egyensúlyozó képességet.

A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, amelyeknek a sejtosztódásban van rendkívül nagy szerepe. Emellett bizonyos B-vitaminok nélkülözhetetlenek más enzimek, vitaminok és egyéb tápanyagok hasznosításához is - vagyis, ha a szervezetbe túl kevés B-vitamin jut, akkor ez más fontos folyamatokban részt vevő molekulák működésére is hatással van.

B1-vitamin (tiamin)

A tiamin (B1-vitamin) a gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős, de azoknak az enzimeknek a működéséhez is elengedhetetlen, melyek révén a szervezet a szénhidrátokból energiát termel. Szervezetünk keveset tud belőle raktározni, ezért rendszeres bevitelére szükség van.

Miben van segítségünkre ez a nagyon jelentős vitamin?

• Javítja a memóriát: a vérben található glükóz a tiamin segítségével állítja elő az idegi ingerátvivő anyagot, az acetil-kolint, mely az agyi memória és a koncentráció szempontjából is nélkülözhetetlen.
• Csökkenti a cukoréhséget: A B1 vitamin már kismértékű csökkenése is a szervezetben cukoréhséget idéz elő, amit tiamin bevitellel enyhíteni lehet.
• Segíthet megelőzni vagy a kezelés hatékonyságát erősíteni az olyan betegségek esetében, mint az Alzheimer-kór, vagy a Sclerosis Multiplex: A legújabb kutatások szerint a tiamin tartalmú étrendkiegészítők segíthetnek megelőzni az idő előtt bekövetkező öregkori elmezavarként vagy időskori elbutulásként is ismert betegséget, és képesek enyhíteni a tüneteket.
• Az idegrendszer különböző gyulladásos megbetegedéseinek - mint például a szklerózis multiplex - a perifériás arcidegbénulás, és az ideg gyulladás kezelésében is alkalmazhatnak tamintartalmú táplálékkiegészítőket.
• Segíthet továbbá a diabéteszes neuropátia esetében is: Fentebb említett Benton doktor Biological Psychology /Pharmacopsychology kiadványban megjelent cikke szerint azok az egyetemista fiatalok, akik multivitamint szedtek, sokkal jobb közérzetről számoltak be, a nők hangulata pedig határozottan javult. Benton úgy tapasztalta, noha az összes vitamin jótékony hatású volt, a B1 vitamin azonban mégis kimagaslóan jót tett. Egy újabb kísérlete során női hallgatóknak rendelte el a B1 vitamin készítését. A résztvevők már két hónap múltán sokkal tisztábbnak érezték a fejüket, gondolataikat összeszedettebbnek, energikusabbnak észlelték, és ezzel egyidejűleg a reakcióidejük is csökkent.

A B1-vitamin (tiamin) és annak egy zsíroldékony formája (benfotiamin, mely a jól ismert gyógyszertári idegvédő vitaminnak, a Milgammának is az egyik kulcs hatóanyaga) különösen hatékony - mivel zsíroldékony, így gond nélkül átjut a zsírt és fehérjét tartalmazó sejtfalon.

A B1-vitamin zsíroldékony változatának kivételesen magas a felszívódási hatékonysága. A vérplazmában magasabb koncentrációban jelenik meg, mint a tiamin (azaz a vízben oldódó B1-vitamin). Felszívódása azonban dózisfüggő is: minél több kerül be a szervezetbe, annál nagyobb mennyiség hasznosul. Serkenti a szénhidrát-anyagcsere kulcs enzimeinek működését, gátolja a toxikus hatású fehérjék képződését, ezért előnyösen hat a különböző eredetű ideggyulladások mellett a diabéteszes neuropátia oki kezelésében is.

Ha károsodtak az idegek, nem lesz megfelelő az agyunk, izmaink, bőrünk és zsigereink közötti kommunikáció, ami fájdalomhoz, de akár még érzéketlenséghez is vezethet. A diabéteszes neuropátia hatékony kezelésében nagyon lényeges tehát az idegrendszerre előnyösen ható B-vitaminok pótlása, hiszen ha hiányállapot lép fel, akkor magas kockázatnak van kitéve a beteg.

A B1 vitamin hiányát az alábbi tünetek jelzik: fáradtság, depresszió, rossz memória, gyakori fejfájás, émelygés, zsibbadó kéz. Amit fontos tudni, hogy főzés vagy sütés közben a B1-vitaminok egy része károsodhat, a kávé illetve az alkohol pedig csökkenti a hatását. Idősebb korban is gyengül a B1 vitamin felszívódási aránya. Ha pedig magasabb dózisban visszük be, akkor vele egyidejűleg a bevitt C-vitamin mennyiségét is érdemes megnövelni.

B6-vitamin (piridoxin)

A B6 vitamin (piridoxin-hidroklorid) szintén hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához. Érdekesség, hogy - A Wikipédia szerint - a B6 vitamin egy olyan vitamin, melyet az 1930-as években a patkányok táplálkozásának tanulmányozásakor fedeztek fel. Ezt a vitamint gyakran a bőr egészségével hozzák összefüggésbe, mivel a bőrgyulladás kockázata megnő, ha a B6-vitamin hiány állapota áll fenn. Ám a B6 vitamin jelentős szerepe bőven túlmutat a bőr egészségén, ugyanis ez a rendkívül fontos vitamin még számos fiziológiai és élettani folyamatban vesz részt, és kiemelt szerepet tölt be szervezetünk optimális működésében.

A B6-vitamin mindemellett az izom- és más szöveteink felépítéséhez és karbantartásához szükséges fehérjék képzésében és lebontásában játszik még fontos szerepet, valamint bizonyos enzimek előállításában is nélkülözhetetlen.

Számos anyagcsere-folyamat szabályozásában vesz részt: nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, a bőr anyagcseréjéhez és a vérképzéshez. Szerepe van még a nemi hormonok egyensúlyban tartásában (ezért is ajánlják a premenstruációs kellemetlen tünetek enyhítésére), de az egészséges bőr, a fertőzések leküzdéséhez hatásos antitestek termelésében is közrejátszik…

Miben van segítségünkre a B6-vitamin az idegeinkre, idegrendszerünkre nézve?

• A B6 vitamin csaknem 140 különböző koenzim funkciót tölt be. Leginkább ismert hatása az idegrendszeri vonatkozásban a különféle neurotranszmitterek szintézise, de felel a dopamin, a szerotonin és a GABA előállításáért is. A piridoxin - hasonlóan a taminhoz - szintén rendelkezik neuroprotektív, azaz idegvédő tulajdonságokkal.
• Javítja szervezetünk oxigén ellátottságát: A B6-vitamin a vér vörös színező anyagának, a hemoglobinnak előállításában is részt vesz, mely az oxigént szállítja a véráramon keresztül sejtjeinkbe.
• Csökkenti a zsibbadást: A kéztőcsatorna-szindróma (CPS) mely a kézfej zsibbadásával, bizsergésével és fájdalmával járó betegség tünetei B6-vitamin kiegészítéssel enyhíthetők, de hatásosan csökkent még más, további zsibbadással járó, neurológiai panaszok kellemetlen tüneteit is.
• Elősegíti a szénhidrát-anyagcserét: A B6-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjének számos lépésében részt vesz. Szénhidrátokat szervezetünk a nap folyamán folyamatosan bont le, ezért a belőlük kinyert maximális energiaszint biztosításához érdemes rendszeresen fogyasztanunk B6-vitamint, akár az étrendünkbe beépítve, akár étrendkiegészítő formájában.
• Létfontosságú molekulákat hoz létre: A sejten belüli genetikai információk hordozásáért felelős nukleinsavak és a fehérjék építőkockáiként is ismert aminosavak szintén B6-vitamint igényelnek. Nem túlzás tehát az az állítás, hogy szervezetünk szinte összes molekulájának létrehozásában nagy szerepet játszik a B6-vitamin.
• Üzenetet szállít egyik idegsejttől a másikig: Az optimális agyműködés és az idegrendszerünk egészsége is nagyban függ a B6 vitamin jelenlététől. Az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) olyan kémiai hírvivő molekulák, melyeknek elsődleges feladata az üzenet elszállítása egyik idegsejttől a másikig. A három legfontosabb neurotranszmitter (a GABA, a szerotonin és a dopamin) mind igényel B6-vitamin az előállításukhoz.
• Hatékony segítség lehet lehangoltság, kimerültség, fáradékonyság esetén: Szervezetünknek a nyugalomérzetet biztosító agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin előállításához B6-vitaminra van szüksége. A depresszióban szenvedők vére például igazoltan kevesebb b6-vitamint tartalmaz, ezért az ő estükben is jól jön a vitamin kiegészítése. A B6-vitamint is tartalmazó komplex kiegészítők szedése csökkenti a fáradtság és a kimerültség érzetét.
• Segíthet továbbá a gyulladások leküzdésében: A kutatók úgy vélték, hogy összefüggés mutatható ki a gyulladásos megbetegedések kockázata és a B6-vitamin hiánya között. Állatokon végzett kísérletek igazolják, hogy a B6-vitamin fontos szerepet tölt be az egészséges immunrendszer működésében.
• Jótékonyan hat továbbá a görcsökkel, hangulatváltozásokkal, puffadással járó premenstruációs szindróma (PMS) kellemetlen tüneteire: Különösen magnéziummal együtt, a B6-vitamin napi 50-250 mg közötti bevitele hasznos lehet a menstruációt megelőző kellemetlen tünetegyüttes enyhítésében.

Hiánya idegességet, álmatlanságot, zsíranyagcsere zavart, vérzékenységet, gyakori gyulladásokat, valamint bőrszárazságot és egyéb bőrproblémákat okoz.

Mivel a szervezetbe kerülése után kevesebb mint 8 óra elteltével a B6-vitamin a vizelettel kiürül, ezért szükséges rendszeresen fogyasztani. Felszívódását segíti a B-vitamin csoport többi tagja mellett a magnézium és a cink jelenléte is. Ami viszont gátlóan hat a B6 vitamin felszívódására, az az alkohol, a fogamzásgátló tabletták, de a dohányzás is csökkenti jelenlétét a szervezetben. A főzés hatására - hasonlóan a C- vagy a B1-vitaminhoz - a B6-vitamin egy része is megsemmisül, bár ha kíméletes hőkezelés éri, akkor viszonylag kis mennyiségű vitamin vész el az ételből. Kelbimbó esetében például a B6-vitamin tartalmának kb 10-20%-a tűnik el a kíméletes párolás vagy gőzölés hatására.

B12-vitamin (kobalamin)

A B12-vitamin a vörösvértestek képződésében, és idegrendszerünk optimális működésében játszik lényeges szerepet. Növeli szervezetünk energiáját, javítja a koncentráló-, valamint az emlékező képességet, és az egyensúlyozó képességet is. A B12-vitamin a szervezetünkben az ideg- és más sejtek egészségének megőrzését segítő enzimek újrahasznosításában játszik szerepet. B12-vitamin szükséges az idegrost tengelyfonala körüli, az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító “velőhüvely” előállításához. Szerepe van továbbá a gyerekkori növekedésben, az étvágy kiegyensúlyozásában, és az egészséges vörösvérsejtek termelődésében, de segíthet megelőzni a cukorbetegséget, a kimerültséget, a gyengénlátást.

Hogyan támogatja idegeinket, idegrendszerünket a B12 vitamin?

• Javítja a közérzetünket: A B12-vitamin közvetetten játszik lényeges szerepet az olyan fontos idegi ingerületátvivő anyagok előállításában, mint a nyugalomérzetet biztosító szerotonin és dopamin. Mivel ezek a vegyi anyagok szabályozzák a közérzetünket, alvásritmusunkat és egyéb agyi folyamatainkat, a B12-vitaminnak fontos közérzetjavító hatása van.
• Csökkenti a kimerültséget: Napjainkban az orvosok számos, az energia szinttel összefüggő probléma kezelésére alkalmazzák a B12-vitamin kiegészítőt, akár injekció formájában is.
• Kritikus szerepe van az egészséges idegrendszer fenntartásában: B12-vitamin szükséges az idegeket borító úgynevezett myelin nevű hüvely képződéséhez. A myelin megóvja az idegrostokat a sérülésektől, és befolyással van a jelátvitel sebességére is.

B12-vitaminban bővelkedő ételeink a húsfélék, a tojás, a máj, a tőkehal, de az élesztő és bizonyos gabonafélék is tartalmazzák. A B12-vitamin felszívódását segíti a kalcium, illetve a többi B-vitamin mellett az A-, C-, E-vitaminok is. Az altatók, az alkohol, valamint a szájon át szedett fogamzásgátló tabletták azonban gátolják a felszívódását.

Hiánya miben mutatkozik meg? A várandós hölgyeknek és a gyermekeknek erősen javallott a B12-vitamin rendszeres pótlása, ám akkor is érdemes magunkhoz vennünk, ha vegán vagy vegetáriánus étrenden élünk, vagy az alábbiakat tapasztaljuk: emlékezetkiesés, kimerültség, az összpontosítás romlása, ingerlékenység, szorongás, vérszegénység, izomfájdalmak, ekcéma, valamint bőrünk és hajunk minőségének romlása. A B12-vitamin hiánya okozhat még súlyosabb esetben demenciát, paranoiát, depressziót és más viselkedésbeli változásokat. Bizonyos esetekben visszafordíthatatlan idegkárosodások is létrejöhetnek.

Ha bizsergést érzünk a kezekben vagy a lábakban, melyhez még extrém fáradtság, gyengeség, ingerlékenység és depresszió is társul, akkor érdemes pótolni ezt a nagyon fontos vitamint - akár étkezésünkkel, akár azt megtámogatva, étrendkiegészítők pótlásával.

Folsav (B9-vitamin)

A folsav a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban játszik kulcsszerepet. Jelentősen javítja az emlékezőképességet és védelmet nyújt a születési rendellenességek ellen.

Magnézium

A magnézium az izmok és az idegek, valamint a szív működését segíti. Minden energiaigényes folyamathoz szükséges, így például a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcsere számos lépéséhez és az inzulintermeléshez. Fokozza a szervezet szellemi és fizikai védekezőképességét. Kulcsfontosságú nyomelem a szorongás elkerülésére.

Mangán

A mangán az anyagcsere alapfolyamataiban vesz részt. Fontos szerepet játszik a központi idegrendszer működésében. Segíti az emlékező- és koncentrálóképességet, valamint az általános jó közérzet kialakulását.

Cink

A cink nélkülözhetetlen az immunműködésekhez, a hormonképződéshez, valamint az inzulinnal együtt a normál cukoranyagcseréhez. Fokozza a szellemi frissességet, hozzájárul a mentális egészség eléréséhez és megőrzéséhez.

D-vitamin

A D-vitamin hatással van a hangulat szabályozására és az idegek, valamint az agy működésére. Hiánya a depresszió és a szorongás tüneteit is erősíti.

A szervezetünkben a D-vitamin-receptor (VDR) szinte minden szövetben megtalálható, a neuronokban, a gliasejtekben is expresszálódik. Az immunrendszer erősítésében és a neuroprotekcióban is jelentős szerepe van a D-vitaminnak, az elmúlt években egyre több figyelem terelődik ebbe az irányba. Emellett a D-vitamin szerepet játszik az idegi őssejt szabályozásában, így a demyelinisatióval, neurodegenerációval és kognitív károsodással járó betegségekben.

A D-vitamin legfontosabb feladata a csontok és fogak erősségének megőrzése, de az immunrendszer megerősítésében és mind a centrális, mind pedig a perifériás idegrendszer védelmében is szerepet játszik. A D-vitamin-hiánynak fontos szerepe van a neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kialakulásában, mivel mind a neuronokban, mind a gliasejtekben expresszálódik a receptora. A VDR (D-vitamin-receptor) nagy mennyiségben expresszálódik a substantia nigrában, a hippokampuszban, a hipotalamuszokban, a talamuszban és a subcorticalis szürke magvakban. Részt vesz a neuronok differenciálódásában és további fejlődésében, a neurotranszmitterek közül pedig az acetilkolin szintézisében, valamint a dopamin és a gamma-aminovajsavéban.

Számos bizonyíték van a D-vitaminnak a sclerosis multiplex (SM) patogenezisében és kórlefolyásában betöltött szerepére. Számos epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy az SM prevalenciája az Egyenlítőtől távolodva nő. A vártnál alacsonyabb a betegség előfordulása a magas szélességi fokon élőknél, ha nagy mennyiségű D-vitaminban gazdag, zsíros halat fogyasztanak. Az immunológiai kutatások alapján két jelentős kapcsolat áll fenn az SM és a D-vitamin között. Az egyik megfigyelés az, hogy a legtöbb immunsejt D-vitamin-receptorokkal rendelkezik (VDR), amelyek akár a veleszületett, akár az adaptív immunrendszer részét képezik. Másrészt az aktív immunsejtek 1α-hidroxiláz (CYP27B1) enzimet expresszálnak, mely a D-vitamin-szintézis sebességét korlátozó enzim. A monociták, makrofágok, dendrit sejtek, a T- és B-sejtek mind a D-vitamin által megcélzott sejtek közé tartoznak. A D-vitamin erősíti a veleszületett immunrendszert, és szabályozza a szerzett védekezőmechanizmusokat. Szerepe van a gyulladásos és gyulladásgátló mechanizmusok egyensúlyának fenntartásában, ezen folyamatok segíthetik a remielinizációt. A D-vitamin fokozza a mikrogliaaktivációt, segíti a mielintörmelék kiürülését, ezt követően pedig aktiválja a remielinizációs folyamatot. Az epidemiológiai vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a megfelelő D-vitamin-szint csökkentheti az SM kialakulásának kockázatát, és módosíthatja a betegség lefolyását.

A D-vitamin-hiány az iszkémiás stroke kockázatát is fokozhatja, de az adatok ellentmondásosak. A D-vitamin neuroprotektív, gyulladásgátló és regeneráló tulajdonsága ismert, de emellett fontosabb tényezők is szerepet játszanak a stroke kialakulásában, lefolyásában, például az életkor és a társbetegségek (hipertónia, hiperlipidémia, diabetes mellitus, pitvarfibrilláció).

A neurodegeneratív betegségekben neuroprotektív hatást tulajdonítanak a D-vitaminnak. Alzheimer-kórban azt figyelték meg, hogy fontos szerepe van a gyulladásos válasz, az intracelluláris oxidatív stressz és a mitokondriális funkció szabályozásában. Fontos kiemelni, hogy a D-vitamin-szint meghatározása a vérből történik - kérdéses viszont, hogy ez összefügg-e az agyban jelen lévő D-vitamin mennyiségével. Több tanulmányban leírták, hogy D-vitamin-hiány mellett a betegség progressziója gyorsabb volt.

Parkinson-kórban (PD) a D-vitaminnak a proliferáció, a differenciálódás és az immunreguláció sejtmechanizmusaiban betöltött szerepe alapján feltételezik, hogy csökkentheti az idegsejt-károsodást és korlátozza a gyulladást. Az egyik legkövetkezetesebb konklúzió az eddigi vizsgálatok alapján az, hogy összefüggés van a szérum-25(OH)D-koncentráció és a motoros tünetek súlyossága között. Okként feltételezhető az is, hogy a súlyos motoros tünettel rendelkező betegek kevésbé tartózkodnak napon. A VDR-polimorfizmusok és a betegség közötti kapcsolatot is vizsgálták, melyek során összefüggéseket is találtak.

Amyotrophias lateralis sclerosisban (ALS) a D-vitamin szerepe vitatott. Felvetették esetleges neuroprotektív funkcióját a motoneuronokon, valamint a D-vitamin-szint és a várható élettartam közötti összefüggést. Alacsonyabb szint esetén fokozott az oxidatív stressz, apoptózis, tehát összességében a sejtkárosodás.

Az alacsony D-vitamin-szérumszint és a fejfájás között számos vizsgálatban találtak kapcsolatot migrénben, mind gyerekeknél, mind felnőtteknél. A diabéteszes neuropátia rizikótényezőjeként a D-hipovitaminózist is megemlítik, illetve azt is, hogy esetleg kapcsolatban áll a szenzoros polineuropátia előfordulásával és súlyosságával. A D-vitamin-hiány az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a fokozott gyulladás és az erek oxidatív károsodása miatt az idegek károsodását okozza. Emellett a mielinizáció, az axon és az idegsejt-differenciálódás is károsodik. A D-vitamin hiányának szerepe van a vékonyrost-neuropátia kialakulásában is, ilyenkor különösen a nociceptív receptorok károsodnak.

A szervezet D-vitamin-szintjét befolyásolják a környezeti faktorok - ezek közül a legjelentősebb az UVB-sugárzás -, de a D-vitamin táplálkozással is bevihető: a szükséges mennyiség egy részének forrásaként szolgálhat halmájolaj, tojássárgája, állati máj, vaj, gabonafélék és friss zöldségek, illetve táplálékkiegészítők. A D-vitamin akkor szívódik fel a leghatásosabban, ha étkezés közben vesszük be.

Omega-3 zsírsavak

Az Omega-3 zsírsavakat táplálék útján visszük be a szervezetünkbe. Forrásai főként a tengeri halak, de táplálékkiegészítők, halolajkapszulák formájában is megtaláljuk. Depresszió és szorongás esetén is eredményesen használhatók.

Gyógynövények a szorongás oldására

A fenti vitaminokon és ásványi anyagokon kívül több olyan gyógynövényt is ismerünk, amelyek eredményesen alkalmazhatók az időszakos, nem krónikus szorongás oldására. Ezek a komlótoboz, orbáncfű, levendula, citromfű, kamilla és valeriána (macskagyökér). Egy-egy nehéz, szellemileg fárasztó nap után ne feledkezzünk meg ezekről az esti teázásaink során!

Egyéb módszerek a szorongás csökkentésére

De egy jó meditációs, lazító módszer megfelelő légzéssel párosulva is hatékony módja a szorongás csökkentésének.

Az idegrendszer az emberi test egyik legösszetettebb és legfontosabb rendszere, amely felelős az érzékelésért, a mozgásért, a gondolkodásért és az érzelmek szabályozásáért. Egészségének fenntartása kulcsfontosságú a mindennapi jólét és a hosszú távú életminőség szempontjából.

Az idegrendszerünk megfelelő működése kulcsfontosságú a fizikai és mentális egészség szempontjából. A modern életmód sok kihívást jelent az idegrendszerünk számára, beleértve a folyamatos stresszt, az alváshiányt és az egyoldalú táplálkozást. Az idegrendszer megfelelő működésének fenntartása kulcsfontosságú a teljes életminőség szempontjából. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a megfelelő pihenés mellett a vitaminok, ásványi anyagok és gyógynövények is hozzájárulhatnak az idegrendszer optimális működéséhez. Érdemes odafigyelni ezek pótlására, különösen stresszes időszakokban vagy fokozott mentális terhelés esetén.

tags: #idegcso #kialakiulasa #vitamin