A meddőség napjainkban egyre több párt érint világszerte, Magyarországon is minden 5-7. pár szembesül gyermekvállalási nehézségekkel. A háttérben állhatnak női vagy férfi eredetű problémák, sőt, sok esetben mindkét félnél találnak eltérést. A petevezetékek kulcsfontosságú szerepet játszanak a megtermékenyítésben: a petesejt ezen a keskeny csatornán keresztül jut el a méhbe. Ha a petevezetékek elzáródtak vagy sérültek, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, és a petesejt megtermékenyítése nem tud bekövetkezni. Az elzáródott petevezeték ugyanakkor nem csak a meddőségért lehet felelős. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál ez a probléma, ezért sokan nem is tudnak róla, és csak a vizsgálat során derül rá fény. Bár van néhány tünet, ami utalhat a petevezeték elzáródás problémájára, ilyen lehet például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz.
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat (HyCoSy) járóbeteg ellátás keretében, kizárólag magánellátásban elérhető vizsgálat több különböző esetben indokolt lehet. Előnye, hogy a méhüreg állapota és a petevezeték átjárhatósága röntgensugártól mentesen, minimális fájdalommal és kockázattal, rövid idő alatt, hatékonyan megítélhető. A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak. Fontos, hogy semmiképp ne álljon fenn a lehetséges terhesség esete, a vizsgálat ugyanis megzavarhatja az embrió beágyazódását. Ezért a menstruáció első napjától a vizsgálat napjáig kerülendő a védekezés nélküli szexuális együttlét. Ha elképzelhető, hogy a vizsgálati alany terhes, akkor a vizsgálatot a következő menstruációs ciklusig el kell halasztani.
Miért fontos a petevezeték átjárhatósága?
A petevezeték egy kürt alakú cső, amelynek feladata, hogy a megérett, illetve a megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. A petevezeték átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás alapvető része. A szelektív pertubáció korszerű, biztonságos és pontos módszereket kínálnak, amelyek segítenek feltárni a sikertelen fogantatás okait. Akár természetes teherbeesésről, akár mesterséges ondóbevitelről (inszemináció) van szó, a fogantatásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a babára vágyó, leendő kismama legalább egy átjárható egészséges petevezetékkel rendelkezzen. Mivel a petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb oka, ezért a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzése nagyon fontos része minden meddőségi kivizsgálásnak.
Milyen esetekben érdemes elvégeztetni a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?
A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három fő okból kifolyólag szoktak végezni:
- Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálása (12 hónapja nem következett be spontán terhesség)
- Megtermékenyítési kezelések előtt
- Ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat (HyCoSy) számos esetben indokolt lehet, különösen akkor, ha meddőségi problémák vagy más nőgyógyászati betegségek gyanúja merül fel.
Különleges esetek, amikor a HyCoSy vizsgálat különösen javasolt:
- Előzményben szereplő medencei fertőzések: Ha korábban medencei gyulladásos betegsége (PID) volt, ez elzáródást vagy hegesedést okozhat a petevezetékekben.
- Korábbi műtétek: Ha korábban hasi vagy medencei műtéteken esett át, ezek szövődményeként előfordulhatnak a petevezetékeket érintő összenövések vagy hegesedések.
- Endometriózis gyanúja esetén: Az endometriózis gyakran okoz hegesedést és összenövéseket a petevezetékek körül, amelyek megnehezítik a teherbeesést.
- Korábbi méhen kívüli terhesség: Ha már volt méhen kívüli terhessége, annak valószínűsége nagyobb, hogy a petevezetékekben elzáródás vagy károsodás alakult ki.
Hogyan zajlik a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?
A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról. Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról.
Az átjárhatósági vizsgálat többféle eljárással is végezhető:
- HSG (hysterosalpingography - petevezeték átfújás): Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik.
- HyCoSy (hystero-contrast-sonography): A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik. A HSG módszernél jóval kedveltebb eljárás, mivel ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. A HyCoSy vizsgálat alapját az ultrahang-technológia biztosítja. A vizsgálat alapja, hogy egy katéter segítségével a méhnyakon át kontrasztanyagot juttatnak a petevezetőbe és a méhbe. A sóoldat után kontrasztanyag kerül a méhbe, aminek az útját szintén ultrahangos készülékkel ellenőrzi a szakorvos.
- LSK (laparoszkópia - hastükrözés): A köldökön és az alhason apró bemetszést végeznek, ezen keresztül száloptikát vezetnek be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. A petevezetők átjárhatóságáról metilénkék festékanyag méhnyakcsatornán keresztül történő befecskendezésével győződnek meg. Az eljárás előnye, hogy az átjárhatósági vizsgálaton kívül lehetőséget ad kismedencei, hasüregi összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá.
- HSK (hiszteroszkópia - méhtükrözés): Elsősorban a méh üregét vizsgálják eme eljárás során, de lehetőséget biztosít a méhkürtök eredésének, a folyadék áramlása alapján azok átjárhatóságának ellenőrzésére is. Mindemellett indokolt esetben, például ha nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, előfordulhat, hogy tükrözéses vizsgálatra is szükség van. A beavatkozás mellett szól, hogy 5-10 percet vesz igénybe, ambulánsan végezhető, és minimális fájdalommal jár. A vizsgálatot követően nem sokkal pedig már távozni is lehet. A beavatkozás hátránya - jóllehet ez az egyéb típusú vizsgálatokra is érvényes -, hogy aktív kismedencei gyulladás esetén nem lehet elvégezni.
A HyCoSy-vizsgálat nem igényel jelentős előkészületeket a páciens részéről. Bár a szakorvos minden esetben elvégez egy általános hüvelyi ultrahangot a HyCoSy-vizsgálat előtt, azonban fontos tudni, hogy milyen esetekben egyáltalán nem javasolt ez a módszer. A vizsgálat elvégzését követően a páciensek 15-30 perc elteltével hazamehetnek abban az esetben, ha teljesen panaszmentesek. Maga a beavatkozás legfeljebb csak kellemetlen, utána azonban előfordulhat kisebb fájdalom, amit egyszerű fájdalomcsillapító készítményekkel lehet mérsékelni. A HyCoSy-vizsgálat első lépése minden esetben az anamnézis felállítása, a páciens kikérdezése, valamint egy általános hüvelyi ultrahang elvégzése. A következő lépés, hogy a nőgyógyász szakorvos egy vékony katétert vezet a méhnyakon keresztül a méhüregbe.
A petevezeték elzáródás kezelése
A kezelés lépései attól függnek, hogy a petevezeték milyen mértékben, és hogyan záródott el (véglegesen vagy átmenetileg), illetve műtéti úton megnyitható-e az elzáródás, vagy sem. Előfordulhat, hogy az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetékbe juttatott kontrasztanyag távozása is megoldja a problémát. A folyadék ugyanis nagy nyomással távozik a méhüregből, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni. Amennyiben a petevezetékek elzáródását kisebb mennyiségű hegszövet vagy enyhe összetapadás okozza, azt az orvos laparoszkópiás műtét során meg tudja szüntetni. Ha az elzáródás a petevezeték sérülése miatt lép fel (méhen kívüli terhesség, vagy fertőzés miatt), az orvos el tudja távolítani a sérült részt, és összevarrja a két egészséges véget.
Teherbeesés esélye a petevezeték elzáródás kezelését követően
A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel. Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást a teherbeesésre. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják. A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ez vérzést, éles, szúró hasi fájdalmat okozhat, komoly hasüregi vérzés is kialakulhat, amely akár életveszélyes is lehet.
Hogyan előzhető meg a petevezeték elzáródása?
A petevezeték elzáródás megelőzését, sőt, a természetes kezelést is segítheti a gyulladáscsökkentő, fertőzésellenes hatású, illetve immunerősítő tápanyagok rendszeres fogyasztása.
- Kerüld a glutént, a cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a finomított szénhidrátokat és a genetikailag módosított ételeket.
- Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, különösen zöld leveles zöldségeket és bogyós gyümölcsöket.
- Töltsd fel tápanyagraktáraidat jó minőségű, széles vitamin- és ásványi anyag spektrumú multivitamin szedésével. Növeld az omega-3 bevitelt a gyulladások csökkentése érdekében.
- A fertőzések, gyulladások ellen szedj C-vitamint, illetve olyan gyógynövényeket, mint a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gyömbér vagy a kurkuma.
Fokozott figyelem a fertőzések megelőzésére. A legtöbbször azonban felszálló fertőzés, gyulladás áll a háttérben, mely szerencsére kiküszöbölhető. A kismedencei gyulladás, illetve az azt leggyakrabban kiváltó gonorrhea- és chlamydia-fertőzés leghatékonyabb megelőzési módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés. A megelőzés érdekében védekezz a szexuális úton terjedő betegségek/fertőzések és az egyéb bakteriális fertőzések (pl. felfázás) ellen, illetve ha már kialakult a fertőzés vagy a kismedencei gyulladás, akkor azonnal kezdd meg a megfelelő kezelést. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.
