A tejfehérje allergia egy olyan immunrendszerrel kapcsolatos reakció, amely a tejfehérjékkel szembeni túlzott érzékenységből ered. A tejfehérje allergia gyakori kisgyermekek és csecsemők körében, de felnőtteket is érinthet. A tejfehérje allergia egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer a tehéntejben található fehérjére egy kóros, fokozott immunválasszal reagál. A tehéntejben található fő fehérjéket kazeinnek és tejsavónak nevezik. A szervezet immunrendszerének alapvető feladata, hogy védje a szervezetet a fertőzések és idegen anyagok ellen. Tejfehérje allergia esetén az immunrendszer a tejfehérjét „veszélyesnek” ítéli meg és antitesteket (IgE- Immonglobulin E) termel ellene. Ez a kóros reakció sokféle tünetet okozhat, az enyhétől az életveszélyesig, például anafilaxiáig, és képes a belek és a gyomor sérülését okozni.
A tehéntejjel szemben számos nem-IgE-mediált allergia is létezik. Ezek a reakciók azonban sokkal késleltetettebbek, mint az IgE-közvetítésű reakciók, és a tehéntej fogyasztását követő órákon és napokon belül jelentkeznek. Becslések szerint az 1 évesnél fiatalabb gyermekek 2-3%-a érintett tehéntejfehérje-allergiában, és ez az arány a 6 évesnél fiatalabb gyermekek körében 1%-ra csökken. Amint látható, a legtöbb gyermek kinövi ezt az allergiát, de egyeseknél felnőve is megmarad a tejfehérje allergia. A tejfehérje allergia időben történő felismerése azonban rendkívül fontos. Az ételallergiák tünetei ugyanis súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek, és amennyiben nem foglalkozunk velük, a gyermeknél az egyéb hosszú távú hatások mellett a gyomorban és a belekben is károsodást okozhat.
A tejfehérje allergia tünetei
A tejfehérje allergia tünetei változatosak lehetnek, és a súlyosságuk is eltérhet egyénenként. A tejfehérje allergia gyakori tünetei közé tartozik a bőrkiütés, a bőrpír, az orrdugulás, a hasi fájdalom, hányás és hasmenés. A tejfehérje allergia tünetei általában már csecsemőkorban jelentkeznek, és a legtöbb gyermek kinövi a betegséget 1,5-2 éves korára. Bizonyos gyermekeknél azonban továbbra is megmarad a tejfehérje allergia.
A tehéntej allergiát felismerni bizony nem könnyű feladat, hiszen a tünetek egyénenként változhatnak, ráadásul más allergiával is összetéveszthetők. Íme, a tehéntej allergiát okozó tünetek három főbb típusa:
- Bőrön: csalánkiütések, ekcéma, pirosság vagy sápadtság az arcon, ödéma (puffadás).
- Emésztőrendszeri: reflux, hányás, székrekedés, krónikus hasmenés (újszülötteknél), hasfájás (kisgyermekeknél).
- Légúti (az esetek 20-30 százalékában): lihegő köhögés, asztma, nehézlégzés.
Szerencsére ritkábban, de előfordulhat anafilaxiás sokk is, amely sürgős kórházi beavatkozást igénylő, az egész szervezetet érintő súlyos, életveszélyes túlérzékenységi reakció. Az allergiás reakciók közül a legsúlyosabb az anafilaxia, mely akár végzetes lehet. A potenciális életveszély ellenére az anafilaxiás reakció egészen enyhe, ártalmatlannak tűnő tünetekkel is kezdődhet. Igazoltan allergiás gyermek esetében ezeket minden esetben komolyan kell venni, mert a rosszabbodás gyorsan bekövetkezhet.

Tejfehérje allergia vs. laktózintolerancia
A tejfehérje allergia és a laktózintolerancia hasonlónak tűnhet, hiszen mindkettő állapot a tejtermékek emésztési nehézségét jelenti és hasonló tünetekkel jár. A laktózintoleranciában szenvedő gyermekek nem termelnek egy laktáz nevű enzimet, míg a tejfehérje allergia a tehéntejre adott rendellenes immunrendszeri reakciót jelenti. A tejfehérje allergia esetében az allergén a fehérje egyik összetevője, míg a laktóz a tejben és más tejtermékekben található cukor (vagyis egy szénhidrát összetevő). Ha a szervezetünk nem állít elő egy laktáz nevű enzimet, nem tudjuk megemészteni a laktózt, és ez olyan tüneteket okoz, mint a hasi fájdalom, puffadás, gázok, hányinger és hasmenés. A tejfehérje allergia és a laktózintolerancia közötti további különbség, hogy a laktózintolerancia gyakori betegség a felnőttek körében is, míg a tejfehérje allergia a kisgyermekekre jellemző.
A tehéntej okozhat allergiát a benne található tejcukor miatt: ez a laktóz-intolerancia, amely az elégtelen laktáz kiválasztásból ered; ez az enzim bontja le a laktózt a belekben. A tejfehérjék miatt pedig allergiát okozhat, az erre allergiás esetek száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. Ez alkotja a gyermekeknél az ételallergiák 13 százalékát, és a két éves kor alattiak 3 százalékát érinti. A tejfehérje-érzékenység az esetek 80 százalékában egy-két éves korra elmúlik, ha a tehéntej teljesen eltűnik a baba étrendjéből. Az érintett gyerekek 20 százalékánál azonban határozatlan ideig megmarad.
A laktóz-intolerancia jelei lehetnek az akkut és hirtelen, erős hasmenés, a felfújódás, a hasi görcsök, a szélszorulás és a hányás is.
Milyen ételek tartalmaznak tejfehérjét?
A gyermek tejfehérje allergiája esetén igyekszünk kerülni azokat a termékeket, amik tejfehérjét tartalmaznának. Tejfehérje azonban számos élelmiszerben előfordul, és fontos ismerni ezeket az ételeket. A tejfehérjének két fő típusa ismert, a tejsavófehérje és a kazein. Fontos megjegyezni, hogy a tejfehérje allergia esetén nem csak az egyértelműen tejtermékeket kell elkerülniük a gyermekeknek, hanem figyelniük kell az olyan élelmiszerekre is, amelyek rejtetten tartalmazhatnak tejfehérjét. Az ételek feliratain minden esetben feltüntetik az allergéneket, közöttük a tejfehérjét is, így a vásárláskor érdemes erre odafigyelni.
A termékek összetevőit tartalmazó címkén feltüntetik, ha egy termék összetevőjeként tejszárazanyagot, tejfehérjét, laktózt vagy laktóz-monohidrátot tartalmaz. Tejfehérje allergia esetén érdemes ezt minden terméknél megnézni, mielőtt megvesszük a gyermekünknek. A laktózmentesnek jelölt termékek becsapósak lehetnek, mert tejfehérjék még így is maradhatnak a termékben.

Diagnózis
A tejfehérje allergia diagnózisát általában allergológus szakember hozza meg. Az orvos felveszi a gyermek részletes orvosi előzményeit, fizikai vizsgálatot végez, és szükség esetén allergiateszteket is elrendel. Az allergiatesztek segítenek azonosítani, mely tejfehérjék okozzák az allergiás reakciót. Az allergiatesztek között csecsemők és kisgyermekek esetében a bőr Prick teszt javasolt tejfehérje allergia esetén, ugyanis a speciális IgE vérvétellel még sok esetben nem mutatható ki. Egy másik lehetőség a tejfehérje allergia diagnosztizálásában a provokációs tesztek végzése. Ennek során elvonják a tejfehérjét tartalmazó ételeket az étrendből és vizsgálják, hogy változnak-e a tünetek.
Ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen mondani azt, hogy tehéntej allergiás a gyermeked, szükség van egy teljes körű allergiavizsgálatra. Ehhez bőr- és/vagy tapasztesztet is végeznek, sőt, szóba jöhet egy provokatív teszt is, amely az emésztés alatt idézi elő az allergia tüneteit, és összehasonlítja azt a vérvételből származó adatokkal.

Kezelés
A tejfehérje allergia kezelés változó a gyermek életkorának és táplálási szokásainak függvényében. Csecsemők esetén más a javasolt kezelés, mint már szilárd táplálékot fogyasztó nagyobb gyermekeknél. Amennyiben szoptat, és gyermekénél tejfehérje allergiát diagnosztizáltak, abba kell hagynia a tej- vagy szójatartalmú termékek fogyasztását. Ezután körülbelül két hétig hipoallergén (hidrolizált) vagy aminosavakból álló tápszert érdemes adni a babának, amíg szervezetőből ki nem ürül a tejfehérje. Ha a baba hagyományos tápszert kap, akkor érdemes az ő esetében is tejfehérje mentes, hipoallergén vagy aminosavakból álló tápszerre váltani.
A tejfehérje allergia kezelése elsősorban az gyermek életmódjának és étrendjének módosítását jelenti. A legfontosabb lépés a tej és tejtermékek teljes elkerülése. A gyógyszeres kezelés antihisztaminokat, és súlyosabb esetekben epinefrint is magába foglalhat. A tejfehérje allergia esetén a gyermek életmódját és az étrendjét is át kell gondolni. Fontos, hogy a mindennapi rutin részévé váljon az ételek címkéinek olvasása vásárlás közben, hogy elkerülhessük a tejfehérjéket tartalmazó ételeket és italokat. Ellenőrizze a gyermekének megvásárolni tervezett termékek összetevőinek listáját, hogy nem tartalmaznak-e tejfehérje allergéneket.
A tejfehérje-érzékenységre utaló tünetek jelentkezése esetén általában legalább egy éven keresztül nagyon szigorú tejmentes diétára van szükség. Semmiféle tejtartalmú ételt nem ehet ilyenkor a gyerek, mert csak így van esély arra, hogy kinője az allergiás megbetegedést. A tejterheléses vizsgálatot a legtöbb esetben csak ez után a diétával töltött év után végzik el. Használható eredményt is csak akkor kapunk, ha a vizsgált gyermek szervezetében nincs korábbról maradt tejszármazék.
A tejmentes diéta kialakításánál mindig nehéz kérdés, hogy mit adhatunk tej helyett gyermekünknek, ami pótolja a fejlődéshez szükséges fehérjemennyiségét, és amit gyerekünk is szívesen fogyaszt. Először célszerű beszerezni egy olyan szakácskönyvet, ami kifejezetten allergiás betegek számára készült recepteket tartalmaz, és allergológus szakemberek írták vagy lektorálták. Ma már elég sok igazán jó minőségű ilyen jellegű könyv kapható. Mielőtt megvennénk, nézzük meg, hogy a recepteken kívül tartalmaz-e egyéb praktikus tanácsokat, például olyasmit, hogy hol tudjuk megvásárolni a szükséges alapanyagokat, vagy hogyan kell ezekből a többnyire növényi eredetű porokból olyan alapanyagokat készíteni, amelyek ízben és állagban is valóban kiváltják a tejet, túrót, tejfölt, vajat vagy az egyéb tejtermékeket. Melyiket lehet sütni, melyiket főzni, és melyik az, ami igazán csak nyersen működik. Mi való édes, és mi sós ételekhez?
Az egészséges táplálkozás alapjai–a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis (1-2o)
Megelőzés és hozzátáplálás
Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy megalapozzuk gyermekeink felnőttkori egészségét. Hat hónapos korig az anyatej a legmegfelelőbb táplálékforrás a csecsemők számára, ráadásul a tejfehérje-allergia megelőzésében is segítséget nyújthat. Fontos megjegyezni, hogy a hozzátáplálás nem verseny, amely különösen igaz a tejtermékekre. A tejallergia leggyakrabban csecsemőkorban, az anyatejes táplálás során alakul ki, de későbbi életszakaszokban is jelentkezhet. A gyermekek jelentős része 5-6 éves korára kinövi a tejfehérjével szembeni túlérzékenységet. A felnőttkorban kialakult tejallergia általában nem gyógyítható, ezért többnyire életre szóló étrendi változtatásokra van szükség.
A táplálékallergiák, a laktózintolerancia, a kazein-, vagy más néven tejfehérje-allergia egyre több felnőttet érintenek. Mára számos hosszú távú kutatás eredménye bizonyítja, hogy az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat. A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.
Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának. A joghurtból például először egy kiskanálnyi mennyiséget keverjünk el a már megszokott délelőtti gyümölcspürében vagy kásában. Figyeljük a reakciókat! Ha a kicsinél nem jelentkezik bőrtünet, nyugtalanság vagy emésztési panasz, folytathatjuk az allergén bevezetését és idővel már akár közvetlen módon, kis étkezésre fogyasztott natúr joghurttal is próbálkozhatunk.
Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz. Legyen szó natúr joghurtról, kefirről vagy éppen túróról, sajtról, fontos, hogy elsőként mokkáskanálnyi vagy kiskanálnyi mennyiséggel indítsunk és lassan jussunk el a teljes étkezés adott alapanyaggal történő kiváltásáig. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekünk szervezete adaptálódik az allergénhez és az ételcsoport a továbbiakban sem okoz problémát.
Rögzítsük az elfogyasztott mennyiségeket és a baba esetleges reakcióit a hozzátáplálás első évében! Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól. Így mindig pontosan tudjuk majd, mely ételek, milyen mennyiségben és mértékben okoztak gondot a gyerekeknek.
A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet. A túró és a tejföl bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott. A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható. A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.

tags: #hozzataplalas #tejallergia #a #csaladban