A petefészek egy páros női nemi szerv, mely a méh két oldalán helyezkedik el. Mandula nagyságú, tojás vagy inkább mandula alakú szervek, nagyjából 4 cm hosszúak és 7-14 gramm tömegűek. Fehéres-szürke színűek, és kívülről hashártya-kettőzet (mesovarium) borítja őket. Ezek a szervek a kismedence rejtekében, a méhtől jobbra és balra védett helyen találhatók, mint két tojás. A méhhel a petevezetékek kötik össze.
A petefészkek majdnem függőlegesen állnak, felső végüket az azonos oldali petevezeték vége felé fordítva. Alsó részük a méhtest felé fordulva belső élével rögzül a széles méhszalaghoz. Belső oldaluk a méh felé néz, míg külső oldaluk a hasfalnak fekszik, ahhoz is szalag rögzíti őket. A petefészkek külső oldala felől lépnek be a vér- és nyirokerek. Alsó pólusaikat méhtest tubaszögletéhez szalagszerű kötőszövetes köteg (ligamentum ovarii proprium) rögzíti. Felső pólusaikat egy kis szalag rögzíti a medencefalhoz (ligamentum suspensorium ovarii), amelyben fő erei futnak.
A petefészkek felszínét nem fedi hashártya, hanem köbhám borítja. A felszín kezdetben, a nemi érés előtt sima, később a peteérések számával arányosan egyre több behúzódás tarkítja és göröngyössé teszi.
A petefészek felépítése és működése
A petefészek kéregre és velőállományra tagolódik. A velőállomány kötőszövetet, vér- és nyirokedényeket, idegeket tartalmaz. A kéregben találhatók a nagy, gömb alakú petefészektüszők (folliculus), melyekben a petesejtek (oocyta) ülnek. Fontos tudni, hogy ezek a petesejtek - pontosabban primer oocyták - még nem azok, amelyek majd a hímivarsejtekkel fognak találkozni. Egyelőre még kétszeres kromoszóma-készletük van, ami túl sok egy ivarsejtnek. A számfelező osztódást, amin át kell még esniük, meiózisnak hívják. Nagy részük még magzatkorban elkezdte a meiózis első osztódását, de aztán megakadt a folyamat.
A petefészek állítja elő a legfontosabb női nemi hormonokat, az ösztrogéneket és a progeszteront. Ezek a hormonok alakítják ki a pubertás során a másodlagos nemi jelleget, a jellegzetes szeméremszőrzetet, a zsírpárnákat, hatásukra következik be az emlők megnagyobbodása, és biztosítják a nemiszervek szabályos, ciklusos működését. A tüszőérés folyamán a „petesejt-jelöltek” teljesen befejezik a meiózis első osztódását, és nekikezdenek a másodiknak. Az érési sor úgy néz ki, hogy az ún. primordiális tüszők serdülőkortól kezdve havonta 10-20-as csoportokban kezdenek érni, s közben egyre nagyobbak lesznek.
Az egyik tüsző - ezt egyelőre nem tudjuk, miért - sokkal érzékenyebb az FSH hormonra, mint vele együtt érő „csoporttársai”. Végül az utolsó héten a legnagyobb, „kiválasztott” tüsző megháromszorozza méretét, szabad szemmel is látható, 20-25 mm-esre növi ki magát. A többi tüsző elpusztul mellette, de míg élnek, ezek is részt vesznek az ösztrogén-termelésben. Amikor már nagyon sok van belőle, a hipofízis ezt úgy értelmezi, hogy ideje leállítani a dolgot, és elkezdi termelni a sárgatest-serkentő hormont (luteinizáló hormon, LH), ami a tüszőrepedést „sürgeti”. Az ekkor működésbe lépő enzimek nem csak a tüsző hámját repesztik meg, de a petefészek tokjának is nekiesnek, hogy a petesejt kijuthasson belőle.
Peteérés (ovuláció)
Tüszőrepedéskor (ovulatio) a tüszőben nagy nyomásváltozás zajlik, ami valósággal kiszakítja a petesejtet. Az érett petesejt (secunder oocyta) kiszabadulva a méh felé veszi útját, és befejezi a meiózis második osztódását. Ez az utolsó osztódása már a megtermékenyítés folyamatához kapcsolódik. Míg a petesejt a hasüregbe, majd onnan a petevezetékbe jut, a visszamaradt Graaf-tüsző maradványa ún. sárgatestté (corpus luteum menstruationis) alakul, és nekilát sárgatest-hormont termelni, amit progeszteronként is ismerünk.
A hormon legnagyobb mennyiségben az ovuláció utáni hetedik napon termelődik. Ha 14 nap elteltével sem következik be terhesség, a sárgatest beszünteti hormontermelését, egyszerűen elpusztul. Helyén fehéres heg képződik (corpus luteum albicans). Ha a terhesség mégis létrejött, a sárgatest további két hónapig teszi még a dolgát. A petesejtek, amelyek havonta készen állnak a megtermékenyülésre, előzetesen három hónapig érnek, mielőtt távoznak a petefészekből.
A fogamzóképes korú nőknél havi rendszerességgel megtörténik ez a folyamat, akkor is, ha nem terveznek gyermeket. A szervezet minden esetben felkészül arra, hogy adott esetben a kismama képes legyen kihordani a gyermeket. A második hét végén, kb. 14 nappal a menstruáció kezdete után, sok nő szúró fájdalmat tapasztal bal vagy jobb oldalon, vagy középen az ovuláció során. Attól függően, melyik oldalon jelentkezik fájdalom, lehet arra következtetni, hogy melyik petefészekből származik a petesejt. A fogamzáshoz megfelelő petesejtekre, peteérési folyamatokra van szükség.
Már a várandósság tervezése alatt is kiegyensúlyozott étrend javasolt, amely gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Az érés folyamatához nemcsak hormonokra, vitaminokra és ásványi anyagokra van szükség, hanem zsírra is. Emiatt a termékeny petesejt egyik feltétele a kiegyensúlyozott étrend, amely zsírokat is tartalmaz. A testzsírszázalék túl magas vagy túl alacsony szintje miatt is csökkenhet vagy teljesen kimaradhat a peteérés. Ugyanilyen fontos az egészséges életmód, illetve a kiegyensúlyozott életritmus, amelyben a pihenés kellőképpen ellensúlyozza a munkát.
Női termékenységi animáció
A terhesség első hete az utolsó menstruáció első napján kezdődik. A terhesség kb. 40 hétig (10 hónapig) tart, ezalatt az embrió (majd magzat) folyamatosan fejlődik. A méhen belüli fejlődés folyamán minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a szülés után életképes legyen. A várandósság első hetében (vagyis az új ciklus első hetében) kezdődik a havi vérzés. A menstruáció, ahogy a megelőző hónapokban is, ugyanolyan hosszú és intenzív. Mindezeket a folyamatokat női hormonok irányítják, amelyek célja a szaporodás és a fajfenntartás.
A várandósság második hetében petesejtek érnek a petefészkekben, és a méh nyálkahártyája fokozatosan ismét felépül, mert az utolsó ciklus során a nyálkahártya távozott a vérzéssel. A nyálkahártyának újra fel kell épülnie, hogy a megtermékenyítés után a petesejt beágyazódjon.
Petefészek fájdalom és okai
Sok nő érez petefészek fájdalmat az élete során, és ez érthető módon ijesztő lehet. Bár jellemzően a menstruációs ciklussal áll összefüggésben, néha egy mögöttes állapot jele lehet. A női medence mindkét oldalán található petefészkek felelősek a megtermékenyítéshez szükséges petesejtek termeléséért és kilökődéséért. A petefészek fájdalom főként az ovulációhoz, vagyis a peteéréshez kapcsolódik, de gyakori a menstruáció előtt és alatt. Olykor viszont más okai vannak, többek között valamilyen nőgyógyászati probléma, például endometriózis. Kiválthatja kismedence-gyulladás, vagy akár az emésztő- és a húgyúti rendszert érintő betegség.
A petefészek fájdalomnak számtalan oka lehet. Az alábbiakban a leggyakoribbak kerülnek bemutatásra:
- Középidős fájdalom: A középidős fájdalom a menstruációs ciklus közepén, peteéréskor jelentkező fájdalom. Oka, hogy ekkor szabadul ki a petesejt a körülötte fejlődő tüszőből és kerül be a petevezetékbe.
- Petefészekciszta: Olyan folyadékkal töltött hólyagok, amelyek a petefészek falán alakulnak ki. A legtöbb ciszta jóindulatú és magától elmúlik, de némelyik, például a csokoládéciszta (endometriózishoz kapcsolódó), dermoid ciszta vagy cisztadenóma súlyosabb problémát is jelezhet.
- Endometriózis: Olyan betegség, amely során a méhen kívül is megjelennek olyan sejtek, amelyeknek csak a méhben kellene lenniük. Ezek a sejtek a petefészekben is növekedhetnek, tartós fájdalmat okozva.
- Kismedencei gyulladás: A női nemi szervek gyulladása, mely érintheti a méhnyakat, méhet, petevezetékeket és petefészkeket.
- Petefészek csavarodás: Az az állapot, amikor a petefészek a saját tengelye körül megcsavarodik, vagy amikor a környező lágyrészekre felcsavarodik, melyek normális esetben a helyén tartanák a szervet. Ez károsítja a petefészek vérellátását.
- Petefészek maradvány szindróma (ORS): Akkor alakulhat ki, ha egy petefészekműtét során némi szövet a testben marad a petefészekből.
- Sugárzó fájdalom: A petefészkek a test számos másik szervéhez közel helyezkednek el, így a fájdalom eredhet más szervek problémájából is, például vakbélgyulladás, székrekedés, vesekő, méhen kívüli terhesség vagy felfázás.
- Petefészekrák: Bár ritka, különösen idősebb, menopauza utáni nőknél jelentkezik, és fájdalmat is okozhat.
Petefészek fájdalom járulékos tünetei
A petefészek fájdalom ritkán jelentkezik önállóan. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a tüneteket, amelyek együtt jelentkezhetnek a petefészek fájdalommal, betegségek szerint csoportosítva:
Petefészekciszta miatti petefészek fájdalom járulékos tünetei
A legtöbb ciszta nem okoz semmilyen fájdalmat vagy tünetet. Ha azonban petefészek fájdalom is jelentkezik, akkor az alábbi egyéb tünetek is társulhatnak:
- Kismedencei fájdalom
- Hasi puffadás
- Menstruációs rendellenességek
- Hányinger, hányás
- Mellfeszülés
- Fájdalmas közösülés
- Vizeletürítési problémák
Endometriózis miatti petefészek fájdalom járulékos tünetei
- Fájdalmas menstruáció
- Fájdalmas közösülés
- Medencei fájdalom a menstruációtól függetlenül
- Meddőség
- Fájdalmas vizeletürítés vagy székletürítés
Kismedencei gyulladás miatti petefészek fájdalom járulékos tünetei
- Alhasi fájdalom
- Láz
- Bő folyás
- Fájdalmas közösülés
- Rendszertelen vérzés
Petefészek csavarodás miatti petefészek fájdalom járulékos tünetei
A petefészek csavarodás ritka, viszont igen veszélyes állapot, mely gyors diagnózist és mielőbbi terápiát igényel. Tünetei:
- Éles, hirtelen jelentkező fájdalom az alhasban
- Hányinger, hányás
- Láz
Diagnózis és kezelés
A petefészek fájdalom okának diagnosztizálása nem egyszerű, mivel más reproduktív szervekkel, például a méhhel kapcsolatos problémák is szerepet játszhatnak benne. Különféle teszteket szoktak elrendelni a diagnózis megerősítésére vagy elvetésére. A terhességi teszt mellett vizelet- és vérvizsgálat is javasolt a fertőzés ellenőrzésére. A női kismedence ultrahangvizsgálatára hasi vagy hüvelyi úton van lehetőség. A legcélszerűbb és leghatékonyabb módja a hüvelyi ultrahangvizsgálat (transzvaginális szonográfia- TVS).
Kezelési lehetőségek
Amennyiben a fájdalom összefügg a havi ciklussal, az életmódbeli változtatások, például a megfelelő alvás, a testmozgás, a relaxációs technikák és a melegítőpárna alkalmazása gyakran segíthet enyhíteni a tüneteket. Ha az egyszerű otthoni gyógymódok nem hoznak megkönnyebbülést, javasoltak a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
Egy másik gyógyszeres kezelést igénylő nőgyógyászati betegség a kismedence-gyulladás, amire antibiotikumot írnak fel. Petefészek-csavarodás, méhen kívüli terhesség, endometriózis és petefészekrák esetén elkerülhetetlen a műtét. Amennyiben a fájdalmat a hormonegyensúly felborulása idézte elő, érdemes magnéziumpótlással próbálkozni. A magnézium a folsav és az antioxidáns glutation mellett kritikus fontosságú a máj 2. fázisú méregtelenítésében. E folyamat során az ösztrogén metabolitjai vízoldhatók lesznek, vagyis képesek a széklettel és a vizelettel kiürülni a szervezetből.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a magnéziumhiány negatívan befolyásolja a nők egészségi állapotát. Ha nincs elegendő magnézium a szervezetben, az a szív- és érrendszeri elváltozások mellett sok más betegséget is kiválthat. A magnézium nők számára ajánlott bevitele körülbelül 320 milligramm naponta. Ez a nyomelem alkalmas a menstruáció előtti feszültség oldására, a hormonális pattanások kezelésére, valamint a változókor alatti alvászavarok leküzdésére.