A Fogadalmi templom, hivatalos nevén Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, közismert nevén szegedi dóm, a neoromán stílus egyik legimpozánsabb példája Magyarországon. Szeged városában, a Dóm téren található épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, és 81 méteres tornyaival az ország ötödik legmagasabb temploma.
A dóm a szegedi városkép meghatározó eleme, a 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása. Méltó környezetét Rerrich Béla tervezte Dóm tér adja, melyet az egyetemi épületek és a püspöki palota tesznek teljessé, szintén dekoratív téglaarchitektúrával, 1929-1932 között épültek.
A több évtizedes tervezés és építkezés során a historizáló és a neoeklektikus építészet jellegzetességei egyaránt megjelennek az épületen. Ez Magyarország egyetlen, e két stílusjegyeket ötvöző temploma.
Történelmi Gyökerek és Újjáépítés
A mai Fogadalmi templom helyén már az Árpád-kor óta vallási központ működött. A 11. században itt állt a Palánk Szent Demeter-plébániatemploma. Az 1879-es nagyárvíz azonban Szeged nagy részét elpusztította, és a túlélők fogadalmat tettek egy új templom építésére.
Hosszas viták után a régi Szent Demeter-templom lebontása mellett döntöttek. Schulek Frigyes eredeti terveit Foerk Ernő jelentősen módosította, és az építkezés 1913-ban kezdődött meg. Az első világháború és az azt követő megszállás miatt 1914 és 1923 között a munkálatok leálltak.
Miután Szeged püspöki székhely lett, az építkezés új lendületet kapott. 1925-ben a bontási munkálatok során megtalálták a régi templomba falazott román kori Dömötör-tornyot, melyet sikerült megmenteni. A templomot és a Dóm teret 1930 októberében adták át.
A mai Fogadalmi templom helyszíne Szeged történelmében már a 11. század óta fontos szerepet töltött be. Az itt álló első, román stílusú templom legkorábbi említése 1199-ből származik, mint a szegedi főesperesség központja. Jelentőségét mutatja, hogy alapjai és falazata is kőből épült, ami ritkaságnak számított az Alföldön.
A törökök kiűzése után az épület falai tető nélkül álltak, és a hadsereg raktárként használta. A dóm közvetlen elődjének tekinthető Szent Demeter-templom 1725 és 1749 között nyerte el barokk formáját, de megmaradtak a gótikus támpillérek is. Belső díszítéseit 1746-49 között végezték.
Az 1879-es Nagyárvíz és a Fogadalmi Templom Eredete
A 19. századi Tisza-szabályozás felgyorsította a folyó sebességét, ami az alsóbb szakaszokon egyre gyakoribb és magasabb áradásokhoz vezetett. Az 1879-es nagyárvíz katasztrofális következményekkel járt Szegedra nézve.
Március 5-én este átszakadt a gát Petresnél, majd a következő napokban a gyenge sövényházi és macskási gátak is. Végül a vasúti töltés is átszakadt, és a város nagy részét elöntötte a víz. A hivatalos adatok szerint 151 ember vesztette életét, és 5458 ház omlott össze.
A pusztítás mértéke sokkolta a nemzetközi közvéleményt is. Szeged újjáépítésével párhuzamosan megkezdték az árvízvédelmi töltések magasítását. Az újjáépítés során a városi közgyűlés 1880. november 13-án bizottságot hozott létre az árvíz emlékére állítandó fogadalmi templom telkének kijelölésére.
A leendő templom helyszínének kiválasztása hosszú, több évtizedes vitával járt, mely során számos javaslat merült fel, többek között a Dugonics tér, a szegedi vár helye, a Püspök-bazár térsége, az Arany János utca-Stefánia-Kazinczy utca-Dózsa utca által határolt terület, valamint a Széchenyi téri helyszínek.
Végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mivel a helyiek vallásos élete már Szeged történetének elejétől fogva ehhez a helyszínhez kötődött. A város vezetése 1883-ban határozott a templom építésének helyéről.
A műemlékvédelmi szempontok és a régi épület megtartásának költségtöbblete ellenére 1902-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter műemlékké nyilvánította a Szent Demeter-templomot. Azonban több évnyi vita és fellebbezés után, Varga Ferenc plébános halálát követően, 1907-ben végül lemondtak a templom megmentéséről és az új plébánia létrehozásáról.
Tervezés és Építkezés
A város törvényhatósági bizottsága 1911-ben határozta el az 1880-as fogadalom konkrét formában történő beváltását, amit 1912-ben külön rendelettel hagyott jóvá a belügyminiszter.
Az építési költségek fedezetét a templomföldek jövedelmében jelölték meg. Az első terveket Schulek Frigyes készítette neoromán stílusban, fehér kőburkolattal, a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára. Foerk Ernővel módosították a tervet, aki a lombardiai tégla-architektúra felé hajlott, ami gazdaságosabb megoldásnak bizonyult.
1900-ban Tóth Mihály főmérnök tanulmányúton járt Európában, hogy információkat gyűjtsön jelentősebb templomok építési adatairól és költségvetéséről. Tapasztalatai alapján egy 3400 fő befogadóképességű, gótikus stílusú, háromhajós csarnoktemplom építését javasolta, minimális kőfelhasználással a költségek csökkentése érdekében.
Foerk Ernő terveit 1913-ban hagyták jóvá. Az építkezés 1913-ban kezdődött, de az első világháború és az azt követő antant-megszállás miatt 1914 és 1923 között szünetelt. Az építkezés végül 1930-ban fejeződött be.
Szeged,Fogadalmi Templom
A Fogadalmi templom építése a 20. századi magyar építészet egyik kiemelkedő alkotása, mely a történelmi múlt és a modern igények ötvözetét képviseli.
tags: #hodmezovasarhely #csecsemo #halal #tenyek