A hímivarsejt és a petesejt: méret, funkció és a termékenység titkai

A fajfenntartás alapját a nemi szervek biztosítják. A hímivarsejt (ondósejt, spermium) a nő testében termékenyíti meg a női ivarsejtet, a petesejtet.

A férfi nemi szerveinek feladata a hímivarsejtek előállítása és eljuttatása a nő nemi szerveibe. Fontos tudni, hogy a nőknek már születésükkor megvan az összes petesejtjük, de a férfiak életük végéig minden egyes nap termelik a hímivarsejteket. Ahogy a férfi öregszik, lehet, hogy kicsit lomhábbak lesznek hímivarsejtjei, a DNS kicsit töredezettebb, de a termelés nem áll le.

A hímivarsejt anatómiája és funkciója

A hím ivarsejt (spermium) a férfiak legkisebb sejtjei közé tartozik, hosszúsága mindössze 0,05 mm, vagyis 50 mikrométer. Mikroszkópban feji, nyaki és farki rész különböztethető meg rajta.

• Fej: A 4-5 mikrométer hosszú, tojásdad és ellapított fejrész tartalmazza a genetikai állományt hordozó magot. Az érett hímivarsejt sejtmagjában csak 23 kromoszóma van, ami éppen a fele a testi sejtekre jellemző kromoszómaszámnak. A 22 testi kromoszóma mellett a hím ivarsejtek felében 1 X, másik felében 1 Y ivari kromoszóma van. A sejtek csúcsán található ovális kemény sisak neve akroszóma. Ebben található a petesejt burkának emésztéséhez szükséges anyag. Ezt akkor bocsátja ki, amikor a spermium a petesejthez tapad.
• Nyak: A nyakban találhatók az energiatermelésért felelős mitokondriumok.
• Farok (flagellum): A körülbelül 45 mikrométernyi farokrész (ostor) biztosítja a mozgást, segítségével a spermium önálló mozgásra képes. A hímivarsejteknek energiára is szükségük van a farkuk mozgatásához, ezt az ondóhólyag által kiválasztott gyümölcscukorból nyerik.

Eleinte a hímivarsejt is hasonlít a többi sejthez, de mire elhagyja a heréket, csak fele annyi DNS-e van, mint a szervezet többi sejtjének. Ez az oka annak, hogy az immunrendszer „szemében” gyanúsnak tűnik.

A spermium mozgékonysága

A legtöbb ondósejt hímivarsejtnek nehezére esik egyenes vonalban, előre úszni. Csak forog körbe-körbe vagy sodródik az árral. A spermiumok akkor válnak igazán mozgékonnyá, amikor kapcsolatba kerülnek a prosztata váladékával. E pillanattól kezdve helyváltoztatási sebességük jelentősen megnő, képesek percenként 3-4 millimétert is előrejutni. A női nemi szervek váladékainak enyhén lúgos kémhatása segíti a hímivarsejtek haladását. A méhnyaktól a petevezeték nyílásáig (szájadékáig) - ahol a petesejt található - a spermiumok valamivel több mint egy óra alatt jutnak el.

A petesejt jellemzői

A petesejt a női szervezet egyik legnagyobb, önálló mozgásra nem képes sejtje. Átmérője eléri a 0,1-0,2 mm-t! Sejtplazmájában sok tápanyagot tartalmaz, ami biztosítja a fejlődő embrió energiaigényét egészen az anyaméh falába történő beágyazódásig. Az érett petesejt sejtmagjában csak 23 kromoszóma van, ami éppen a fele a testi sejtekre jellemző kromoszómaszámnak. A 22 testi kromoszóma mellett 1 X ivari kromoszóma figyelhető meg benne. A nők szervezetében minden hónapban általában egy petesejt indul érésnek.

A megtermékenyítés folyamata és a spermiumok versenye

A női petesejt megtermékenyítéséhez egyetlen hímivarsejt elég, de erős a verseny ezért a megtiszteltetésért, az átlagos ejakulátum mintegy 200 millió hímivarsejtet tartalmaz. A kilövellt hímivarsejtek 90 százaléka deformált. Két feje van vagy két farka, túl nagy vagy túl kicsi a feje, és a hibák sorát lehetne még folytatni. Ez az ár, amit a monogámiáért kell fizetni. Azoknál a fajoknál, ahol egy időben több hím hímivarsejtje található a nőstényben, a spermiumok sokkal jobban hasonlítanak egymásra.

Valójában minden hímivarsejt tartalmazza kis mennyiségben azt a behatolást elősegítő enzimet, amely reakcióba lépve a petesejtet körülvevő védőburokkal képes azt fokozatosan feloldani. Ám ahhoz, hogy a folyamat eredményesen végbe mehessen, szükség van a sok milliónyi hímivarsejt jelenlétére, melyek közül csak egy jut el a petesejt belsejébe és termékenyíti meg azt.

Megtermékenyítéskor egy petesejt és egy hím ivarsejt egyesül egymással, sejtmagjuk összeolvad, és kialakul az utód első sejtje, a zigóta. A zigóta sejtmagjában 46 db kromoszóma van: 23 a petesejtből származó anyai és 23 a hím ivarsejtből származó apai eredetű kromoszóma. Mivel a petesejtekben csak X ivari kromoszóma lehet, a születendő gyermek nemét az dönti el, hogy a petesejtet megtermékenyítő hím ivarsejtben X vagy Y ivari kromoszóma van-e.

A mesterséges megtermékenyítésnél a technikusok egy üvegcső segítségével helyezik a hímivarsejtet a petébe, és a folyamat során gyakran sérül a hímivarsejt farka.

Az ejakulátum mennyisége és összetétele

Ejakulációkor átlagosan 3-7 ml sperma lövell ki, melyben hozzávetőlegesen 40-400 millió spermium található. A hímivarsejteken kívül a folyadék tartalmaz még a prosztatából és az ondóhólyagból származó anyagokat is. A prosztata termeli azokat a vegyi anyagokat, amelyek az ondót cseppfolyóssá teszik, amint bekerült a nő testébe. A prosztatának rendkívül fontos szerepe van a megtermékenyítésnél, mert váladéka megnöveli az ondó tömegét és csökkenti annak sűrűségét. A prosztata enzimei elsőként érkeznek a vaginába, és közvetlen kapcsolatba kerülnek a méhnyakkal. Itt az ondóhólyag váladékának hatására megalvadt spermát oldani kezdik, s így a folyamatosan kiszabaduló spermiumok bejutnak a nyakcsatornába.

A férfi termékenységét befolyásoló tényezők

A spermiumok mennyisége, minősége, mozgékonysága nagyban befolyásolja a férfi termékenységet.

Spermaszám: Az aktuálisan elfogadott normálérték 15 millió spermium/ml fölött van. A 15 millió/ml alatti spermaszám alatt oligozoospermiáról (azaz alacsony spermiumszámról) beszélhetünk. Ha nem található hímivarsejt az ondóban, akkor azoospermia áll fenn.

Csökkenőben a férfiak átlagos spermiumszáma

Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető a spermiumok számának jelentős csökkenése, különösen a fejlett országokban. Ezt jelzi, hogy a WHO által megállapított - a természetes megtermékenyítéshez szükséges - „normál” spermiumszám határértéke is csökkent: kezdetben 60 millió/ml volt, amely később 40 millió/ml-re, majd 2010-ben már mindössze 15 millió/ml-re módosult.

Spermiumok mozgékonysága:

Normál esetben az összes spermiumnak legalább a 40%-a mozog és legalább 32%-a célirányosan, egyenes irányban halad, mely fontos a megtermékenyítéshez.

Spermiumok alakja, morfológiája:

Egészséges esetben a spermiumoknak legalább 4%-a normális alakú. Ez azt jelenti, hogy egy teljesen egészséges, termékeny férfiban is gyakran csak a spermiumok 4%-a képes hatékony megtermékenyítésre.

Milyen tényezők befolyásolják a spermiumok számát és minőségét?

A spermiumok a herékben folyamatosan termelődnek, kifejlődésükhöz és érésükhöz kb. 70-90 napra van szükség. A spermiumok száma egy fontos tényezője a férfi termékenységnek, melyet genetikai tényezők és szerzett, környezeti faktorok is befolyásolhatnak.

• Herékben lévő Sertoli-sejtek száma: Genetikailag nagyban meghatározott faktor. Többek között a Sertoli-sejtek biztosítják a megfelelő környezetet a spermiumok fejlődéséhez a herében.
• Magzati életben az anya életmódjával összefüggő tényezők: Kutatások igazolták, hogy a várandósság alatti jelentős elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentheti a gyermek heréjének méretét és spermiumszámát.
• Környezeti kemikáliák: Több kemikália, környezetben megtalálható vegyszer, gáz (pl. dízelmotorok kipufogógázának nagy mennyiségű belégzése) is csökkentheti az utód spermiumszámát.
• Ejakuláció gyakorisága: Amennyiben hosszabb az utolsó ejakuláció óta eltelt idő, akkor nagyobb spermiumszám feltételezhető az ondóban.
• Életmódbeli faktorok: Elhízás, stresszes életmód, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás is csökkent spermiumszámot eredményezhet.
• Hőmérséklet: A herezacskók néhány fokkal hűvösebbek a normál testhőmérsékletnél, ez szükséges ugyanis az egészséges hímivarsejtekhez. Túl magas hőmérséklet (pl. herevisszér, túl szoros alsónemű) zavarhatja a spermiumképződést.
• Betegségek: Egyes fertőzések (pl. mumpsz), hormonzavarok (pl. csökkent tesztoszteronszint), genetikai betegségek (pl. Klinefelter-szindróma), here fejlődési rendellenességei, rosszindulatú betegségek (pl. hererák) is eredményezhetnek csökkent spermiumszámot.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek (pl. kemoterápiás gyógyszerek, teljesítményfokozó szteroidok, stb.) is hatással lehetnek a spermiumképződésre.
• Trauma: Heréket ért kisebb-nagyobb trauma is befolyásolhatja a spermiumszámot.
• Életkor: Az életkorral szintén fokozatosan romlik a sperma minősége és a férfiak megtermékenyítő képessége.

Az összefüggés nem egyenesen arányos, illetve egy bizonyos spermiumszám - kb. 40 millió/ml - felett már nem jelent egyértelmű termékenységi előnyt a magasabb hímivarsejtszám. Gyakran tapasztalható, hogy alacsonyabb spermiumszámhoz csökkent funkció (nem megfelelő mozgékonyság, és/vagy morfológia) társul, mely ronthatja a megtermékenyítési esélyeket.

Mit lehet tenni a sperma minőségének javítása érdekében?

Egészséges életvitellel sokat lehet tenni a mindennapokban is, hogy a sperma minősége megfelelő legyen:

• Egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás.
• Rendszeres testmozgás, optimális testsúly fenntartása.
• Lehetőség szerint a stressz kerülése, megfelelő mennyiségű alvás.
• Túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás kerülése.
• Teljesítményfokozó szteroidok alkalmazásának kerülése.
• Kerülni kell a szoros ruhák viselését, a hosszas forró fürdőket.

tags: #himivarsejt #merete #a #petesejthez #kepest