A Hepatitis B-ről, a terhességről és a Semmelweis Egyetem információiról

A HBs-antigén laborvizsgálat (Hepatitis B surface antigen) az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz a Hepatitis B vírus (HBV) jelenlétének kimutatására a szervezetben. A Hepatitis B egy súlyos májfertőzés, amely világszerte milliókat érint, és ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményeket, például májzsugorodást vagy májrákot okozhat. Az HBsAg-teszt segítségével azonosítható a vírus jelenléte még a tünetek megjelenése előtt, így kulcsszerepet játszik a fertőzés korai felismerésében, megelőzésében és kezelésében.

Mi az a HBs-antigén?

Az HBs-antigén a Hepatitis B vírus felszíni fehérjéje, amely a fertőzött egyének vérében található. Amikor a szervezet megfertőződik a HBV-vel, az antigén megjelenik a véráramban, és ezt laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni. Az antigén jelenléte azt jelzi, hogy a beteg hordozza a vírust, és potenciálisan megfertőzhet másokat is, függetlenül attól, hogy tapasztal-e tüneteket vagy sem.

Miért fontos az HBs-antigén laborvizsgálat?

Az HBs-antigén laborvizsgálat kulcsszerepet játszik a Hepatitis B fertőzés felismerésében és kezelésében. A HBV sok esetben tünetmentesen, „csendesen” lappang a szervezetben, és az érintettek nem is tudják, hogy fertőzöttek, mivel a tünetek gyakran csak később, súlyosabb állapotban jelentkeznek. Az HBsAg-vizsgálat azonban már a fertőzés korai szakaszában is kimutatja a vírus jelenlétét, lehetővé téve a szükséges intézkedések megtételét.

Milyen esetekben javasolt az HBs-antigén laborvizsgálat?

• Fertőzés gyanúja: Ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint a sárgaság, fáradtság, étvágytalanság, hányinger vagy sötét vizelet, az orvos kérheti az HBsAg-vizsgálatot a Hepatitis B fertőzés kizárása vagy megerősítése céljából.
• Megelőző szűrés: Bizonyos kockázati csoportok esetében, például egészségügyi dolgozóknál, véradóknál vagy krónikus májbetegségekben szenvedőknél, rendszeresen végzik az HBs-antigén szűrővizsgálatot.
• Terhesség alatt: A várandós nők esetében gyakran kérnek HBsAg-tesztet, mivel a Hepatitis B átadható az újszülöttnek a szülés során. A szűrés lehetővé teszi az időben történő kezelést, amely megakadályozhatja a vírus átvitelét a gyermekre.
• Krónikus Hepatitis B fertőzöttség esetén: Azoknál, akik már diagnosztizált krónikus Hepatitis B fertőzéssel élnek, rendszeresen ellenőrzik a HBs-antigén szintjét a kezelés monitorozására és a vírusaktivitás követésére.

A HBs-antigén laborvizsgálat menete és eredményei

Az HBs-antigén laborvizsgálat egy egyszerű vérvétellel történik. A vizsgálathoz nincs szükség különleges előkészületre, így nem kell éhgyomorra érkezni, kivéve, ha az orvos másképp rendelkezik. A vérmintát laboratóriumban elemzik, és a teszt az antigén jelenlétét keresve meghatározza, hogy a páciens hordozza-e a Hepatitis B vírust. Az eredmények értelmezése a következő lehet:

• Pozitív HBs-antigén teszt: Ez azt jelenti, hogy a Hepatitis B vírus jelen van a szervezetben. Az orvos további vizsgálatokat rendelhet el annak megállapítására, hogy a fertőzés akut vagy krónikus-e, és meghatározhatja a megfelelő kezelési tervet.
• Negatív HBs-antigén teszt: Ha az eredmény negatív, az azt jelenti, hogy a vírus nem található meg a véráramban, vagy a szervezet már meggyógyult a fertőzésből.

Milyen betegségeket diagnosztizál az HBs-antigén laborvizsgálat?

• Akut Hepatitis B fertőzés: Ha a beteg nemrégiben fertőződött meg a Hepatitis B vírussal, a HBs-antigén jelen lesz a véráramban. Az akut fertőzés felismerése kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez, amely segíthet megelőzni a súlyosabb szövődményeket.
• Krónikus Hepatitis B fertőzés: Amennyiben az antigén több mint hat hónapig kimutatható a vérben, a fertőzés krónikussá vált. A krónikus Hepatitis B hosszú távon májkárosodást, májcirrózist és májrákot okozhat, ezért elengedhetetlen a folyamatos orvosi ellenőrzés és kezelés.
• Hordozóállapot: Egyes emberek HBsAg-pozitívak lehetnek, anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatnának. Ők a vírus hordozói, ami azt jelenti, hogy továbbadhatják másoknak a fertőzést, de saját maguknál a betegség nem feltétlenül okoz súlyos tüneteket.

A terhesség és a májbetegségek

A várandósság alatt a máj- és az epeúti betegségek különböző formáival találkozhatunk, amelyek a terhességgel kapcsolatos sajátos, esetleg azzal összefüggésbe hozható, vagy attól teljesen független kórképek is lehetnek. Ezek a várandósság különböző időszakában léphetnek fel, anyai és magzati megbetegedéshez, valamint halálozáshoz vezethetnek. A vírushepatitisek okozta megbetegedések és halálozás jelentős népegészségügyi problémát képviselnek. A terhesség általában nem befolyásolja a vírushepatitis lefolyását, gyakran enyhe, jellegtelen tüneteket okoz, amely alól a hepatitis E-fertőzés okozta magas morbiditás és mortalitás, valamint a herpes simplex okozta fatális májelégtelenség a terhesség harmadik trimeszterében jelent kivételt. A fertőzésekkel kapcsolatban koraszülésről, szülészeti komplikációkról is beszámolnak, de a vertikális és a perinatális átvitel jelentősége nagyobb, a Cytomegalovírus-fertőzés okozta kongenitális következmények súlyosak.

Vírushepatitisek terhesség alatt

A vírushepatitisek okozta morbiditás és mortalitás jelentős, több mint 400 millió fertőzést és évente 1,4 millió halálozást okoznak. Kórokozóként elsősorban a hepatotrop vírusok (hepatitis A-vírus (HAV), hepatitis B-vírus (HBV), hepatitis C-vírus (HCV), hepatitis D- (delta) vírus (HDV), hepatitis E-vírus (HEV)) jönnek szóba, amelyeknek előfordulása nem gyakoribb várandósság alatt. Az akut vírushepatitis a sárgaság leggyakoribb oka terhességben, általában a lefolyás jóindulatú, de a cholestasis a gyermekágyig fennáll, legjelentősebb következménye a vertikális transzmisszió lehetősége. Az első trimeszterben a hepatitisvírus-fertőzéseknek teratogén hatásuk nincs. A Cytomegalovírus okozta fertőzéstől eltekintve a kongenitális rendellenességek kockázatát nem növelik, koraszüléshez, szülészeti komplikációkhoz vezethetnek. A pontos diagnózist a vírusszerológiai vizsgálatok alapján állíthatjuk fel.

Hepatitis A

A HAV okozta fertőzésnek idült formája nem ismert. Terhességben a betegség lefolyása nem súlyosabb, de a vetélés és a koraszülés gyakoribb, főleg a második, harmadik trimeszteri fertőzések esetén. Intrauterin, illetve perinatálisan a magzat is fertőződhet. Az anya akut A-hepatitise nem jár együtt a magzat károsodásával, egy-egy esetben számoltak be a magzatban ascites, meconium peritonitis, distalis ileumperforáció kialakulásáról. A megelőzésre hatékony védőoltás áll rendelkezésre, amely terhességben is alkalmazható. Amennyiben a várandós hepatitis A-vírussal fertőzött beteggel kerül közvetlen érintkezésbe, ha korábban nem oltották, legkésőbb két héten belül indokolt passzív immunizálása, amely biztonságos, nincs magzatra gyakorolt hatása. A terhesség megszakítása, illetve a császármetszés nem indokolt.

Hepatitis B

Világszerte kb. 350 millió a HBV-fertőzött, másfél milliárd a fertőzésen átesettek száma, többségük Távol-Keleten és Afrikában él. A nem parenterális terjedés módjai közül legjelentősebb a szexuális kapcsolat és a vertikális átvitellel járó perinatális fertőzés, amely leggyakrabban a szülés alatt jön létre. In utero fertőzés csak az esetek 10%-ában lép fel. A szülés alatti átvitel kockázatát a nagy vírusszám és a HBeAg-pozitivitás növeli. A fertőzés általában nem befolyásolja az anyai és a magzati morbiditást és mortalitást, de beszámoltak gyakoribb koraszülésről, alacsonyabb születési súlyról és intrauterin elhalásról is. A terhesség alatt a várandósok HBsAg-szűrővizsgálata kötelező. Magyarországon az anyák 0,5%-1%-a HBV-hordozó. HBsAg-pozitív várandósoknál HBV-PCR-vizsgálat javasolt. HBeAg-pozitív anyáknál a vertikális transzmisszió gyakori (50-80%, vs. HBeAg-negativitás: 10-40%), antiHBe-pozitivitás esetén a kockázat kisebb, 25%, aszimptomatikus hordozóknál 5%. Amennyiben a vírustiter több, mint 200 000 IU/ml, a várandósnál tenofovir-kezelést kell kezdeni a 24-28. hét között, amely a szülést követően 12 hétig folytatandó. A szoptatás nem ellenjavallt HBsAg-pozitív, illetve tenofovir-kezelésben részesülő kismamáknak. HBsAg-pozitív anya esetén az újszülöttet védőoltásban kell részesíteni: a szülést követő 0-12 órán belül 200 IE anti-HBs immunglobulin adandó, legkésőbb - a szülést követő egy héten belül - rekombináns HBV-vakcina első dózisának beadása szükséges, a következőket 1, majd 6 hónap múlva kell az újszülöttnek, csecsemőnek megkapnia.

Hepatitis C

A HCV parenterális átvitellel fertőz. Terhességben az anya HCV-fertőződésének jellemző útja az intravénás droghasználat. A vertikális átvitel kockázata 5-10%. A HCV-fertőzést a gesztációs diabétesszel, a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal összefüggésbe hozták. Idült HCV-fertőzött terhesekben az átlagos aminotranszamináz-aktivitás kisebb. A perinatális átvitel kockázatát a magas anyai vírusszám, a belső magzati monitorozás, az amniocentesis, az alkohol- és a drogabúzus növelik. A fertőzés történhet a placentán át, de gyakoribb a szülés kapcsán. Elhúzódó szülés, a HIV-koinfekció a transzmisszió arányát 4-5-szörösére emeli. A császármetszés átvitelt megelőző szerepe azonban nem igazolt. A klinikai, laboratóriumi és virológiai leletekkel igazolt heveny C-hepatitis terápiája tüneti. Az új típusú direkt antivirális készítmények sem alkalmazhatóak terhesség alatt. Krónikus C-hepatitisben szenvedő várandósok kezelése a szülés és szoptatás utánra halasztandó.

Hepatitis D

A HDV csak a HBsAg-vel együtt képes fertőzni, vagy idült HBV-fertőzésben szenvedő egyént képes megbetegíteni. Endémiás területeken szoros személyi kontaktus útján terjed. A HBV/HDV koinfekció, valamint a HDV-fertőzés lefolyását a terhesség nem befolyásolja. Akut vagy krónikus hepatitis B reaktivációja esetén gondolni kell rá. Ritka. Vertikális transzmisszó nem bizonyított, a szülés megindítása nem indokolt. A szoptatás biztonságos.

Hepatitis E

A hepatitis E-vírus (HEV) fertőzés leggyakrabban enterális úton történik fertőzött vízzel, élelmiszerrel. A HEV fokozott morbiditással és mortalitással jár együtt és halálos kimenetelű lehet várandós asszonyokban, amelynek az alultápláltság és a rossz szociális körülmények kedveznek. A terhesség harmadik trimeszterében a HEV-fertőzés 10-20%-ban halálos kimenetelű az anyában az akut májelégtelenség, az eclampsia és a haemorrhagia következtében. A heveny E-hepatitis kezelése tüneti. Fulmináns formákban intenzív osztályon való kezelés szükséges. A ribavirin teratogenitása miatt nem alkalmazható. Krónikus hepatitisbe történő átmenet bizonyított.

Egyéb vírusfertőzések

Cytomegalovírus

A korábban Cytomegalovírus-fertőzésen még nem átesett anyák 1,4%-a fertőződhet a terhesség során, a reaktiváció esélye 10% a várandósság alatt. Az anyai fertőzés gyakran aszimptomatikus, vagy jellegtelen tünetei lehetnek: láz, fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, orrfolyás. Az anya-magzati átvitelnek a kockázata az első, a magzati károsodás esélye a harmadik trimeszterben nagyobb. A fertőződés létrejöhet a méhlepényen keresztül, a cervicovaginalis váladék aspirációjával, a szoptatás során, vagy ritkán a genitáliáról aszcendálva.

Herpes simplex (HSV)

A herpes simplex (HSV-1, HSV-2) okozta vírushepatitis ritka, de gyakran fatális akut májelégtelenséget okozhat, főleg a harmadik trimeszterben, amelyben szerepet kap a várandós anyák csökkent celluláris immunválasza is. Spontán abortuszt, intrauterin növekedési retardációt, idő előtti szülést okozhat. A terhességben fellépő herpes simplex hepatitis mortalitása nagyobb, mint 80%, a betegség gyakran fokális és konfluáló haemorrhagiás és koagulációs necrosist okoz a májban. 90%-ban anicterusos. Jellemzője a magas transzaminázérték, a normális vagy enyhén emelkedett szérum-bilirubinszint, gyakran a típusos bőr-nyálkahártya léziók nélkül. Szerológiai tesztek eredménye a kórismét megerősíti (HSV-IgM, HSV-PCR), a vírusszint a transzamináz-értékekkel a betegség súlyosságát jelzi. Az újszülött fertőzésének esélye késő terhességben 30-50%, korai terhességben történt fertőződés esetén kevesebb, mint 1%, transzplacentárisan vagy aszcendáló módon jöhet létre, perinatálisan az újszülött 80-90%-ban a szülés során fertőződik. A neonatalis HSV-fertőzés tünetei bőr-, szem-, szájléziók, a központi idegrendszeri érintettség és a disszeminált betegség, amelynek halálozása kezeletlen esetekben a 80%-ot is meghaladja. A fertőzött anyától származó újszülöttek szoros megfigyelése és szükség esetén azonnali kezelése indokolt.

Semmelweis Egyetem információk

A Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika Hepatológiai Centruma jelentős hagyományokkal rendelkezik, a NEAK által regisztrált és befogadott centrumban nagy tapasztalatú gasztroenterológus hepatológus szakorvosok végzik a májbetegek ellátását. Az előzetes háziorvosi vagy szakorvosi vizsgálatok alapján felmerült diagnosztikus és terápiás kérdésekben nyújtanak konzultációt, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat végeznek.

Profilok és vizsgálatok

A Semmelweis Egyetem Hepatológiai Centere nagy tapasztalattal rendelkezik a krónikus vírushepatitises (HCV, HBV) betegek ellátásában, a májtranszplantáció előkészítésében, valamint ritka betegségek, mint a Wilson-kór és hemochromatosis kezelésében. Diagnosztikai egységeikben kizárólag a Klinikán kezelt járó- és fekvőbetegek vizsgálatait végzik.

A vérvétel az esetek nagy többségében éhgyomorra történik, azaz a vérvételt megelőző 10-12 órában táplálékot már ne fogyasszon. Fontos, hogy amennyiben vérvételkor rosszul szokott lenni, vagy fertőtlenítőszer-érzékenységről tud, közölje ezt a vérvételt végző szakemberrel még a beavatkozás előtt.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az alábbi táblázat néhány, a Semmelweis Egyetemen elérhető laboratóriumi vizsgálatot sorol fel, amelyek relevánsak lehetnek a májbetegségek és a terhességi szűrések szempontjából:

Kockázati csoportok szűrése

A Pozitív Élet Alapítvány és a G1 Labordiagnosztikai Kft. programjának keretében a sérülékeny helyzetű társadalmi csoportokban élő várandós kismamák fertőzéseinek feltárására irányuló vizsgálatokat végeztek. A vizsgálatok során arra kerestek választ, hogy az esetlegesen számos nehézséggel küzdő, kockázati csoportba tartozó kerületi kismamák milyen fertőzéseken estek keresztül, és hányan krónikus HBV, illetve HCV fertőzöttek.

A program keretében 2020. július 15-ig 753 fő vett részt a vizsgálatban. A szűréseket végző szakmai stáb nem talált HIV-vírussal fertőzött kismamát a mintába bekerültek között. Az egyéb betegségek esetében a vizsgálatba bekerült várandós nők majdnem 52 százaléka rendelkezik Hepatitis B elleni oltással, további 27 százalékuk esetében kimutatható a már lezajlott Hepatitis A fertőzés - ez a szűrővizsgálat nem szerepel a terhesség alatt kötelező vizsgálatok között. A mintába került nők 2,8 százaléka volt Hepatitis C vírussal fertőzött, ami szintén nem képezi a kötelező szűrővizsgálatok részét. A mintába kerültek 5 százalékánál lehetett kimutatni okkult Hepatitist, ami azt jelenti, hogy a Hepatitis B DNS-e jelen van a szervezetükben, de antigén nem mutatható ki. Azokban az esetekben, ahol akut fertőzést találtak, a várandós nőt továbbirányították az egészségügyi ellátás megfelelő intézményeihez annak érdekében, hogy a betegséget minél hamarabb kezelni lehessen, a születendő gyermek számára pedig a lehető legjobb egészségi állapotot lehessen biztosítani.

A szifilisz szintén magzati károsodást okoz, ugyanakkor a terhesség alatt végzett kötelező vérvizsgálat kimutatja a betegség jelenlétét. A Chlamydia és gonorrhea esetén a nőknek gyakran nincs érzékelhető tünetük, a betegséget azonban várandósan is hordozzák, ami szemfertőzéssel és egyéb problémákkal járhat. Herpeszvírus esetén, ha a baba születéskor áthalad a hüvelyen, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. A nemi betegségek közül az általános rutin vérvizsgálat során csak a Hepatitis B és a szifilisz jelenlétét vagy korábbi jelenlétét vizsgálják, a fent vázolt következmények miatt azonban indokolt lenne a nemi betegségek szűrését kiterjeszteni, a vizsgálatokat a kötelező protokoll részévé tenni.

Hogyan lehet megelőzni a Hepatitis B fertőzést?

A Hepatitis B ellen védőoltás áll rendelkezésre, amely hatékonyan megelőzi a fertőzést. A vakcina három adagból áll, és különösen ajánlott azoknak, akik magasabb kockázati csoportba tartoznak, például egészségügyi dolgozók, véradók, valamint azok számára, akik gyakran utaznak olyan régiókba, ahol a Hepatitis B előfordulása magas. Az iskolában kapott „Hepatitis B oltás” akkor hatékony, ha még nem találkoztál a vírussal. 3 oltást kapsz, a 3. után már 90%-os védettséged alakul ki, ami kb. 10 évig tart. A „Hepatitis B immunglobulin” oltás plazmából készül, és csak 3-6 hónapos védelmet biztosít. Általában akkor használjuk, ha már megtörtént a fertőzés, vagy valaki közvetlenül érintkezett egy fertőzött személlyel.

A megelőzéshez alapvető fontosságú a kockázati csoportok kerülése: ne váltogasd a partnereket, ne szúrd magad semmilyen anyaggal, használj óvszert - helyesen használd persze, és minden sérülés ellátásánál védd magad a vérrel való szennyeződéstől, ugyanezért ne használj másokkal közös borotvát, fogkefét, szóval semmit, ami vérrel szennyeződhetett! Külön fontos a tetkó és a piercing: hivatalos szalonba menj, oda, ahol van engedély az ÁNTSZ-től! Kövesd végig a „beavatkozást”. Legyen a kezelt bőrfelületed fertőtlenítve, a tű legyen steril, az ürgén meg legyen gumikesztyű.

tags: #hbsag #terhesseg #semmelweis