Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk. Azonban, ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. Fontos tisztázni, hogy a veszélyeztetett terhesség miatti táppénzes állományba vétel folyamata nem a háziorvos hatásköre.
A háziorvos nem jogosult a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz elbírálására, így az eljárást a várandósnak a nőgyógyászánál kell kezdeményeznie, illetve minden ilyen irányú kérdést és kérést nála vagy vele kell megbeszélnie. Veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba a várandóst kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos írásos véleménye alapján vehetjük.
A táppénzre vonatkozó általános szabályok
A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
Táppénz jogosultsági feltételek és számítás
A hatályos szabály alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár. A törvénymódosítás indokolása rögzíti, hogy a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól. Ez abból adódik, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri.
Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet tart fenn, úgy a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettségének a kifizetőhelyi elszámolásban tesz eleget. A táppénz, a csed és a gyed ellátás igényeket, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni.
Táppénzesek kilistázása
Táblázat: A várandóssággal kapcsolatos pénzbeli ellátások összehasonlítása
| Ellátás típusa | Igényelhető | Időtartama |
|---|---|---|
| Táppénz | Keresőképtelenség esetén | Keresőképtelenség tartama |
| Csecsemőgondozási díj (CSED) | Szülési szabadság alatt | 24 hét |
| Gyermekgondozási díj (GYED) | CSED lejárta után | Gyermek 2 éves koráig (iker esetén 3) |
Fontos tudnivalók a keresőképtelenségről
A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED és a GYED összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.
A várandósok gondozását a szülész-védőnő-háziorvos hármas karöltve végzi. Munkáltatónak, anya igénye szerint, egybefüggő 24 hét szülési szabadságot kell kiadni. A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (csed) lehet jogosult az anya. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg.