A babák büfiztetése: Hasfájás megelőzése és a nyugodt emésztés titkai

Valószínűleg mindenki ismeri azt az érzést, amikor evés közben levegő jut a gyomorba, és feszítő érzést okoz. Ahogyan a felnőttek esetében is gyakori ez a természetes jelenség, úgy a babáknál is, sőt, náluk sokkal hangsúlyosabb problémákat okozhat. Az újszülött érkezése minden családban egy varázslatos, ugyanakkor kihívásokkal teli időszak kezdetét jelenti. Az első hetekben a szülők figyelme leginkább az etetésre, az alvásra és a baba általános közérzetére irányul. Ebben a finom egyensúlyban kap központi szerepet az egyik legegyszerűbbnek tűnő, mégis sokszor fejtörést okozó feladat: a büfiztetés. Ez a rituálé nem csupán egy technikai lépés az etetés után, hanem a csecsemő kényelmének és nyugodt emésztésének alapköve.

Akár szopizik a baba, akár cumisüvegből vagy pohárból iszik, minden esetben jó, ha megbüfiztetjük őt evés után, hogy a hasában lévő lenyelt levegőtől megszabaduljon. Így a levegő nem fog végighaladni a bélrendszerén, és nem okoz számára kellemetlen tüneteket. A büfiztetést az anyukák általában rutinosan végzik, minden evés után, mert tudják, hogy ez a kulcsa lehet a gyermek nyugodt pihenésének, alvásának. Arra is felfigyelhetünk, ha a gyermek nyugtalan, tekergeti magát, megfeszíti a testét, sír, gyakran nem a megszokott módon. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy esetleg levegő nyomja a pocakját, vegyük fel, és próbáljuk meg büfiztetni.

Miért olyan fontos a büfiztetés?

Ahhoz, hogy megértsük, miért van szükség erre a műveletre, érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni a csecsemők anatómiai sajátosságait. A babák emésztőrendszere az első hónapokban még éretlen, a gyomorszáj izomzata pedig nem záródik tökéletesen. Etetés közben, legyen szó szoptatásról vagy cumisüveges táplálásról, a baba akarva-akaratlanul levegőt is nyel a tej mellé. A pici gyomra kezdetben alig nagyobb egy cseresznyénél, majd egy dió méretűvé tágul, így minden egyes köbcenti levegő értékes helyet foglal el a táplálék elől. Ha a levegő nem tud távozni, a baba idő előtt jóllakottságot érezhet, vagy éppen ellenkezőleg, a feszülés miatt nyugtalanná válik. A beszorult gázok nemcsak a gyomorban, hanem továbbhaladva a belekben is problémát okozhatnak, hozzájárulva a hírhedt csecsemőkori kólikához.

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a baba etetés közben hirtelen elengedi a mellet vagy a cumisüveget, ívben megfeszíti a hátát és sírni kezd. Ez az egyik legnyilvánvalóbb jele annak, hogy egy légbuborék útban van. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, és még a táplálás befejezése előtt segíteni a szabadulástól. A szülői figyelem és a baba jelzéseinek értelmezése itt válik a legfontosabb eszközzé. Sok kezdő szülő tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor is kellene „szünetet tartani”. A válasz nem fekete vagy fehér, hiszen minden kisbaba egyéni ritmussal rendelkezik. Vannak babák, akik mohóbban esznek, ők hajlamosabbak több levegőt nyelni, náluk már az etetés felénél, a mellek közötti váltáskor érdemes próbálkozni. Ha cumisüvegből táplálunk, körülbelül 60-90 milliliterenként tarthatunk egy rövid pihenőt.

A levegőnyelés okai és következményei

Amikor a baba túl gyorsan eszik, vagy nem megfelelően tapad a szája anyja mellére, esetleg cumisüveges táplálásnál túl nagy a lyuk a cumin, akkor pocakjába igen sok levegő kerül. Tulajdonképpen a gyomrába rétegesen kerül a tej és a levegő, ami nehezen tud spontán távozni. Ez épp úgy, ahogyan felnőtteknél, az ő hasát is erősen feszíti. Nyugtalan lehet, sírhat, csuklás indulhat el. Minél többször nyel a baba levegőt, annál több tej-levegő réteg alakul ki, és annál nehezebb az alsóbb részekről a levegőt kiszabadítani.

A gyomorban rekedt levegő erőteljes hasfeszülést, hasfájást okozhat. Azokat a babákat, akik hajlamosak levegőt nyelni, érdemes szoptatás közben is megbüfiztetni, a lenyelt levegő távozása miatt. Fontos azt is megvizsgálni, hogy milyen cumisüvegből kapja a baba a táplálékot. Ha olyan üveget használunk, aminek nincsen levegőztetése, akkor a szívás hatására vákuum keletkezik benne, és amint a baba elengedi a cumit, az megtelik levegővel, ami buborékok formájában a tápszerben/tejben reked, amit aztán a baba le is nyel. Éppen ezért olyan speciális cumisüveget használjunk, amelyen speciális szelep van, mivel így az üvegben marad a levegő, és csak csekély mértékű levegő jut a baba gyomrába. A cumisüveggel táplált babáknál gyakoribb a levegőnyelés probléma.

Előfordulhat, hogy a tej és egyéb termékek fogyasztására is hasfájással reagál a babád.

Büfiztetési technikák és pozíciók

A gyakorlatban több bevált módszer létezik, és érdemes mindegyiket kipróbálni, hogy megtaláljuk azt, amelyik a mi babánknak a legmegfelelőbb. A lényeg, hogy a baba feje mindig legyen magasabban, mint a gyomra, és a testhelyzet segítse a levegő felfelé távozását.

1. Hagyományos vállon történő büfiztetés

Ez az egyik legklassikusabb és leggyakrabban alkalmazott testhelyzet. 3 hónapos kortól ajánlott a nálunk megszokott technika: szoptatás után, vagy gyakran levegőt nyelő babáknál szoptatás közben is lassan emeljük fel a kicsit úgy, hogy hasával felénk fordulva mellkasát az egyik vállunkra fektessük. Egyik kezünkkel támasszuk meg a baba popsiját. Ez egy biztonságos pozíció a számára, és könnyű ebben a helyzetben tartani. Vállunkra előzőleg érdemes egy textilpelenkát teríteni, hiszen a levegő távozásakor tej is kifolyhat.

2. Mellkason történő büfiztetés (újszülötteknél)

Újszülött babák esetében biztonságosabb lehet a hagyományos vállon történő büfiztetés helyett az, ha felvesszük őt előre a mellkasunkra úgy, hogy oldalról, vagy szemből láthassuk az arcát. Így biztonságos test-és fej megtámasztással ebben a pozícióban is büfiztethetjük. Szinte körülöleljük őt és kontaktusban tudunk vele lenni.

3. Ülve büfiztetés

A másik kedvelt pozíció az ülve büfiztetés. Ehhez ültessük a babát az ölünkbe, kissé előredöntve a törzsét. Az egyik kezünkkel támasszuk meg az állát és a mellkasát (vigyázva, hogy a torkát ne szorítsuk meg!), a másik kezünkkel pedig végezzük a már ismert simogató mozdulatokat. Ez a technika különösen hatékony azoknál a babáknál, akiknél a vállon való tartás során visszacsorog a tej, mivel itt a gravitáció és a törzs enyhe nyomása együttesen dolgozik.

4. Hason fektetett büfiztetés („tigris a fán”)

Ha a fentiek nem vezetnek eredményre, próbálkozhatunk a fektetett módszerrel is. Fektessük a babát keresztben az ölünkbe, arccal lefelé, úgy, hogy a feje kicsit magasabban legyen a testénél. Ebben a helyzetben a combunk enyhe nyomást gyakorol a pocakra, ami mechanikailag segíti a gázok távozását. Fontos, hogy ilyenkor is folyamatosan tartsuk a kontaktust a babával, és figyeljük a légzését, valamint a reakcióit. A „tigris a fán” tartást is bevethetjük: fektessük a babát az alkarunkra hassal lefelé, úgy, hogy a feje a könyökhajlatunkban nyugodjon, lábai pedig kétoldalt lelógjanak. Ebben a pózban a tenyerünk melege és az alkarunk tartása pont a megfelelő helyen gyakorol nyomást a pocakra. Sok baba csak ebben a helyzetben tud megnyugodni.

5. Sétálgatva büfiztetés

A babát vállra véve vagy az öledbe ültetve lassan sétálgathatsz vele a szobában. A ritmikus mozgás sokszor segít abban, hogy a baba könnyebben büfizzen.

Ha közben lassan, körkörösen simogatjuk a baba hátát, azzal elősegíthetjük a levegő távozását. Ilyenkor a hasát kicsit erősebben nyomjuk a vállunkhoz - de mindenképp óvatosan -,és ez segíti a levegőbuborékok felszabadulását. A simogatás a picinek is igen kellemes, általában szeretik a büfiztetést. Közben picit ringathatjuk is őt, mintha táncikálnánk vele, de egészen óvatosan. Ezek a mozdulatok ellazítják a gyermeket, az izmait, gyomrát, nyelőcsövét, de az egész testét is. A ringatáskor a babát vízszintes helyzetben is tarthatjuk. Ez azért jó, mert segíti a mélyebben lévő levegő kiszabadulását. Érdemes büfiztetés közben rövid időre vízszintes helyzetbe hozni a babát, hogy a gyomorban lévő levegő megtalálja az utat a nyelőcső felé. Ezután ismét függőleges helyzetbe hozva, néha váratlanul hangosan távozik a levegő.

Gyakori kérdések és tévhitek a büfiztetéssel kapcsolatban

Mennyi ideig tart a büfiztetés?

Az etetés utáni büfiztetés hossza is változó lehet. Általában 5-15 perc várakozás javasolt, ha ez idő alatt nem történik meg a „nagy esemény”, és a baba láthatóan jól érzi magát, elengedhetjük a dolgot. Fontos tudni, hogy nem minden etetés után fog a baba büfizni - ha nem nyelt sok levegőt, előfordulhat, hogy egyszerűen nincs mit kiengednie.

Elaludt a baba etetés közben, kell-e büfiztetni?

Nem feltétlenül gond, ha a baba etetés után elalszik. Ha nyugodt, nem feszeng, és nem bukik gyakran, nem baj, ha nem büfizik minden alkalommal. Előfordulhat, hogy a baba elalszik szopizás közben. Ilyenkor láthatjuk, hogy nyugodt. Elalvás közben vagy ébredés után valószínűleg ki fog jönni a büfi. Ha a baba nyugodtan alszik és nem hajlamos a bukásra vagy hasfájásra, nem kötelező felébreszteni. Azonban, ha tudjuk, hogy érzékenyebb a pocakja, érdemes óvatosan, függőlegesbe emelve tartani pár percig, hátha távozik a levegő anélkül is, hogy felébredne.

Mikor nem jön ki a büfi?

Nem minden etetést követ büfi. Ha tíz perc után sincs eredmény és a babád nyugodtnak tűnik, bátran tedd le pihenni. Gondoljunk arra is, hogy nem minden evés után kell büfinek jelentkeznie. Van, amikor nincs levegőnyelés, és semmi gond, a kicsi elpilled és elalszik.

Normális, ha tej is jön a büfivel?

Igen, van, amikor a levegő úgy tör fel a baba gyomrából, hogy közben viszonylag sok tejet bukik vissza. Ez akkor is megtörténhet, ha túl sokat evett a kicsi. Gyakran előfordulhat hasonló a baba mozgatásakor, pelenkázáskor, hasra forduláskor. A bukás nem kóros elváltozás, hanem természetes védekezés, de azért figyeljük meg a mennyiséget! Ha kevés, akkor nem jelent gondot, de ha babád egyértelműen hányni kezd, esetleg túrós jellegű, kellemetlen szagú folyadékot, akkor vidd el gyermekorvoshoz! Az, hogy melyik babánál mikor jön ki a büfi, nagyon eltérő lehet. Ahogy a felnőttek, a babák sem egyformák, ráadásul az is számít, mennyi levegő kerül a gyomorba: egyes babák egészen kis büfivel is meg tudnak szabadulni tőle, mások viszont kimondottan sok tejet buknak vissza a levegővel együtt - ne aggódj, ez is teljesen rendben van. A túl nagy mennyiségű étellel távozó büfinek az is oka lehet, hogy többet evett a babád, mint amennyit elbírt a gyomra, vagy erősebben mozgattad-ringattad a kelleténél. Arra is érdemes figyelni, ha evés előtt sokat sírt, akkor előbb nyugtasd meg, mielőtt etetni kezded, mert a hüppögéssel nagyon sok levegőt nyelhet. Fontos! A visszabukott kisebb mennyiség (kb. 5 ml) rendben van, de ha a baba sugárban hány túrós állagú, kellemetlen szagú folyadékot, beszélj a gyerekorvossal, mert ez betegség jele is lehet. Akkor is érdemes megmutatni a babát neki, ha rendszeresen túl nagy mennyiségeket bukik vissza, és a súlygyarapodása nem megfelelő.

Meddig kell büfiztetni a babát?

Általában 4-6 hónapos korig javasolt az aktív büfiztetés. Ekkorra az emésztőrendszer és a gyomorszáj izomzata megerősödik, a baba pedig mozgékonyabbá válik, így a gázok könnyebben távoznak maguktól is. A büfizés idővel kevésbé lesz fontos, ahogy érik az emésztőrendszere a babádnak, és amint elkezded elválasztani, a büfiztetés jelentősége is csökkenni fog. Amikor a gyermek eléri a kúszós-mászós korszakát, és aktívabban mozog, akkor már nem szükséges büfiztetni.

További tippek és a hasfájás egyéb okai

Csecsemőkori kólika

Nagyon sok fiatal családot éri váratlanul, hogy az első hetekben még nyugodt, jól szopó, egészséges kisbabája egyszer csak vigasztalhatatlanul sírni kezd, arca kivörösödik, kezecskéje ökölbe szorul, és szemlátomást szenved, és ez általában délután - kora este menetrendszerűen visszatér. Ez a többnyire ártalmatlan panasz a csecsemők 20 - 40%-ánál előfordul, függetlenül attól, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják őket. A „hasfájós sírás” az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan kb. 3 hetes korban kezdődik, maximumát kb. 2 hónapos korban éri el és rendszerint 3, maximum 4-5 hónapos korig tart. A csecsemőkori kólika rendszerint pár hetes korban jelentkezik és a gyermek 5 hónapos koráig állnak fenn. A tünetek 3-4 hónapos korra csúcsosodnak majd enyhülnek.

A baba nem tudja még elmondani, pontosan mije fáj és hol, ezért amikor fájdalmasan sír, csak találgathatunk, mi is a baj. Ráadásul a tünetek sem mindig egyértelműek. A legtöbb babánál 3 hetes kor körül jelentkeznek a hasfájós tünetek és 6 hetes kor körül csillapodnak. A fiúknál általában gyakrabban, mint a lányoknál. Azonban vannak babák, akik már 2 hetesen is hasfájós tüneteket produkálnak és az is előfordul, hogy még 3-4 hónaposan is szenved éjszakánként a baba 1-1 pukitól.

A jelek, tünetek között szerepelhet a hirtelen jelentkező síráson kívül a nagyon nehezen nyugtathatóság, az arc kipirulása, a kézfej ökölbeszorítása, a térdek görcsös felhúzása és a hát feszítése is. Magyarán mondva az egész pici szinte görcsbe rándul. A baba pocakja puffadt, kemény is lehet. Ha a babánk a hosszas sírás közben levegőt nyel, akkor várhatóan szellenteni is fog, ez azonban nem a haspanaszok miatti bélgáz ürítése. A hasgörcsöket okozhatja a has feszülése, ha a baba szopás közben sok levegőt nyel.

Reflux

Ha a baba gyakran bukik, nem csak szájon, hanem orron át is és utána nyűgös, sír, akkor gyanakodhatunk refluxra. További gyanújel lehet, ha a visszabukott étel savanyú szagú és bukás után köhög a kicsi (a gyomorsav marja a nyelőcsövet). A refluxos babáknál a büfiztetés még kritikusabb kérdés. Náluk javasolt az etetés után legalább 20-30 percig függőleges helyzetben tartani a testet, hogy a gravitáció segítsen lent tartani a gyomortartalmat. A hirtelen mozdulatok kerülése és a lassú pozícióváltás sokat segíthet. Sok szülő tapasztalja, hogy ha túl intenzíven ütögetik a baba hátát, az csak fokozza a bukást. Ilyenkor a finom, körkörös simogatás vagy a baba testének lassú döntögetése célravezetőbb lehet. A néma reflux esete trükkösebb lehet, hiszen ilyenkor nincs látványos bukás, a gyomorsav mégis irritálja a nyelőcsövet. Ha a baba etetés után gyakran nyeldegél, grimaszol vagy elutasítja a vízszintes helyzetet, gyanakodhatunk erre az állapotra. A büfiztetés ilyenkor is segít, mert a gázok távozásával csökken a gyomron belüli nyomás, így kisebb az esélye a sav visszajutásának.

Éretlen emésztőrendszer és bélflóra

A csecsemők egy részénél átmenetileg előfordul, hogy a szervezetük az első pár hónapban nem termel elegendő tejcukorbontó enzimet (laktáz), így a belekben maradó emésztetlen tejcukor is okozhat puffadást. A csecsemők kb. 2-3 %-át érintő rendellenesség a tehéntejfehérje allergia, amely az esetek nagy részében 6 éves kor után megszűnik. Náluk a kólikás panaszok mellett széklet eltérések (hasmenés, székrekedés, esetleg véres széklet), valamint bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) is előfordulhatnak. Szoptatott babák esetében az édesanya étrendjéből ki kell hagyni vagy erősen korlátozni kell (max. 1 pohár/nap) a tejtermékeket. Az utóbbi években számos kutatás foglalkozik az ember szervezetében élő mikroorganizmusokkal. Ezek fontos szerepet játszanak a szervezetünk működésében, jelen vannak a bőrünkön, az emésztőrendszerünkben, a légutakban, a húgyutakban, a nemi szervekben. Védik a szervezetet a kórokozókkal szemben, segítik az emésztést, jó hatással vannak az immunrendszerre. A császármetszés, a korai mesterséges táplálás, valamint a fölösleges antibiotikum használat hozzájárul a bélflóra egyensúlyának megbomlásához. Ezekben az esetekben segítenek a probiotikumok (jótékony baktériumok).

Az anya étrendje

Anyatejes babáknál előfordul, hogy a te ételeid okozzák a hasfájást. Ez egyéni érzékenység függvénye is, amit később általában kinőnek a babák. Jellemzően a puffasztó ételek (hagyma, fokhagyma, K-betűs zöldségek, hüvelyesek, cseresznye), a tej- és tejtermékek és a fűszeres ételek (a főtt ételek mellett a szalámi, kolbász is lehet az ok) szoktak gondot okozni. Érdemes tenni egy próbát és egy-két hétre elhagyni ezeket az élelmiszereket és figyelni, továbbra is görcsöl-e a baba hasa. Ha nincs változás, folytathatjuk más ételcsoportok (például a puffadást okozó káposztafélék) átmeneti kiiktatásával a kísérletezést. Kerüljük tehát a káposztát, babot, karfiolt, paradicsomot, illetve a gyümölcsök közül a narancsot és a citromot! Érdemes kerülni még a szénsavas ásványvizet, illetve üdítőitalokat is! Sok édesanya iszik szoptatós teát a tejszaporításra. Azonban sok szoptatós tea tartalmaz ánizst vagy édesköményt, amely okozhat érzékenységet a kisbabánál. Így ha hasfájást tapasztalunk, érdemes lehet másik teát kipróbálni. Továbbá figyelni kell arra is, hogy megfelelő rostmennyiséget vigyen be az édesanya a táplálkozása során, ugyanis ha az anyatej rosttartalma alacsony, az székelési nehézséget okozhat a babánál, ami szintén hasfájáshoz vezet. Az anyatejbe átlagosan 12-16 óra alatt választódnak ki az anya által elfogyasztott ételek és italok. Ezzel is kalkulálhatsz, de a legbiztosabb, ha egyáltalán nem eszel/iszol olyan dolgokat, amik puffadást okozhatnak; ilyenek például a „K” betűs ételek (kivéve krumpli), a paprika, paradicsom, gomba, bab, lencse, sárgaborsó és a szőlő héja.

A környezet szerepe

Nagyon fontos, hogy a kisbaba nyugodt környezetben nőjön fel. Megnyugtató a kiszámítható napirend, a megszokott rítusok etetésnél, fürdetésnél, altatásnál stb. Napjainkban fokozott fény- és zajterhelés ér bennünket, ami különösen ártalmas a fiatal csecsemők számára. Ártalmas, ha a baba közelében állandóan villog a képernyő vagy hangos zene szól. A plázákban lógás sem alkalmas a csecsemők sétáltatására!

Mit tegyünk, ha már mindent megpróbáltunk?

Ha a sírás naponta több mint három órát tart, a hét legalább három napján jelentkezik, és ez legalább három hete fennáll, akkor beszélünk kólika szindrómáról. Ilyenkor a büfiztetés önmagában kevés lehet, bár továbbra is elengedhetetlen. Az alábbi kiegészítő technikákkal segíthetünk még:

• Pocakmasszázs: Az óramutató járásával megegyező irányban végzett finom simítások segítik a belek mozgását és a gázok távozását. Ezt ne közvetlenül etetés után végezzük, várjunk legalább egy órát.
• Bicikliztetés: Fektessük a babát a hátára, és óvatosan mozgassuk a lábait, mintha kerékpározna. Ez enyhe nyomást gyakorol az alhasra, ami megkönnyíti a szellentést.
• Meleg borogatás: A meleg hatására az izmok elernyednek. Remek megoldás a „mikrózható plüss”, vagy épp a vasalóval felmelegített textilpelenka.
• Fürdés: Egy langyos fürdő ellazíthatja a babát. A fürdetővödörben, magzati pózban való fürdés is jó hatással lehet a pocakfájásra.
• Homeopátia és gyógyteák: Ma már rengeteg hasfájást csökkentő cseppet, gyógyteát (ánizs, édeskömény) lehet beszerezni, a homeopátiás szerekről nem is beszélve. Fontos azonban megjegyezni, hogy hatásuk nem mindenkinél bizonyított, és mindig konzultáljunk orvossal vagy védőnővel.
• Szakember segítsége: Ha a probléma már napok óta tart és minden próbálkozás ellenére nem jutottunk eredményre, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

A fent említett teendőkön kívül nagyon fontos, hogy nyugodjunk meg, ez egy átmeneti jelenség, magától elmúlik. A baba emésztése hétről hétre érik, 6 hetes korra általában már nem szokta zavarni a babát a légbuborék, megszokja az érzést, illetve egyre ügyesebben tud szopizni is, ezért már nem nyel annyi levegőt.

tags: #hasfajos #baba #bufiztetes