A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját.
Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40%-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz.
A lombikprogram állami támogatása Magyarországon
Magyarországon az egészségügyi rendszer átalakításával a meddőségi kezelések jelentős része állami felügyelet alá került, ami alapjaiban változtatta meg a finanszírozási környezetet. A jelenlegi szabályozás szerint az állam öt teljes stimulációval járó lombikprogramot finanszíroz az érintett párok számára, amennyiben az első öt kísérlet valamelyikéből gyermek születik, a következő gyermeknél további négy alkalom válik elérhetővé.
A finanszírozás igénybevételéhez azonban szigorú feltételeknek kell megfelelni, amelyek közül a legmeghatározóbb az életkor. A női partner esetében a 45. életév betöltése jelenti azt a határt, ameddig az állami támogatás igénybe vehető, feltéve, hogy a kezelést még ezen időpont előtt megkezdik. Akik 45 év felettiek, már túl vannak az öt támogatott beavatkozáson, vagy nincs társadalombiztosításuk, azok számára nem jár ingyenes kezelés. Ugyanakkor, ha a párnak vannak már fagyasztott embriói, akkor azokat is ingyen beültetik, ha időközben a nő elmúlt 45, és az orvos szerint nincs akadálya az embrióbeültetésnek.
Bár a beavatkozás maga ingyenes az állami intézetekben, érdemes tisztázni, mit is jelent pontosan a támogatás. Az állam fedezi a szakorvosi viziteket, az ultrahangos monitorozást, a petesejt-leszívást (punkciót), az altatást, a megtermékenyítést és az embriótranszfert is.
Az állami támogatás részletei:
- Az állam legfeljebb 6 alkalommal támogatja az ovulációt segítő kezeléseket, és öt alkalommal a hormonális stimulációval járó beavatkozásokat.
- Ezekre csak addig van lehetőség, amíg a nő be nem tölti a 45. életévét.
- A reprodukciós kor felső határának jellemzője, hogy a petefészkek ekkor már sem spontán, sem stimulált ciklusban nem képesek érett tüsző (petesejt) termelésére.
- 2020. július 1-jétől a lombikprogramban használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak.
- Az embriók fagyasztása és tárolása is közfinanszírozott lett 2024-től. Korábban évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek.
- A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik 2025-től.
Lombikprogram | Az embrió beültetése - 5. rész
Jelentős változások az elmúlt években
Soha olyan mértékű változás nem történt a hazai lombikellátás történetében, mint az elmúlt 2 évben, amelyeknek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lett a meddőségi kezelés Magyarországon. A páciensek meddőségi ellátását közvetlenül javító jogszabályváltozások eredményeként lerövidült az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, csökkent a sikertelen kezelések aránya, mely az érintett pár számára lelkileg kevésbé megterhelő. A kezelés biztonságosabb lett, az ikerszülések aránya a felére csökkent, mely egyértelműen kevesebb szövődménnyel jár mind az anya, mind a gyermeke számára. Elérhetővé válnak továbbá olyan diagnosztikai, és főként andrológiai műtéti eljárások, melyek korábban csak magánellátásban voltak hozzáférhetőek. Az újonnan létrehozott képzéseknek köszönhetően több szakember lesz a meddőségi ellátásban a jövőben, a szakambulanciák megnyitásával pedig a meddőségi ellátás az alapellátás szintjén is megjelent az IVF centrumok mellett.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó. Magyarországon a meddőségi ellátást biztosító egészségügyi intézmények változatos képet mutattak: az állami tulajdonú és finanszírozású szolgáltatók mellett számos magántulajdonban lévő intézet is működött. Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.
2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel. A HRI 2022-es megalakulását követően első lépésként felmérte az ellátórendszer működését, finanszírozási és jogi környezetét, majd a nemzetközi ajánlásokat követve és a szakmával egyeztetve, kidolgozta szakmai koncepcióit a meddőségi ellátórendszer fejlesztésére vonatkozóan.
2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, melynek semmilyen orvosi javallata nincs. A szabályozás megváltoztatása révén lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő.
2023-tól - a korábbiakkal ellentétben - már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg. A beavatkozások számának növelésével ugyanakkor nő a várandósság esélye, tehát ez az intézkedés egyértelműen növeli a megszületett gyermekek számát a jó prognózisú páciensek csoportjában.
2023-tól az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, továbbá kevesebb a sikertelen beültetés kudarca, lerövidül az élveszüléshez szükséges idő, és várhatóan jobb lesz a páciens együttműködése és motivációja is a kezelés során. Mindemellett kevesebb embrió kerül fagyasztásra, mert jellemzően a 3. és 5. napos embriók tenyésztésével csökken a beültetendő embriók száma.
2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában.
2024-ben a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. A jogszabálymódosítás azért volt fontos, mert az ikerterhességek az asszisztált reprodukciós kezelések szövődményeinek tekinthetők.
2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá az újabb stimulációk indításához kapcsolódóan meghatároztuk, hogy amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.
2024-ben a HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket a szakemberek pályán tartása és új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A legszűkebb keresztmetszete az ellátórendszer bővülésének a jelentős szakemberhiány, ugyanakkor a meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés. A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé. Az új képzések megteremtésével a szakemberek száma várhatóan bővíti majd az elérhető humán erőforrást előreláthatóan 2028-ra.
2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás (azaz lombikkezelés) szükséges, úgy a szakambulancia meddőségi centrumba irányítja. A szakambulanciák elindulásához számos finanszírozási változásra volt szükség, továbbá biztosítani kellett a személyi és tárgyi feltételeket.
A 2024 januárjától létrehozott „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens (online) és szakmai alapú (aktualizált) adatszolgáltatására épül. Erre azért volt szükség, mert a felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a meddőségi kezelések, beavatkozások minősége és hatékonysága az addig gyűjtött adatokkal nem mérhető megfelelően, ugyanis a rendelkezésre álló adattartalom hiányos, korszerűtlen, nem felel meg a hazai szakmai elvárásoknak, és nem alkalmas nemzetközi összehasonlításokra sem. A kezelések eredményessége ezáltal sem a szakma, sem az ellenőrző hatóság, sem pedig a páciensek számára nem volt átlátható, és ellenőrizhető. Szükség volt az adatszolgáltatási rendszer megújítására, mégpedig oly módon, hogy az megfeleljen a legmodernebb szakmai követelményeknek, kötelező érvényű legyen, de emellett minél kevesebb terhet jelentsen az ellátást végző személyeknek. Az újonnan létrehozott Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése. A komplett adatszolgáltatás eredményeként figyelemmel kísérhető a szakmai munka, meghatározott indikátorok alapján nemzetközi viszonylatban mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége.
2025-től - az EESZT által biztosított informatikai háttér birtokában - a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel, így népegészségügyi szempontból is meghatározóvá válik, ami lehetőséget biztosít átfogó és hosszú távú elemzésekre. 2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
Lombikbébi-kezelés lépései
A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:
1. Petefészek-stimuláció
A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.
A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.
Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.
2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)
A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.
A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menni, éhgyomorra. Előkészítenek az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.
A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez.
A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor haza lehet menni.
A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)
A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, vagy azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.
Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetünk.
Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. A legfontosabb teendő, hogy kímélje magát ebben az időszakban: maradjon otthon, olvasson, nézzen filmeket, pihenjen. Ha lehet, vegyen ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltse otthon.
A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.
Költségek és egyéb tényezők
A lombikprogram során felmerülő költségek
A legnagyobb és legközvetlenebb kiadás, amivel minden párnak számolnia kell már az induláskor, a gyógyszerek ára. Bár a lombikprogramhoz szükséges hormon készítmények kiemelt, 90 vagy akár 100 százalékos állami támogatást élveznek, a maradék önrész is jelentős tétel lehet. Egy átlagos protokoll során a gyógyszertári számla összege könnyen elérheti az 50 000 - 150 000 forintot ciklusonként. Ez az összeg tartalmazza a stimulációs tollakat, az ovulációt gátló szereket, majd a tüszőrepesztő injekciót is. Érdemes figyelembe venni, hogy a gyógyszerek adagolása egyénfüggő; akinek a szervezete lassabban reagál a hormonokra, annak több ampullára lesz szüksége, ami egyenes arányban növeli a költségeket.
Olyan, járulékos költségeket is érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.
Rejtett költségek
- Gyógyszerek beszerzése és logisztika: Nem minden patika tart készleten speciális meddőségi készítményeket, így előfordulhat, hogy távolabbi gyógyszertárba kell utazni értük, vagy előre meg kell rendelni azokat. Ez a rejtett költség - az üzemanyag és az idő - bár apróságnak tűnik, a sokadik körnél már érezhető teherré válik.
- Kiegészítő diagnosztikai eljárások: Léteznek olyan speciális diagnosztikai eljárások, amelyeket a társadalombiztosítás egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűk körben támogat. Ilyen például az endometrium receptor teszt (ERA), amely a méhnyálkahártya befogadóképességének pontos idejét határozza meg, vagy az immunológiai kivizsgálások, amelyek feltárhatják, miért nem tapad meg az embrió. Ezeknek a teszteknek az ára egyenként is 100 000 és 300 000 forint között mozoghat.
- Férfi oldali extra költségek: A DNS-fragmentációs vizsgálat vagy a különböző spermiumválogatási technikák (például a MACS vagy a PICSI) célja a legéletképesebb hímivarsejtek kiválasztása. Ezekért az eljárásokért az állami központokban is gyakran külön kell fizetni, hiszen ezek kiegészítő technológiának minősülnek.
- Étrend-kiegészítők és életmódbeli változások: A szakemberek már hónapokkal a kezelés megkezdése előtt javasolják speciális babaváró vitaminok, folsav, D-vitamin és gyakran koenzim-Q10 szedését. Ezek a készítmények nem olcsók; egy havi adag egy minőségi komplex vitaminból 10 000 - 15 000 forintnál kezdődik. Az anyagi vonzatok közé tartozik az étrend megváltoztatása is. Sokan ilyenkor térnek át a teljes értékű, adalékanyagmentes táplálkozásra, ami a jelenlegi élelmiszerárak mellett komoly többletköltséget jelent a családi költségvetésben.
- Kiegészítő terápiák: Az akupunktúra, a talpreflexológia vagy a speciális Aviva-torna mind-mind népszerűek a lombikos közösségben. Egyetlen akupunktúrás kezelés ára 10 000 - 20 000 forint, és a javasolt kúra gyakran heti rendszerességű.
- Utazás és szállás: Magyarországon a meddőségi centrumok nagy része Budapesten vagy a nagyobb megyeszékhelyeken koncentrálódik. Azok számára, akik távol élnek ezektől a központoktól, az utazás komoly logisztikai és pénzügyi kihívást jelent. Még súlyosabb tétel a kiesett munkaidő. A távolról érkező pároknak esetenként szállást is foglalniuk kell.
- Fagyasztott embriók tárolási díja: Bár az állami finanszírozás keretében az első fagyasztás gyakran támogatott, a tárolásért éves díjat kell fizetni. Ez az összeg intézményenként változó, de jellemzően 30 000 és 60 000 forint között mozog évente.
- Pszichológiai támogatás: A lombikprogram során elszenvedett stressz, a várakozás bizonytalansága és az esetleges kudarcok feldolgozása hatalmas mentális terhet ró a párokra. Sokan eljutnak egy olyan pontra, ahol már nem tudnak egyedül megbirkózni az érzelmi megpróbáltatásokkal, és szakember segítségét kérik.
Munkahely és szabadság a lombikprogram alatt
Ha a munkáltató felé jelzik, hogy lombikprogramban vesznek részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenni szabadságot (távollét igazolt), azonban erre az időre nem jár fizetés.
A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. Az egyéni döntés, hogy megteszi-e ezt, viszont ha úgy dönt, hogy inkább titokban tartja a munkáltatója előtt, akkor más megoldást kell találnia.
A kezelés sikeressége és a várakozási idő
A statisztikák szerint az eljárás sikeressége 20-30% közé tehető. Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.)
Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne féljen részletesen megkérdezni a kezelőorvosát arról, hogy a hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és mire számíthat!
Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudja, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutni az első próbálkozásnak sem, legyen elszánt és pozitív!
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében.
Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Egyéb fontos tudnivalók
Életmód és táplálkozás a kezelés előtt
A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.
Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.
Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.
A meddőségkezelés jogi és etikai keretei
A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény).
Bár az elmúlt hónapokban immár három jogszabály-tervezet is megjelent a meddőségi kezelésekről, a jelek szerint az egyik legfontosabb kérdéshez továbbra sem nyúl a kormány. Ez nem más, mint a legtöbb vitát kiváltó téma, a fizetett petesejtdonáció kérdése, mely itthon nem engedélyezett. Ingyen ugyan egyenes ágú nőrokonnak vagy anonim módon lehet ugyan petesejtet adományozni itthon is, de ezt csak elvétve vállalja bárki is, hiszen az ehhez szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is megterhelő.
Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Intézet vezetője korábban a hvg.hu-nak is elismerte, hogy a petesejtdonáció jelentősen növeli a kezelések hatékonyságát, és úgy fogalmazott, reméli, hogy az ehhez hasonló orvosi kezelések, beleértve az embriók genetikai vizsgálatát, előbb-utóbb Magyarországon is elérhetők lesznek. A Humánreprodukciós Igazgatóság szakmai anyagában ezért javasolta, hogy a petesejtdonorok kapjanak kompenzációt, és rendezzék a preimplantációs genetikai vizsgálatok kérdését is. A most benyújtott jogszabály-tervezetekben ezek egyike sem szerepel. A bioetikai kérdésekről egyébként az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága dönt, az ő álláspontjuk ebben a kérdésben meglehetősen konzervatív. Információk szerint a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának kérdése azért sem került még elő, mert azt a katolikus egyház is ellenzi.
Hová fordulhat segítségért?
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. Ezen túlmenően a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el, akik az Eütv. 30. §-a szerint jogosultak eljárni.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon.