Az újév megérkezésével beköszönt az év első hónapja, a január, mely rengeteg meglepetést tartogat mindenki számára. A legtöbben tudják róla, hogy az év első hónapja, 31 napos, és talán akad még olyan is, aki emlékszik rá, hogy ez Boldogasszony hava is. Ennél többet azonban már kevesen tudnak. Lássuk, mit is érdemes még tudni erről a hónapról?
A Január eredete és névadója
A január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava, Télhó vagy Fergeteg Hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a „zúzoros” nevet adták.
A legelső ókori római naptárat Romulus vezette be, Róma alapítója és első királya, viszont az év első hónapja ekkor még nem a január, hanem a március volt. A Martius, vagyis a Mars hónapja volt az első hónap, melynek első napján tettek esküt a Róma bírái, köztisztviselői, és a legfőbb magisztrátus is. Kr. e. 153-ban azonban ez a ceremónia átkerült január elsejére, így az év első napja is, bár véglegessé csak Julius Caesar naptárreformja után vált.
Janus, a római isten nemcsak az év első hónapjának névadója, de a kapuk istene is a római mitológia szerint. Általában úgy szokták ábrázolni, hogy két arca van, egyik arcával az elmúlt évre, másikkal a következőre néz. Alakja arra utal, hogy nincs jó - szívből jövő és teljesíthető - újévi fogadalom visszatekintés és számvetés nélkül. Kérdés persze, hogy akarunk-e, tudunk-e tanulni a múltból, képesek vagyunk-e tudatosan tervezni az életünket.
Janus az ókori római mitológia egyik legrégebbi, legszentebb istene, nincs megfelelője a görög mitológiában. Egyes magyarázatok szerint Janus a Khaosszal volt azonos, már a világ keletkezésénél is létezett, ő az ősoka a világ szerveződésének. Élen jár az istenek között, ő a világrend őrzője. Janus a földművelés, társadalmi rend és törvények atyja. Egyes értelmezések szerint ő volt az itáliai aranykor uralkodója, elhozta az embereknek a bőséget és az istenek tiszteletét. Királyságába az elűzött Szaturnuszt is befogadta. Eredetileg Diana férfi megfelelője lehetett, neve „fényes, ragyogó” jelentésű. Ez alapján Janus egy ősi napisten: reggel kinyitotta, este bezárta az ég kapuit. E szerepéből eredhet az is, hogy ő lett minden kezdet és minden vég ura. Hozzá tartozott a napok és hónapok, majd az év kezdete is. De ő volt a téli és a nyári napforduló ura. Kijáratok és bejáratok őre, szó szerinti és átvitt értelemben is. Janus a háború és béke ura is volt. A neki épített kétajtós templom a béke és háború hírnöke: békében bezárták a kapuit, háborúban megnyitották, innen indultak hadjáratra a seregek. Tőle származtattak minden életet, ő a bölcs teremtő. Hozzá fohászkodtak esküvők és gyermekszületések alkalmával, valamint vetésnél és aratásnál is. Janushoz tartozott a források, patakok fakasztása is, de a tengerrel, a hajóépítéssel is összefüggésbe hozták. A változások, átmenetek istene, a múltba és a jövőbe is tekint, ahogy mi is az újév első napján.
Januári időjárás és természeti jelenségek
Januárban fagy és színtelenség uralkodik. A természet csupasz és vázszerű. A magok a föld melegebb rétegeiben békésen alszanak. Így szunnyadnak egyelőre bennünk is a most megszülető tervek és célok, és várnak a szárba szökkenésre. Az igazi Tél hónapja ez, ami befagyasztja határt, a növényeket, az ember testét és lelkét. Ha megszegjük a szabályait, a január megtartás helyett elpusztít mindent, ami új életre vár. A természet vázszerű, csupasz, a valódi, dísztelen önmagát mutatja. A föld kemény, fagyos, a világ dermedt. De a föld mélyében ott pihennek a magok, az új élet reményei: az élet, az energia a föld melegebb, megtartóbb rétegeibe húzódott vissza.
Hazánkban általában ilyenkor vannak a leghidegebb napok. A krónikák azonban - hosszú évszázados megfigyelések alapján - igen zord és szokatlanul enyhe januárokról is beszámolnak. Szörnyű hidegről szól a krónika 1485-ből, amikor Mátyás király Bécs ellen hadakozott. A muravidéki szőlősgazdák hite szerint ez a hónap a farkasordító, a csontig hatoló hidegek ideje, mikor még a bor is megfagyhat a borospincék hordóiban, s majd úgy kell hazahordani, és kilóra kimérni.
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. Az embereket mindig is érdekelte az időjárás, amikor már saját maga kezdett el foglalkozni az élelem megtermelésével, azóta különösen. Az időjárástól ugyanis nagyban függött a megtermelt javak minősége és mennyisége, ezen múlt az életfenntartása.
Állatok és növények januárban
A természet alszik télen, valójában a növények és állatok többsége is megpróbálja átaludni a hideget. Utóbbiak avarral bélelt kuckójuk, vackuk, odújuk mélyén, földalatti üregükben, falak repedéseiben, fák kérge közt, nagy kövek alatt várják az enyhülést. Ám így elbújva sincsenek teljes nyugalomban. A nagyobb vadak pl. a vaddisznó a lehullott makkok mellett a pockokat, békákat, gyíkokat, férgeket is kitúrja a hó és föld buckák alól. A róka is jól ismeri a pockok és sünök téli szállását, így gyakran megdézsmálja azokat. Az őzek és a szarvasok alig-alig találnak ennivalót a kopár erdőben, a fagyos hó pedig még fel is sebzi a lábukat.
A cinegék (széncinke, kék, fenyves és barátcinege) lárvákat, petéket, magokat keresgélnek, majd bizakodva várják a jobb időt. Az erdőkben a harkály is fáradhatatlanul kopácsol, keresi a fákat pusztító hernyókat. Kopácsolásával nemcsak eleséget gyűjt, hanem fészket is gyárt a kisebb madaraknak. A vetési varjak szintén csapatostól lepik el a mezőket. Jellegzetes hangjukat minden gyerek ismeri: „Kár, kár, hogy elmúlt a nyár” - károgják. A néphit azt tartja időjósló képességük van - mert ha a magasban örvénylő körökben, fülsiketítően károgva repülnek, akkor hóesésre számíthatunk. Minden madárra érvényes, hogy a tél és a hideg átvészeléséhez nagyon sokat kell enniük és mozogniuk. A táplálékból nyerik a „fűtőanyagot”, amely fenntartja testük hőmérsékletét. Megfigyelhetjük, amint nagy hidegben a madarak felborzolt tollal üldögélnek az ágakon és a drótokon.
Januári népszokások és jeles napok
Januárra is jut minden napra egy jeles nap vagy ünnep, esetleg emléknap, bár nem mindegyik tartjuk vagy tudjuk.
Január 1. - Újév napja
Az év első napja a jókívánságok, a fogadkozások és a vidámság ünnepe. Folytatása a december 31-én elkezdett szilveszteri mulatozásnak. Éjfélkor pezsgő durranással, koccintással, trombitálással köszöntjük az új esztendőt. Régen az évkezdetet valamilyen jeles naphoz igazították, pl. a tavaszi napéjegyenlőség vagy a téli napforduló. Január 1-jét az új év kezdeteként először a rómaiak határozták meg. Az újév első napjához sok babona, szokás kapcsolódik, ezen nagy része a szerencse biztosítását és a bajok elűzését hivatott szolgálni. Az ilyenkor szokásos jókívánságok a kimondott szó mágikus erejébe vetett hit megjelenései.
Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket.
Január 6. - Vízkereszt
Január 6. Vízkereszt, a karácsonyfa lebontásának napja. A nyugati egyházak erre a napra teszik a Háromkirályok látogatását is a kis Jézusnál. A vízkereszt ünnepéhez kötően a magyarság körében különböző népszokások alakultak ki. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. A téli napfordulós ünnepkör, a Karácsony 12 mágikus napjának vége, a Farsang kezdete. A betlehemi bölcsek ezen a napon találták meg a betlehemi csillagot követve az újszülött Jézust. Erre a napra teszik Jézus megkeresztelését is. Úgy tartják, Jézus minden évben ezen a napon megmerítkezik a vizekben, így az aznap hozott patakvízhez, kútvízhez, úgynevezett aranyvízhez mágikus képességeket kötöttek. Víz-, só- és tömjén-szentelés napja. Egyes területeken úgy vélik, ezen a napon ébred a patakok vize.
Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek.
További jeles napok januárban
- Január 12.: A Magyar 2. hadsereg emléknapja.
- Január 13.: A szőlősgazdák védőszentjének napja.
- Január 17.: Téli Szent Antal napja.
- Január 20.: Szent Sebestyén napja (Rio de Janeiro védőszentjének ünnepe). Hagyomány szerint ezen a napon felébrednek a fák, megindul a nedvkeringésük.
- Január 22.: A tavasz győzedelmeskedésének napja, amikor a világosság legyőzi a tél sötét erőit. A szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.
- Január 25.: Pál napja. Ez a nap „pálfordulás” a télben, megünnepelhetjük a féltél elmúlását. A népi regula szerint: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Pál fordulásakor a tél ellenkezőre fordul, vagy jégtörő vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. Ha Pál napján szép az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, mint amennyi már eltelt az esztendőből. Vince napjának időjárásából a bortermést szokták megjósolni, míg a Pál napján fújó szél szűk szénatermésre figyelmeztetett.
Szilveszteri és újévi babonák, hiedelmek és népszokások
Január az asztrológiában és csillagászatban
A január a hidegség, a keménység, a földi realitás hónapja. Rudolf Steiner az évkört a légzési ciklushoz hasonlította, és a január ebben az a pillanat, amikor benntartjuk a lélegzetünket. Ebben a pillanatban csend van és nyugalom. Még a sötétség az úr, de a nappalok hosszabbodnak. A világból hiányoznak a színek, a fekete, a fehér és a szürke uralkodik. A kövek, sziklák és a Bak energiái uralják a föld elemű hónapot. A hónaphoz leginkább a névadó istenség, a római Janus isten kapcsolódik.
Január lényegét talán a Remete archetípus fejezi ki legjobban. A karácsony után, ami az együttlét időszaka, most magunkkal lehetünk. A természetben megfigyelhető visszavonulás, behúzódás, ingerszegénység segíti az önmagunkban levést, az egyedüllét megélését. Ilyenkor megélhetjük a magányt, az elhagyatottság érzését, de megélhetjük a jótékony, saját épülésünket és regenerálódásunkat elősegítő egyedüllétet is. A belső folyamatok, belső kérdések, belső világban való utazás hónapja ez, amikor erőt gyűjthetünk, feltöltődhetünk. Felmerülhet bennünk kérdésként: Hol bújnak meg az érzelmeim? Előtérbe kerül a tervezés, a ráció, ami az újévi fogadalmakban is megjelenik. Bár ezek betartásához a hónapra jellemző fegyelmezett ség és kitartás is szükséges. A szívósság, fáradhatatlan küzdőerő és a fegyelem, amivel az élőlények is túlélnek a tél és fagy ölelésében. A nagy tervek, víziók időszaka ez, de nem a cselekvésé, csak a felkészülésé és erőgyűjtésé. A terveink, céljaink csíráit még mi is magunkban, a belső rétegeinkben őrizgetjük, ahogyan az anyaföld az ilyenkor még pihenő magvakat.
Rio de Janeiro város nevének jelentése portugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övező Guanabara-öblöt jelöli, és a portugál hajósoktól származik, akik 1502. január 1-jén fedezték fel ezt a helyet, és egy folyó torkolatának vélték. A várost 1565-ben alapították São Sebastião do Rio de Janeiro („Rio de Janeirói Szent Sebestyén”) néven, I. Sebestyén portugál király tiszteletére. A várost még évszázadokig ezen a néven, sőt gyakran csak São Sebastião néven ismerték, és csak később váltotta fel a név második feléből önállósult mai Rio de Janeiro forma. A város védőszentje ma is Szent Sebestyén, akinek ünnepnapja, január 20-a a városban hagyományos népünnepély.
Csillagászati jelenségek januárban
A január szépséges együttállásokkal, szabad szemes üstökössel és meteorrajjal hívja észlelésre a csillagászat iránt érdeklődő közösséget. Az együttállások mellett a tapasztaltabb észlelők 3 kisbolygó-oppozíciót is megfigyelhetnek. Emellett a hónapban egy igen látványos fedés is bekövetkezik, mégpedig a Szaturnuszé.
Január 3-a: A hónap 3. napjának, péntek esti égboltján, 19:35-kor éppen közel kerül egymáshoz a rendkívül fényes Vénusz, és a Hold 16%-osra hízott, ám még mindig igencsak vékonynak mondható sarlója. Ezúttal egy viszonylag laza együttállást figyelhetünk meg, a két égitest ugyanis 1,5 fokos távolságban lesz egymástól, viszonylag alacsonyan, körülbelül 5 fokkal a horizont felett a Vízöntő csillagképben. Szintén ezen a napon, de korábban, 16 óra felé tetőzik a december 28-a és január 12-e között zajló Quadrantidák meteorraj. Érdemes másfél órával később, 17:30 táján megkezdeni a megfigyelésüket, mert a navigációs szürkület végén már kellően sötét van, hogy a halványabb rajtagokat megláthassuk. Talán az augusztusi Perseidákat jóval többen ismerik, ami nem véletlen, hiszen a nyárias idő miatt ez utóbbit könnyebben és kényelmesebben megfigyelhetjük. A Quadrantidák azonban látványosságát tekintve vetekszik a Perseidákkal, hiszen a maximum környékén óránként akár 80 hullócsillagot is megfigyelhetünk (az előrejelzés bizonytalansága miatt valahol 60 és a 200 meteor között lesz valós érték).
Január 4-e: Talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a hónap egyik leglátványosabb égi eseménye a Szaturnusz Hold általi fedése lesz. A gyűrűs bolygó a hónap 4. napján a Svábhegyi Csillagvizsgálóból nézve 18:45:18-kor kezdi ugyanis belépést a 25%-os holdsarló sötét oldalán, és a bolygó korongjának 42 másodpercbe telik majd, mire eltűnik mögötte. A gyűrűje már 27 másodperccel korábban érinti a sötét holdkorongot, és a bolygó után újabb 27 másodperccel a Szaturnusz utolsó gyűrűdarabkája is eltűnik majd. Távcsövünkkel még maradjunk ott, ahol eltűnt a Szaturnusz gyűrűje, mert annak eltűnése után mindösszesen 15 másodperccel megfigyelhetjük a 85 Aqr jelű 6,7 magnitúdós csillag belépését a Hold mögé! Micsoda mutatvány lesz ott! Ekkor az égi kísérőnk a horizont felett 23 fokos magasságban helyezkedik majd el, így viszonylag könnyedén megtalálhatjuk az égen. A kilépés szűk egy óra múlva, 19:37:56-kor kezdődik majd meg, és 37 másodpercig tart a bolygókorong teljes feltűnése majd a Hold világos oldalán, amikorra az égi páros 16 fokos magasságba süllyed. A jelenségek megfigyelése még látványosabb lehet egy binokulár, avagy kis távcső használatával, mint szabad szemmel. Kilépés után ezek mellett megfigyelhetjük azt is, amint a 85 Aqr „beékelődik” a gyűrűs bolygó holdjai közé: mindössze két korongátmérőnyire lesz a bolygótól, tehát látszólag közelebb és fényesebb, mint annak Titan nevű holdja.
Január 5-e: Akinek van távcsöve, mindenképpen figyelje meg január 5-én, 17:30-kor a Neptunusz és a Hold együttállását a déli égbolton! Ekkor a 35%-os holdsarlóhoz igen közel, 37'-es távolságban látszik majd a Neptunusz 7,8 magnitúdós korongja. A Neptunusz a Holdhoz még a nappali égen, 15:38-kor lesz legközelebb, de meg kell várni, míg kellően besötétedik, hogy mindkettőjüket távcsővel meg tudjuk figyelni.
Január 8-a: Ezen a napon este 18:00-kor egy viszonylag könnyedén észrevehető és éppen ezért látványos égi hármast figyelhetünk meg, mégpedig a 79%-osra hízott Hold, a szabad szemmel is észrevehető nyílthalmaz, a Plejádok, illetve Naprendszerünk hetedik bolygója, az 5,7 magnitúdó látszó fényességű Uránusz képében. A tompaszögű háromszög tagjai bár szabad szemmel is látszanak, az Uránusz igen halvány, így bár percekkel a navigációs szürkület vége előtt vagyunk, az észleléshez binokulárt kell használni.
Január 10-e: A Hold 88%-osra növő korongja egyre markánsabban látszik majd az esti égbolton, így a január 10-i együttállás megfigyelése szabad szemmel sem jelent majd kihívást. Este 19:00-kor égi kísérőnk 5 fokos távolságba ér a szintén fényes Jupitertől, amelyet 54 fokos horizont feletti magasságban figyelhetünk meg és 9,5 fokra a Fiastyúktól.
Január 12-e: A Vénusz dichotómiája. Mint azt olvasóink talán már észrevették, nem csak a Hold, hanem például a Merkúr és a Vénusz is mutat fázisokat. Január 11-én este érdemes tehát egy kis távcsővel megnézni a Vénuszt, ekkor leszünk időben a legközelebb ahhoz, hogy lássuk a bolygót 50%-os fázisa vagy szakszóval dichotómiája közelében. A jelenség pontos időpontja 12-e hajnali 03:30, de ekkor már nem lesz a látóhatárunk felett a bolygó, így az azt megelőző este a legjobb lehetőség a megfigyelésére.
Január 12-13: Nappali üstökös az égen! A 2024-es évhez hasonlóan az idei év első hónapjában számíthatunk egy különleges, nagy szerencsével talán szabad szemmel is megfigyelhető üstökösökre. Ebben a hónapban a C/2024 G3 (ATLAS) elnevezésű üstökös örvendeztethet majd meg bennünket. Január 11-én napkelte előtt, 6:50-kor lehetséges, hogy megfigyelhetjük az -1 magnitúdós (vagy ennél fényesebb, de az is lehet, hogy halványabb) objektumot, talán csak a felfelé nyúló csóváját a horizont közvetlen közelében. Egy nappal később, 12-én sajnos csak hasonlóan rossz pozícióban van rá elméleti esély, hogy a már kicsit fényesebb üstököst szinte a horizonton megpillanthassuk. Majd 13-án a Nappal együtt az üstökös is egyre magasabbra kúszik az égbolton és délelőtt 11:10-kor ér majd napközelségbe, amikor is várhatóan -3,5 magnitúdós fényességgel a Nap felett 4,9 fokkal helyezkedik el majd, a horizont felett pedig 25 fokkal. Finoman szólva se ideális lehetőség egy üstökös megfigyelésére, de napsúroló üstökös lévén azok közé tartozik, amelyek adtak már olyan szép fényes üstököst, hogy azóta is a csillagászok legszebb álmait testesítik meg. Pontosan még senki nem tudja hogy mire lehet majd számítani, de érdemes készülni, mert lehet, hogy kellemes meglepetés lesz! Éppen ezért aki távcsövet próbál majd használni a megfigyeléshez, nem lehet eléggé hangsúlyozni a VESZÉLYESSÉGÉT, amikor ilyen közel próbálunk a Naphoz bármilyen objektumot is megfigyelni!!! Fokozottan ügyeljen arra, hogy ne nézzen bele a Napba se szabad szemmel, távcsővel pedig még csak véletlenül se!
Január 14-e: Háromszögben a Mars! A hónap közepe felé haladva a vörös bolygó egy szépséges, egyenlő szárú tompaszögű háromszög egyik tagjaként jelenik majd meg az égbolton. Az éjszaka közepén, 0:12-kor az Ikrek csillagkép Pollux csillaga és a Mars közé beékelődik a telihold. Az egyenlő szárú háromszög szárainak hossza 2,3 fokos lesz. Ugyanezen a napon hajnalban, 5:32-kor a korán kelők is megkapják jussukat. A Mars ugyanis szoros együttállásba kerül a teliholddal: a vörös bolygó 15'-re, észak felé, a tájolás miatt jobbra fentebb látszik majd a teliholdtól a horizont felett 24 fokkal. Január 14-én pontosan 18:40-kor a Vénusz és a Vízöntő csillagkép lambda görög betűvel jelölt csillagának szoros, 9,7'-es közelségét figyelhetjük meg.
Január 16-a: Hajnali 03:02-kor a Mars bolygó szembenállásba kerül a Nappal az Ikrek csillagképben. Este 20:15-kor egy látványos, ám a keleti horizonthoz viszonylag közeli, 10 fokos magasságban lévő együttállást figyelhetünk meg. A Hold csökkenő, 91%-os fázisú alakja ekkor az Oroszlán csillagképbe ér, mégpedig a csillagkép legfényesebb csillagától, a Regulustól 2,2 fokos távolságba. Legközelebb 16:35-kor lesz a Hold a Regulushoz, de akkor még sajnos a látóhatár alatt lesz mindkét égitest. A legközelebbi kedvező időpont 20:15, amikor már elég magasan lesznek a látóhatár felett. Az Oroszlán csillagkép az este egyre feljebb kerül az égbolton, így az együttállást is könnyebben megfigyelhetjük, ekkor azonban a két égitest már lassan távolodik egymástól.
Január 17-e: Marsos egyenes az égen. A hónap utolsó érdekessége a Marssal kapcsolatban egy egyenes menti együttállás formájában látható majd január 17-én délután 17:15-kor. Ekkor a vörös bolygó az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagával, a Castorral és a Pollux-szal egy egyenesbe ér, utóbbi csillagtól 3,1 fokos távolságban. Mindez a horizont felett 15 fokkal fog bekövetkezni, így a megfigyelés ismét egyszerűnek bizonyul. Este pontosan 17:10-kor a Szaturnusz és a Vénusz kerül közel egymáshoz, egymástól 2,1 fokos távolságba. Az együttállás, minthogy igen fényes égitestekről van szó, szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető a délnyugati horizont felett 22 fokkal. Egy binokulár használata azonban megfűszerezheti az észlelést: azzal ugyanis megfigyelhetjük a Szaturnusz gyűrűjét, illetve néhány holdját is. Kisebb távcsövekkel pedig a két bolygó még szebb arcát tudja megmutatni egymás közeli szomszédságában.
Január 21-e: Pontosan 4:14-kor az 57%-os fázisában pompázó kövérebb félhold a Szűz csillagkép Spica csillagának 30'-es közelségébe ér. A csillagot a félhold felett, a horizont felett 30 fokos magasságban pillanthatjuk majd meg.
Január 22-e: A következő nap szintén szoros együttállással kecsegtet: ezúttal a vörös bolygó közelébe ér egy csillag, mégpedig az 5,3 magnitúdós látszó fényességű 76 Gem. A két égitest 5:30-kor, az együttállás pillanatában mindössze 9,7'-re látszik majd egymástól a nyugati horizont felett 17 fokos magasságban.
Január 24-e: A Skorpió csillagkép bár gyakran közel látszik a horizonthoz, igen látványos, és így könnyedén észrevehető lehet a legyező alakú aszterizmusáról. Január 24-én emellett a Hold is megfűszerezi majd látványát, amikor is reggel 6:00-kor a 28%-osra csökkent sarló megjelenik a legyező egyik csillaga, a pi Sco előtt, mégpedig attól 2,4 fokos távolságban a délkeleti égbolton. Ezen a napon 5:25-kor, a csillagászati szürkület kezdetén a Hold szintén a Skorpió csillagképben lesz majd, ekkor azonban egy másik csillag, a legyező alatti tau Sco közelségében.
Január 27-e: A hónap vége felé közeledvén a Hold sarlója ismét elvékonyodik. Január 27-én 6:36-kor 6%-os fázisú ívét figyelhetjük meg 1,5 fokos magasságban, a polgári szürkület kezdetén a délkeleti égbolton. Szintén ezen a napon, este pontosan 18:56-kor tanúi lehetünk a Vénusz és a Halak csillagkép 14-es számmal jelölt, 5,9 magnitúdós csillaga, a 14 Psc szoros együttállásának. A csillag 4,8'-re lesz a bolygótól a közelség pillanatában, a délnyugati horizont felett 18 fokos magasságban.
Január 31-e: A hónap utolsó napján két bolygó laza együttállását figyelhetjük meg. Este 18:36-kor, a csillagászati szürkület végén a -4,7 magnitúdós Vénusz a 7,8 magnitúdós látszó fényességű Neptunusz 3,2 fokos távolságába ér, a horizont felett 21 fokos magasságban. A két bolygó a Halak csillagképben tartózkodik majd.